Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-30 / 36. szám

A golyós céllövészet eredményei A golyóblövészet területi há­romtusa versenyei után CSVSZ SZB bajnoksága következett 1968. VI. 30-án Sliácon, majd országos bajnoksága 1968. VII. 14-én, ugyancsak Sliácon. Eze­ken is háromtusa-versenyek voltak, de kétszeres lövés­számmal, vagyis 600 volt az el­érhető, maximális pontszám. A vadászszövetség szlovákiai bizottságának versenyén Szlo­vákia 20 legjobb céilövője, az országos bajnokságon pedig 54 versenyző indult. Feltétel volt, hogy a részvevő lövészek a te­rületi versenyeken teljesítették ez előírt határértéket. I. A CSVSZ SZB szlovákiai bajnokságának eredményei: Szeniorok kategóriája: 1. Ing. Miroslav Sivcák, Ha­­bovka, 577 pont, 2. Richard Maier, Bratislava, 556 pont, 3. Ladislav Krasnec, Zilina, 550 pont. Juniorok kategóriája: I. Anton Ulianko, Zvolen, 484, 2. Jozef Kopp ml. Klástor p/zn 458, 3. Stefan Herz, Tmava, 451 pont. II. A CSVSZ KB országos bajnokságának eredményei: Szeniorok: 1. Ing. Miroslav Sivcák, Ha­­bovka 579, 2. Frantisek Lenikus, Uhersky Brod, 566, 3. Frantisek Hruby, Kladno, 563 pont. Juniorok: 1. Karel Hajny, Uhersky Brod 524, 2. Bohumil Kvajsár, Rehnu­­ce-Ml. Boleslav 519, 3. Franti­sek Bosák, Uhersky Brod 517 pont. Az országos bajnokság 54 részvevője közül 32-őt delegált a CSVSZ, 22 pedig saját költ­ségén vett részt a versenyeken. A versenyzők között 28 szlová­kiai vadász volt. Mindkét versenyre kedvező időjárási viszonyok között ke­rült sor. Köszönet és dicséret illeti a rendezéssel megbízott zvoleni járási vadászbizottság munkáját és a versenyzők ba­ráti, vadászias, becsületes küz­delmét is. Hiba nélkül végezte kötelességét a versenybírák csapata ing. prof. Bezaőinsky­­val az élén, M. Kulich techni­kai felügyete alatt. A CSVSZ KB és SZB képvise­letében Tupík elvtárs nyitotta meg a versenyeket, kiemelve ezek jelentőségét államunk 50 éves és a februári forradalom 20 éves jubileuma alkalmából. A versenyek elnöke ing. Dob­­rík elvtárs a bajnoki küzdelmek végeztével átadta a győztesek­nek az érmeket és az értékes tárgyi díjakat s az első 10—10 helyezettnek elismerő oklevele­ket. Martin Kulich • • Otven korona egy rókáért Az idősebbek még visszaem­lékeznek, hogy már az első köztársaságunk- idején is tilos volt külföldről virágot, palán­tákat és állatokat behozni (ku­tyát is csak állatorvosi látlelet alapján lehetett a határon át­hozni). Ezekkel az intézkedé­sekkel többé-kevésbé sikerült is megakadályozni a növényi kár­tevők behurcolását és terjedé­sét. Csakhogy a fertőzött növé­nyek és állatok gyakran illegá­lis határátkelő állomásokon ke­resztül is beszivárognak köz­társaságunkba. „Vadász—Halász“ című szak­­mellékletünk hasábjain több­ször rámutattunk, hogy főleg a nyugati államokban ijesztő mé­reteket öltött a rókák, neveze­tesen a veszett rókák elszapo­rodása. Arról is megemlékez­tünk, hogy a borzalmas veszett­séget elsősorban a rókák ter­jesztik. A veszettség „bacilus­gazdáit“ tehát nem a kutyáknál, hanem a rókáiknál kell keres­nünk. Egyúttal az is köztudo­mású, hogy a rókák általában nem a határsorompók alatt szi­várognak be hozzánk, hanem a zöldhatár egész széltében­­hosszában. Ha már az a helyzet, hogy a rókák nálunk is rendre mar­cangolják apró haszonállat­állományunkat, sőt a nyugat­szlovákiai kerületben veszett rókák is garázdálkodnak, ame­lyek emberek és állatok egész­ségét veszélyeztetik, elhatároz­ták,—hogy 50 koronát fizetnek állami eszközökből minden el­ejtett, illetve egyéb módon el­pusztított rókáért. Ez a kam­pány 1968 végéig érvényes. Az 50 koronás jutalom felvételére az a vadászegyesületi tag jogo­sult, aki az elejtett róka orrát mutatja fel bizonyítékul. Az illetékeket postán utalják át a rókavadászok címére. Felté­telezhető, hogy vadászaink kö­rében teljes megértésre talá­lunk és ők is hozzásegítenek vadállományunk megőrzéséhez. Feldolgozta: K. E. ROZMÁR VÁNDORLÁS Rozmárok nagyszabású ván­dorlását észlelték a Bering­tenger partjai mentén. A ten­geráramlat és a szél által so­dort jégtáblákon állatok ezrei utaznak az Északi Jeges-tenger felé. Az állatoknak nagy utat keli megtenniük, hogy elérjék úti céljukat és ezért „ésszerűen“ beosszák erejüket. Üti céljuk a Vranghel-sziget és az Am­­guema folyam torkolata a Csukcs-félszigeten, ahol világra hozzák kölykeiket. Ezután is­mét megteszik a hosszú útat ellenkező irányban. Nagyszabású lövészverseny Szliácson A Szlovák Nemzeti Felkelés vándordíj lövészeti versenyét rendezi meg a 6Zliácsi fürdő lövöldéjén a zólyomi járási va­dász-választmány augusztus 31 és szeptember 1-én. A versenyt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 50. évének fennállása és a Szlovák Nemzeti Felkelés 24. évének jubileuma alkalmából rendezik meg. NAPI PROGRAM: Augusztus 31-én reggel 8 órai kezdettel indul a golyós öt­tusa a következő sorrendben: 1. nyírdfajdfcakas, tízkörű tárcsa, kiskaliberi puskával támasz nélkül, 50 méterre, 10 lövés. 2. Özbak, tízkörű tárcsa, normális golyóspuskával, támaszból távcsővel, 100 méterre, 10 lövés. 3. Vaddisznó, tízkörű tárcsa golyósfegyverrel, támasz nélkül, 100 méterre 10 lövés. 4. Róka futva, tlzkörű tárcsa, kiskaliberű puskával, 35 méterre, 10 lö­vés. 5. Vaddisznó futva, tízkörű tárcsa, golyósfegyverrel, 75 méterre, 10 lövés. Szeptember 1-én reggel 8 óraikor kezdődik a sörétes öttusa: 1. Skeet, 10 korong egy irányba. 2. Skeet, 10 korong két ellen­tétes irányba. 3. Batéria, 10 korong. 4. Magas torony, 10 ko­rong. 5. Nyúl futva, 10 lövés. VERSENYDÍJAK: Vándordíj és plakett, 10 egyéb értékes díj. A verseny érdekessége, hogy meghívtuk a magyar, lengyel és jugoszláv koronglövőket í6. Az érdekesnek mutatkozó versenyre szeretettel meghívjuk a vadászokat. H. J. Vadászhatunk-e házigalambra A Csehszlovákiai Kisállat­­tenyésztők Szövetsége átirat­tal fordult a Csehszlovák Vadászszövetséghez, amely­ben felhívja a vadászokat, ne lövöldözzék a házigalam­bokat és ne semmisítsék meg a tenyésztők sok évi, fáradt­ságos munkájának eredmé­nyét. A galambot sokan állí­tólag azért lövik, mert kárt okoznak a mezőgazdaságban és nem kímélik a csapatok­ban repülő galambokat sem, amelyek gyakorlatról vagy éppen versenyről térnek ha­za. Régebben a galamb nem volt káros. Ma pedig, mikor állományuk a néhány év előttinek fele sem, egyszeri­be „káros" állattá lett, mert állítólag komoly károkat okoz. Régebben a gazdák be­érték a galambok riasztásá­val, ma pedig egyesek lelö­völdözik őket. A kisállatte­nyésztők remélik, hogy fel­hívásuk a vadászok körében megértésre talál és megszű­nik néhány fegyelmezetlen személy garázdálkodása. Ebben az összefüggésben megjegyezzük, hogy a házi­galamb a 23/1962 Zb. számú vadásztörvény szerint nem vad, nem képezheti vadászat tárgyát és nem szabad rá lövöldözni. A házigalambok lövése vadászati kihágásnak tekinthető és mint ilyen ül­dözendő, büntetendő cselek­ményt képez. F. R. (ford.: K. K.) 0 KAD&SZ 2 “HSŰfS?'

Next

/
Thumbnails
Contents