Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-30 / 36. szám

mWtAfirb Hh 1; i ELSŐSÖK Az alapiskola 1. évfolyamába került gyermek az óvodában megalapozott „önállósága“ ellenére is igényli a szülők és pedagógusok támogatását. A megváltozott körülmények, a játszás mellett jelentkező új tevékenység — a tanulás — nehéz problémák elé állítják. Ezen időszakban szinte nélkü­lözhetetlen az első évfolyam tanítójának és a szülőknek a kölcsönös biza­lomra épült együttműködése. A gyermek nevelése, oktatása csak akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai, pszichológiai, didaktikai alapelvekből fakadó ráhatás egységes. Az elmúlt iskolai évben erre alapoztam együttműködésemet a szülőkkel. Oj helyemen — a munkakörülményeik ismergetése mellett — kezdettől a jő kapcsolat kiépítésére törekedtem. E cél érdekében kihasználtam az al­kalmi találkozásokat, a szülői értekezleteket s a szülői látogatásokat. Az együttműködés alapját a rendszeres szülői értekezletek képezték. A neve­léssel kapcsolatos problémák mégvilágítása mellett, módszertani útmuta­tásokat adtam a gyermekek otthoni tevékenységével kapcsolatban. A leg­elemibb tudnivalóktól kezdve (a táska hordása, ceruza tartása, irka elhe­lyezése ... stb. j a betűvázolgatás, írás, hangképzés, szótagolás, olvasás­tanítás rejtélyeibe is bevezettem a szülőket. így nemcsak tanítottam — ne­veltem egyedül — velem együtt az otthoni tevékenység alkalmával a szü­lők is részt vettek e nemes munkában. S mondhatom lelkesedve, örömmel. A szülői látogatások alkalmával a gyermek otthoni környezetének meg­ismerését tűztem célul. Megköveteltem az iskolai szükségletek megfelelő otthoni elhelyezését s nagy súlyt fektettem a tanulósarok kialakítására minden családban. Közvetlen beszélgetések alapján könnyebben megismer­hettem a tanuló rejtett lelki világának részleteit is. A gyermekek érdekében kifejtett együttműködés mellett a szülők más irányú aktivizálására is törekedtem. Kulturális igényeik kielégítése érde­kében az iskolai év folyamán közösen betanultuk és előadtuk Lovicsek Béla: „Csillagszemü asszony“ című színművét. A tiszta bevételből két ki­rándulást szerveztünk. Érzem, hogy a köztünk kialakult bensőséges kapcsolat mindannyiunk hasznára vált. Az első évfolyam 14 tanulója kiváló eredménnyel fejezte be az évet. A szülők megismerték a nevelés és oktatás alaptételeit s a peda­gógus boldogító érzés tudatában mondhatja: Munkája nem volt hiába. BUDAI ERNŐ, Százd ízlik a foszlós bélű újkenyér. Receptek Karalábélevél-főzelék. Tíz deka kockára vágott füstölt szalonnát kiolvasztunk, a kockákat kiszedjük és a zsír­ban durván vágott karalábé leveleket, kevés víz hozzá­adásával megpároljuk. Meghintjük 1 kávéskanál liszttel, összekeverjük és még pár percig forraljuk. Sóval, bors­sal fűszerezzük. A tóiban keménytojás szeletekkel, a sza­lonna tepertőjével díszítjük. Mártásos hús mellé tálal­juk. Rakott karalábé. Többféleképpen készíthetjük. Alap­anyaga az apró kockára vágott karalábégumó. Darált hússal, frissen készített sertéspörköltei, párolt rizzsel kevert kolbászkarikákkal, vagy darált párizsival kevert kolbászkarikákkal vagy pirospaprikával fűszerezzük. Az egyes rétegeket meglocsoljuk tejföllel, és forró sütőben pirosra sütjük. Különleges töltött karalábé. Gyenge karalábékat meg­hámozunk, leszűrjük és kihűtjük. Majd belsejét kiváj­juk. Puhára párolt marhahúst, darabka sonkát kétszer átdarálunk és összekeverjük tartármártással, főtt zöld­borsóval, apróra vágott párolt gombával és megtöltjük vele a karalábékat A kivájt részt és 1—2 főtt, apró koc­kára vágott burgonyát villával összedolgozunk, adunk hozzá 2 tojássárgával elkevert 2 deci tejfölt, tálra önt­jük, ráhelyezzük a karalábékat, megszórjuk finomra vágott petrezselyemzölddel, mindegyikre kevés tartárt öntve, hidegen tálaljuk. Rakott karalábé: Fele vaj, fele zsír; 5 dekányi zsira­dékon megforgatunk 6—7 fej, szép nagy, hosszúkásra vágott karalábét; megsózzuk, és fedő alatt puhára pá­roljuk. Tűzálló tálba öntjük; elkeverjük apróra vágott petrezselyemzölddel, és az egészet leöntjük 2 deci tej­föl és 1 tojássárgája keverékével. A sütőbe téve piros kérget sütünk a tetejére. (Lehet a karalábékat nem zsi­radékon párolni, hanem sós vízben megfőzni— de így jobban megmarad a friss íze, tápértéke.) Foto: M. Vojtek Kanállal eszik a baba Amikor először adunk a babának az anyatejen kívül más ételt, például teát, már akkor gondoljunk arra, hogy ránk vár a feladat, gyermekün­ket megtanítani az önálló evésre. Ne szorítsuk, ne kössük le hát gyer­mekeink kezét akkor sem, amikor még mi etetjük. Hogy tanuljon meg később önállóan enni, ha most arra kényszerítjük, hogy ne használja ke­zét étkezés közben? Elsőként a kanállal kell megbarát­koznia a babának. (A késsel, villával való evés már sokkal későbbi feladat. Az már magasiskola, ahová bizony sok felnőtt Is eljárhatna.) Enni mindenki tud, de étkezni ta­nulni keli, és a tanulás bizony néha nehézséget okoz a mamának és a babának egyaránt. Meg kell tanulnia, hogy hol és ho­gyan fogja kicsi ujjai közé azt a ne­héz, idegen szerszámot; hogyan me­rítse az ételbe úgy, hogy valami ma­radjon is benne. A tányérról a szájacskáig tartó hosszú úton úgy irányítani kanálká­­ját, hogy lehetőleg csak az elükére hulljon belőle étel. Az élőkén álló kis törpe némán tűri, ha a fejére esik egy-egy falat, de anyuka mindig mond valamit, ha az ő köténye lesz maszatos. Amikor a bizonytalan kezecskék már célhoz értek, még mindig balul sülhet ki a dolog. Gyakran előfordul az is, hogy a grízpapinak csak a fele befele, a másik fele pedig kifele cso­rog. A kanálra szoktatást leghelyesebb már újszülött korban elkezdeni. Pár kanálka teát könnyen beszürcsöl a baba. S közben megtanulja, hogy ki kell nyitnia szájacskáját, ellepíteni kicsi nyelvét, hogy beférjen az étel. Később, öt-hat hónapos korban már ő is segít az étkezésnél. Ráteszi ke­zét a kanálra, majd megfogja, és ha hónapokig gyakorolja, észre sem vesszük és már önállóan eszik. így elkerülhetjük a sok erőszako­lást, amelyet azoknál a gyerekeknél látunk, akik a cuclihoz szoktak. A nagy lyukú cucliból persze nagyokat kortyolhat, gyorsabban telik a poci, és természetes, ha kanállal közele­dünk hozzá, tiltakozik ellene. Maka­csul összeszorftja fogait, eltolja ma­gától Vagy kiüti a mama kezéből a kanalat. A pár hetes babát sokkal könnyebb rászoktatni valamire, mint a nagyobb gyermeket, akinek már kialakult szo­kásai vannak. Helytelen felfogás az, hogy a cse­csemő még ügyetlen kis buta s ezért nem kanállal kell etetni, hanem cuc­lisüvegből, gondolván, hogy később, ha okosabb lesz, majd hozzászokik a kanálhoz. Az igaz, hogy később okosabb lesz a baba, de annyira nem lesz okos hirtelenében, hogy a szavakból meg­értse, miként kell a kanállal szépen enni. Még sokáig csak célszerű és következetes szoktatással nevelhetjük gyermekeinket, ami annál könnyebb, minél korábban kezdjük el. Patkányirtás gipsszel — Nagyszerű patkányirtás! mód­szert dolgoztam, s próbáltam ki — írja Nagy András. — Jól bevált, ezért másnak is ajánlom. A recept a következő: kukorica­lisztet és gipszport összekever­tem, ezt egy alacsony edénybe tet­tem, hogy a patkányok könnyen hozzáférhessenek. Ugyancsak ala­csony edénybe vizet öntöttem, majd a kukoricaliszt-gipsz keverék mellé helyeztem. A patkányok et­tek a keverékből, miután jóllak­tak, vizet ittak, a gipsz megkötött a kártevő állatok gyomrában, s a patkányok belepusztultak. Ezután egyetlen dolgom az volt, hogy a patkánylyukat betapasszam, ne­hogy az onnan áradó bűz szétter­jedjen. Ä beiskolázásról Őskori képtár A leningrádi régészek egy csoportja a szibériai Száján hegyszorosban őskori „képtá­rat“ talált. A történelem előtti kor mesterei sziklából kifara­gott emberi maszkokat, kecske­bakokat, kgyők'at és bikákat hagytak az utókorra. Táncot lejt a cica-mica Foto: Bezdek Norbert Egy asszonynak három lánya Tudjátok, hol van Görbefalva? Mindjárt Nekeresd mellett. Nevét onnan kapta, hogy olyan girbe-gurba volt egyetlen utcája, mint a jóllakott malac farka. Házai félig hegyoldalba épültek, és olyan görbén tartották zsúptete­jüket, hogy még a gólyák is qsak alig mertek rajta fészket rakni. Lakott ott egy család, három lányával. De ez még nem okozna semmt bajt. Hanem egyformán selypített, pösze volt mind az istenadta. Múltak az évek, nőttek a lányok, már eladósorba került mind a három. De hát ki veszi feleségül egyiket is? Szegény anyjuknak főtt a feje. Egyszer aztán kérő Jelentkezett. A mama azt mondta leányainak, hogy akármi történik, nem szabad szólni, míg a vőlegény náluk tartózkodik. Eljött a leánykérés napja. Szépen kimosva, fésülve ült a szobában mind a három lány. Hallgattak azok, mint a sír. De a vőlegény sem másképp. Csak a fejével integetett igen, vagy nemet, ha a mama hozzászólt. Egyszer­esük, uramfial a legnagyobb leány elkiáltja magát: — Ideszanyám, fut a tyej! A középső lány erre azt mondja: — Mért tyóltál, te bojondl A legkisebb lány erre felugrott, csak úgy tapsolt őrömében: — Én nem tyóltam szemmít! No, megijedt az anyjuk, gondolta, itt nem sok dolga lesz a házasság­­kötőnek. Mit gondoltok, mi történt? A legény nem ugrott fel, nem szaladt tovább, hanem szépen így szólt: — Szösze féljen nénémattyon, én is pötye vadok... Elveszem a legidő­­szebb lányát. Azután van nekem még két ötyém, tyintén pötyék, aszok meg elvetyik a kisszebbeket. így lett azután hármas esküvő. Szólt a duda reggelig, én is ott voltam, megtáncoltattam a három pösze menyasszonyt, akik még ma is boldogan élnek, ha meg nem haltak, ROMHÁNYI ILONA Az iskolákat a nyár folyamán kita­karították, tatarozták. Közeledik szep­tember. Várják az új kis diákokat. Állítani merem, hogy kevés olyan nagy forduló akad az ember életében, mint az, amikor először beül az is­kola padjába és búcsút véve a gond­talan gyermek évektől megtanulja, hogy mit is jelent számára a munka. A munka, ami nemcsak kötelesség, nemcsak tanulás, hanem a személyi­ség igazi kialakulásának a kezdete. Mik a legfontosabb tennivalók ilyen­kor a családban? Sajnos, sokan azt hiszik, hogy csak a taneszközök be­szerzése és az, hogy kézenfögják a gyermeket és megmutatják, hol van az iskola. Igen, ez is! Ezek a látható, a természetes kötelezettségek, de ezen kívül még sok, nagyon sok van. A tanácsadó orvos sohase kontár­­kodjéik mások munkájába, ne téved­jen idegen — jelen esetben a peda­gógia — területére, de most az egy­szer azt tegye, mert ilyenkor fokozot­tan fontos az egészségügyi magatar­tás kialakulása. Az iskolás kor keltsen önbecsülést a gyermekben. Legyen büszke arra, hogy már iskolás. Ám tudatosítsuk, hogy ez már komoly kötelességet is ró rá. Nem arról akarok most be­szélni, hogy minden esztendőben akad egy-két pedagógus, aki arról panaszkodik, hogy az elsősök között akad olyan, aki még nem szobatiszta. Mondom erre nem hivatkozom, mert ez sajnálatos kivétel, ami azt bizo­nyítja, hogy a többi az, hanem azt, hogy mikor van ébresztő, mikor ta­A büszke kakas Egyszer egy kis okos kakas kapargált a dombon s talált egy szép arany krajcárt, úgy van, ahogy mondom. i Arany krajcár, bukfencet hányt az arany nap rajta. Elment vele a szabóhoz az okos kakaska. Elment vele a szabóhoz, ilyet még ki látott, varrjon neki a krajcárért szép csizmanadrágot. Két-három nap, s el is készült a szép csizmanadrág. Én is láttam a nadrágban az okos kakaskát. Feszített a szép nadrágban az okos kakaska. Azt hittem, hogy megpukkadok, úgy kacagtam rajta. ÖLBEY IRÉN karodó, hogy mi a tiszta és mi a pisz­kos, hogy hogyan kell önállóan kezet mosni és mosakodni minden reggel és még gondosabban minden este, hogy ételben, italban nincs válogatás és, hogy se a játékot, se a tanulást ne vigye túlzásba, azt a beiskolázás­kor kell visszavonhatatlanul és vég­érvényesen úgy megtanulnia, hogy vérévé váljék, hogy igényelje és visz­­szakívánja, ha valami a megszokott rendjéből kizökkenti. Nehéz ez a súlykoló munka. Nehéz és nagy türel­met igényel, de ez az egészségügyi kultúra alapja. Hogyan érheti el ezt a szülő? Jő szívvel, jó szóval, következetességgel és sorozatos példamutatással, mert hiába szónokolnak a családban, ha édesapa válogat, hiába követelik az esti mosdást, ha nem mosdik az egész család, hiába szorítják rá a munkára, vagy engedélyezik a szórakozást, ha a felnőttek nem kötelességtudók, ren­detlenek, vagy nem pihennek, nem szórakoznak. Sajnos már láttam olyan gyereket, aki órákon át ült a könyvei mellett és azért volt sápadt, vérsze­gény, gyenge izomzatú, mert nem szeretett sétálni, nem ment a leve­gőre, nem kívánta a szabadtéri játé­kot. És miért? Mert nem szokott rá, nem nevelték az ütemes egészséges életre. Pedig ez az általános egész­ségügyi nevelés általános iskolája, amelynek most — az első osztályo­soknál — rendszeressé kell válni. Az egészségügyi nevelés komplikál­tabb feladata az orvoshoz, a vizsgála­tokhoz szoktatás. Szerencsés az a gyermek ,aki ezt a csecsemővédelmi tanácsadásokon, vagy az óvodában megszokta, de még sok olyan gyerek akad, aki fél az orvostól és a vizs­gálattól, mert csak akkor látott or­vost, he beteg volt. Tudatosítsuk, hogy az orvos nemcsak gyógyító mester, hanem védelmező jóbarát. Tudatosít­suk, hogy azért kell valamit megten­ni, vagy valamitől tartózkodni, hogy ne legyen beteg a gyerek. Értessük meg vele, hogy a betegség átmeneti rossz, amitől megfelelő magatartással meg tud szabadulni az orvos és a védőnő segítségével. Beszéltem gyé­reikkel, aki azt mondta, hogy örül, ha beteg, mert akkor mindent megkap és akkor gyengédek, elnézőek hozzá. Sajnos, ez a hozzáállás igen helytelen és később veszedelmet jelenthet. A beiskolázáshoz a szülők közöljék az orvossal, vagy a pedagógussal, ha a gyermeknél valami rendellenességet észlelnek, pl. ha rövidlátó, hallózava­rai vannak, félénk, időnként elveszti eszméletét és ne sértődjenek meg, ha gyógypedagógiai osztályba tanácsol­ják, mert ez is a gyermek érdekében történik. A gyermeket a továbbiak­ban a nevelési háromszög — a peda­gógus, az orvos, és a szülő irányítja. Iparkodjunk, hogy ez a munka minél eredményesebb legyen. DR. BUGA LÁSZLÓ SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. szeptember 7,

Next

/
Thumbnails
Contents