Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-30 / 36. szám
A golyós céllövészet eredményei A golyóblövészet területi háromtusa versenyei után CSVSZ SZB bajnoksága következett 1968. VI. 30-án Sliácon, majd országos bajnoksága 1968. VII. 14-én, ugyancsak Sliácon. Ezeken is háromtusa-versenyek voltak, de kétszeres lövésszámmal, vagyis 600 volt az elérhető, maximális pontszám. A vadászszövetség szlovákiai bizottságának versenyén Szlovákia 20 legjobb céilövője, az országos bajnokságon pedig 54 versenyző indult. Feltétel volt, hogy a részvevő lövészek a területi versenyeken teljesítették ez előírt határértéket. I. A CSVSZ SZB szlovákiai bajnokságának eredményei: Szeniorok kategóriája: 1. Ing. Miroslav Sivcák, Habovka, 577 pont, 2. Richard Maier, Bratislava, 556 pont, 3. Ladislav Krasnec, Zilina, 550 pont. Juniorok kategóriája: I. Anton Ulianko, Zvolen, 484, 2. Jozef Kopp ml. Klástor p/zn 458, 3. Stefan Herz, Tmava, 451 pont. II. A CSVSZ KB országos bajnokságának eredményei: Szeniorok: 1. Ing. Miroslav Sivcák, Habovka 579, 2. Frantisek Lenikus, Uhersky Brod, 566, 3. Frantisek Hruby, Kladno, 563 pont. Juniorok: 1. Karel Hajny, Uhersky Brod 524, 2. Bohumil Kvajsár, Rehnuce-Ml. Boleslav 519, 3. Frantisek Bosák, Uhersky Brod 517 pont. Az országos bajnokság 54 részvevője közül 32-őt delegált a CSVSZ, 22 pedig saját költségén vett részt a versenyeken. A versenyzők között 28 szlovákiai vadász volt. Mindkét versenyre kedvező időjárási viszonyok között került sor. Köszönet és dicséret illeti a rendezéssel megbízott zvoleni járási vadászbizottság munkáját és a versenyzők baráti, vadászias, becsületes küzdelmét is. Hiba nélkül végezte kötelességét a versenybírák csapata ing. prof. Bezaőinskyval az élén, M. Kulich technikai felügyete alatt. A CSVSZ KB és SZB képviseletében Tupík elvtárs nyitotta meg a versenyeket, kiemelve ezek jelentőségét államunk 50 éves és a februári forradalom 20 éves jubileuma alkalmából. A versenyek elnöke ing. Dobrík elvtárs a bajnoki küzdelmek végeztével átadta a győzteseknek az érmeket és az értékes tárgyi díjakat s az első 10—10 helyezettnek elismerő okleveleket. Martin Kulich • • Otven korona egy rókáért Az idősebbek még visszaemlékeznek, hogy már az első köztársaságunk- idején is tilos volt külföldről virágot, palántákat és állatokat behozni (kutyát is csak állatorvosi látlelet alapján lehetett a határon áthozni). Ezekkel az intézkedésekkel többé-kevésbé sikerült is megakadályozni a növényi kártevők behurcolását és terjedését. Csakhogy a fertőzött növények és állatok gyakran illegális határátkelő állomásokon keresztül is beszivárognak köztársaságunkba. „Vadász—Halász“ című szakmellékletünk hasábjain többször rámutattunk, hogy főleg a nyugati államokban ijesztő méreteket öltött a rókák, nevezetesen a veszett rókák elszaporodása. Arról is megemlékeztünk, hogy a borzalmas veszettséget elsősorban a rókák terjesztik. A veszettség „bacilusgazdáit“ tehát nem a kutyáknál, hanem a rókáiknál kell keresnünk. Egyúttal az is köztudomású, hogy a rókák általában nem a határsorompók alatt szivárognak be hozzánk, hanem a zöldhatár egész széltébenhosszában. Ha már az a helyzet, hogy a rókák nálunk is rendre marcangolják apró haszonállatállományunkat, sőt a nyugatszlovákiai kerületben veszett rókák is garázdálkodnak, amelyek emberek és állatok egészségét veszélyeztetik, elhatározták,—hogy 50 koronát fizetnek állami eszközökből minden elejtett, illetve egyéb módon elpusztított rókáért. Ez a kampány 1968 végéig érvényes. Az 50 koronás jutalom felvételére az a vadászegyesületi tag jogosult, aki az elejtett róka orrát mutatja fel bizonyítékul. Az illetékeket postán utalják át a rókavadászok címére. Feltételezhető, hogy vadászaink körében teljes megértésre találunk és ők is hozzásegítenek vadállományunk megőrzéséhez. Feldolgozta: K. E. ROZMÁR VÁNDORLÁS Rozmárok nagyszabású vándorlását észlelték a Beringtenger partjai mentén. A tengeráramlat és a szél által sodort jégtáblákon állatok ezrei utaznak az Északi Jeges-tenger felé. Az állatoknak nagy utat keli megtenniük, hogy elérjék úti céljukat és ezért „ésszerűen“ beosszák erejüket. Üti céljuk a Vranghel-sziget és az Amguema folyam torkolata a Csukcs-félszigeten, ahol világra hozzák kölykeiket. Ezután ismét megteszik a hosszú útat ellenkező irányban. Nagyszabású lövészverseny Szliácson A Szlovák Nemzeti Felkelés vándordíj lövészeti versenyét rendezi meg a 6Zliácsi fürdő lövöldéjén a zólyomi járási vadász-választmány augusztus 31 és szeptember 1-én. A versenyt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 50. évének fennállása és a Szlovák Nemzeti Felkelés 24. évének jubileuma alkalmából rendezik meg. NAPI PROGRAM: Augusztus 31-én reggel 8 órai kezdettel indul a golyós öttusa a következő sorrendben: 1. nyírdfajdfcakas, tízkörű tárcsa, kiskaliberi puskával támasz nélkül, 50 méterre, 10 lövés. 2. Özbak, tízkörű tárcsa, normális golyóspuskával, támaszból távcsővel, 100 méterre, 10 lövés. 3. Vaddisznó, tízkörű tárcsa golyósfegyverrel, támasz nélkül, 100 méterre 10 lövés. 4. Róka futva, tlzkörű tárcsa, kiskaliberű puskával, 35 méterre, 10 lövés. 5. Vaddisznó futva, tízkörű tárcsa, golyósfegyverrel, 75 méterre, 10 lövés. Szeptember 1-én reggel 8 óraikor kezdődik a sörétes öttusa: 1. Skeet, 10 korong egy irányba. 2. Skeet, 10 korong két ellentétes irányba. 3. Batéria, 10 korong. 4. Magas torony, 10 korong. 5. Nyúl futva, 10 lövés. VERSENYDÍJAK: Vándordíj és plakett, 10 egyéb értékes díj. A verseny érdekessége, hogy meghívtuk a magyar, lengyel és jugoszláv koronglövőket í6. Az érdekesnek mutatkozó versenyre szeretettel meghívjuk a vadászokat. H. J. Vadászhatunk-e házigalambra A Csehszlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége átirattal fordult a Csehszlovák Vadászszövetséghez, amelyben felhívja a vadászokat, ne lövöldözzék a házigalambokat és ne semmisítsék meg a tenyésztők sok évi, fáradtságos munkájának eredményét. A galambot sokan állítólag azért lövik, mert kárt okoznak a mezőgazdaságban és nem kímélik a csapatokban repülő galambokat sem, amelyek gyakorlatról vagy éppen versenyről térnek haza. Régebben a galamb nem volt káros. Ma pedig, mikor állományuk a néhány év előttinek fele sem, egyszeribe „káros" állattá lett, mert állítólag komoly károkat okoz. Régebben a gazdák beérték a galambok riasztásával, ma pedig egyesek lelövöldözik őket. A kisállattenyésztők remélik, hogy felhívásuk a vadászok körében megértésre talál és megszűnik néhány fegyelmezetlen személy garázdálkodása. Ebben az összefüggésben megjegyezzük, hogy a házigalamb a 23/1962 Zb. számú vadásztörvény szerint nem vad, nem képezheti vadászat tárgyát és nem szabad rá lövöldözni. A házigalambok lövése vadászati kihágásnak tekinthető és mint ilyen üldözendő, büntetendő cselekményt képez. F. R. (ford.: K. K.) 0 KAD&SZ 2 “HSŰfS?'
