Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-10 / 6. szám

Bratislava, 1918. lebruár 10. Ara 1,— KCs XIX. évfolyam, 8. szám. TANÁCSKOZOTT AZ EFSZ-EK VII. KONGRESSZUSA A hatékonyabb termelésért - a szövetkezeti demokráciáért Az elmúlt hét közepén ült össze a szövetke­zetek VII. kongresszusa. A Prágai Kongresszusi Palotában több mint 1500 küldött vett részt a tanácskozáson. A küldötteken kívül kül- és bel­földi vendégek egész sora jelent meg a kong­resszuson. A baráti szocialista országok közül a Szovjetunió, Lengyelország, Románia, Bulgá­ria, Magyarország, az NDK, Mongólia és Jugo­szlávia küldöttségekkel képviseltették magu­kat. A kongresszuson a KGST mezőgazdasági tanácsának a képviselője is megjelent. A CSKP és a kormány küldöttségét Alexander Duböek elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának titkára vezette. A kongresszusi beszámolót Karol Mestek me­zőgazdasági és közélelmezési miniszter tartot­ta. A vitában elsőként Alexander Dubfiek szó­lalt fel. A háromnapos tanácskozáson 37 kül­dött és 10 külföldi vendég kapott szót s mon­dott véleményt a mezőgazdaság fejlődésének időszerű problémáiról. Mi volt jellemző a háromnapos tanácskozás­ra? Az őszinteség, átgondoltság és a hibák kendőzés nélküli feltárása. Erre az alapot Dub­­őek elvtárs felszólalása adta meg, aki nyíltan beszélt nemzetgazdaságunk problémáiról, elis­meréssel nyilatkozott a mezőgazdaságról és őszinte köszönetét fejezte ki a nehéz körül­mények között is eredményesen tevékenykedő dolgozóknak. A vitafelszólalók az alábbi fő kérdésekkel foglalkoztak: a) a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlődé­sének szempontjából nemcsak járási társulá­sokra van szükség, hanem központi érdekvé­delmi szervezetre is, amely partnere lenne a mezőgazdasággal kapcsolatban lévő központi szerveknek, intézményeknek; b) javítani kell az ifjúság munkakörülmé­nyeit. Az eddiginél jobban kell ügyelni arra, hogy olyan fiatalok kerüljenek a mezőgazda­­sági iskolákba, akik szívvel-lélekkel ott akar­nak tevékenykedni; c) rövid időn belül meg kell oldani, hogy a mezőgazdaságban dolgozók szociális biztosítá­sa hasonló legyen mint a nemzetgazdaság töb­bi ágazataiban tevékenykedőké; d) meg kell gyorsítani a folyók szabályozá­sát, s a használhatatlan földek lecsapolását, mert ezzel jelentősen lehet bővíteni a mező­­gazdasági földterületet; e) a mezőgazdasági gépek gyártásánál sok­kal jobban figyelembe kell venni a rendelő kívánságát, vagyis univerzális, jobb minőségű gépeket kell gyártani és végre valahára meg kell oldani az alkatrész-ellátást is; f) mivel a mezőgazdasági épületek a közel­jövőben elhasználódnak, a tervező hivatalok lássanak hozzá olyan korszerű gépesített épít­kezések tervezéséhez, ahol magas lesz a mun­katermelékenység ; g) a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatá­sokat jelentősen meg kell javítani. Ha a föld termelékenységét akarjuk emelni, sokkal több, jobb minőségű műtrágyát gyártson az iparunk. Kivonat KAREL M E S T E K földművelés- és élelmezésügyi miniszter beszámolójából: A fejlődés útja Karéi Mestek miniszter elvtárs a továbbiakban részletesen foglalkozott a mezőgazdaság fejlődésével az előző kongresszustól eltelt időszakban. Meg­hasonlításban, ami azt jelenti, hogy mezőgazdaságunk 3,1 milliárd korona értékű terménnyel termelt többet. A termelés fokozásában alapvető szere­pet játszottak az egységes földmű­vesszövetkezetek, melyek az egy hek­tárnyi mezőgazdasági területre számí­tott termelésüket 14,2 %-kal, piaci termelésüket pedig 21,9 %-kal fokoz­ták. Szövetkezeteink fokozódó megszi­lárdulásáról tanúskodik az a tény is, hogy teljes bevételük állandóan nö­vekedett, ami 1964-hez viszonyítva egy hektár mezőgazdasági területre vonatkozóan, 1967-ben az előzetes adatok szerint 37 %-kal növekedett, ami hozzávetőleg 4,4 milliárd koro­nának felel meg. Ez az eddig elért teljes bevételek legmagasabb szintje, ami a mezőgazdasági termelés foko­zódó termelékenységéből ered. A be­­(Folytatás a 2. oldalon.) Megnyíltak a fejlődés ^ m • • u] utjai ALEXANDER DUBCEK ELVTÄRS BESZÉDE AZ EFSZ-EK VII. KONGRESSZUSÁN Elvtársak és elvtársnők, tisztelt küldöttek, kedves vendégeink! Ma azért gyűltünk egybe VII. kong­resszusunkon, hogy az EFSZ-ek VI. kongresszusa óta eltelt időben közö­sen végzett munkánkat értékeljük, mindenekelőtt a XIII. pártkongresz­­szus határozatainak végrehajtásával kapcsolatban. Egyúttal meg kellene tanácskoznunk, hogy milyen módsze­rekkel valósítsuk meg a lehető leg­gyorsabban a mezőgazdaság belterjes és hatásos fejlődését, amelyért társa­dalmunknak teljes felelőséggel tarto­zunk. Ezt követően Mestek elvtárs mél­tatta az előző kongresszusok jelentő­ségét és utalt az 1948 évi történelmi jelentőségű februári eseményekre, melyek során a burzsoázia azon kísér­lete, hogy a fejlődés menetét meg­változtassa meghiúsult, miközben fon­tos szerepet játszott a munkásság és a parasztság szilárd egysége. Az 1948 óta eltelt 20 év — mondot­ta — egyúttal a szocialista mezőgaz­daság építésének történelmi időszaka Alexander Dubőek, a CSKP KB állapította, hogy 1964—1967 között a teljes mezőgazdasági termelés egy hektárra számítva átlagosan 8,7 %-kal fokozódott, az 1960—1963 között elért eredményekhez viszonyítva. Még szembeötlőben emelkedett a piaci ter­melés, amely 13,7 %-al növekedett az említett időszakkal történő össze­A komáromi járásban az elsők kö­zött tartották meg ünnepi keretek között Perbetén a szövetkezet évzáró közgyűlését, amely egy kicsit jubi­leumi közgyűlés is volt, mégpedig azért, mert a szövetkezet meglepően fiatal vezetőgárdája Nagy Ferenc el­nökkel az élen ezelőtt öt évvel vette át a szövetkezet vezetését. S ez az öt év tulajdonképpen a szövetkezet meg­szilárdítását és felemelkedését jelenti. A 27C0 hektáron gazdálkodó szövet­kezet termelési eredményei az elmúlt öt év alatt állandóan emelkedő ten­denciát mutatnak. Ez egyaránt meg­mutatkozik t szövetkezet gazdasági helyzetében s a tagság anyagi fel­­emelkedésében is. Hogyan érték el mindezt? A kér­dés jogos, de a megválaszolása köny­­nyö. Legalább is ma. Ezelőtt öt évvel még nem nagyon gondolták volna, hogy minden úgy sikerül, ahogy azt tervezték. Mert egy gazdaság — amely bizony járási viszonylatban is az utolsók között kullogott — feleme­lése nem olyan egyszerű. A szándé-Tisztelt szövetkezeti dolgozók, elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének megbízásából tolmácsolom Önöknek és az Önök közvetítésével minden szövetkezeti tagnak, a mezőgazdaság minden dolgozójának Csehszlovákia Kommunsita Pártja Központi Bizott­ságának elvtársi üdvözletét. Pártunk Központi Bizottsága nagyra becsüli munkájukat, amely kulcsfontosságú szocialista társadalmunk továbbter­jesztése szempontjából. Társadalmunk fejlődésének olyan szakaszába lépett, amelyben új utak tárulnak ki előttünk, és valameny­­nyiünkkel szemben új igények me­rülnek fel. Társadalmunk figyelmé­nek középpontjában állnak ezek a rendkívül igényes, de derűlátást ki­váltó feladatok, amelyekkel nagyon behatóan foglalkozott pártunk köz­ponti bizottsága is legutóbbi plenáris ülésein. A történelmi tapasztalatok és mindaz, ami a múlt gyakorlatában bevált az alap, amelyre építünk. Nem változtatjuk sem bel- sem külpoliti­kánk vezérvonalát Mélyebben fonto­lóra kell azonban venni, hogyan gyorsíthatjuk meg hazánk szocialista fejlődését, milyen eljárást és mód­szereket válasszunk ebben az új sza­kaszban, amelyet az új társadalmi szerkezet, a tudományos-műszaki for­radalom gyors térhódítása jellemez, illetve ezzel kapcsolatban a tudo­mány, a kultúra és a gazdaság sür­gető megoldását követelő feladatai. Szabad tér a kezdeményezésnek Társadalmi tevékenységünk alapve­tő célkitűzése nagyobb teret biztosí­tani társadalmunk valamennyi cso­kok, a tervek még nem oldanak meg semmit. Kitartás, erő, állandó szor­galom és lelkesedés is kell hozzá. S főleg szakértelem. Szerencsére e tényezők közül egyik se hiányzott. A termelési eredmények legalábbis ezt bizonyítják. Egy rövid összehasonlítás azt hi­szem ezt mindennél pontosaiban megmutatja. 1963-ban Perbetén egy szövetkezeti tag átlagkeresete 8325 korona volt, mig tavaly már 13 812, s munkaegység értéke majdnem meg­kétszereződött; az említett évben, mi­kor az új vezetőség a szövetkezet élére került munkaegységenként mindössze 13,50 koronát fizettek, míg az elmúlt évben 26-ot. S ez önmagá­ban is figyelemreméltó. A termelési eredmények is hasonló módon alakultak. A szövetkezet a gabonatermesztést helyezte előtérbe. 1310 hektáron termeltek az elmúlt évben gabonaféléket, s ennek is na­gyobb hányadán, 786 hektáron búzát, s a tervezett 24 mázsás hektárhozam helyett 39,80 mázsát takarítottak be. portja aktivitása érvényesülésének, mégpedig tekintet nélkül a nemze­déki és a nemzetiségi tagozódásra. Ennek a politikai feladatnak Idősze­rűségét az magyarázza, hogy a szo­cializmus hordozója és további fejlő­désének letéteményezése kell hogy a dolgozók szélesebb köre legyen. Ugyanakkor Csehszlovákia Kommu­nista Pártja szervei és képviselői to­vábbra is teljes egészében ennek a társadalmi fejlődésnek a szolgálatá­ban akarnak állni, mivel a párt veze­tő politikai erő. A politikai munka sikerének alapvető mércéje az embe­rek aktivitásának növekedése, s gaz­daság, a tudomány és a kultúra problémáinak megoldásában való te­vékeny részvétel és az a tudat lesz, hogy munkájuk haszonnal jár. Egy­ben büszkék leszünk mindarra, amit elértünk és tisztelettel tekintünk nemzeteink történetére is. Amennyiben a CSKP októberi és ja­nuári Központi Bizottsági ülése hatá­rozatainak szellemében további mun­kánkban sikerül elmélyítenünk a szo­cialista demokráciát, nagyobb teret biztosítunk az emberek sokoldalú ak­tivitása kibontakozásának és kikü­szöbölnünk az útban álló akadályo­kat, amennyiben mozgásba hozzuk az emberek alkotó igyekezetét, a társa­dalom fizikai és erkölcsi erejét, amennyiben minden polgárunk hűen a szocializmus ügyéhez, hazájához, nemzeteink és nemzetiségeink egysé­ges gondolatához felismeri szükséges voltát és azt, hogy számolunk vele — akkor ez kezdetként sokat jelent majd, és nehéz ma felmérnünk hogy milyen hatalmas energiát szabadít fel mindez az ember maradéktalanabb önérvényesítése, az aktívabb tevé­kenység és a szocialista társadalmunk továbbfejlesztése érdekében. (Folytatás a 4. oldalon.) Nagyjából minden gabonafélénél ha­sonló az arány a tervezett és a való­ságban elért eredmény között. Ez ter­mészetesen kedvezően hatott a szö­vetkezet bevételére, amely a gabona felvásárlási árának rendezésével je­lentősen hozzájárult a munkaegység értékének emeléséhez. Fontos megemlíteni azt a tényt is, hogy az állattenyésztésben is gyöke­res változásokat hozott Perbetén az elmúlt esztendő. Ez főleg a szarvas­marhaállományra vonatkozik. Ugyan­is sikerült felszámolni a gazdaságban a TBC-t. Ez ugyan a tervekkel ellen­tétben lecsökkentette a marhaállo­mányt, viszont a termelésben ezzel szemben nem jelentkezett a várt visz­­szaesés. Sőt, még ezzel a csökkentett létszámú állománnyal is túlteljesítet­ték a tervezett tejtermelést, amely egyáltalán nem csekélység, ha számba vesszük, hogy több mint száz tehén­nel volt kevesebb a tervezettnél. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az elmúlt év a perbetei szövetkezetben komoly sikerekkel zárult. Mindez a jó vezetésnek, szervezésnek s nem utolsó sorban a tagság lelkes és ki­tartó munkájának köszönhető. —gs­elsá titkára az EFSZ-ek. I/ll, kongresszusán. is. Ebben az időközben győzedelmes­kedett falvaínkon a szocializmus. Jelenleg köztársaságunkban több mint 6000 EFSZ gazdálkodik. A szö­vetkezeti szervezési forma ma már szövetkezeti dolgozóink életének és egyúttal egész társadalmunk életének elválaszthatatlan része. Enélkül nem képzelhető el társadalmunk mai léte­zése, sem pedig további fejlődése. * Évzáró Perbetén

Next

/
Thumbnails
Contents