Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-06 / 1. szám

i - / 4 Teremtsünk kulturált környezetet szilárdsági követelmények nyoméban sem mutatkozott hiba. Mindezekkel egyldőben jól határoztuk meg a lakás belső színeit, a helyiségek bútorzatát, lámpáit, padlózatát, a függönyöket és szőnyegeket egyaránt, ami nem más, mint maga az egyéni környezet. Persze egy-egy elképzelés-változat különböző jó megoldást hozhat fel­színre, de végül is az épület és a benne lévő helyiségek funkciója szab­nak utat a helyes megoldás felé, de mindezt igényelni is tudni kell. A Szabad Földműves szerkesztősége öt lakásterv bemutatására kért fel. Ezek közül az első: kisebb beruházást igénylő ajánlat, rákapcsolt háztáji létesítménnyel. * • • Égtájolása: észak-dél, nyugat-kelet, kelet-nyugat. Külső megjelenésében a hagyomá­nyokhoz alkalmazkodó. Minden olda­lán zöldövezet kíséri. Utcai kapcso­lata előkertes. A belépő előtt beton-virágágy díszí­tésű nyitott terasz van. A sokak által igényelt „verandát“ a télikert-ablakos előszoba pótolja. Ebből közelíthető meg a külön bejáratú szoba, a WC és a közlekedő, amelyre a fürdőszoba, a lakószoba és a konyha kapcsolódik. Az éléskamra a konyhával közvetlen kapcsolaté. A lakás és a háztáji kap­csolatát a pince és padlásjáróval ösz­­szefüggő előkészítő biztosítja. A kisméretű háztáji gazdálkodásra szánt épületben tartható a hízósertés, szárnyasok, házinyulak, melyeket az etető folyosóról és a kerttel össze­kapcsolódó előkészítőről esős időben is könnyen üzemeltethetünk a lakás­ból kivezető járdán át. LWttT/MfeA 1 aivűtott Tsre<v'z 2 tuÍMPA vrvuK»2r) Zf '3 kÁÚÓSZO^A 4 ? LAVCOS-Z Á HAU3S‘2P0A 7 tritV'ü-AW55A & 'CPAiKH-A-10 ÄRCA 11 AiyiTprr tptcT-av? a 12 írrpTtT fov/ort? 15 AiyziuAtC^-BÍMOSAAPAPAS' 14 S2ÁBAjy'Ai-*riWlt <T cr«.T^s> — - i. _ I^SZÄÜAjrAS öl 17 K.tgrt nsisttx.­­' VloTíBÍZl'ro' Az éléskamra, konyha és előkészítő alatt pince van. ahol elfér a kiskert­ben termett zöldség, bor, a központi­fűtést szolgáló szén és még néhány apróság. A két épület között szilárd járda épül, melyen át a szén a pincébe rak­ható, de ugyanúgy alkalmas a disz­nótor külső munkáihoz is. Alaprajzi mérete kb. 9X9 m + a be­járati előállás. Kuracz Nándor Kedves gyerekek! Először is köszönjük a sok-sok ka­rácsonyi és újévi jókívánságokat. Iga­zán szép Tőletek, hogy gondoltatok a szerkesztő bácsikra, akik oly sok szeretettel és jóakarattal viseltetnek irántatok. Egyről azonban megfeled­keztetek! A karácsony előtti szá­munkban kértünk titeket, hogy írjátok meg, mivel töltöttétek a karácsonyi szünidőt, s mivel lepett meg bennete­ket Télapó. Bizonyára elkerülte a fi­­gyelmeteteket ez a felhívásunk (az 50. számban, a kerestzrejtvény alatt olvashattátok!I). Reméljük, ezt a mu­lasztásokat a legközelebb valamikép­pen helyrehozzátok! Például azzal, hogy megírjátok, miként tanultok, hogy a félévi bizonyítvány kiosztása­kor szégyent ne valljatok ... Ami az ÜGYESKEDJ! szógyűjtési fel­adatát illeti, több mint kétszázan meg­oldották. Dicséretetekre szolgáljon, többnyire nagyon ügyesén, ötletesen válaszoltatok. A nagy érdeklődésre való tekintettel a legügyesebb vála­szok beküldői között — a szokottól eltérően kettő helyett hat könyvet sorsoltunk ki. A szerencse ezúttal a következőknek kedvezett: Demeter Aranka, Méhész, Sándor Olga, Nád.szeg 614, Deák Ilonka, Zsély, ifj. Hugyík Ernő, Csiffár, Becse Ti­bor, Muzsla és Molnár Lajos, Lédec. Nyilvános dicséretben részesülnek: Böjti Mária, Nána, Écsy Imre, Szap, Mézes Erzsiké, Alsószeli, Lengyel Im­re, Gútor, Méry Zoltán, Patasi Mária, Nagymegyer, Szurdi Nándor, Karva, Petrécs László, Csicsó, Gútai Piroska, Nádszeg, Takács Árpád, Sókszelőce, Képes Jolán, Pinc, Csömör Éva, Nagy­­ölved, Sinka Zita, Vilke, Vaskovics Etel, Muzsla, Chrenkó Eleonóra, Gúta, Horváth Julianna, Várkony, Kondé Jó­zsef, Pográny, Jözsa Jolán, Ipolyszal­­ka, Jónás László, Kisgyarmat, Szalay Ilona, Zsigárd, Kovács Katalin, Ber­­zéte, Vajlik József, Nemesócsa-Rét, Urbán Zsolt, Zseliz, Száz Marika, Szó­­gyén, Vodicska László, Libád, Kóbori Erika, Svinica, Bodzás Judit, Nagygé­­res, László Vilmos, Bény, Pollák Ka­talin, Nagvkövesd, Veszelovszky Béla, Lice, Bódis Erzsébet, Felsőpafony, Ko­vács Kázmér, Vícsápapáti, Rinkács Ágota, Királybelmec, Kabók Teréz, Kő­­hídgyarmat, Kulifaj Ilona, Ipolynyék, Takács Ernő, Vága, Csiba Pál, Hodos, Péter András, Alsópokorágy és Papp Ferenc, Inám. A TRÉFÁS TALÁLÓS KÉRDÉSEK-re adott helyes válasz: határ, égbolt, fa­kutya, ólomkatona, gombostű, vas­macska, borkorcsolya. Sorsolás útján könyvet kap: Tóbli Éva, Vásárvámos 48 hsz., Linter Mik­lós, Köbölkút 791, Laky Edit, Nemes­­ócsa 264 hsz. Dicséretet érdemel: Könözsi Júlia és Fábián József, Ebed, Bandor Zsu­zsa, Kőhidgyarmat, Domonkos Piroska, Dióspatony, Piicsök Éva, Baracska, Beke Etelka, Kolozsnéma. A bunda - legdrágább ruhadarabunk elsősorban attól függ, mennyit költ­­hetünk ró. A nemes szőrmék közül a perzsa a legtartósabb. Nem nemes szőrméből, bárányból igen sok szép bunda készül, többek között az irha­bunda. A báránybőr szépségben ve­tekszik a nemes szőrmével, tartósság­ban pedig felül is múlja. Műszőrméből is nagyon szép kabá­tok készülnek, és jóval olcsóbbak, mint a valódi prém. Aki nagyon fázós, legjobb ha be­gombolható szőrmebélést csináltat a szövetkabátjába. Nincs az a szőrme­bunda, amely olyan meleg lenne, mint a bundabéléses kabát. talanítsanak engem ... hiszen én csak egy szegény öreg ember vagyok! Misi megmondta, aztán mint akinek egyszeriben nagyon nehéz lett minden tagja, hazaballagott. Este sokáig nem jött álom a szemére és amikor végre elaludt, olyan rémes álmai voltak, hogy minduntalan felriadt. Gyurka püfölte, pofozta, kergette. Alig várta, hogy reggel legyen és elmondhassa az iskolában a barátjának, ml történt. Az első sarkon Gyurka lesett rá és alaposan helybenhagyta. Misinek még az orra vére is eleredt és ki tudja meddig püföli a bosszúálló Gyurka, ha arra nem jön egy bácsi. szüleid ezért megfenyítettek, az az ő dolguk, de Misit nem volt jogod bán­tani. Misi helyesen cselekedett... vagy szerinted nem Így van? — Én nem árulnék el soha senkitl — nézett szembe konokul a bácsival Gyurka. Ti mit gondoltok, kinek van igaza? A bácsinak, vagy Gyurkának? Adott esetben mit tennétek Misi helyében? Kíváncsian várjuk véleményeteket! Ékes Katalin Cgy furcsa, de tán nem is ritka TM históriát mesélek el nektek és szeretném tudni, mi a véleményetek az egészről? Az utcánkban van egy szégyenlősen lapuló régi házacska, abban lakik egy öreg bácsi. Ügy él ott, akár az uj­jam, magában. Mindnyájan tudjuk, hogy a nyugdija nem sok és még az sincs, aki a keveset beossza. Felesége másfél éve meghalt. Történt pár napja, hogy az öreg bácsi, öreg házának egyik ablakát betörték. Egy hetedikes fiú törte be és nem is akarattal, hiszen játék köz­ben történt a dolog. A tettes azonban úgy elfutott, mintha ott sem lett vol­na. Mire az apóka méregtől pirosra gyúlt arccal kitotyogott az utcára, a fiúknak hűlt helyük volt. Csak egy negyedikes kisfiú álldogált a másik oldalon, ijedt arccal nézve hol a mér­ges apókéra, hol az elfutó fiúk után. * Arulkodás? — Ki volt az? Te voltál? — totyo­gott a bácsi kiáltozva Misi felé. — Nem ... nem én ... — Ha nem te, akkor kicsoda? Te­remtett lélek sincs az utcán, csak te! — Akkor sem én voltam. Á tet­tes... elfutott... — Ügy? Szóval elfutott? Akkor mondd meg ki volt? De az igazat mondd ám, mert kicibálom a füledl — Nem tudom ... izé ... — hebegte Misi, miközben száguldoztak fejében a gondolatok. — Ha megmondom, hogy ki volt: a bácsi elmegy hozzájuk és megkéri az ablak árát, de ha ki­tudódik, hogy én ... akkor nekem régen rossz... Gyurka verekedős, erő­szakos fiú ... jobb kitérni az útjá­­ból... — Na mondd már meg fiam... vagy azt akarod, hogy én vágassak új üve­get az ablakba? Én, akinek minden fillért meg kell nézni mielőtt kiadja. Vagy fagyoskodjam egész télen betört ablak mellett? — siránkozott az öreg, mert csalhatatlan szemével látta, mi megy végbe Misiben. — Kovács Gyurka volt! — Hol laknak? Mondd meg, hol laknak? Megyek a szüleihez... kár­— Spion! — sziszegte Gyurka, mi­közben felvette táskáját a földről és indult az iskola felé. Ez még csak a kezdet volt... ezt minden reggel megkapod. Majd megtanítalak rá, hogy nem érdemes árulkodnil — ki­áltott vissza Misinek. A bácsi még ott állt a kisfiú mel­lett. — Mi történt? — kérdezte. Misi boldogan, hogy végre elmond­hatja valakinek — elmesélte az ese­tet. A bácsi arca elkomolyodott, aztán kézen fogta Misit és elindult vele az iskola felé. Egynesen az igazgatói iro­dába mentek és pár perc múlva ott állott az igazgató előtt Gyurka is. Most valahogy már nem volt olyan nagy legény. A beszélgetés jó ideig eltartott és végül Gyurka bocsánatot kért Misitől. — Aki elkövet valamit, annak vál­lalnia kell érte a felelősséget és ha elmenekül a felelősségrevonás elől, akkor valamennyiünk kötelessége, hogy leleplezzük! — mondta a bácsi. Lz nem spionkodás ..., nem árulko­­dás, ez kötelesség! Megértetted Gyur­ka? Az az öreg bácsi jogosan ment el hozzátok és kérte az üveg árát. Hogy SÄNDOR KÄROLY: RIANÁS Tegnap a Garamnál voltam s a korcsolyázó gyerekek beszélték el árulkodva ezt az intő esetet. Azt találta ki a Pista, hogy fogadjanak vele s megmutatja, hogy a jégen ő megy legmesszebbre be. Kezébe is csapott Jancsi, nem volt egyszerű a tét. Izgatottan várták-lesték a két fiú versenyét. Először a Jancsi indult s azt hitték, hogy győzni fog, de a Pista még tőle is messzebbre bátorkodott. De hirtelen riant a jég, kihallatszott a partra: szerencsére nem szakadt be, csak meghasadt alatta. Megrémülve menekült ki s hallgattak a társai, most már mindnyájan tudják, hogy így nem szabad játszani. Készül a finom ebéd a szövetkezeti családnak. Persze a jó falatok csakis úgy kerülhetnek asztalra, ha a fiata­lok az idősebbektől eltanulják a sza­kácsmesterség titkait. Bállá felv. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1968. január 6. VmCCJ&CtYZtZ' 7-8-9 ^LAT’lAtcec.vS • _V,feorkno&Á9 C/AlÁftlA-ASr Al-ÁVtfLAT 4A'2rA3\ KA*CAt>^#uCf/*AU kO* Nemrégiben riporter-barátommal be­szélgettünk erről a témáról. Nagy általánosságban vázoltuk fel, milyen is egy-egy — az emberek ál­tal alkotott környezet a városi, falusi települések«!, ipari üzemekben, me­zőgazdasági termelőegységekben stb. Kevés pozitívumot láttunk, s szinte egyszerre kérdeztük, miért nem min­denütt kultúrált az ember környezete? Az emberé, aki mindenütt magában hordja alkotóképességét, szokásait, vágyait a szép iránt. Rajtunk kívül már sokan megálla-. pltották: a kultúrált környezet fok-' mérője a benne élő emberek kielégí­tett igényessége mindenben a környe­zet iránt, melyben termel, szórakozik, s pihen. Ha pedig fogyatékosságok mutatkoznak, annak tudhatjuk be, hogy az emberi tevékenységben vagy nem, vagy csak kevés helyet kapott az esztétika, az önművelődés, az egyéni fejlődés, a korszerűség helyes megfogalmazása stb. Sok helyütt kö­zömbösek maradtak e gondolatok iránt. Búcsúzó kézszorításunkban megfo­gadtuk, perbe széliünk az apatikus nézetekkel, s alkalmat keresünk, hogy a kultúrált környezet fogalmát a gya­korlatban érvényesítsük főleg ott, ahol erre mód és lehetőség adódik. írásomban ecsetelni, rajzaimban Illusztrálni akarom a családiházat (lakást), melyben az ember születésé­től kezdve élvezheti és szépségében gyarapíthatja környezetét. Neves építészek Írásai úgy mondják, az alkotó számára nincsen külön kis és nagy feladat. Az alkotásban külön­­külön kitűnnek a miniatúrák, vagy a monumentalitások egyaránt. Ezért a családiházak alkotása ugyanolyan hozzáértést, egész sor szakismeretet és esztétikai érzékeket igényel, mint a nagy komplexumok megoldása, amelyben a családiház éppúgy lehet építészeti remekmű, mint „félresike­rült palota“. Veszélyes valami az éligényesség, melyben az építtető furcsa feltűnni akarással hozta létre esztétikailag és tömegében értéktelen, de ugyanakkor költségekben igen drága épületét. Hiányzott a tér, és formaérzék, amit a közízlés nem bocsáthat meg soha senkinek. ízléses és környezetében korszerű lesz az épületünk, ha megfontoltad rögzítettük a helyiségek, nyílászáró­­szerkezetek méretezését, kapcsolatát, nyitási irányát, az épület térbeni meg­jelenését, számoltunk a külső légtér igénybevételeivel (hó és szélteher, hő, hang és rázódási hatás) s szerkeze­teinket ügy választottuk ki, hogy a ' A bunda — bármilyen szőrméből készült — legdrágább ruhadarabunk, és egy ruhánk sem kíván annyi gon­dozást, figyelmet, mint a prémes ka­bát. Vigyázni kell rá, ha megázott, nehogy meleg helyen szárítsuk, mert kitörik a bőre. Figyelni kell, nem hul­latja-e a szőrét. Nyáron gondosan óvni kell a molyok ellen. Egyszóval akkor is gond, ha megvesszük — mert a tartós, szép prém nem olcsó —, akkor is ha megvan, hogy minél tovább tartson. Mégis minden nő örül neki, mert szép, mert meleg, és még a ke­vésbé jóalakú nőt is előnyösen öltöz­teti. Hogy milyen szőrmét vegyünk, az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents