Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-30 / 36. szám
BESZÁMOLÓ a bolgár gépek kiállításáról A világ minden államával, tehát a Bolgár Népköztársasággal is felvesszük, illetőleg bővítjük a kereskedelmi kapcsolatokat, ha ez részünkre hasznosnak mutatkozik. A bolgár AGROMASINAIMPEX cég Nyitrán bemutatott gépei közül kiválasztottam azokat, amelyek behozatalával — jelenlegi hazai gépválasztékunk figyelembevételével — érdemesnek és hasznosnak találtam foglalkozni. szlovák gyártmányú traktoré 2000— 2200. Vonóereje akasztóhorgon 1500 kiló. Haladássebessége az első fokon 1,38 km, az ötödik sebességi fokon pedig 8,97 km óránként. Oldalstabílitása lejtős terepen 40 fok, amiből a biztonsági előírások miatt 12—13 lejtésfokot tüntetnek fel hivatalosan. Nyitrán a Perla jelzésű permetezőgéppel terhelten végezték a blllenési próbát. Nyersolajmotorját osztrák gyártmányú porlasztó-fecskendővel látták el. Lóerőre mért üzemanyagszükséglete óránként 186—200 gramm, ami igen előnyös. Idén száz ilyen ikistraiktort hozunk be. Pótalkatrészeket az év első felében hoztunk be (ÜPPT1. Másodikként a szölőoltványkészíto gépet szeretném bemutatni, amely óránként 300 oltványt, válogatott vessző esetén pedig 500 oltványt állít elő. Az oltványok vesszőátmérete 6— 12 mm lehet. Három különféle késgarnitúra alkalmazható a szőlővessző vastagsága szerint, mégpedig 6—8, 8—10 és 10— 12 mm-es átmérőre számítva. Az oltványok affinitása, vagyis forradási és eredési százaléka különösen magas, a bolgár képviselők szerint, 95— 100 o/o. Nálunk az angolnyelves kézioltás, vagy a kassai gyártmányú gép segítségével végzett rézsútos metszlapú gépioltás alkalmazása esetén parafinmártást, esetleg gumiővet kell használni és az eredési százalék mégiscsak mindössze 60—70 százalék körüli. A bolgár gép újszerűsége főleg abban van, hogy az alanyvesszőn kulcsra emlékeztető fejet vág annak kése, míg az oltóvesszőn kulcslyukra emlékeztető idomot. A szőlővesszők ösz-ROLGÁR TL—30A kertészeti-szőlészeti kistraktor faültetéshez használatos gödörmélyítővel. szeillesztését a gép végzi és az oltványvessző csak nagy erővel szakítható szét. Éppen ezért, e módszernél feleslegessé vált a parafinozás, vagy a gumlgyűrűzés művelete. A valóban hasznosnak ígérkező gép árát hozzávetőleg tizenkétezer koronában állapítják meg. Az F—1 jelzésű kalapácsos daráló villanymotorral működik, s átlagos óránkénti teljesítménye 2020 kg takarmány megdarálása. A gép óránkénti maximális laboratóriumi teljesítménye kukoricából 2700—5000 kg, árpából 1650—3540 kg, zabból 475— 920 kg, kukoricatorzsokból 3760— 5300 kg. A kalapácsos tengely percenkénti fordulatszáma 2920. A kisméretű de nagyteljesítményű darálógép kenése önműködő. E gépből a Szovjetunióba különösen sokat, évente hozzávetőleg tizenötezret szállít a bolgár külkereskedelem. Nálunk azonban ez a darálógép típus még nem terjedt el, pedig úgy tűnik, hogy jól kihasználhatnánk. Előttünk az őszi vetés ideje, s eszembe futott egyik dél-szlovákiai szövetkezeti vezető dolgozó óhajtása, hogy „mtért nem gyártunk párostárcsás vetőgépeket?“ A középkötött és kötött talajokon ugyanis felszínen csúszik a csoroszlya és a mag nem kerül a földbe. Amíg a jelenlegi helyzet fennáll, vagyis amíg nem gyártunk tárcsás vetőgépeket, amire nincsen kilátás, csakis behozatalból fedezhetjük a szükségletet. Kínálkozik a Bulgáriából történő behozatal lehetősége, miközben tanácsos lenne a SUK—24A jelzésű duplatárcsás vetőgépre gondolni. A jelzésből Is kitűnik, hogy a gépnek 24 tárcsás-csoroszlyája van, melyek feladata a földet átmetszve biztonságosan földbejuttatni a magot. A vetőgép munkaszélessége 360 cm, csoroszlyatávolsága 15 cm, vetésmélysége 4—7 cm. Tartályának magbefogadő képessége 3,10 m3, műtrágyabefogadó képessége 2 m3. Óránkénti hektárteljesítménye, 4,5 km, haladási sebesség esetén 1,62 ha, 7,4 km-es óránkénti haladási sebesség esetén pedig 2,66 ha. A felsorolt gépek behozatalát a Mezőgazdasági Technika Közpopti Vállalata végzi. A bolgár gépgyártás számos egyéb gépet is kíván exportálni, persze ezeknél már meg kell gondolni, hogy a hazai kínálatból avagy a behozott gépekből választunk-e munkaeszközt. KUCSERA SZILÁRD A középkötött és kötött talajokon hasznosnak Ígérkezik a SUK—24A jelzésű duplatárcsás vetőgép. (A szerző felvételei.) Tudnivalók a polypoid vöröshere termesztéséről összehasonlítva hazánk két legfontosabb évelőtakarmányféleségének, a lucernának és a vörösherének vetésterületét, kitűnik, hogy bár az utóbbi években a lucerna vetésterülete növekedett, ezzel szemben a vöröshere vetésterülete a lucernáét még mindig túlhaladja. A statisztikai évkönyv adatai szerint 1965-ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a lucerna vetésterülete 315 ezer, a vörösheréé pedig 357 ezer hektár volt. Az országos adatokkal szemben Szlovákiában a helyzet egészen más, itt a lucerna főképpen a déli fekvésű járásokban túlszárnyalja a vöröshere vetésterületét. Mindamellett Szlovákiában a vöröshere vetésterülete évente még mindig 100—130 ezer hektár között mozog. Takarmányellétásunk szempontjából tehát nem közömbös, hogy e jelentős terület milyen átlagtermést nyújt évente. A termesztésre alkalmas éghajlati, valamint talajviszonyok megválasztása, az okszerű trágyázás, agrotechnika és növényvédelem mellett kétségtelenül fontos a helyi viszonyoknak megfelelő fajta megválasztása is. A fajtakiválasztással kapcsolatosan újabban a polyploid vöröshere fajták érdemelnek fokozottabb figyelmet. A z 1960-as évek elején gyakori volt a sertéshús és a zsírhiány. A hentesüzletek előtt már hajnalban nagy tömeg szorongott. Mindenki igyekezett, hogy húshoz jusson. Számos háziasszony még Így is üres szatyorral tért haza. 1950-ben nem egészen négy és fél millió sertés volt Csehszlovákiában, s a sertések száma 1960-ra elérte a 8,5 milliőt, napjainkban pedig a 10 milliót. Az utóbbi két évben 60kat javult a tenyészállomány, mert míg 1965-ben 12,1 malacot választottak el kocánként, addig 1967-ben elértük a 13,4 darabot. A tenyészállomány jelentős javulása azt eredményezte, hogy több hízó került a vágóhídra, s néha olyan fonák helyzet alakult, hogy a felvásárló szervnek nem kellett a sertés, s a szövetkezetek kénytelenek lettek 2—4 hétfel tovább etetni az állatoikat. Ez természetesen jelentős ráfizetéssel járt. Ezenkívül a hús mennyisége is csökkent, mert zsírosabb. Ennek ará-Napirenden a sertéstenyésztés nyában a felvásárlási ár is alacsonyabb. Sokan felteszik a kérdést, hogyan lehetséges, hogy nem vagyunk önellátók húsból, mégis gondot okoz az értékesítés. Tudni kell azonban azt Is, hogy külkereskedelmünk eddig igen merev, mondhatnánk dogmatikus szabályokhoz ragaszkodott, tehát rugalmas külkereskedelemről sző sem lehetett. A kül- és belkereskedelem közötti elégtelen együttműködés oda vezetett, hogy a sertésállomány feljavításával ugyan fokoztuk a termelést, ezt a tényt azonban az Illetékesek vagy nem tudták, vagy nem vették figyelembe, s ezért külföldről is megvásárolták a sertéshúst. A másik hiányosság pedig az, hogy lemaradtunk a hfltőházaik építésében, valamint a fp'dnlgoző ipar fejlesztésében. Az az Időszak elmúlt, amikor a vevő a kövér húst részesítette előnyben. Ma már mindenki e sovány húst keresi. Ezt figyelembe kell vennünk és olyan sertésfajtákat kell tenyésztenünk, melyek közellátásunk számára kiváló húsfajtákat nyújtanak. Nálunk Szlovákiában a jövőben Is tenyésztik a fehérnemes sertést, mert kitűnően bírja az itteni viszonyokat. Azonban elsőrendű feladatunk a szaporaság növelése és a zsír-hízásra hajlamos egyedek kiselejtezése. Több helyen a keresztezésnél a tipikusan húsfajta Landrace, a Svéd Fehér, a Kanadai Fehér és a Pietrain kanokat használják. Az utóbbi tipikusan hús és (bacon) sonkasertés. Némely gazdaság tiszta vérben is tenyészti majd, mert rendkívül gyorsan növekszik, s igen szapora. A jövőben több gazdaságban csökkentik az anyák számát, de ugyanakkor fokozzák a szaporaságot. Lerövidítik a hizlalás idejét, 2—4 héttel. Fokozni kívánják a napi súlygyarapodást, centralizálják a sertéstenyésztést és a hizlalást. Azonban a legalapvetőbb követelmény a jő keveréktakarmányok készítése, mert anélkül a legjobb tenyészegyedektől összeválogatott állomány Is csak közepes eredményre képes. Ha célkitűzéseink sikerülnek, ebben az esetben egy-két éven belül a sertéshús kiskereskedelmi ára Is csökkenhet. Talán ebben az évben hazai készletből sikerül teljes mértékben fedeznünk a húsfogyasztást is. Azonban a szarvasmarhahús körülbelül 45—50 ezer tonnával több, mint amennyire szükségünk lenne, viszont sertéshúsból ugyanennyi a hiányunk. Molnár Ferenc, Dunaszerdahely Összehasonlító kísérleteinkben egynéhány külföldi polyploid fajtával már nálunk is megismerkedhettünk. Ezek közül dr. Jánossy Andor, Deutsch Miklós és dr. Horváth Lajosné által a Magyar Népköztársaságban az ottani tájfajták kolchicinos kezelése és szelektálása útján előállított „Hungaropoly“ polypoloid vöröshere fajta adott ezidáig igen jő eredményt. A* észak-morvaországi, opavai és nenakonicei kísérletekben a „Hungaropoly“ zöldtömege 1986-ban 43, illetve 14 százalékkal volt több, mint a pFerovi fajtáé. A közép-szlovákiai Bodorován a zöldtömeg ugyanebben az évben 7,6 százalékkal volt nagyobb az említett fajtánál. Figyelemreméltó az is, hogy az ausztriai grabeneggi kísérletekben a „Hungaropoly“-val ugyancsak hasonló jő eredményeket értek el. A ma nálunk termesztésben található diploid vöröshere fajtákkal szemben a „Hungaropoly“ gyöksrtörzsa és fő gyökere erősebb. Valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy ez a fajta a farnciaországi termelőhelyeken tavaly, amikor ott nagy szárazság uralkodott és a hazai (ottani) fajták egyáltalán nem hoztak magtermést, nagyon jól bevált és magtermést adott. A diploid fajtáktól eltérően a „Hungaropoly“ üde, sötétzöld színezetű, nagy és dús levélzetű. A szárlevél aránya igen kedvező. Gyakori a 4, illetve öt levélkés levél. Megdőlésre ellenállöbb mint a többi fajták, vastagabb, durvább szála öntözési viszonyok közti termesztésre is alkalmassá teszi. Virágzata nagyobb a diploid fajtákétól, a virágzás ideje pedig 7—14 nappal később történik. A kaszálás után gyorsan sarjadzik és fagyálló képessége is jő. Előnye még, ’ hogy a lóhererákkal szemben rezisztens. A „ Hungaropoly" termesztése jelenleg Magyarországon még nem terjedt el. A termesztési területe nagyrészben magtermesztési célokat ssolgál. Magjának nagy részét a nyugati országokba exportálják. A „Hungaropoly“ vörösherefajtát nálunk a jövő esztendőben a Szenei Állami Gazdaság több részlegén nagyobb területen mag és takarmány céljából is termeszteni fogják. RENCZÉS VfLMOS mLMiwmwuini Fiatal Landrace tenyészkan Félvér hústípusú tenyészsüldő — (apja Svéd fehér kan), Tipikus Szlovák Fehérnemes anyakoca A megnyilvánuló érdeklődésre bolgár részről gépészeti és kereskedelmi szakemberek válaszoltak, köztük Cdbukov, a Bolgár Nagykövetség prágai kereskedelmi képviselője, Andre jev, az AGROMASINAIMPEX igazgatója és mások. A fordító, s egyben szakember szerepét C h r 1 s t o v Ivan mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola bolgár származású pedagógusa vállalta. Megtudtam, hogy a BOLGÁR TL-30A lánctalpas kistraktor huszonöt különféle függesztett szerszámmal működtethető, Stabilitása jobb mint a Zetor 2023 traktoré. Nyomtávolsága 110 cm. Háromhengeres motorja harminc lóerős. Előnye, hogy percenkénti fordulatszáma teljes megterhelés esetén 1500, míg a Zetor 2023 jelzésű cseh-
