Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-29 / 26. szám
A légnyomás fontossága A sporthorgászok nézetei különbözőik, ha arról van szó, melyik hal a legigazibb „sporthal“. Egy bizonyos. A legtöbbje a pontyot tartja annak és magam is. Ezzel a hallal a szakújságok is a legtöbbet foglalkoznak, mivel a legtöbb, legbonyolultabb problémákkal kapcsolatos a fogása. Ami pedig az óvatosságát, a védekezését illeti, azt egyik hal sem tudja „utánozni“. A pontyról a szaikkönyvek is legtöbbet írnak. Például a híres magyar horgász Dobó, nálunk a világjáró híres szakhorgász (mérnök-tanár) Simek Zdenek Zoltán, így ír a pontyról: „Ha elfogultan és örömmel fogom a halat, akkor ez nem más, mint a ponty.“ Antos Zoltán pedig így ír: „Legismertebb halunk ... A horgon hihetetlen szívóssággal küzd, s egy-egy nagyobb példánynak könnyű szerszámmal való zsákmányul ejtése a legügyesebb horgászt is próbára teszi.“ A légnyomás fontosságával kapcsolatban nemcsak a pontyok összes fajtái jönnek számításba, de az összes halfélék, amelyek a pontyok családjába tartoznak, a domolykó, az összes keszegfélék, márna, balin, kárász, compó, paducfélék stb., de vonatkozik ez más Italféléikre, tehát a ragadozókra is. Az itt említettek alapján én is a pontyot választottam a légnyomás fontosságának a megállapításához. Ezzel kapcsolatban minden megfogott pontyot (általam vagy más horgászszál) a következő adatokkal könyvelek el a naplómban: „Év, 1. folyószám, 2. hónap — nap, 3. óra, perc, 4. hol, hely, 5. a horog, 6. csalétek, 7. súlya, 8. az időjárás állapota, 9. a légnyomás foka, süllyed, emelkedik, 10. a víz hőfoka, 11. a víz: tiszta, zavaros, apad, árad, állása, 12. milyen ponty, 13. ki fogta, 14. megjegyzések“. Mindezekhez a halászidényben a napokra vonatkozóan külön részletes feljegyzéseket készítek. Az adatokhoz a megjegyzések rovatába írom az előetetés anyagát, kezdetét é6 sikerességét. Most pedig nézzük meg a légnyomás befolyását, amitől a sikeres horgászás nagy mértékben függ. Ezen kívül sok körülmény is kihatással van a hal kapására: az idő, a víz, az időpont (óra), a hal falánksága, halászkészség, a csalétek stb. Azonban az összpontosított kísérleti adatok a légnyomás elsőrendi fontosságát bizonyítják. Akadnak, akik a szél irányát, a hold állását stb. is fontosnak tartják, ugyanakkor nem veszik figyelembe, milyen fokot mutat a barométer mutatója. A széllel, illetve annak irányával kapcsolatos megállapításom (50 évig tartó megfigyelés), hogy nincs különösebb befolyása a hal kapására. Igaz, hogy szélcsendes időben a horgászás kellemesebb, sőt eredményesebb is lehet. A sok közül feljegyzéseim alapján megemlítek egy esetet. 1956. augusztus 25-én a Garamba (12 ikm-re a Dunától) 3 napi előetetés után hárman mentünk pontyra horgászni. Az erő6 déli szél nagy hullámokat vert a Garant folyásával szemben. Először fiam fogott 2,70 kg-os pontyot reggel 8,10 perckor. Én 1,70 kg-sat 8,45 perckor, majd barátunk 4,55 kg-sat 10,15 perckor. A barométer korán reggel 756 fokot mutatott. A döntő szerepet az játszotta, hogy a barométer erősen emelkedő irányzatot mutatott. Ez volt a szerencsénk. Rosszabb a helyzet, ha a barométer ilyen szélben rögzítve marad, de még rosszabb, ha süllyedő irányzatot mutat. Akadnak esetek, amikor a szél segíteni is tud. Például ősszel, szeptember második felében és októberben a meleg napsugár kicsalja a halat a víz felszínére. Közben feltámadt erősebb, hűvösebb szél hatására a halak lemennek a fenékre, ahol azután kilátás nyílik kapásra. A szélnek is lehet zavaró hatása, minek következtében a halak nem tudják teljes mértékben érvényesíteni óvatosságukat s ezáltal könnyebben kerülnek horogra. A légnyomás fontosságának további bizonyítékai: jó az idő, a víz állása, az előetetés eredményes, a halak étvágya kitűnő. Szépen kapnak, mert 765 fokot mutat a barométer. Bár a jelzett idővel kapcsolatban semmiféle változást nem veszünk észre, előfordul, hogy a halak egyszeriben nem kapnak, éspedig azért, mert a barométer tűje a 765 fokról erősen süllyedő irányzatot mutat s eléri a 758 fokot. Nagyon helyesnek találom Páskándy János horgásztársunk fejtegetéseit, illetve azon megállapítását, hogy nem tapasztalta, hogy a légnyomás süllyedése közvetlenül a víz oxigéntartalmának csökkentését vonta volna maga után. Ezt A sikeres sporthorgászat előfeltételei a kérdést tehát más oldalról is hasznos lenne megvizsgálni. Erre vonatkozóan megállapításom az, hogy a légnyomásban beálló gyors változás a víz oxigéntartalmát nem érinti, bár már 4—5 fok különbség mellett azonnali változás jelentkezik a pontyok kapását illetően. Váratlanul kapnak vagy váratlanul elmegy az étvágyuk. Tudományos alapon fekszik az a tény, hogy a víz kevésbé váltakozó, mint a levegő, de a valóság az ellenkezőjét bizonyítja. A levegő hőmérséklete nálunk —30 °C + °C között ingadozik, de oxigéntartalma állandóan egyforma. A víznél ez másképpen alakul. Ritkán éri el a +25 C fokot é6 a —4 C fokot, de ezen szűkebb hőmérsékleti kiterjedéseik ellenére i6 oxigéntartalma nagy mértékben váltakozik. Vegyük a folyóvíz oxigéntartalmát mg-ben 1 liter vízben és ekkor látjuk, hogy 0 C foknál az oxigéntartalma 14,6 mg, +5 °C = 12,8 °C, +15 G foknál 10,2 °C, +30 C foknál csak 7,6 és ha 1 liter vízben cm3-re 0 °C-nál 48,9 és már a +30 C foknál csak 26,1 cm3. Tehát nemcsak az emelkedő légnyomás csökkenti a víz oxigéntartalmát, de ezt a nagy hőség (—27 °C + 30 °C —35 °C) is előidézi. További fejtegetést kereshetünk abban is, hogy a víz jó villamosáram vezető és ennek következtében, ha a levegőben kevesebb, vagy több villamosáram keletkezik, Okvetlen kell, hogy ez irányban is történjék változás a hal viselkedésében, étvágyában stb. Tudjuk, hogy a harcsa a vihar előtt már kap és közvetlenül a viharban, villámcsapkodás közben kap a legjobban. Ügy látszik tehát, hogy a villamosság elősegíti az étvágyát. Mi ezt a villamosságot nem észleljük, kivéve azok, akik nagyobb sérülésen estek át (csonttörés stb.) fájdalmat éreznek s megjegyzik „eső lesz“. Amint látjuk, az említett hirtelen változást (kap, nem kap a hal), sok körülmény befolyásolja, többek között a levegő és a víz hőmérséklete s ennek következtében a víz oxigéntartalma, továbbá a villamosság, melyekkel szoros kapcsolatban áll a légnyomás helyzete, ingadozása. Például a barométer a tavalyi augusztusi hőségben (+26 °C +36 °C között) 764 foktól lejjebb és 768 foktól feljebb nem mozgott. A pontyok nem kaptak, de e hónap 22-én, amikor a barométer 772 fokot mutatott, a pontyok vehemesen kaptak. Már 771 foknál 23-án és 24-én ímmel-ámmal kaptak és 25-én pedig a 768 foknál teljesen megszűnt a kapá6. A hőmérséklet ezekben a napokban + 27 C fok volt változatlanul. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a halak és különösen a pontyok olyan érzékszervvel rendelkeznek, melyen keresztül a külső behatásokra azonnal reagálnak, így a barométerben beállott 4—5 fok közötti változásokat i6 észlelték. Az alábbiakban közlöm a megfogott pontyok számát a barométerben jelzett fokok szerint 753 foktól 779 fokig. Feljegyzéesim 1952-től 1967-ig készültek. A légnyomás fokokban június július augusztus szeptember október összesen 753 — — — — — 754 — 2 2 _ _ 4 755 — — 3 — — 3 756 — 1 4 — — 5 757 — — 7 3 — 10 758 — 1 5 2 1 9 759 — 5 11 1 2 19 760 — 5 20 11 4 40 761 — 5 22 1 — 28 762 — 10 19 8 — 37 763 — 8 12 13 — 33 764 — 6 17 15 — 3» 765 — 5 22 29 1 57 766 — 3 15 12 — 30 767 — 6 11 12 1 30 768 — 7 6 10 2 25 769 — 10 4 15 4 33 770 — 1 — 10 2 13 771 — — 5 18 — 23 772 — — 2 16 — 18 773 — — — 5 — 5 774 — — — 1 — 1 775 — — — — — — 776 — — — 1 — 1 777 — — — — — ~ 778 — — — 3 — 3 779 — — — — — “ A táblázatból világosan látható, hogy a halak kapására legkedvezőbb légnyomás 760 foktól 772 fokig tart. Végül a barométer fokozatával kapcsolatban megemlítem azt, hogy itt nálunk (a Dunától északra 14 km távolságban) a normális, tehát az arányos alapfok a 760 fok a tengerszintjétől számított 110— 120 m magasságban. Ahol azonban a magasság emelkedik, akkor a barométerben a középarányos nem a 760-as fokszám, de 759—758 fok stb., vagyis minden további 100 m-re 0,1 fokkal kevesebbet kell számítani. Legjobb, ha horgászaink megvásárolják a barométert az ún. „Aneroidot“, de ellenkező esetben figyeljék a meteorológiai intézet jelentéseit. Ily esetben természetes, hogy a váratlan és hirtelen változásokat később tudjuk meg. SpiSiak MikuláS-Miklós
