Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-08 / 27. szám
Életünket a születéstől a halálig végigkísérő virág A virág, a növények, de az egész élő és élettelen természet az ember kísérője, s ez a szoros kapcsolat legalább olyan régi keletű, mint a népek, az emberiség története. Ez kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy az ember is a természet szülötte, bár az évezredek folyamán fölényesen „meghódította és leigázta“, elszakadni tőle nem tudott. Sőt egyre jobban igényli „társaságát“, főleg a nagyvárosok óriásházainak kőrengetegében. Nem csoda tehát, hogy a falusi ember otthonát körülvevő földterületeken szinte törvényszerfileg virágokat, díszcserjéket ültet, mi több, a városok bérházainak talpalatnyi szabad területein is helyet kap a petúnia, muskátli, vagy más egy-egy cserépnyi virág. Szívet-lelket vidító, felfrissítő hatása van a növénynek, mondta már régebben nagy tudósunk Hermann Ottó. A települések kő, beton és tégla kietlenségében virág és más dísznövény nélkül az emberek elkedvetlenednének, fásulttá, rideggé válnának. Tegyünk meg tehát mindent annak érdekében, hogy az életünket a születéstől-halálig végigkísérő virág helyet kapjon otthonaink közelében, az emeletes városi házak erkélyein, ablakaiban, de a régi bérházak köves zárt udvarainak naposabb zugaiban is. Hely, véleményünk szerint mindenütt akad, csak a hol, mit és hogyannal van néha bajunk. A következőkben röviden szólni szeretnénk azokról a lehetőségekről, amelyek segítségével a felvetett kérdések megoldhatóak. Falvainkon és kisvárosainkban főleg kertes házak épülnek, sok esetben ház előtti keskeny kis előtérrel. Ennek virág-kertészeti hasznosításánál arra törekedjünk, hogy a szemnek is kellemes látványt nyújtva ne takarják el az épület előre nyíló ablakait. Azért ide nem ültetünk sem maea« terebélyes növésű lomblevelű fákat, sem erős növésű uneve lűeket, mert kezdetben bár kellemesen hatók, később válaszfalként mindent eltakarnak. Ilyenekre csak akkor kerüljön sor, ha » ház előtti előtér nagy, tehát parkká alakítható. Szűk előkertekben alacsony növésű fákat (Sorbus-berkenye, Fraxinus ornus-virágos kőris, Crataegus-galagonya (bokrokat vagy sövényt] Syringa-orgona, Hibiskus díszcserje, Tamarixíamariska sövénycserje, Spiraea-gyöngyveszőfajta, Lugustrum-fagyal ültetünk, vagy más vidékek cserjéit, díszfáit, mirft az alacsonynövésű (Thuja-tuja, vagy más eiprusfélék) ciprusokat. Ha az előkertbe virágokat is ültetünk a díszfákon kívül — ami a színek palettáját csak gazdaggá teheti — úgy ágyásaink és a körülötte levő utak között ne legyen nagy szintkülönbség. Esztétikailag kiábrándítóan hatnak a magasított virágágyak között mélyre süllyesztett utak. Úgyszintén, elvetendő és nem szól a lakók jó ízléséről az ágyak sörös üvegekkel vagy éppen konzervdobozokkal történő körülrakása. Az utakat szórjuk be apróra zúzott kővel, vörös salakkal, vagy lépésnyi távolságra rakjuk ki kocka, téglalap vagy más idomú betonlapokkal, behelyezésük előtt a földből ameljünk ki egy vékony réteget, majd tegyünk helyére kavicsot és csak erre helyezzük rá a lapokat. Használt téglából is kirakhatjuk az utat, ügyelve arra, hogy a széle felé lejtsen, így a csapadékvizet könnyen levezeti. A kövek közötti nagyobb hézagokba ültethetünk alacsony növésű, kúszó sziklanövényeket. Ilyen lehet a Cerastiummadárhúr, Thymus-kakukkffi, esetleg a kúszónövésű, de igényesebb Portulaca-porcsinrózsa is megfelel. A porcsinrózsa tarka, kedves kis virágai egész virágágyban is vidámságot árasztanak. Élénkebb szín nyerésére az ágyasokban mutatós a megfelelő kombinációban díszlő Salviapaprikavirág, Tagetes-bársonyka alacsonyabb és magasabb változatai, de az Ageratum mexicanum — bojtocska kékes virágai is bájosak. Ha magasabjj növésű virágokat is szeretnénk az előkertbe, úgy valamelyik sarokrészen vagy oldalt ültethetünk ezekből is: Althea — mályvarózsa, illetve a Rudbeckiák sárga virágú növényei. Minden esetben kellemes hatást és üdességet érünk el a szabálytalan alakú vegyeságyak létrehozásával. A családi ház udvari részében vagy éppen a zöldséges és gyümölcsös kert egy zugában vonzó lehet egy árnyas pihenő, pergolás lugas. A tűzfalas szögletekben virágráccsal kombinált pihenők is jól felhasználhatók a munka utáni pihenésre. Az árnyas pihenő lehet közvetlenül az épület közelében — itt asztalt és székeket is elhelyezhetünk — amit a nyári hónapok idején ebéd, uzsonna és vacsora feltálalására hasznosíthatunk. A díszfák és haszonfák közül itt árnyat nyújthat a Sophora japonica-japánakác, Platanus acerifolia-platán, a dió, cseresznyefa vagy az illatos hárs és vadgesztenye. Ha az árnyas pihenő szabad, széljárta helyen van, jó ha bokrokból körülötte szélfogót is létesítünk. Erre kiválóan alkalmas a már említett Thuja-életfa, Philadelphus coronariusjezsámen, a futó-, kúszó- és parkrózsák fajtái, de az orgona is. Faluhelyen és városi házak nagyobb telkein gyakorta találkozunk szőlőlugasokkal. Hasonló megoldással viráglugasokat és pergolákat is létesíthetünk. Ezek oszlopai készülhetnek vasból, betonból, fából vagy akár téglából is. Árnyékukba padot, asztalt, nyugágyat, esetleg függőágyat is tehetünk. Olyan helyen helyezzük el, hogy onnan szép kilátás nyíljon a környékre, kertünk, házunk tájának legszebb részére. Pergola vagy lugas nyerésére felhasználhatjuk a Clematis jackmanit — a nagyvirágú iszalagot a Campsis radikanst — a trombitavirágot, a futórózsát, a sűrű árnyékot adó Polygonumot — csikszárat, de sűrűbb támaszhálózat esetében a vadszőlő (Parthenoncissus) és a szépvirágú iszalag (Clematis) is árnyékos helyet nyújt. Régi bérházak a rendelkezésükre álló szűk telkek miatt rendszerint zárt udvarral rendelkeznek, amely betonos és fürdőkádak szeméttartókon kívül nem látni itt egyebet. Pedig kis leleményességgel, a lakók társadalmi munkájával ennek ridegségét megszüntethetnék. Betonnal vagy téglával fedett udvarokra virágot nem ültethetünk, de ládákban, cserepekben, műkő vagy beton virágtartókban elhelyezhetjük őket. Itt a virágok megválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a nap folyamán az udvar teljesen árnyékos-e vagy napfényt is kap bizonyos időre. Az árnyékos helyekre — a falak mellé helyezett rácsozatra — árnyékot kedvelő parthenocissus quinquesfoliavar engelmanii vadszőlöfajtát vagy a már előzőkben említett borostyánt futtathatjuk fel. A virágok közül a Begonia tuberhybrida — gumós begónia, Fuchsia hybrida — fukszia, Impatilus balsamina — nebáncsvirág, Impatiens sultani — jégvirág és a Tropaeolum május — sarkantyúka ajánlható. Napos udvarokon a Begonia semperflorens, Impomea purpurea — hajnalka, Petunia, Pelargonium zonale és a peltatum muskátlifélék. Tagetes patulus — bársonyka, Zinnia elegánsrézvirág stb., szépen díszlenek. Szép ilyen helyen a Nerium oleander — leánder, Yucca filamentosa — pálmaliliom és a Rosmarinus officiális — rozmaring. A pozsgások közül az Aloe, Avage kaktuszok alkalmasak napos helyre. Növényeinket az udvaron úgy helyezzük el, hogy biztosítsuk számára a megfelelő térellátását, a nagyobbak hátrább kerüljenek, de főleg arra ügyeljünk, hogy útban ne legyenek. A bérházak egyes barátságtalan udvara is szorgos kezek munkája nyomán kedves hellyé válhat és a növények gondozására szánt percek sok örömet és felfrissülést nyújtanak kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Júliusi teendők A nagyüzemi gyümölcsösökön kívül kertjeinkben is a lehető legnagyobb gondot kell fordítanunk a gyomirtásra, amit sarabolással és a talaj porhanyításával érhetünk el. Mindezek a munkálatok márcsak azért is fontosak, hogy megakadályozzák a talaj cserepesedését s a vízkészlet párolgását. Július és augusztus a szárazság hónapjai, ami főleg idén érezteti hatását, s kedvezőtlenül befolyásolja a gyümölcsfák fejlődését. Amennyiben júniusban elmulasztottuk, július elején is elvethetjük a zöldtrágyázáshoz szükséges keverékeket. A későbbi vetés azonban nem biztosítja már eléggé a zöldanyag kellő növekedését. Befejezzük a fattyúhajtások eltávolítását a fiatal fákról, a termőágak lekötését, a faalakokon is folytatjuk a vadhajtások lecsípését. Fokozott gondot fordítunk a gyümölcsszedésre. A nem túlérett gyümölcsöt lelkiismeretesen osztályozzuk, tetszetősen csomagoljuk és a leggyorsabban eljuttatjuk rendeltetési helyére, különben érzékeny anyagi veszteséget szenvedhetünk. Júliusban hozzálátunk a talajelőkészítéséhez az eperültetvényeken is. Alapos trágyázást végzünk, egy hektárnyi ültetvényre 400— 500 mázsa istállótrágyát számítunk. Az eper kiültetése előtt legalább három héttel alászántást végzünk a talajelőkészítés során. A talaj fertőtlenítéséhez Gamacid, Supergam stb. gyártmányú szereket használunk a pondrók ellen. Július végén, esetleg augusztus elején hozzáfogunk az eperültetéshez. Elsősorban a Senga Sengana, a Surprise des Halles (magyarul: vásárcsarnok meglepetése) és a Goldwedel fajtát intetjük. Minél korábban ültetjük az epret, annál Jobban áttelel és bő termést hoz jövőre. Az epertermesztés nagyon jövedelmező, — egy hektárról 70 ezer korona értékű termést is betakaríthatunk. A szükséges dugványmennyiséget időben kell megrendelni a magnemesítő vállalat illetékes kirendeltségénél, vagyis a Slachtitefsky a semenársky podniknál, Bratislava, Záhradnícka ulica 21. szám alatt. A közép-szlovákiai kerület gyümölcstermesztői az SSP Víglas, okres Zvolen, a keletszlovákiak pedig az SSP Kosice, Rooseveltova ulica 10 címre forduljanak. A faiskolákban a talajporhanyításon és vegyszeres védekezésen kívül július második felében megkezdjük az alma- és szilvafák stb. szemzését. Pochyba 7
