Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-03 / 5. szám

A főrévi üvegházak szokatlan kihasználása ni üvegháztípus és mennyire vált be? — A dőőíni cég 1964-ben 39 hangárt, vagy ahogy nálunk nevezzük hajót épített. Egy-egy hangár 50X5 méternyi alapte­rületű. A szellőztetés ventillá­­toros megoldású, amelynél sok­kal jobb a nyitható tetőablakos módszer, ezért újabban ez utób­bit alkalmazzák. Az ablakok szigetelése jobb is lehetne, kü­lönben megfelelő ez az üveg­háztípus. — Az őszi idényt milyen zöld­ségfélékkel kezdték? — November első felében Mo­­rávia karalábét és Kamik salá­tafajtát palántáltunk ki, amiből a karácsonyi piacra 15 000 ka­ralábé és 20 000 saláta került. A hajtató területét évente leg­alább háromszor igyekszünk kihasználni, s a köztestermesz­tést nem alkalmazzuk, mivel ez a gépi művelést bonyolulttá tenné. — A többi területet miként használták ki? — Pecsenyecsirke tenyésztés­sel kezdtünk foglalkozni 14 hangárban 3500 m2-nyi terüle­ten. Bevallom hasonló példáról még nem hallottunk és magunk is furcsának tartjuk ezt a gya­korlatot, de a hajtatott zöld­ség termesztésének ökonómiája kényszerített rá bennünket. Fo­kozódott ugyanis a gőz, a vil­lanyenergia, a viz, a műtrá­gyák, a gépek és egyéb szük­ségletek ára, viszont a zöldség­félék felvásárlási ára nem vál­tozott. Például a gőz tonnájának ára öt évvel ezelőtt 6 korona volt, később 12, majd 24 koro­nára emelkedett, most pedig 87 koronára szökött fel. — Hogyan vált be a pecse­­nyecsirke-tenyésztés a zöldség­­termesztés helyett? — Az első menetben 50 000 pecsenyecsirkét neveltünk fel nyolc hét alatt, melyeket egy millió koronáért értékesítet­tünk. Tiszta hasznunk félmillió korona volt. Számításaink sze­rint, ha hajtatott zöldséget ter­mesztettünk volna ezen az üvegházi területen, ráfizettünk volna. A naposcsibéket a Ba­romfitenyésztési N. V.-tól vet­tük Dunaivánkán. — Zöldségfélékből tehát csak azt termesztettek, amire nem fizettek rá? — Igen. Az előbbiek kiegészí­tésére meg kell említenem, hogy a karácsonyi piac ellátá­sára hajtatott karfiolt is ter­mesztettünk, mégpedig a Dánia fajtát, melynek rózsái kemé­nyek és szép fehér színűek, va­lamint a Kvetoslavovi E 43-ast, amelyet az Erfurtiből keresz­teztek, de ez egy árnyalattal a sárga színbe hajló és valamivel később érik be. — A sampinyon vagyis a csi­perkegomba termesztése ho­gyan alakult? — Sampinyon gombát 1750 m2-en termesztünk. Egy idény­ben négyzetméterenként 4 kg sampinyon terméssel számo­lunk. Ha az árut a Jednotának Bratislava határában a főrévi EFSZ kertészetének üvegházai télvíz idején a közeli, nyersolajfeldolgozással foglalkozó Slov­­naftból kapják a fűtésre alkalmas „fáradtgőzt“. Mivel a gőz ára a szolgáltató üzemmel kötött eredeti megegyezés óta, mi­nisztériumi rendeletek alapján a tizenötszörösére emelkedett, a mezőgazdasági üzem kénytelen a jövedelmezőség fenntartá­sa érdekében szokatlan intézkedésekhez folyamodni. Ezekről folytattunk beszélgetést Suchovsky Peter mérnökkel, a fő­révi EFSZ zöldségtermesztési részlegének vezetőjével. — Mekkora zárt és szabad területek állnak részlegük ren­delkezésére? — tettük fel a kérdést. — Melegvízzel fűtött üveghá­zaink területe 12 000 m2. Ebből 6000 m2-en zöldséget és sampi­nyon gombát termesztünk, vala­mint broiler-csirkéket tenyész­tünk, 3000 m2-en virágot ter­mesztünk, 1000 m2-en palántát készítünk elő, végül pedig 2000 m2-nyi területen az anyagmoz­gatást valamint egyéb manipu­lációs tevékenységet végzünk. Melegágyfedésre 9000 ablakkal rendelkezünk, szabadföldi zöld­ségtermesztést meg 15 hektáron valósítunk meg. — Hogyan tagolódik az itte­Suchovsky Peter mérnök, a főrévi kertészet vezetője Balogh Antal virágkertész magyarázatát figyeli. A sampinyon ágyakon mindig a reggeli órákban szedik a csiperkegombát. Furcsa látvány zöldséghajtató üvegházban pecsenyecsirkéket látni. (A szerző felvételei) vagy a zöldségfelvásárlő válla­latnak adjuk át, 20,— koronát kapunk a kiváló minőségű kiló­jáért, viszont ha közvetlenül a szállodáknak, például a Devínbe, a Carltonba, a Krymbe, a Slov­­naft Társadalmi Házába, vagy a Pozsonypüspöki Tüdőszanató­riumba, esetleg a Centrál piac­téren, illetőleg Főréven a saját üzletünkbe visszük eladásra, akkor a minőségen felüliért ki­lónként 28,— koronát, az I. minőségűért 22,— koronát, a II. minőségű sampinyonért pe­dig 16,— koronát kapunk. — Mi szükséges a sampinyon termesztéshez? — A termesztés fontos alap­anyaga a lótrágya. Használható erre a szarvasmarha- vagy a baromfitrágya is, azonban ilyen esetben a technológia bonyolul­tabb, viszont az eredmények gyengébbek. Mi a somorjai ló­tenyésztő telepről hozzuk a trá­gyát, amelynek fermentáción vagyis erjedésen kell átmennie, ami hozzávetőleg tizenhat na­pig tart. Ezalatt négyszer kell a trágyaanyagot megforgatni, hogy levegőzzön, közben műtrá­gyával szükséges kiegészíteni és öntözni ajánlatos. Egy tonnányi komposztanyaghoz 7 kg szuper­foszfátot, 26 kg takarmányme­­szet és 26 kg gipszet adago­lunk, viszont az előírt kénsavas ammóniát újabban kihagyjuk, mert ez nem vált be. A kom­­posztanyagot az üvegházban 30 cm-es rétegben bakhátszerűen elterítjük és 1,20—1,50 m széles ágyakat alakítunk ki. Ebbe he­lyezzük a gombacsírát. Ezt a Mykoprodukta cégtől vásárol­juk Prágában (4. kerület, Lenin utca 4. szám). Oltócsutak és granulátum formájában hozzák forgalomban. Mi a granulált forma mellett döntöttünk, amely világviszonylatban is a legkorszerűbb. Ez tulajdonkép­pen gombacsírával burkolt, elő­zőleg fertőtlenített búzaszemek­ből áll. Egy liter sampinyon granulátum ára 30,— korona. Ezt a liternyi csíraanyagot há­rom négyzetméternyi területen, a komposzt felszíne alatti 3—4 cm-es mélységben elosztjuk. Alkalmazható az a módszer is, hogy 20—25 cm-enként csipet­nyi gombacsírás búzából fész­keket alakítunk ki a táptalaj­ban. Két-három hét alatt 25 °C hőmérsékleten a kicsírázott spórák apró telepeket, majd összefüggő fehér felületet ké­peznek. Ekkor a gombatelepet 3—5 cm légjárható, víztartó és betegségmentes földréteggel födjük. Ezt rendszerint egy rész tőzegből, egy rész homok­ból és egy rész mélyről kiásott agyagos, ú. n. holt földből ke­verjük össze. Ezt követően há­rom hetet várunk, amíg a gom­baspórák átnövik a fedőréteget és kezdődhet a gombaszedés. — Miszerint történik a csi­perkegomba minőségi besoro­lása? — A választék minőségnél a lazafátyolú gombakalap átmérő­je legfeljebb 3 cm-es lehet, mi­„Bratislava 68" A napokban rövid hír járta be a sajtót arról, hogy f. é. április 24. és 28. között a bratislavai Téli Sportcsarnok­ban kiállítást rendeznek Szlovákia virágkertészei, ültető­anyag- és feldolgozó ipari üzemei. Ugyanakkor számos érdeklődés érkezett a kiállítás rendezőségének címére, amelyekre a következőkben válaszolunk: Az I. Szlovákiai virág-, ültetőanyag- és feldolgozó ipari kiállítást két részben, egy tavasziban és egy ősziben rendezik „Bratislava 68“ jelige alatt. A kiállítás első, tavaszi része f. é. április 24. és 28. között zajlik le a bratislavai Téli Sportcsarnok területén, amely erre az időre gyönyörű, illatozó virágoskertté változik. A kiállításon élenjáró kertészeti és virágter­mesztő vállalatok vesznek részt, így például Bratislava városának kertészeti és üdültetési szolgáltatásai, a prá­gai Kertészet, az opavai „Kvétena“, a fehusicei iskola­gazdaság, a litomysli Kommunális Vállalat, a lévai tár­sult szolgáltatások Trenőínben, a trnavai, poprádi, mi­­chalovcei stb. kommunális vállalatok, valamint a kül­földi cégek Hollandiából, Belgiumból, Olaszországból, Bulgáriából, Magyarországról, az NSZK-ból, az NDK-ból, Lengyelországból stb. A kiállítás egyik részlegén a feldolgozó ipar termé­keit, nevezetesen a konzervgyárak, a mélyhűtő vállala­tok és szeszfőzdék készítményeit, továbbá a szövetkeze­tek, állami gazdaságok és borfeldolgozó üzemek bor­mintáit mutatják be. További kiállítóként benevezett a Mezőgazdasági Értékesítő Társulás, amely a mezőgaz­dasági tagüzemek és a külföldi partnerek termékeit sorakoztatja fel. A „Bratislava 68“ jelige alatt készülő kiállítás „sereg­szemle“ jellegű lesz, amiért valamennyi kiállító termé­keinek legjavát hozza a rendezvényre. I. HARGASOVÄ mérnök, a Mezőgazdasági Kiadóvállalat kiállítási részlegének vezetője közben a tönknek rövidnek kell lennie, s a kalapnak alul zárnia kell a gömbszerű sampinyont. Egyébként a gomba húsa ke­mény legyen, hibátlan, fehér színű, amennyiben nem sárga színváltozatú törzsről van szó, s a tönkről a táptalajt el kell távolítani. Az első minőségi osz­tályba a 3—5 cm-es kalapú, a másodikba pedig az 5 cm feletti átmérőjű csiperkegombákat so­roljuk. Legízletesebb a fiatal gomba, ezért is drágább. Fon­tos még megemlíteni, hogy az üvegház ablakait kék festékkel kentük be, hogy a csiperke­gomba termesztéséhez megte­remtsük a félhomályt. — A virágneveléssel kapcso­latban milyenek a tapasztala­tok? — Az üvegházi virág- és zöld­ségtermesztés kombinálásának sajnos megvannak az árnyolda­lai, főleg a betegségek és kár­tevők terjedésével kapcsolat­ban. Például az elmúlt évben a Primulán élősködő levéltetvek úgy elterjedtek a paprikán, hogy legalább negyvenezer ko­rona kárunk volt. Csak hozzá­értő kutatók és külföldi vegy­szerek segítségével sikerült a kár terjedését megfékezni. Az elmúlt évben vidékünkön sok volt a Chrysanthema, ezért a terület csökkentését határoztuk el. Csökkentettük a cserepes Primula, a Cinerária és egyebek nevelését is, amelyeket a Nem­zetközi Nőnap alkalmából szok­tunk árusítani. A vágott virá­gok közül meghagyjuk az Ame­rikai szegfűt, a Chabaud szeg­fűt, a telt virágú Chrysanthe­­mot és a nyári virágokat, mint amilyenek a Salvia, a Petunia és a Begónia. Virágokkal fog­lalkozni egyébként kifizetődőbb, mint zöldséget termeszteni. — Szövetkezetük megalakítot­ta a Szlovákiai Kertészetek Tár; sulását. Mi ennek az intézmény­nek a célja? — Célja a társulás tagüze­meinek a segítése tanácsadói szolgálat formájában, a szako­sítás bevezetésének segítése, gépek és növényvédő vegysze­rek beszerzése, továbbá a virág­értékesítés. A társulásnak ez­­idáig 25 tagüzeme van Szlová­kia egés% területéről és tagjává válhat bármely EFSZ, komuná­­lis üzem, vagy állami gazdaság, amennyiben elfogadja az alap­szabályzat feltételeit és befizeti a 3000 korona tagdíjat. Ezt az összeget a társulás megerősö­dése után visszafizetjük. Az el­múlt évben bevezettük a disz­pécser szolgálatot. Minden ked­den délelőtt 7 órakor ú. n. kon­ferenciaszerű beszélgetés for­májában telefonkapcsolatba lép­tünk a tagüzemekkel. A beszél­getést irányító személy felkéri valamennyi üzemet, hogy mond­ja telefonba mire van szüksége és mit kínál eladásra. Ezt az összes résztvevő hallja és akit érdekel az ajánlat, röviden megegyezik a partnerrel. — Ennek a társulásnak saját üzletei is vannak? — Egyenlőre keressük az el­adás legmegfelelőbb formáját, miközben üzletek nyitásáról is szó van. Szencen^átvettük a vi­rágcserép gyártását. Kertész­talaj előállító üzem létesítését is tervbevettük tőzegből, ame­lyet jelenleg a cseh országrész­ből vásárolunk. A társulás fel­adata lesz a díszcserjék és fák iskoláinak fejlesztése is. Az ér­deklődők forduljanak Ing. Zvol­­sky-hoz a társulásba történő felvételi kérelmükkel [cím: Slo­­venské Záhradnícke zdruZenie, Bratislava, 2i2kova ulica — Nad tunelom, pri nábrezí). — Hajtatóházaikban a zöld­ségtermesztés terén most év elején milyen munkálatok ke­rülnek előtérbe? — Január második felében a salátát palántáltuk, ezt követte a karalábé. A sorrendben a már kipikírozott, cserepes PCR pap­rika következett, amely hajta­tásra jól bevált, meg a francia Selandie paradicsom, valamint a nyugatnémet Herterle paradi­csomfajta, melyek keményhú­­súak s a szokottnál jobban szí­­neződnek. Január folyamán ül­tettük ki a Sportresisting, a Legjobb és az Unikát uborka­fajtákat. A Sampinyontermesz­tés elismeréseképpen közvetle­nül a minisztériumtól kaptuk a Trix hibrid uborkát. Az NDK- ban ezt a hibridet alkalmazzák hajtatásra a legelterjedtebben. Jó tulajdonságaihoz tartozik, hogy közepesen nyúlott formá­ja ellenére egyenes, telt és íze nem keserű. — A szabadföldi zöldségter­mesztésre hogyan készülnek? — Megkezdtük a legkorábbi karalábé-, káposzta- és karfiol­fajták melegágyi vetését, ame­lyeket soronkövetik a többi zöldségfélék. — A munkaerő kérdést ho­gyan oldják meg? — Két állandó kertészeti munkacsoportot alakítottunk ki, tíz-tíz munkaerővel, amelyeket idényben szükség szerint kiegé­szítünk. Bevezettük a 43 órás munkahetet és a napi 8 órás munkaidőt. Két váltásban folyik a munka, mégpedig úgy, hogy az egyik csoport 6—14 óra kö­zött, a másik csoport pedig 10—18 között dolgozik, s így napközben mindkét csoport munkában áll. — Vannak kertészetüknek sa­ját szállítóeszközeik? — Egy teherautó és egy pót­kocsis traktor áll rendelkezé­sünkre állandóan, s ha több szállítóeszközre van szüksé­günk, úgy ezeket EFSZ-ünk ki­egészítő termelési osztályától rendeljük meg. A főrévi EFSZ-ben amint lát­juk az ökonómiai egyensúly fenntartása érdekében bátran nyúltak eddig szokatlan szer­vezési és termelési módszerek­hez, amelyekből másutt is hasz­nosítható tanulságokat vonha­tunk le. KUCSERA SZILÁRD Jóllehet február hava általá­ban még fagyos szokott lenni, mégis felkészülünk a tavaszi munkálatokra. Befejezzük a gé­pek, szerszámok kijavítását. A gyümölcskertekben és telepít­­vényeken szétszórjuk a műtrá­gyát, például a kálisót, szuper­foszfátot, ammóniumszulfátot és citramfoszkát. Az időjáráshoz képest hozzálátunk a talaj elő­készítéséhez, a vetéshez és az ültetéshez. A gyümölcsészetben — ameny­­nyiben már lehetséges — meg­kezdjük a gyümölcsfaápolást. A fiatal ültetvényeken alakító­metszést végzünk. Az első év­ben 3—4 oldalhajtást hagyunk és középütt meghagyjuk a ve­zérhajtást. Az oldalhajtásokat úgy metsszük, hogy a gyengébb és alacsony fekvésű hajtásokat kevésbé kurtítjuk, az erősebbe­ket pedig rövidebbre metsszük. Az öregebb ültetvényekben koronaritkítást végzünk. A szá­raz és a korona belseje felé növő ágakat eltávolítjuk. Az ág­gyűrűig lemetsszük azokat és a sebet oltóviasszal bekenjük. A törzsekről és az ágakról le­kaparjuk az öreg, elhalt kérget s ugyanakkor a koronáról eltá­volítjuk a hernyófészkeket és gubákat, hogy ne váljanak kü­lönféle betegségek és kártevők melegágyává. Valamennyi eltá­volított ágat, hernyófészket és egyéb hulladékot eltüzelünk. Kedvező időjárás esetén feb­ruárban elvégezhetjük a gyü­mölcsfák ifjító metszését. Aján­latos a gyümölcsfákat, neveze­tesen azok törzsét mésztejjel bemeszelni, amivel megakadá­lyozzuk fagylemezek képződé­sét. — A fagymentes napokat téli permetezésre használjuk. Á kaliforniai pajzstetűvel fertő­zött gyümölcsfákat és ribiszke­bokrokat a Nitrosan 3 százalé­kos, vagy a Sulka 15 százalékos oldatával permeztezzük. Cj és igen hatékony vegyszer az ola­jos Oleoakarition, amelynek 1 százalékos oldatát használjuk permetezésre, de a gyümölcs­fák rügyfakadása előtt. A kertészetben februárban folytatjuk a melegágyak készí­tését. Az üvegházakban elvetjük a korai zöldségféléket, például a fejes káposztát, a kelkáposz­tát és a karfiolt. A hideg hajta­tásra szánt fejes salátát, papri­kát, paradicsomot és uborkát is elvetjük. A januári vetésű pa­lántákat áttűzdeljük és tápkoc­­kázzuk. A Hielegágyakban a ta­laj átmelegedése után, rendsze­rint 3—4 nap múlva, elkezdjük a retek, a karotka, a korai fe­jes káposzta, kalarábé és fejes saláta vetését. Pochyba g-y.ZV Februári teendők 5

Next

/
Thumbnails
Contents