Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-10 / 32. szám

Egy járási szövetség, melynek tagjai méltók a dicséretre A kisállattenyésztők szövet­sége a lévai Járásban eredmé­nyekben gazdag esztendőkre tekint vissza. Az utóbbi évek­ben mind a taglétszám, mind pedig a tevékenység tekinteté­ben sokat fejlődtek. A fenti állítás mellett szól az is, hogy míg 1964-ben a 14 alapszervezet csupán 542 tagot tömörített, addig a jelenlegi 72 alapszervezet három ezernél nagyobb taglétszámmal rendel­kezik. Valljuk be, hogy ez min­denképpen szép eredmény, hi­szen a járás községeinek két­harmadában kisáliattenyésztő alapszervezetek működnek. Az alapszervezetek szám sze­rinti növelésénél és az új tagok szerzésénél nagyban közreját­szott az Idén Léván megrende­zett szlovákiai és egyben járási jelleggel bíró apróállat-kiállí­­tás. melyet mintegy 8 ezer sze­mély megtekintett. A KISÁLLATTARTÓK ÉS A NÉPGAZDASÁG. Ha valaki azt gondolja, hogy az apróállattenyésztés fölösle­ges időtöltés, nagyon téved. A járási vezetőség irányítása mel­lett hét szakbizottság ügyel a színvonalas munkára. Az állat­tartók tehát minden támogatás' megkapnak ahhoz, hogy tévé kenységüket szakszerűen kellő gonddal és haszonnal végez­hessék. Ami a hasznot illeti, az min­dig kétoldali. Egy részt az ál­lattartó, más részt a népgaz­daság hasznát értjük alatta. Úgy gondolom, hogy a lévai járás kisállattenyésztőinek te­vékenységével kapcsolatosan mind a két szempontból elé­gedettek lehetünk, hiszen a múlt esztendőben nem keve­sebb mint 2 millió 352 tojást adtak a közellátásnak, a földol­gozó iparnak pedig 47 251 nyúl, továbbá 962 nutria bőrt, vala­mint 6122 kg juhgyapjút szállí­tottak. S az említett esztendő második felétől nyúlhúst is ad­tak piacra. E téren főleg az alsószecsei és a mohi alapszer-­­vezet tagjai tüntették ki magu­kat. Az elmondottakból kitűnik, hogy az alapszervezetek tagjai a tulajdonukba lévő minden da­rab tojótyúktól 80 tojást, anya nyulanként 5,5, nutriánként pedig 3.1 bőrt, továbbá minden darab juh után 3,6 kg gyapjút értékesítettek. A járási vezetőség az idei értékesítési tervet az alapszer­vezetekkel való egyezség után készítette el. A terv, tojás, kü­lönféle bőrök, juhgyapjú és lúdtóll értékesítését irányozza elő. Az apróállat tartóknak min­denekelőtt abraktakarmányokra van szükségük. Tavaly például több mint 80 vagon abrakkeve­réket kaptak s használták fel az állami alapokból. Idén pe­dig több mint 86 vagon az évi abrakszükséglet. Az első fél­esztendei juttatás — mondjuk meg őszintén — nem volt ki­elégítő. A mérleg azt mutatja, hogy a tagok 615 mázsával kap­tak kevesebb abrakot, mint amennyire eredetileg számítot­tak. Remélhető, hogy a máso­dik félévben a hiányzó meny­­nyiséget megkapják. NÉHÁNY SZÓ A SZAKBIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁRÓL. Közülük a legterjedelmesebb a baromfitenyésztési szakbizott­ság, mely nem kevesebb mint 40 967 tojótyúkot. 4951 ludat, 2784 kacsát és 460 pulykát tart számon. Ez a bizottság az állo­mány időnkénti felújításáról, rendszeres ellenőrzéséről, kellő hasznú állatok beszerzéséről, a tiszta vérvonalak, továbbá ke­­resztezettek tenyésztéséről és a hasznosság ellenőrzéséről gondoskodik. A juh és a kecske tenyésztési szakbizottság 2436 juhot és 140 ellenőrzött kecskét tart megfigyelés alatt. A juhállo­mány hasznossága terén az utóbbi években lényeges a ja­vulás, de a tiszta vérvonalak kialakítása még sok kívánat mat hagy maga után. Ez a szakbizottság a jövőben főleg a meyinó juh tiszta vérben való tenyésztésére veszi az irányt, mert ez a fajta kellő mennyi­ségű és minőségű gyapjút ad. Egyes körzetekben, ahol a kecsketenyésztés terén jó ta­pasztalatot szereztek, nem rit­kaság a 900 literes, 4,2 zsírszá­zalékos egyedenkénti évi teje­­lékenység. Tavaly például 11 bakot és 25 nőstényt vittek a tenyésztők az úibarsi aukciós vásárra. Idén pedig 26 bakot és 21 nőstényt vezetnek fel, de a fajtanemesítő állomás részé ről a tenyészanyagra valahogy nem tartanak igényt. Csupán 10 bak megvásárlását tervezik. A kecskék száma az ellenőrzőite­ken kívül idén elérte a 793-at. A nyúltenyésztési szakbizott­ság munkájában is lényeges a javulás. Jelenleg 9473 tenyész­­nyulat tartanak számon. Hiba azonban, hogy a tenyésztők nem fordítanak kellő gondot az állatok betetoválására, így az utódellenőrzés nem lehet kellő színvonalú Ez a bizottság a közeljövőben mindent elkövet annak érdekében, hogy az ál­lattartók a nyilvántartást és a betetoválást — saját érdekük­ben — időben és az előírások­nak megfelelően elvégezzék. Lépéseket tesz továbbá, hogy a kisállattartók' körében minél jobban elterjedjen a bécsi fe­hér és kék, a kaliforniai fehér, a dániai és az új«élandi fajta nyulak tenyésztése, mivel ezek­nek a gereznája népgazdasági szempontból a legkiválóbb. A szőrmés állatok szakbizott­ságát Deák György mérnök a szövetség járási elnöke vezeti. A 70 tenyésztő összesen 917 nutriát és 30 nyércet nevel. A Léván megrendezett szlová­kiai kisállat-kiállításon a járás éppen a szőrmésekkel tűnt kt a legjobban s nem véletlen, hogy ebből az alkalomból meg­rendezték a szlovákiai prémes­­állattenyésztők értekezletét is, amelyen a központi szakbizott­ság, valamint a prémeket fel­vásárló Kara nemzeti vállalat, és más központi intézmények küldöttei is részt vettek. Ezen az értekezleten a tenyésztők erősen bírálták a Kara nemzeti vállalatot, a prémek felvásár­lási árának csökkentéséért. Azt mondhatjuk, hogy a többi szakbizottságok is jó munkát végeznek Érdemes még megemlíteni, hogy az alapszervezetek tagjai idén 1 millió 750 ezer tyúktojás (előreláthatólag ezt a mennyi­séget jóval túlteljesítik) 63 144 nyúlbőr, 1862 nutria és nyérc szőrme, több mint ötezer kiló juhgyapjú és 780 kg lúdtoll ér­tékesítését tervezik. Ebből a legnagyobb tételt i éppen a lévai alapszervezet j vállalt, melynek tagjai 84 500 tyúktojást, 4152 nyúlbört, 740 prémesállat bőrt és 24 ikg zselízi, ipolyviski, óbarsl, mohi, gyapjút adnak piacra. A példá­sak közé sorolhatók továbbá a kétyi, felsőszecsei, a kozárov­­cei és más alapszervezetek Is, melyeknek tagjai arányos részt vállaltak a tervfel adatok telje­sítéséből. HOKSZA ISTVÁN A közelmúltban lapunk ha­sábjain beszámoltunk arról, hogy a lévai járásban megala­kították a baromfitenyésztők üzemközi vállalatát. Azóta sok víz folyt le az öreg Garam fo­­; lyón s Deák György mérnök a vállalat igazgatója ugyancsak : élénk tevékenységet fejtett ki | annak érdekében, hogy a cél­kitűzéseket mielőbb valóra vált­hassák. — Mikor kezdik a konkrét termelést? — tettem fel a kérdést az igazgatónak. — Az alsószecsei lojásterme­­lő szaporító farmon, ahol a terv szerint 18 ezer szülöegye­­det (14 800 tojót és 1200 ka­kast) helyezünk majd el a vél-Az N-Lúmenn brojlerrel kezdik a termelést lalat megalakulásának első év­fordulóján, október 15-én kezd­jük el az üzemelést. — Milyen fajtákkal indulnak és honnan szerzik be az alap­állományt? — A kiinduló állományt az N-Lómenn broiler tipusó fajtát ; a Magyar Népköztársaságból a I Bábolnai Állami Gazdaságból szerezzük be. A célnak meg­felelően négy épületei népesí- I tünk be ezzel a fajtával. — Mi lesz a következő lépés? — Decemberben, az egyszeri százezres kapacitású nyolc épü­letegységből álló csibeneveidé­ben is megkezdjük a munkát. A vállalatnak ezen a részlegén előreláthatólag 250 ezres évi kapacitása lesz. Jövőre aztán üzembe helyezzük a ketreces | tojatót is. — Elégedett az eddigi épí- I tési munkákkal? — Természetesen, hiszen at : epünk az alsószecsei farm munkálatait ez év áprilisában kezdték s amint föntebb emlí­tettem októberben ott teljes ütemben termelni fogunk. Azt { akarjuk, hogy a beruházás min­­nél előbb visszalérüljön. Ennek fontos feltétele, hogy rövid időn belül megkezdjük vállala­tunkban a konkrét termelői te­vékenységet. —bei— Tiszta fajkecske gidáival. Horváth Zoltán felsószemerédi lakos szerint öt liter tejet ad naponta. Érdemes tehát te­nyészteni. Balta felv.

Next

/
Thumbnails
Contents