Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-10 / 32. szám

Hibrid-nyulak Angliában Angliai látogatásom egyik legérdekesebb szakmai esemé­nye volt a Bemard Matthews cég nyúltelepén tett látogatás. Két okból is: Magyarországon sehol nem látni annyi nyulat egyetlen istállóban, mint ott s emiatt hajlamosaik voltunk azt gondolni, hogy a nyúl nem való nagytömegben való tartás­ra, másrészt ott láttam életem­ben először hibrid nyulákat, szülő és nagyszülő párokat. In­duláskor a cég különböző nyúl­­fajtákat vásárolt és sok-sok keresztezés'! próbát csinált, amíg kialakította apai és anyai vonalait. Arra törekedtek, hogy az anyáik 3,5—4,5 súlyúak, az apák is csak valamivel legye­nek nehezebbek. Általános ta­más istállókban tartják, akár­csak pulykáikat. A tenyészálla­tokat egyedi, a növendékeket csoportos ketrecekben tartják. A ketrecek aljzatát faforgács­csal, fűrészporral almozzák s azt időnként cserélik. A kis­­nyulakat 4 hetes korban vá­lasztják el s ezután az anyákat pároztatják. (Próbálkoztak már mesterséges termékenyítéssel is, de ezt nagyon körülményes­nek, drágának tartják.) Évente és anyanyulanként 34 fiókával számolnak. Véleményük szerint vágónyúl céljára nevelni a fió­káikat nagyon gazdaságos és célszerű olymódon, hogy 8 hé­tig hagyják az anyjuk alatt s csak vágásra veszik ki a ket­recből. Ez esetben azonban nem Hibrid szUlőpár apa Hibrid szUlőpár anya pasztalat ugyanis, hogy a túl­zottan nehéz, az úgynevezett óriás nyulak termékenysége, nevelőiképessége, tejelése gyen­gébb, mint a közepes testsú­­lyúaké s természetesen maga­sabb az életfenntartó takar­mányigényük is. A Matthews hibridek fülei lelógók, de a cég szerint ők nem kiállítási álla­tokat akartak létrehdznl, ha­nem húshibridet, éppen ezért a gazdasági célszerűség, nem pedig a küllem szempontja volt az Irányadó. Mind a szülőpárokat, mind a végtermékeket fűtetlen, liatal­lehet megvalósítani az éven­ként 4—5-szöri fialtatást. Takarmányozásra kizárólag granulátumot használnak, eb­ben mindazt a táplálóanyagot megkapja a nyúl, amire szük­sége van. A szemcsézett takar­mány egyben egyszerűsíti is a takarmányozást. Szálas és lédús takarmányt nem használnak, mert ezek adagolása munka­erőt venne igénybe, komplikál­ná is a takarmányadagok pon­tos kiszámolását, másrészt az ilyen takarmánnyal paraziták, kórokozók kerülhetnek a telep­re. A vemhes és szoptatós KISÁLLATTENYÉSZTÖK FIGYELMÉBE A téli időszakban a kisállattenyésztők rendszerint szűkében vannak a vitamindús szálas takarmányokkal. Főképpen azon tenyésztők állnak rosszul takarmány dolgában, akik néhány juhot, kecskét, számos nyolat s egyéb rágcsáló állatot tarta­nak. Idén, a száraz nyár folytán többen nem tudták beszerezni a szükséges takarmányt. Éppen ezért felhívom a kisállat­tenyésztők figyelmét arra a tényre, hogy a mezei takarmá­nyokon kívül az említett állatok a fák fiatal hajtását, lombo­zatát is szívesen fogyasztják, értékesítik. így a tölgyfalombot, akáclevelet stb., míg a szőlőről lekerült másodhajtásokat is összegyűjthetjük kis kévékbe, megszáríthatjuk és a padláson szellős helyen tárolhatjuk. Hunyák László anyák, valamint a növendékek előtt állandóan ott van a szem­csézett takarmány, a balkok és továbbtenyésztésre szánt növen­dékeknek adagolják, hogy el ne hízzanak. A veszedelmes nyúlbetegsé­­get a kokcidiózist 10 százalé­kos ammőniaoldattal való fer­tőtlenítéssel tartják távol. A bőrparaziták ellen jól bevált a gamma-benzol-hexaklorid ké­szítmény. A Matthews hibridnyulak, Il­letve szülőpárjaik két magyar gazdaságban, Tarjánban és Pé­csen találhatóik. (Elszaporí fá­suk után más gazdaságoknak is módjuk lesz e nyúl tartásával foglalikozniok.) Természetesen nemcsak az angol hibridnyulat kellett behozni, hanem velülk együtt a szükséges technológiát is. A berendezést — a ketrece­ket Is Magyarországon készítik. A különböző eszközök haszná­latával mód van arra, hogy a telepeken egy gondozó sok nyu­lat lásson el. Magyarországon sokféle ket­­rectipus van forgalomban és igen sok fajta nyulat tartanak. A különböző nyúlfajták — bár van köztük középtestű, gyorsan fejlődő, jő hús és csontarányú is — önmagukban általában nem tökéletesek. A kistenyész­­tők maguk is próbálkoznak kü­lönböző keresztezésekkel a hib­ridhatás elérése miatt. Tudják ugyanis, hogy ahogyan a kuko­rica termésátlagait hibridek használatával lehetett lényege­sen emelni, ugyanúgy az állati termékek olcsó és nagytömegű előállítása is csak a hibridek használatával lehetséges. A nyúlhús kiváló exportcikk, je­lenleg igen nagy mennyiségben lehetne értékesíteni, éppen ezért a nyúltenyésztés fejlesz­téséért sokan és nem is siker nélkül fáradoznak. Ennek ré­sze az angol hibridnyulak meg­ismerése, tartásuk elkezdése nagyüzemeinkben. Dr. GONDA IRÉN Takarmányosztás a fias anyáknál

Next

/
Thumbnails
Contents