Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-08 / 27. szám
■ Torunkban a gyümölcstermesztés szinte forradalmi jelentőségű fordulóponthoz érkezett. Egyes belterjesen művelt gyümölcsösökben 1 ha-ról már 180 q termést is szüretelnek. A gyümölcstermesztés korában kialakult módszerek szerint a fák alakitó-, ritkító-, illetőleg termőre metszésével iparkodtak elegendő mennyiségű és minőségű termést elérni. A természetes formától eltérő irányzat legszélsőségesebb képviselői azonban régebben az úgynevezett alakfák — gyertyatartószerű és U alakzatok, vízszintes és függőleges füzérek stb. — tetszető formája kedvéért feláldozták a fa egészségét, és lemondtak a jövedelmezőbb termésről is. De akármilyen megfontolásból kiindulva metszettek, először mindig a szilárd vázágrendszer kialakítására törekedtek, majd azt követően a termésre fordításra. Mindezzel persze vállalták azt a kockázatot, hogy kitolódik a termőre fordulás ideje, egyszersmind megzavarják a fa egész életműködését az erőszakos emberi beavatkozásokkal. Francia Poiteau már idestova 200 évvel ezelőtt a szélsőségesen metsző kertészeket találóan a fa „hóhérai“-nak nevezte. Mi történik a gyümölcsfa fölfelé növekvő ágaival, ha az ember metszőollóval, fűrésszel nem avatkozik be a természetes folyamatokba? Bizonyos idő múltán a függőleges ág alsó része felkopaszodik, míg a felső részén létrejött vesszők termőrügyei és virágai termést hozva, súlyukkal a föld felé húzzák az ág csúcsi részét. így az ág föld felé hajló ívet képez. Ezt a jelenséget Poenicke természetes termőívképződésnek nevezte. Az ily módon képződött termőívnek a föld felé lehajló vízszintes alatti részén egyre több a termőrügy és így a gyümölcs. A termőív gerincén ugyanakkor vegetetív jellegű, felfelé növekvő, úgynevezett vízhajtások keletkeznek. A termőív alsó részének termőképessége hovatovább kimerül, majd ez a rész el is hal. A gerincen képződött vízhajtások pedig fokról fokra átveszik az elhaló termőívrész élettani rendeltetését: berakódnak termőrügyekkel, s a gyümölcsök súlya alatt ugyancsak a föld felé hajlanak. Majd ívük alsó része felkapaszkodik, elhal, felső része pedig vízhajtásokat ad. Ez a folyamat folytatódik. A természetes termőívképződésen kívül még más tanulságos jelenségekre is felfigyeltek a gyakorlati kertészek, és tapasztalataik nyomán a növényfiziológusok is. Megfigyelték, hogy valamely ág térben elfoglalt helyzetétől függően, közelebbről aszerint, hogy milyen szöget zár be a vízszintessel, más és más fejlődést mutat. A függőleges helyzetű ág csúcsi rügyei hajtanak ki a legerőteljesebben, a középső rügyei mérsékelten, míg alapi rügyei alva maradnak. A vízszintessel bezárt 60 fokos szög csökkenti a csúcsi rész rügyeinek kihajtási erejét. A vízszintessel bezárt 45 fokos szög a csúcs fölényét s az ágalapi részén levő hajtások lemaradását méginkább csökkenti, vagyis a vessző felső felszínén a csúcs és az alap növekedési erélye alig különbözik a középső szakasz felső felszíni rügyeinek növekedési erélyétől. A vízszintessel bezárt 30 fokos szögben növekedő ágon a felső felszíni rügyek .egyenletes kihajtása a legkedvezőbb. Éppen ezért ez a szög, amelyet egyes sövényalakító (Bouché-Thomas, Hechinger féle stb.) módszerek Elmélyülnek ismereteink... előszeretettel hasznosítanak. A vízszintesbe hajlított vessző csúcsi rügyei erősebben hajtanak. Ott egyébként a felső helyzetű rügyek növekedési erélye az uralkodó, ellenben a talaj felé fordulók alva maradnak. Mármost ha a vessző csúcsát a vízszintes alá hajlítjuk, vagyis a természetes termőívképződést mesterséges beavatkozással gyorsítjuk, akkor lényegében ismétlődik az imént leírt helyzet, tehát: a vízszintes alá került rügyek gyengén hajtanak ki s jórészt rövid szártagú termőrészeket hoznak, ellenben az ív gerincén s a könyöknél erőteljes hajtásokat kapunk. Feltételezzük, hogy a leírt jelenségekben sarkalatos rendelteltetéssel érvényesül a nehézségi erő, a gravitáció törvénye. A nehézségi erő, továbbá a föld negatív elektromos töltése ugyanis — feltételezetten — hat a növényi nedvekben, az úgynevezett kationok és anionok, vagyis a pozitív illetőleg a negatív töltésű részecskék vándorlási sebességére. Ezáltal a növényekben és részeiben elektromos pontenciál-különbségek képződnek. A vízszintesen nevelt ág alsó felszíne például pozitív töltésű, felső felszíne pedig negatív töltésű lesz. Következésképpen a negatív töltésű növekedési hormon-molekula az auxin, a vízszintes ág alsó felszíne felé törekszik és felhalmozódik. Ez akadályozza az alsó felszíni rügyek fejlődését és kihajtását. Csupán az egyszerűség kedvéért emeltem ki az auxin nevű jelentékeny növekedési hormont, hiszen más növekedési hormonoknak és ezeken kívül a virágzás! hormonoknak is megbecsülendő a funkciójuk és rendeltetésük a növekedés és a termőrészképződés szabályozásában, így a gibberellinnek, a florigénnek és társainak. Ez a bonyolult rendszer — egyszersmint életfolyamat — továbbá komplikálódik a háncsban lefelé áramló áthasonított szerves tápanyagok és a fában felfelé áramló szervetlen sók forgalmával. A növekedés és a termőrészképződés függ e tápanyagok arányától is. De nem untathatom részletekkel olvasóinkat. Annyi azonban máris bizonyos, hogy egy ilyen bonyolult élettani rendszerre és a benne kialakult életfolyamatokra és erőviszonyokra döntő lehet az, hogy a növényi szervek, képletek különböző részein hogyan alakulnak a nehézségi erő támadáspontjai. Ezek után a növényi szerv adott helyein a termelés hasznos érdekeinek megfelelően termőrészképződéshez, hajtásfejlődéshez, de főképpen a kettőnek legkedvezőbb egyensúlyához a termőegyensúlyhoz vezetnek. Immár egyre inkább elmélyülnek ismereteink az irányban, hogy az egyes gyümölcsfajok, sőt ezeken belül a fajták milyen időpontban, milyen szögben lekötözött hajtásképleteikkel biztosítanak korai, gazdag és jó minőségű termést. (MF) Szolgáltatás a paradicsomtermesztésben Kaliforniában egy szerződéssel termeltető vállalat, az Agri- Serve, segíti a paradicsom gépesített termesztését. Paradicsomkombájnjain 18 válogatóval 125 kézi szedő munkáját helyettesítik. A gépi betakarítást akkor vállalják, ha a talajfertőtlenítésre, ültetésre és növényvédelemre is megbízást kapnak. Az elszámolás a betakarított tonnák és a konzervgyári átvétel alapján történik, így a tulajdonos és a vállalkozó közösen érdekelt minden munkában. A szolgáltatás a növényvédő szolgálatból fejlődött ki, húsz év alatt. Az üzemek szívesebben bízzák a gépi betakarítás gondjait a vállalkozó képzett szakembereire. Növényház Casa-plasztikfóliábol Az újrendszerű növényház lényege, hogy a vázakra borított fólia alól a levegőt kiszívatják, így a fólia a vázra tapad. A benne működő ventillátor ág ritkítást hajt végre, így a fólia a -borítóhálóhoz tapad, tehát szél- és viharbiztos. Ez a legnagyobb előnye. További előnye a jó szellőzhetőség. A plasztikház minden kultúrához felhasználható, de különösen alkalmas zöldség és szamóca termesztéséhez. A fólia élettartama 2 év. A talajerő visszapótlásának ez a formája aránylag ritka kiskertben, mert a trágyának szánt zöldtömeg nyerése a hasznos kultúrák termesztését akadályozza. E hátrányt csökkenthetjük, ha elő-, utó- vagy köztesként vetjük a talajtáplálásra és javításra alkalmas növényeket. A talajnak megfelelő, nagy zöldtömeget adó növényeket vessünk trágyázás céljára. Zöldtrágyázás a kiskertben Könnyebb talajhoz alkalmas a sárga csillagfürt, a baltacimhoz hasonló szeradella, facélia, mustár, kötöttebb talajon a lóbab, borsó és bükköny keveréke tesz jó szolgálatot. Száz négyzetméterre 2 kg csillagfürtmag, vagy 0,15 kg facélia, 0,5 kg szeradella magot, avagy 0,2 kg mustármagot számítsunk. Kötöttebb talajon hasonló nagyságú területen a magkeverék megosztása a következő: 2 kg lóbab és borsó, 0,3 kg bükköny. Július második felében vessünk. A növények csírázásához nedvesség szükséges. A korai kerti kultúrák letakarítása után zöldtrágyázásra való növényeket állíthatunk be. A bab, uborka közteseként vethetjük. Gyümölcsösben a fatörzs körül hagyjunk egy tányérszerfien szabad területet, hogy a vetés ne vonja el a vizet a gyökerektől. Bogyósok bokrai között a szedés befejezése és a metszés után nyáron zöldtömeget termeszthetünk. Különösen a facélia alkalmas erre a célra. Sűrűn vessünk, a magot sekélyen dolgozzuk be, és simítózzuk. A fejlődés megindulásakor műtrágyával (teljes trágyával] fejtrágyázunk. Szárazság esetén öntözünk és mindenképpen gyomtalanítsunk. Amikor a zöldtömeg kifejlődött, lehengereljük, vagy betapossuk, és sekélyen beássuk a talajba. A gyümölcsfák alatt elég a letaposás, utána tavaszig így maradhat. Jó védelmet nyújt a gyökereknek, mert megtartja a hótakarót. A szeradella korai vetés esetében egyszer sarlózható, a zöldet a fa körüli tányérba szórjuk. Az újranövő állományt bedolgozzuk.
