Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-30 / 36. szám

Támogatják a sport­­hörgászokat A tardosikeddi szövetkezet évekig vízfelület hiányában küzdött. Nemrégiben azon­ban építtetett egy 11 hek­táros víztárolót, hogy ott összegyűlhesse az őszi, téli és a tavaszi csapadék jó ré­szét. A törekvés kezdettől fogva két célt szolgált. Egy részt azért volt szükség a tárolóra, hogy a több mint 3300 hektáros gazdaság, — melyhez közel sem folyó, sem patak nincs, legalább ilyen vízfelülettel rendelkez­zen. Másrészt az a lehető­ség, is kínálkozott, hogy a mesterségesen létesített ta­vat nemes halfajtákkal be­népesítsék. Amint elkészült a tároló, s vizet gyűjtöttek bele, tüs­tént betelepítették a hala­kat. Azóta akadt kedvező és aszályos esztendő. Ügy Is volt, hogy a víz jó részét a föld elnyelte, halak pedig szenvedtek, a fürdőmedencé­be kellett hordani. Aztán mégis minden jóra fordult. Termést adott a tó. Azt tartják az 1964-es esz­tendő volt haltermésben a legbőségesebb. Akkor 22 má­zsát halásztak le s 12 má­zsát értékesítettek, a többit a sertésekkel etették meg. Azóta a falubeliek közül sokan beszéltek a vezetőség tagjaival, hogy tegyék lehe­tővé, megfelelő összeg elle­nében a sporthorgászoknak a halászatot. Az ajánlatot kedvezően fogadták s kihir­dették, hogy. 150 koronás évi bérlet fejében, két horoggal minden egyénnek módot nyújtanak a halfogásra. Az érdekelteik kapva-kaptak az ajánlaton, összeszervezked­­tek, kifizették a bérletet és szabadidejükben horgaikkal körülállták a mesterséges tavat. Idén a szövetkezet ve­zetősége nem keivsebb, mint 52 horgásznak adott halá­szati engedélyt. így 7800 ko­ronát szedett be a sporthor­gászoktól. Őszön természetesen ismé­telten lehalásszák a mester­séges tavat, kiszedik a ha­lakat, a továbbtenyésztésre szánt egyedeket külön rak­ják, a megmaradt mennyiség egy részét piacra viszik, má­sik részét pedig a sertések kapják meg. De arról is szólni kell, hogy idén a tő vizével a cukorrépát és a korai bur­gonyát is megöntözték, más­különben a növény sokat szenvedett volna a kegyetlen szárazságtól. -hal-8 VADASZ HALASZ Pszt, horgászunk! Az egyik rosszmájú horgásztárs azt mondta, hogy a nők azért nem horgásznak, mert horgászás közben hallgatni kell. Mások is úgy vélekednek, hogy a horgászok furcsa emberek, hisz naphosszat ülnek némán a vízparton. Valóban, hogy is állunk ezzel a beszélgetéssel, illetve a halak hallásával? Kezdjük talán ott, hogy a mi édesvízi halaink nem valami „beszédesek“, tehát a hallószervükre sincs nagy szükségük. Nincs is fülkagylójuk, hallójáratuk, sőt még középfülük sincs. Csak koponyacsontba zárt piciny üregben helyet foglaló belső fülük van. Hogyan jut a hang egy zárt üregbe? Bizony igen bonyolult módon. Rendszerint a bőrön, húson át az úszóhólyag fogja fel a vizen keresztül gyorsan terjedő hangot. Lehet, hogy az úszóhólyag fel is erősíti a hangot, majd ismét elég bonyo­­lult módon juttatja el a belső fül érzősejtjeihez. A halak hallása meglehetősen fejletlen, mert számukra fon­tosabbak azok a vízrengések, amelyeket az oldalvonal érzék­szerv által fognak fel. Horgászás közben nyugodtan beszélgethetünk tehát a víz szélén. Sokkal fontosabb az, hogy keveset mozogjunk, ne do­bogjunk, mert a járkálás által keletkezett talajrezgések sokkal erősebb vízrengéseket okoznak, és már messziről tájékoztatják a halakat arról, hogy ember jár a parton, ez pedig egy tapasz­talt halnak elég ahhoz, hogy óvatos legyen. Mi az, hogy ta­pasztalt hal? ilyen is van? Van bizony, hisz a kísérletek iga­zolják, hogy a halak hetekig, sőt hónapokig emlékeznek a megismert hangokra. Nagyon érdekes viszont az, hogy a mi halaink hallóképessége csak féléves korukban fejlődik ki. Ezt a kort halaink többnyire ősszel érik el, azután jön a tél, amikor keveset háborgatják őket, s így aztán nyáron még ta­pasztalatlanok. Talán ezért is kerülnek horogra oly könnyen az apró példányok. G. Kurinc-puszta új nevezetessége A Rimaszombattól mintegy négy kilométerre fekvő Kurinc puszta arról nevezetes, hogy a múlt század közepén itt alakult az ország első juh- és sertés­tenyésztési szakiskolája. Ezen kívül a szakemberek körében a puszta arról is ismert, hogy itt van a „Kék szajkó“ egyetlen tartózkodási helye. Kurinc nevezetességei most újabb létesítménnyel gyarapod tak. Ugyanis itt építették fel AG öntözőberendezését ellátó víztároló gátját, mely fölött 25 hektárnyi területen mesterséges tó keletkezett. Három év alatt a tó és környéke Rimaszombat üdülő központjává fejlődött. Körülötte egész sor üzemi és egyéni víkendház épült. A vá­ros halászszövetsége kihasznál­ta a kitűnő lehetőséget, s ma már a tó rendkívül gazdag hal­állománnyal rendelkezik. Even­ként itt rendezik a járási ha­lászversenyt. Az év győztese a fiatal Stec Milan, nem kevesebb mint 27 ponttyal nyerte a ver­senyt. Kép és szöveg: Kovács Zoltán A nem pisztrángos vizeken reggel 5-től délután 20 óráig halászhatunk. E hó elsejétől villantóval (műhallal) vagy kis csalihallal horgászha­tunk. A pörgetéshez Jó or­sóra, peremfutókra van szük­ség. A pergetéses módszer gyakorlásához technikai gyakorlat kell. Pergetéssel ne zavarjuk az egy helyben ülő horgásztársainkat. Ily esetben a törvény 20 m tá­volságot ír elő. Ha perge­tünk, másik horgászkészsé­get nem használhatunk (még felcsalizva sem lehet a víz­parton). Máskülönben a fent említett horgászási módszer a sporthorgászat egyik leg­szebb ága, mivel a vízparton fel és le járva élvezzük a természet szépségeit. Az ősz első hónapjában a nyárt tekintve sóik minden megváltozik. Pl. az időpont eltolódása a reggeli és esti órákban. A nappali felmele­gedés lényegesen csökken, míg az éjszakai lehűlés fo­kozódik. Ezek a körülmé­nyek a halak kapását is be­folyásolják. A halak étvá­gya csökken, így a csali méreteit kisebbre kell ven­nünk. Ez főleg a pontyfé­lékre vonatkozik. E hónap­ban a ragadozóik fogását is nagyobb mértékben szorgal­mazhatjuk. E hónap elsejétől a pionír halászkörök tagjainak (15 éven aluliaknak) a halászat gyakorlása tilos. A pisztrángos vizeken az általános tilalom szeptember 1-től április 15-ig tart. Ki­vételt képez az angolna ver­sébe történő fogása. Ami a pisztrángokat illeti, szep­tembertől április 15-ig véd­ve vannak, de a szivárvá­­nyos pisztrángot a nem pisztrángos vizeken október 31-ig, míg a pérhalükat de­cember 31-ig foghatjuk. (SM)

Next

/
Thumbnails
Contents