Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-03 / 5. szám

Teremtsünk kulturált környezetet! kfrtzoBAs, £tk«<t­jco/mA'« k-islakáa (iífvoroJtt v^H-ozaK Ltar/ítiA-n *vitot Tnejksz 2 »CallAlvk. (kíaicaV 3 W& 4 «ifait, 5 íi^rw'’2A tóAiy#-4 7 íÁjeba'" fl »-Auf 9 /TATpau izs* 1^7 6r^ kcz. Oár a nagy italozásnak nem va­­w gyünk hívei — disznótorok, névnapok, farsang táján mégiscsak időszerű összefoglalni, mikor milyen italt készitsen-kínáljon a jó háziasz­­szony vendégeinek. Családi étkezés előtt az étvágyfo­kozására (vendéglátáskor a hangulat emelésére is) adhatunk egy pohárka italt. Ez azonban semmiképpen ne legyen édes, hanem inkább fűszeres — például vermuth, szamorodni stb. Leveshez, ha egyáltalán kínálunk italt, csak sört adhatunk. Természe­tesen, söröspohárban. Leves után, ha pörköltet tálalunk, könnyű, fanyarkás vörösbort tegyünk mellé. Fehér sül­tekhez édeskés, fehér, úgynevezett pecsenyebor illik. Halételekhez ugyan­csak fehér, de savanykás bort tölt­sünk a poharakba A magas szesztar­talmú vörös borok barna sültekhez .csúsznak“ legjobban. (Pl. vadvacso­rán.) Likőröket, aszúbort, konyakot csak étkezés után tegyünk asztalra, első­sorban feketézéshez, társalgáshoz. A pezsgőt általában különleges al­kalmakkor, évforduló ünnepségén, szilveszterkor fogyasztjuk. Pezsgő ha­tást adhatunk azonban bármikor az egyszerű, jellegtelen asztali borok­nak is, ha szifonból töltjük. A kiürült szifont víz helyett borral töltjük fel, s utána ugyanúgy eresztjük bele a széndioxidgázt a patronból, mintha vízzel töltöttük volna fel. Alapos ösz­­szerázás, majd egy-két órai állás után kellemes, üdítő hatású ital lesz az egyszerű borból. Az ásványvízről se feledkezzünk meg azok számára, akik nem fogyasz­tanak bort. Ugyancsak fontos, hogy legyen kéznél szeszmentes üdítő Ital, gyümölcslé, vagy szörp, amelyet szó­dával hígíthatnak a gyerekek, és a 5. SZÄMÜ AJÁNLAT Megoldásában teljesen újvonalú. Azok az építkezők, akik a hagyomá­nyos formákat nem akarják követni, kedvezően fogadják ezt az ajánlatot annál is inkább, mert a kislakásépí­tésben standard-felsőt ad, s négy sze­mély számára kényelmes otthont nyújt akkor is, ha a negyedik fekvőhelyet a beépített bukó-ágy szolgálja. A tágas fürdőszobában bidet is el­helyezhető és a kisméretű mosógép ugyancsak elfér benne. A konyha étkezősarka tehermente­síti a lakószobát, melynek belső atraktív dísze a télikert-ablak és a kandalló.' Arra számítva, hogy városon is meg­épülhet, a hulladékgyűjtő „Kuka" önállóan, zárt térben kapott helyet. Utcai homlokzata az éléskamra traktusában „nyers“ tégla-, vagy kő­fal, másutt fehér brizolitvakolat és a lábazat mosott „gyöngykavics“. Megjelenésével azt bizonyítja, hogy a kis ablakokkal is domináló, kelle­mes benyomást keltő homlokzati for­mája van. Tájolása a kelet-nyugat, vagy tükör­képben nyugat-kelet tengelyű, beépí­tett területe körülbelül 68—70 négy­zetméter. Kurucz Nándor diétázók. Gyerekeknek szélestalpú po­harakat adjunk (az nem borul fel könnyen), tegyünk mellé kis keverő­kanalat, és ha van, szívószálat. Az sem közömbös, hogyan kerül az asztalra az ital. Könnyű fehér borok legkellemesebb hőfoka a 20 C-fok, édes, finom csemegeborok viszont alacsonyabb hőmérsékleten, 16—18 C- fokon a legélvezhetőbbek. A vörös bor mindig szobahőmérsékletű legyen. A pezsgőt és a habzó borokat lehe­tőleg mindig hűtsük le 5—6 C-fokra. Kinyitáskor palackjukat ne függőle­gesen, hanem ferdén tartsuk, mert így nem buggyan ki belőle az ital. Azért ajánlatos az üveget körülteker­­ní tiszta, fehér asztalkendővel. (Min­den egyéb palackot is, a töltéskor, hogy az esetleg kihulló cseppek ne veszélyeztessék a ruhát.) Az ital töltése a hagyomány szerint a családfő feladata. A pezsgő kivéte­lével először keveset a saját pohará­ba kell töltenie, nehogy más poha­rába kerüljenek az esetleges dugóma­radványok. Majd minden poharat tölt­sön meg, és csak végül töltse tele a saját poharát. Utána lehet koccintani. Egőszségükre! K. L. A teltkarcsúság problémái Sajnos, nincs mindnyájunknak ideá­lisan karcsú termete, darázs dereka, szép csípője, stb. És bizony a teltkar­­csúak nem mindig arányosan „teltek“. Van aki hasban hízik, másnak a csí­pője feltűnően erős, vagy a combja vastag. Ilyen esettel nemcsak a negy­ven éven felülieknél, hanem sok esetben a fiatalabb korosztályok­hoz tartozóknál is találkozhatunk. Természetesen ezeket az előnytelen­­ségeket mindnyájan igyekszünk el­tüntetni a megfelelő szabásvonallal. Köztudomású, hogy a hosszanti tűzé­sek, tagolások látszólag karcsúsítják a termetet. Fazonválasztásnál ezt mindig tartsuk szem előtt. Erősebb alkatúaknak a kétrészes ruha is elő­nyös, de csakis lezser szabású felső­résszel és nem túlságosan testre si­muló szoknyával. A mellben erős nő sose válasszon vállrészben tagolt vagy mellzsebes ruhát. A széles derekúak ne viseljenek övét, iés ne hordják a blúzt a szok­nyába betűrve. Számukra sokkal elő­nyösebb a lezser szabású, bő vonalú, csípőig érő egyenes blúz vagy kabát­ka, amely jóindulatúan takarja a has domborulatát. Az erős csípőt ne emeljük ki még jobban a testre feszülő szűk szoknyá­val, és ne viseljünk rakott vagy pli­szírozott szoknyát, mert ez túlságosan szélesít. Ha egybeszabott ruhát csináltatunk, hosszanti tűzéssel, vagy tagolással karcsúsítsuk (lásd az ábrán). Viszont, ha a felső karunk feltű­nően erős, ne viseljünk ujjatlan ruhát. Sokkal ízlésesebben hat ilyen esetben a rövid ujjú ruha. A teltkarcsúak és erős termetű nőknek sokkal szigorúbb önkritikára van szükségük, mint a vékony, kar­csú nőknek. Ez vonatkozik a ruha­anyag színének és mintájának meg­választására is. Nem előnyös részükre a túlságosan rikító szín, a nagy min­tás, a kockás és a keresztben csíkos kelmék. Végül pedig meg kell említenünk, hogy a fent említett csoportba tartozó nők esztétikai szempontból nem visel­hetnek térden felüli ruhát és mini­szoknyát. Talán nem szükséges hang­súlyoznunk, milyen ízléstelenül hat a szoknyából kilátszó vastag comb. Arányosan telt és elég magas ter­metű nő is csak szükség esetén visel­jen szűk szárú, hosszú nadrágot. A kövérebbek mondjanak le erről a ru­hadarabról és utazáshoz, kirándulás­hoz viseljenek inkább sportos szabású szövet, terilén, teszil-, vagy vászon­szoknyát. P- J­AZ ORVOS VÁLASZOL Milyen betegség a reumás láz ? 4- Milyenek a következményei? -4 Meddig nem szabad utána sportolni? 4-E. Rudolf olvasónk kérdésére vála­szolva a reumás láz ( febris rheuma­­tíca) a rejtélyes betegségek közé tartozik. Tünetei, lefolyása többnyire ismert, de a kórfolyamat lényege nap­jainkban is eléggé titokzatos. Általá­ban a gyermekek és serdülűkorúak betegsége. A felső légutak gyulladása (mandula, garat, „meghűlés“) után két-három héttel láz, hidegrázás, az Ízületek fájdalmassága, szívtájéki szúrás, fájdalom jelentkezik. Legin­kább az Ízületek fájdalmasásga (bár A z iskola első osztályába íratták ■£*- be Jóskát a szülők. A tanító bácsi barátságos hangon a nevét tu­dakolta tőle, de a kis nebuló csak egy pillantást vetett a kérdezőre, ám ösz­­szeszorított ajka szóra sem nyílt... Szügyébe vágott fejjel hallgatott, a padlót nézte rendületlenül. Szégyen­szemre még a nevét is az édesanyjá­nak kellett bediktálnia. Hetek óta hiába próbálta százszor is szóra bírni Jóskát a tanítója: fára-A gyerek nagy boldogságában észre sem vette, hogy minden mozdulatát, minden szavát figyeli valaki. Ő csak egyet látott, a mókásan ugrándozó, vékony hangon mekegő kecskegidát. A tanító visszafordult a falu felé. A látottak után minden gondolata Jóska ügye volt, hogyan kellene vég­re az iskolában is megszólaltatni a gyereket? Hogyan ...? Hogyan ...? S mintha hirtelen a dolog nyitjára jönne, megállt egy pillanatra és el-JÓSKA és a GIDA dozása, jóindulatú próbálkozása to­vábbra is eredménytelen maradt. Jóska hallgatott. Milyen úton-módon lehetne megszó­laltatni ezt a gyereket? — töprengett nap mint nap a lelkiismeretes, de las­san már a türelmét vesztő tanító. Bántotta nagyon az eredménytelenség. Ilyen különös tanítványa — pedig már húsz éve működik — még egyszer sem akadt. Egy napsütéses októbervégi délután sétálni indult Dombos tanító úr a falu vége felé, de valahonnan az arany­­levelű nyírfák mögül vidám gyerek­hangokat hoz feléje a szellő. Odaérve látja ám, hogy az apró gyerekek és lányok labdáznak, meg énekszóra tán­colnak. S ni csak, ott van Jóska is egy legelésző anyakecskével és talán minden gyereknél nagyobbakat kiáltva versenyt ugrál a selyemszőrü, busa­fejű kecskegidával s ha sikerül elkap­nia a játékos állatot, meleg szeretet­tel öleli magához: „Kicsi gldács­­kám,, J" mosolyodon. Másnap benépesülnek a padok. He­lyén van Jóska is. Csengetés után Dombos tanító bácsi a gyerekek elé áll és tanítani kezd. Nemsokára olyan lesz a terem, mint a szobrászmühely. A gondolatok és az értések vésőt lát­hatatlanul faragni kezdik a nemes anyagot: a gyereklelkeket. Es a kér­dések melegétől megnyílnak a szívek, és járnak a gyerekagyak, mint a mo­tor. Elvezet hallani a talpraesett fele­leteket. A tanító egyszercsak Jóskához is intéz egy játékos kérdést. De az csak áll nagy hallgatagon, s bár a hirtelen csendben szinte hallhatóan szedi a lé­legzetet, bizony, árva szó se jön ki belőle. Szelíd hangon beszélgetni kezd vele a tanító. De hiába kérdez köz­ben, mert Jóska a padlót nézi... — Lásd, fiacskám, én az első nap­tól szeretlek téged, de hiába: te csak nem akarsz megszólalni. Pedig tudom ám, hogy van neked ts nyelved. Lát­tam tegnap, amint a kecskéteket le­geltetted és láttam azt is, hogyan ját­szottál a kis gidávál, versenyt ugrál­­tál-futottál vele, aztán magadhoz is ölelted, megcirógattad, s beszéltél is vele jó hangosan — hallottam a hani godat. Ogy-e így volt, Jóska fiam? ... Jóska egy kukkot sem szól. Hát ide figyelj, Jóska fiam. Mivel eddig egy szót sem szóltál hozzám, mondok neked valamit. Tudom hol laktok, ismerem a szüléidét is. Ma délután elmegyek hozzátok és elké­rem édesapádtól a kis kecskéteket. Jóska meglepődve emeli a tanítóra csillogó barna szemét, akkorát léleg­zik, hogy az ÁBC-s könyv lapjai is megrezdülnek, aztán kinyílik nagy hirtelen az eddig mindig csukott száj és magabiztosan vágja ki a feleletet: — Nem ad magának édesapám kecs­két! A jég megtört. E naptól kezdve Jóska mindig felelt az iskolában, ha kérdezték. MIHALOVITS JÁNOS HÁZI FELADAT Kedves Gyerekek! Arra kérünk benneteket, írjatok ehhez a rajzhoz rövid, humoros történetet arról, ki, hogyan értelmezi a rajz mondani­valóját. A legsikerültebb írásokat a Szabad Földműves gyermekrova­tában közöljük. Az újságban meg­jelent írásért természetesen, pénz­jutalom jár! CSONTOS VILMOS: SZIKINCE PARTON Szikince parton, Leszállt az alkony. Indul az éjjel, S csillag szemével Kis falum nézi, — Tetszik tán néki, Hogy minden házban, Villany-világ van, S az ablak alatt, Ahol el halad, Fülét megcsapja Víg TV hangja. Egykor, így télen, Csillag-szemével Itt mást láthatott: Apró ablakok Mögött szegényen Nyögött az éjjel. KEDVES GYEREKEK! A Szabad Földműves átlórejtvényé­nek helyes megfejtése: mellkas. Sorsolás útján könyvet kapnak ju­talmul: Téglás Mária, 5/b. Kürt, Vass József, Kaposkelecsény, Pásztor Ilona, 5. oszt., Szalatnya. Nyilvános dicséretet érdemelnek: Szerencsés Béla, Szarva, Szládicsek Magdolna, Nagykér, Novoszák Ignác, Nyárasd, Dobos József, 7. b. o. Pólyán, Boráros Rozália, Kisabony, Begala Emma, Jánok, Németh Éva, 6/A. o. Csallóközkürt, Szentgáli András, Muzsla. ez hiányozhat is) okoz sok szenvedést a betegnek; a veszélyt azonban a szívizom-, a szívbelhártyagyulladás je­lenti, mert — bár ritkán — a szív­­billentyűk szövetének pusztulásához, szívbetegséghez vezethet. Ez főleg akkor szokott bekövetkezni, ha a be­tegség többször ismétlődik (a reumás láz vagy sokizületi gyulladás kiuju­­lásra hajlamos betegség). Tehát minden erővel az úgyneve­zett kiujulások megelőzésére kell tö­rekedni. Tulajdonképpen a megelőzést szolgálja már az első roham (attak) megfelelő kezelése (ágynyugalom, an­tibiotikumok, hormon- és szalicil­kezelés). Az antibiotikum, például pe­nicillin injekció vagy penicillintablet­ta hosszantartó használata — a be­tegséget elindító légúti gyulladás megelőzésének érdekében — minden­képpen szükséges. A kiujulás gyako­ribb télen és a tavaszi hónapokban, ekkor fokozott óvatosságra van szük­ség. Közvetlen kiváltóok lehet a meg­hűlés, a testi túlerűltetés, hideg és nedves lakás vagy munkahely, tájo­­gos fog, elégtelen táplálkozás, vita­minhiány. Legnagyobb a roham ismét­lődése az első évben, tehát az óvin­tézkedéseket hiánytalanul kell betar­tani ebben az időszakban. Ezekre napjainkban — a szívsebészet nagy­fokú fejlődésének korában — is szük­ség van, mert az ideális megoldás: a tartós szivelváltozások megelőzése. A testi munka, sportolás kérdése gondos megítélést igényel. Általában két hónapig tartják úgynevezett ak­tívnak a betegséget, amikor teljes testi kíméletre van szükség. Nem ritkaság azonban a fél, sőt az egy évig tartó aktiv szívgyulladás sem. Csak az orvosi ellenőrző vizsgálat döntheti el, hogy mikor kezdheti el fokozatosan a beteg a testmozgást, sportot. (Elsősorban a vérvizsgálat fontos!) A testi túlerőltetéssel fenye­gető sportágaktól, a hideg vízben va­ló fürdéstől azonban hosszú ideig tartózkodni kell, abban az esetben is, ha a szívbetegség következmények nélkül gyógyult. A gyulladásra hajla­mos mandulákat, rossz fogakat, mel­léküregeket kezeltetni kell. Minél ala­posabban betartjuk az óvintézkedése­ket, annál biztosabban számíthatunk e — néha kiszámíthatatlan — betegség tökéletes gyógyulására. DR ORSZAGH ERNŐ SZABAD FÖLDMŰVES 1968. február 3. 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents