Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-27 / 4. szám

Teremtsünk kulturált környezetet 4 PHwcB'flsaaAö cs/a&Ä&a/si- /ín&df oscnsw «caaßaütswfs ISA1&K111.1K.) BtrAff4»6>/a t 1 Af/ITO» 2 Jan-focui" 3 *c -4 ¥*5*0 5 ftW<si,M1SA. <á JCÍAIV**-7 lAKÖ^FJIÍVZO t> imöd' 9 »ALP 10 HAU?* 11 n»ic»-mw-öi*fi5i(r 12 ElonOB^ •* 11,«/S...*., ^-A TtltZ Lei*pW-9w(< *.(»+- i IZSA l^/bro. •krcz 4. SZÄMÜ AJÁNLAT Kissé nagyobb terjedelmű lakásterv, három hálószobával és egy olyan la­kószobával megoldva, melynek terüle­tét térleválasztó bútorral a konyhával összekapcsolt étkező-részre és a tár­salgóra oszthatjuk. Külső képében az épület hagyomá­nyos, amit ugyan az élőkért! terasz és az árnyékhatásban gazdag homlok­zat újszerűvé tesz. Csaknem minden helyiség beépített szekrényéből külön fekvőhely buktat­ható alá alkalmi, vagy állandó hasz­nálatra. A vízfogyasztók egy csomópontban vannak és funkciójuknál fogva külőn­­külön megközelíthetők. önálló „lépcsőház“ biztosítja a pad­lás és a pince kapcsolatát (a 11, 2, 3, 4, 5, 6 J alatt), ahol a zöldséges, a központi fűtésterület és a borpince kapott helyet. Az épület sarok-telki elhleyezése kedvező, úgy hogy a konyha és az éléskamra helyezkednek észak felé, de ugyanúgy (tükörképben is) elhe­lyezhető baloldali beépítésben soros­telken is. Beépített területe körülbelül 138 négyzetméter. Kurucz Nándor Ami az anyasággal összefügg Wasalőnk alá leggyakrabban vá­­TM­szonnemű, pamutholmi kerUl. A ruhát vagy még kicsit nyirkosán vegyük le a kötélről, vagy locsoljuk be néhány órával a vasalás előtt. A benedvesített ruhadarabot csavar­juk jól össze, hogy egyenletesen át­­nyirkosodjon. (Ha azonban a vasalást elhalasztjuk, teregessük ki a ruhát, mert a nedves darabok könnyen meg­­penészednek.) Forró vassal dolgozzunk. A férfi­ingeknek először a vállát, aztán a két MIT HOGYAN VASALJUNK I ujját, mandzsettáját, végül a hátát és elejét ajánlatos vasalni. Hasonlókép­pen a női blúzt is, hogy utoljára ma­radjon a nyakrész, a gallér, az eset­leges zsabó vagy fodor. Nylonblúzt, inget vagy műanyag holmit csak lan­gyos vassal szabad vasalni, mert a meleg elégeti, merevvé teszi. Kötött holmit fektetve kell szárítani, de még Így is előfordul, hogy összezsugoro­dik, elveszti formáját. Ilyenkor gom­bostűvel kell a kívánt formára ki­tűzni a vasalópokrócon, és forró vas­sal, nedves ruhán keresztül vasalni — végül a gombostűk nyomát is a ned­ves ruhával eltüntetni. A passzérészt ne vasaljuk soha, mert elveszti rugal­masságát. Taftot, selymet nem nagyon meleg, vassal mindig a ruha bal oldalán va­saljunk. A terhesség megelőzése nem Járul hozzá a vetélések számának csökken­téséhez. Ezt állapította meg a Nemzetgyűlés egészségügyi bizottsága 1968. január 8-i értekezletének plénuma. — A ter­hesség művi megszakítása iránti kér­vények száma — mondotta MUDr. Frantiáek Cerny, az egészségügyi mi­niszter helyettese — szüntelenül emel­kedik. Az elmúlt tíz év alatt tavaly azután elérte csúcspontját. Csupán az első három negyedév alatt több mint 70 000 művi beavatkozást hajtottak végre az orvosok a terhes anyák sa­ját kérelmére. A terhesség művi meg­szakításának legfőbb okait erkölcsi és gazdasági jellegű nehézségek, és csak 20 százalékban egészségi indo­kok képezik. — Nem kielégítő a terhesség kor­szerű megelőzésének terjedése — mondotta Boíena Procházková képvi­selőnő —, mert a fogamzásképes kor­ban lévő három millió nőnek csupán nem egész három százaléké élt vele. A terhesség megelőzését nálunk tel­jesen a nőorvosokra bízták. A jelen helyzetben azonban csak rendes mun­kaidejükön kívül képesek ezeket a feladatokat teljesíteni. Egészségügyi miniszterünk tavalyi rendelete értelmében azonban az egészségügyi intézmények igazgatói külön díjazásban részesíthetik ezért az orvosokat Ennek ellenére csak ritkán használják ki az említett ren­delet nyújtotta kedvezményeket. Be­bizonyosodott, hogy a lakosság széles néprétegei és a fiatal nemzedék eddi­gi tájékozottsága a megelőző intéz­kedésekről bizony felette hézagos, nem kielégítő. Sok kivetni való akad továbbá a terhesség művi megszakítását engedé­lyező bizottságok tevékenységén is. Procházková képviselőnő ezért azt ja­vasolta, hogy a választási előkészüle­tekkel kapcsolatban a nemzeti bi­zottságok az engedélyező bizottságok új tagjainak több figyelmet szentelje­nek. Nagyobb szaktudást kell tőlük követelni és kívánatos lenne, hogy minél töjib egészségügyi és szociális dolgozót válasszanak be a bizottság­ba. Az egészségügyi bizottság ugyan­akkor meghagyta a megelőző intézke­dések hatékonyságának bővebb kuta­tását. Növelni kell a nőgyógyászok számát. A képviselők az ifjúság sze­xuális felvilágosítását javasolták isko­laköteles korban. — A fiataloknak tudatosítaniuk kell felelősségérzetü­ket a házasság keretén belül, az anya­sággal szemben, aminek érdekében kívánatos lenne a 21. életévben meg­állapítani a nagykorúság elérését — hangoztatták a képviselők. MUDr. Frantiáek Cerny ezzel kap­csolatban rámutatott a nemi betegsé­gek aggasztó méretű elharapózására mind világviszonylatban, mind pedig köztársaságunkban is, nevezetesen a nagyvárosokban. Főleg 1960 óta ter­jed a prostitúció és a promiszkuitás, vagyis a válogatás nélküli nemi érint­kezés. Prágában tavaly prostitúció gyanúja miatt letartóztatott nők kö­zül több mint 40 százalék kankő-fer­­tőzött volt. — Felületes becslés szerint — mon­dotta dr. Jifí Prokopec, az Állami Po­pulációs Bizottság titkára — kb. tíz ezer, alacsony műveltségű, 20 évi kö­rüli nő foglalkozik nálunk prostitú­cióval. Ezek egyrészt a felborult há­zasságok áldozatai, másrészt hazulról megszökött leányok, akiknek hiány­zik a családi „hátország“ erkölcsi tá­masza. Az egészségügyi bizottság képvise­lője kifogáoslta, hogy nálunk tulaj­donképpen hiányzik a „prostituáltak“ fogalmának pontos meghatározása, amiért gyakorlatilag bajosan lehet őket felelősségre vonni. A képviselők pedig olyan különleges internátus lé­tesítését indítványozták, amelyben 14 és 18 év közötti leányok találnának menedéket, akik felborult házassá­gokból vagy erkölcsileg züllött szü­lőktől származnak. Bl**' NÉHÁNY SZŐ A REUMÁRÓL A tél a különféle izületi bántalmak időszaka is, a hideg több más kelle­metlenség mellett a reumát is előcsa­logatja. Az orvostudomány a reumát nap­jainkban külön betegségcsoportnak tartja, s két fő csoportra osztja. Az egyik: a gyulladásos, a másik az úgynevezett elhasználódásos jel­legű. LIGETI MADÁRETETŐ Foto: Zd. Kruzinsktf Az igazság sose szégyen Kedves Szerkesztő Bácsi! Én még csak ötödikes vagyok, levelet sosem írtam senkinek. Ne tessék haragudni, ha... Elolvastam azt a szomorú históriát arról a szegény öreg bácsiról, s arról a sajnálatra méltó Gyurkáról, aki olyan modortalan, hogy kiüti az abla­kot és elszalad. Hát ezt nem jól tette. Misinek teljesen igaza volt, ezt meg kellett mondania, hiszen a bácsi azt hitte, hogy a közelben lévő Misi volt a tettes. Ügy gondolom, szégyen Gyurkára, hogy az ártatlan Misit ösz­­szeverte. Az igazságot megmondani sosem szégyen! FETERIK KATÖ, Nagygéres gyorsvizű a Sajó. Ez évben a 20 ” fokos hidegben mégis csak be­állt. Először hártyaszerűen finom ré­teg képződött a színén, majd egyre vastagodott. A zöld színű vizen érzé­ketlen, kemény jégréteg keletkezett, amely nem bánta, ha szöges bakancs­csal, vagy éles korcsolyával hasítsa­nak belé. Átvágni úgysem tudják... S Pistiék nem is akarják. Őket nem a víz érdekli, amely ott örvénylik a jég alatt, s alulról nyaldossa a jeget. Hamarosan kialakult a csúszka-tér. A korcsolyázók is pályát szabtak ma­guknak. Két kaput hevenyésznek fűz­faágból a korongozók, akik egymást a rádió és televízió adásaiból ellesett nagy nevekkel becézik. Pista korcsolyás, Peti, az ötéves öccse csak csúszkás. Nem ragaszkod­nak egymáshoz a játékban. Pista a maga társaival lökdösi a korongot, s Peti egylvású pajtásaival a csúszká­lás örömeit élvezi. A csúszka egyre simább, s hosszabb, már csaknem eléri a túlsó partot, ahol tölcséresen bugyborékol, örvénylik a víz, jeget nem tűrve a hátán. Apu munkába ment, kovácskala­­páccsal a vállán. — Vigyázzatok! Nehogy belehup­panjatok a lék vízébe!... — kiáltotta oda a zsivajgó gyerekeknek. Bár a szabadon maradt folyóré­szecske nem érdemelte ki a lék ne­vet, jól tudták a gyerekek, mire gon­dol Pisti és Peti adja. Nagyokat ka­cagtak. Még hogy a lék! Feléje se néznek — tisztázták magukban a kor­csolyázók. A kicsinyek meg azért kacagnak, mert napok óta itt dübö­rögnek le s fel a jégen, de a túlsó partot még egyszer sem érték el. S most sem. Bár a csúszka rendkí­vül hosszú. Hosszabb, mint bármikor. S a lék ott van pontosan a csúszka folytatásában. Dehát ők nyitva tartják a szemüket. Baj ma sem lehet... Nem is volt napnyugtáig. Ám ahogy este­ledett, olyan mértékben nőtt a kicsik vakmerősége. Lehettek vagy tízen. Ki­pirult arccal, vörös orral, kopogó lép­tekkel rohantak neki a csúszkának, melynek a végén ott kísértett a lék. Peti lett volna köztük a legvakme­rőbb? Nem tudni, de annyi bizonyos, hogy a jéghidegen kavargó örvénybe ő csusszant bele. Keze a magasba len­dült s lábbal lefelé merült a vízbe. S a víz fut a jég alatt is. A jég, mint valamilyen kísérteties kirakat, mutat­ta a fiú lassú vonulását. Fölötte a jégen egybeverődött a sok gyerek. Az egyik sírt, a másik segít­ségért kiáltozott, a harmadik Petit bíztatta. Mintha az tehetett volna még valamit a jég alatt. Az apát hazatérőben rossz sejtel­mek gyötörték. Jóformán még oda sem ért a helyszínre, ezt hallotta: — Peti a jég alá kefúlt! Itt van nil Viszi a víz. Mindjárt a kanyarba ér! Már csak a gyors beavatkozás se­gíthet, ha ugyan már nem késő ... Nagy kalapácsával nagyokat ütött a jégre. A harmadik csapásra már ma­gasra szökött a víz. Félkörben csoportosultak a gyere­kek a kalapácsos férfi köré, akinek csapásai folytán egyre tágult a lék. Vajon a víz áramlása nem-e viszi el a kicsi testet más irányba? Kiadja-e zsákmányát a jeges víz? Izgalmas pillanatok következtek ... Mértani számítással sem vághatta vol­na jobb helyen Peti apja a léket. Mé­lyen előrehajolt, a jég szélén térdre ereszkedett, s kihalászta a felbukkanó csuromvíz gyereket. Bokájánál megra­gadta, hogy a víz kicsorogjon a fiú szájából. Azután ütőerét tapintotta ki. — Él! — suttogta boldogan. — Él! — vették szájra a szót a gyerekek. Otthon meleg ágy, forró tea várta Petit. Még csak komolyabb náthát sem hozott magával Peti a jég alól. Csak azt a tanulságot, amit jó ha megje­gyeznek a folyó jegén játszadozó, szó­rakozó gyerekek, hogy — a jég alatt is fut a víz! Mohr Gedeon , MISI NEM ÁRULKODOTT.. Az árulkodás csúnya, rossz szokás. Mist nem árulkodott. Csupán a kötelesséqét teljesí­tette. Gyurka büntetlenül bán­totta Misit. Én sem csináltam volna másképp, mint Misi. Hi­szen az iskolában is azt tanul* juk: sosem szabad hazudniI Laky Gyöngyike, II./a oszt., Nemesócsa Atlórejtvény VÍZSZINTES: 1. Férfinév. 2. Segítés. 3. Tízszer százezres eredményt. 4. Erős, izmos. 5. Kártyajáték. 6. Hóbor­tos. Ha helyesen írjátok be a vízszintes sorok megfejtését, akkor a függőle­ges a) sor mind „M“ betűvel kezdő­dik és a függőleges b) sorban pedig csupa „S“ van. A vastagabb átlóban pedig egy testrész nevét rejtettük el. Beküldendő az átlóban elrejtett el­nevezés megfejtése. (pr) a b KEDVES GYEREKEK? A Szabad Földműves 3. számában közölt kis-keresztrejtvény helyes meg­fejtése: Lambaréné, Schweitzer Al­bert. Könyvet nyertek: Czakó Magdolna, 7. b. oszt.. Libád, Torna Rudolf, Me­­gyercs és Szabó Ildikó, Rimaszács. Dicséretet érdemelnek: Petrécs László, Csicsó, Budai Márta, Múlyad, Tóth Petronella, Tompa és Tóth Gab­riella, Berzéte. A gyulladásos jellegűek egyik fajtá­jánál, a reumás láznál, a kórokozót részben ismerik. A gyulladásos reu­más megbetegedések többsége azon­ban krónikus, ezek kórokozóját vi­szont ma még nem tudják megálla­pítani. A fiatalok reumája a reumás láz, más névvel a sok izületi gyulladás. Huszonötéves koron túl ritka, negy­ven éven felül gyakorlatilag nem for­dul elő. Tünetei az Ízületről ízületre vándorló fájdalom, magas láz, piros, meleg duzzanat. A reumaszerű izületi gyulladás a 20—40 év közöttiek betegsége. Okát nem ismerik. A kéz ujjainak végső perecein kezdődik duzzanattal, fáj­dalommal, merevséggel (gyakran duz­zadás és pir nélkül is). Az ízületek megmerevednek, az izmok sorvadnak. Néha az ízületek elgörbülnek, az uj­jak „kihegyeződnek“, és a kéztartás jellegzetes lesz. Az idős kori reuma a végtagok és gerincizületek — érelmeszesedéstől független — következménye. Lénye­gében különbözik a reumás láztól és a reumás izületi gyulladástól. Az izü­leti hártyák alatt levő vaskos porc­állományban zajlik. Mivel a porcszö­vet anyagcseréje az életkorral párhu­zamosan lelassul, a porcszövetet épí­tő rostok zsugorodnak, a nedvesség­­tartalom csökken, ezért a porcállo­mány megvékonyodik, és rugalmas­sága csökken. A megelőzés egyik for­mája az ízület tehermentesítésére szolgáló fogyókúra. Ugyanakkor a meleg fürdő nem minden esetben veszélytelen. Kúra előtt mindenki kérje az orvos taná­csát. A reumás megbetegedések egy ré­sze a gyulladás idején kezelhető. A gyulladást tudják tompitani. A visszamaradó mozgás korláto­zottságára pedig hatásos a fnikote rápia: a gyógyfürdő, a viz- és villa­mos-gyógymód, a torna és a massázs. A reumás láznál rendszeres anti­biotikum adagolással csak a kiújulást tudják megakadályozni, és elérik, hogy a legritkább esetben marad visz­­sza izületi elváltozás. Tehát a beteg­ség már nem krónikus, mint étvize­­dekkel ezelőtt volt. SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. január 27. Jég alatt is fut a víz rtm M 7n r,T m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents