Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-21 / 38. szám
Szovjet repülőgépek Kína fölött Csehszlovák események a világsajtóban A csehszlovák eseményekkel az egész világ sajtója foglalkozik. Híreket ,és kommentárokat közölnek a szocialista és a kapitalista országok sajtójában, rádióiban és televízióiban is. Egyre kevesebb szó esik a Varsói Szerződés hadseregei megszállásának okáról és inkább arról vitatkoznak, hogy a jelenlegi helyzetből mi a leghelyesebb kiút. Már azok a kommunista pártok is felülvizsgálják előző nyilatkozataikat, amelyek maradék nélkül elítélték a Varsói Szerződés hadseregeinek beavatkozását. A Francia Kommunista Párt ugyan fenntartja előző határozatát, amely helyteleníti a beavatkozást, azonban kijelenti, hogy a Francia Kommunista Párt nem vesz részt semmilyen szovjetellenes kampányban, amely a szocializmus ellenségeinek a malmára hajtaná a vizet. A francia kommunisták hangsúlyozzák, hogy a francia népnek megmagyarázzák az egyezmény lényegét, amelyet mind a szovjet, mind a csehszlovák pártvezetők fogadtak el Moszkvában. A külföldi sajtóügynökségek jelentéseiben sok olyan hír jelenik meg, amely fölcsigázza az érdeklődést. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban az állami pénzverde kiadja Dubőek képmását. Azonban az utóbbi időben ezt a hírt megcáfolták. A bolgár hadsereg lapjában viszont olyan hírt közöltek, hogy Pelikánnak, a csehszlovák televízió igazgatójának asztalában megtalálták Hitler portréját és pornográf képeket. Az Olasz Kommunista Párt általában elégedett a csehszlovák konszolidálódással. Az öt szocialista ország sajtója viszont elégedetlen a konszolidálódással, főleg a jobboldali elemek elleni harccal és azt állítják, hogy újabban az ellenforradalmi elemek hazafias leplet vetA „fekete oroszlán“ a csehszlovák határokon A csehszlovák sajtó alig ad hírt a „Fekete oroszlán“ fedőnév alatt rendezett hadgyakorlatról. A nyugatnémet hadsereg mintegy 42 ezer katonája 14 ezer tankkal és páncélkocsival vesz részt a hadgyakorlaton, de belekapcsolódnak a légierők is. Ezzel egyidőben a NATO kilenc országa több mint 100 hajóval és repülőgéppel flotta-gyakorlatot tart az Észak- Atlanti-óceánon. Jelentések szerint a csehszlovák határ közelében katonaság váltotta fel a határcsendőröket és a katonai egységek a határtól néhány száz méternyire valóságos harci állásokat építettek ki. A nyugatnémetcsehszlovák határ mentén megélénkült az amerikai légierő felderítő tevékenysége is, Az amerikai helikopterek szüntelen repüléseket végeznek a határvonal mentén és a szovjet csapategységek felderítése céljából több ízben megsértik Csehszlovákia légiterét. Van mód politikai megoldásra A közel-keleti térségből ismét élénk katonai tevékenységekről érkeznek jelentések. Szinte minden nap vannak kisebb-nagyobb összetűzések. Olykor mindössze tíz percig tart a tűzharc, de már háromórás összetűzésről is érkezett jelentés. Az összetűzések miatt Szuez városát már majdnem teljesen kiürítették. Egyiptomi politikai körökből olyan hírek szivárognak ki, hogy sor kerülhet egy nagyobb akcióra is, amellyel Egyiptom visszaszerezheti elrabolt területeit. Kairóban az Arab Szocialista Unió országos kongresszusa javasolta a mozgósítást és egy népi hadsereg felállítását. Ezzel kapcsolatban Nasszer elnök beszédében kijelentette, hogy a közel-keleti válság békés politikai megoldása lehetséges, feltéve, ha Izraelnek nem tesznek területi engedményeket. Nagyobb összecsapások Vietnamban A kínai külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket nyújtott át a pekingi szovjet nagykövetségnek, mert szovjet katonai repülőgépek augusztus 9-e és 29-e között több ízben megsértették Kína légiterét. Mozgósítás Egyiptomban Jelentéseik szerint Egyiptomban mozgósítás történt. Ezzel kapcsolatban Mohammed Fauzi nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy mindenáron vissza kell szerezni az Izrael által megszállt arab területeket, tekintet nélkül a politikai megoldásra. Száz hadihajó az Atlanti-óceánon A NATO 100 katonai hajója hadgyakorlatot tart az Atlanti óceánon. Az Ezüst-torony nevű hadgyakorlatban csatahajók, torpedórombolók vesznek részt és fő feladat a tengeralattjárók elleni harc, valamint az aknamezők megszüntetése. isaggs Pillantás •Esésig nagyvilágba Szovjet tankok Szudánban A jövő héten szovjet fegyvereket, főleg tankokat szállítanak Szudánba. Amint a szudáni fővárosban bejelentették, a Szovjetunió vadászrepülőgépeket, tankokat, légelhárító ágyúkat és radar-berendezéseket szállít Szudánba. Visszakapja Kína ENSZ-jogát? Tizenegy ország kérte, hogy az ENSZ közgyűlése tűzze napirendre a kínai kérdést, vagyis Kína ENSZ- jogainak helyreállítását. Tavaly Kína ellen 59-an szavaztak, mellette pedig 45-en. tehet hogy idén az erőviszonyok megváltoznak, és Kína visszakapja ENSZ-jogát. A pápa a kritika ellen tek magukra. Az egység jelszava alatt végzik bomlasztó tevékenységüket. Külföldi államférfiak nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy a csehszlovákiai események nem hatnak ki kedvezőtlenül a Szovjetunió külkereskedelmére. Legutóbb Deboé francia külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Franciaország továbbra is folytatni kívánja kereskedelmi és ipari kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi kelet-európai országokkal. Hangsúlyozta, hogy nem lehet visszatérni a hidegháború korszakához. A dél-vietnami szabadságharcosok offenzívája egyre nagyobb kereteket ölt. A legjelentősebb összecsapások Hoi An város közelében, valamint Da Nang környékén történtek. A szabadságharcosoké továbbra is a kezdeményezés és az amerikaiak inkább védelemre szorulnak. Egyébként a párizsi vietnami tárgyalások továbbra is holtponton vannak. Ezzel kapcsolatban U Thant Debré francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy az Észak-Vietnam elleni bombatámadások teljes és feltétel nélküli beszüntetése az első lényeges lépés a békés rendezésre. VI. Pál pápa állítólag szankciókat akar alkalmazni azok ellen a papok ellen 58-ban szavaztak, mellette pedig ját, amelyben harcot indított a fogamzásgátló szerek ellen; Közeli körök azt tartják, hogy a pápa esetleg néhány kritikust kizár az egyházból. Földalatti atomrobbantás az USA-ban Az USA-ban a nevadai kísérleti állomáson idén már harmadízben hajtottak végre földalatti atomrobbantást. A robbanás ereje 20 és 200 kilotonna között volt. Indonéz problémák Ez év szeptember végén lesz három esztendeje annak, hogy Indonéziában az ún. Szeptember 30-i mozgalomban tömörült radikális baloldali erők megkísérelték a jobboldali tábornokok eltávolítását azzal a céllal, hogy a hatalmat magukhoz ragadva, forradalmi átalakulást, hajtsanak végre. Ám a hadsereg gyors közbelépése meghiúsította a puccskísérletet, amelyért az ország szélsőséges jobboldali erői véres bosszút álltak. Legyilkolták a kommunisták százezreit, számos baloldali érzületű és egyéb haladó szellemű polgár börtönbe került, sok polgár valósággal üldözött „vad“ lett. Indonézia politikai élete azóta is állandóan hullámzik. Igaz, bekövetkezett bizonyos viszonylagos konszolidáció, de a kommunisták elleni hajsza változatlan buzgalommal folytatódik. így hát az illegalitásba szorított kommunista párt rendkívül nehéz feltételek mellett küzd az ország jobb jövőjéért. A legálisan működő szervezetek vetélkedésében látszólag sikerült a jórészt konzervatívoktól balra helyezkedő, mérsékeltebb irányzatú nacionalistáknak tért hódítani, ami abban is kifejezésre jutott, hogy az Ideiglenes Népi Tanácskozó Gyűlés (vagyis a parlament) Suharto tábornokot már nemcsak ügyvezető, hanem tényleges köztársasági elnöknek választotta meg. Ebből az alkalomból Suharto megbízást kapott, hogy teljesen számolja fel a Szeptember 30-i mozgalom maradványait, tegye lehetetlenné annak felújítását, szilárdítsa meg az államapparátust, védje az alkotmányt g SZÁRÁT) FÖLDMŰVES 1968. szeptember 21. és a békés együttélésből következő elveket, a Pancsa Silát. Különös figyelmet érdemel a fegyveres erők szerepének ismertetése, amelyek a köztársaság politikai életében élvonalbeli helyzetet foglaltak el, amire annál a ténynél fogva tarthattak igényt, hogy a nemzeti felszabadító mozgalomban, az Indonéz állam életében mindig jelentős szerepet töltöttek be. Nevelésük Sukarno nacionalista és imperializmusellenes politikájának szellemében valósult meg és ez a profil még ma is jellemző a tisztikar nem kis részére. Kétségtelen, hogy a hadsereg ereje a kommunista párt törvényen kívül helyezése óta megnövekedett. Ismeretes, hogy pl. Közép-Jáván és más szigeteken is a hadsereg reakciós elemei a progresszív erők üldözésében menynyire hangadók, de fegyvernemek szerint megoszlók a politikai irányzatok és árnyalatok. Egyébként tartós politikai stabilitásról már csak azért sem lehet beszélni, mert újabban Sukarno egyik legnagyobb ellenfelének Mohamed Hattának új egységes moszlim pártja tör előre, amelynek működését a hatóságok még nem hagyták jóvá. Ez a maradi erőkre támaszkodó párt bízik benne, hogy a legközelebbi választásokon 10 millió szavazathoz jut. Ám a választások határideje még bizonytalan és a nacionalisták feltehetőleg mindent elkövetnek, hogy az ismételten, .halogatott választásokig megerősítsék pozícióikat, méghozzá a hadsereg bizonyos részének támogatásával. Helyzetük ugyanis az emlékezetes szeptemberi puccskísérlet szétzúzása után ugyancsak leromlott és híján vannak oly kiemelkedő vezetőknek, mint amilyen Sukarno, az egykori elnök volt. Indonézia kulcskérdése kétségtelenül a nyomasztó gazdasági bajok orvoslása, amelynek késlekedése miatt, ahogy a nyugatnémet „Frankfurter Rundschau“ című lap írja, most ugyanazok a diákok bírálják Suhartot, akit két év előtt Sukarno lemondását követelték. A legújabb nyugtalanságot a drasztikus áremelések okozták. Megdrágult a benzin is, emelkedtek a menetdíjak és a közvélemény a kormányban helyet foglaló tábornokokat teszi felelőssé a megélhetési nehézségekért. Súlyos probléma a falusi lakosság városba özönlése, amely ott duzzasztja a munkanélküliek légióit. Így igaz az a megállapítás, hogy Suhartonak semmire sincs nagyobb szüksége, mint egy kis gazdasági csodára, néhány évi olyan eredményes fejlődésre, amely megengedné 100 millió indonéz életkörülményeinek megjavítását, főleg munkahelyek megteremtését. Növeli a nehézségeket az ország súlyos eladósodottsága, amely befolyásolja Indonézia nemzetközi helyzetét, Legnagyobb hitelezői a szocialista államok, jelentősek azonban az Indonéz tartozások az ún. Tokiói Klubban egyesült tőkés nagyhatalmaikkal szemben, amelyek Indonéziának mindazonáltal további hiteleket és segélyeket nyújtanak, persze komoly gazdasági koncessziók és politikai feltételek ellenében. Bár segítségük döntő jelentőségű Indonéziára nézve, Suharto tábornok szeretné az ország szuverenitását, semlegességét és elnemikötelezettségét megóvni. Persze a gazdasági függés ezt kérdésessé teszi. Szírt Lezárul a nigériai dráma Az afrikai csúcsértekezlet határozatának egyik pontja kimondja, hogy Nigéria egysége és területe sérthetetlen. Felszólítja az ellenségesikedőket, tegyenek pontot a 15 hónapja tartó háborúra és ellenségeskedésre, sürgeti a polgári lakosság megsegítését. Hosszabb vita után a határozat teljes mértékben támogatja a nigériai föderációs szövetségi kormányt és felszólítja Biafrát, hogy működjön vele együtt. Külpolitikai kommentátorok találóan állapították meg, hogy a csúcsértekezlet szabadkezet adott a központi kormánynak és ezzel a biafrai szakadárok sorsa megpecsételődött. A 15 véres hónap után tehát békésebb napok következnek. • Hogy a nigériai háború így fejeződött be, az előre látható volt. A biafraiak végső vereségére már augusztus végén lehetett következtetni, amikor Gowón tábornok, a nigériai szövetségi kormány vezetője meghirdette a végső katonai offenzívát. Azóta a rosszul felfegyverzett biafraiak, bár elkeseredetten küzdöttek, sorozatos vereségeket szenvedtek. Afrika leghosszabb és legvéresebb háborúja, amely százezrek életét követelte, tehát befejezés felé közeledik, azonban nem árt ez a háború, milyen imperialista visszatekinteni, miért robbant ki érdekek húzódtak meg a háttérben. Meg kell mondanunk, hogy Nigéria nem egy szilárd ország, összesen 250 törzs tartozik a szövetségi kormányhoz, akik között gyakori az ellenségeskedés, összecsapás. Ilyen törzsi harc után kerekedett fel az ibo törzs és a népirtás elől az ország keleti részébe menekült. Menekülés közben az üldözőktől és az éhségtől tíz meg tízezer ibo pusztult el. A megfogyatkozott törzs azonban az ország keleti részén tovább sem élt békében. Amerikai, nyugatnémet és francia bújtogatásra meghirdették az önálló biafrai államot és elszakadtak a szövetségi kormánytól. Az amúgy is gyűlölettől izzó törzs tehát végső fokon imperialista érdekeket szolgált. Amerika hasonló taktikát alkalmazott mint Kongóban, ahol ügyes sakkhúzóssal sikerült az országból kiszorítani a belga érdekeltségeket. Nigériában angol érdekeltségek voltak és ez ellen kezdte meg a harcot az USA. Nem kis eredménnyel, hisz az eddigi Biefra területén jelenleg már hat amerikai olajtársaság működik. Az amerikai törekvéseket ebben az esetben Anglia ellen Franciaország is támogatta. Tehát a biafrai szakadár kormány lényegében az imperialisták érdekeit szolgálta. Ma már bizonyítékok vannak arról, hogy amerikai, francia fegyverek mellett, holland kereskedők nyugatnémet fegyvereket is juttattak a szakadár Biafrába. Lényegében arról van szó, hogy az olajérdekeltségök megszerzése mellett meg akarták osztani a Nigériai Köztársaságot, hogy így szétforgácsolják az erőket, főleg azt az erőt, amely Afrikában egyre több gondot okoz az imperialistáknak. A szakadár Biafra feje Ojukwu tábornok, bár még mindig irányítja a biafrai csapatokat, hírforrások szerint már azon gondolkodik, hogy Franciaországba emigrál, és ott emigráns kormányt alakít. Legfrissebb jelentések szerint a biafraiak már az utolsó jelentősebb várost védik kevés sikerrel. Ha el is húzódik még a vereség utolsó napja, a tényen már nem lehet változtatni, a szakadár biafraiak elvesztették a csatát, befejeződik a tizenöt hónapos véres háború, amelynek következtében gyermekek és felnőttek százezrei pusztultak el. Kegyetlen háború volt ez. Hiába szólalt meg a világ Ielkíismenete, hiába küldtek élelmiszer-segítséget az éhező biafrai gyerekeknek, a legtöbb esetben ez a szövetségi csapatok akadályozása miatt nem juthatott el rendeltetési helyére. Vér, könny, pusztulás jellemző most Nigéria keleti részére, a törzsi háború véget ér, amelyből csak az amerikai olajtársaságok húznak hasznot. Bállá József A Papadopulosz-fal mögött Görögországnak valamennyiünk számára egy halhatatlan ország eszményévé kell válnia, s társadalmát úgy kell kialakítanunk, hogy az például szolgálhasson minden más társadalom részére. — A görög junta-kormány gráfomén miniszterelnöke, Papadopulosz írta ezt az ambiciózusan ígéretes mondatot a puccs első évfordulóján, áprilisban, a külföldön terjesztett Ergatikai Epitheorissiszban, a Munkás Szemlében. Nagyon fontos körülmény az, hogy a lapot külföldön osztogatják, mert az athéni diktatúra vezetőinek megnyilatkozásai általában nem a görög népnek, hanem a külföldnek szólnak. Mint ahogy jellemző az is, hogy a legfrissebb miniszterelnöki szónoklat is külföldiek előtt hangzott el vasárnap, a szaloniki nemzetközi vásár megnyitóján. A fellengzős ígéreteknek, a rendszer stabilitását bizonygató, ugyanakkor továbbra is „erős kezet“ ígérő beszédnek az volt a nyilvánvaló célja, hogy a nyugati politikai és gazdasági körök előtt igazolja a junta hitelképességét. A miniszterelnök bejelentette, hogy az alkotmányról tartandó népszavazás után még jó ideig nem kerül sor parlamenti választásokra, amelyek esetleg megingatnák a rezsim pozícióit. Az alkotmányról tartandó népszavazás után tehát tartósnak jósolt „legitim törvényes rend“ lesz a király nélküli királyságban, amely eddigi, nem törvényes korszakában már elhallgattatta az aktív ellenzéket, letörte az akcióképes ellenállást. A junta tehát, miután megtöltötte a koncentrációs táborokat, a börtönöket és a szigeteket, elhallgattatta és elüldözte a polgári ellenzéket, kikapcsolta a politikai életből a néha akadékoskodó, de nem túl veszélyes sportboyt, Konstanfin királyt, úgy véli, többet kell tennie a külpolitikai stabilitás megteremtéséért. És — első pillantásra szinte érthetetlen módon — itt találja szemben magát a váratlanul heves ellenállással. Az emigrált görög polgári ellenzék ugyanis diplomáciai-világgazdasági fronton nyitott lendületes támadást, amelyet Andreasz Papandreu volt miniszter irányít. A közgazdász exminiszter a nemzetközi pénzügyi körök értésére adta, hogy a juntának nyújtott anyagi segítségért a majdan uralomra kerülő demokratikus kormányzat nem vállal felelősséget. Az Egyesült Államokat támogató beszédeiben több ízben hangoztatta: 24 órán belül megbukna a fasiszta rezsim, ha nem kapna külföldi támogatást. Papandreu igyekszik meggyőzni a pénzügyi köröket, hogy a támogatás, a görögországi invesztíció több mint kockázatos. A Papadopulosz elleni merénylet — amelyért a politikai felelősséget emigráns polgári körök vállalták magukra — része ennek a taktikának: a bombarobbanások, a szabotázsok nem a pillanatnyilag erős görög rezsimnek szóltak, hanem a külföldnek — demonstrálandó az ellenzék erejét, befolyását, tehát a junta ingatlanságát, közeli bukásának valószínűségét. A görög polgári ellenzék ez ideig gyenge volt ahhoz, hogy hatékony ellentámadást indítson magában az országban. A junta pedig ahhoz volt erőtlen, hogy a külfölddel elfogadtassa a rezsimet. Az ellenzék a külföld mozgósítását könnyebben elérhető célnak tartja, mint a népi erők felsorakoztatását. A junta számára pedig lassan élet-halál kérdése lesz, hogy legalább NATO-szövetségesei nyíltan, folyamatosan és bőkezűen merjék támogatni. így a külpolitikai frontnyitás lényegében gyengeségből fakad: a junta ellenfelei így akarják felborítani az erőszak teremtette belső egyensúlyt, az ezredesek pedig diplomáciai sikerekkel próbálják „leplombálni“ a mostani állapotokat. Athén az elmúlt 16 hónap folyamán nem tudott kitörni a külpolitikai elszigetelésekből, hiába építi a koncentrációs táborokkal tarkított ország köré a demagóg szónoklatokkal, dicsekvő hangú újságcikkekkel a „papadopulosz-falat“. Diplomáciai képviselői mostanában is sűrűn néznek farkasszemet a tüntető tömeggel a nagykövetségek leeresztett redőnyei mögül. A szovjet tengerészszakszervezet javaslatára a Szovjetunió beszüntette a görög teherhajók bérlését. A diplomácia defenzívába szorult, a diktatúra tekintélye külföldön újabb mélypontra esett. A juntát ismételten súlyos kudarcok érték. A „junta kudarcai“ helyett fogalmazhatnánk úgy is: „az ellenzék sikerei“. Azonban ezek a „sikerek“ és „kudarcok“ nem pótolhatják a hatékony belső harcot. Az illegális Görög KP ennek ismeretében javasolta a széles nemzeti összefogást: együttes harcra hívta fel az ellenzék erőit, a diktatúraellenes jobboldaltól egészen a baloldalig. Krajczár Imre CCTrcxpogflafegig
