Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-20 / 3. szám

C saládi K *wff^o/Acze>B£s <c*.rj C4A Lfiíb I HA“Z^. 3. számú ajánlat Hová a kilencedik osztályból...? A kilencedikesek a pályaválasztás nagyon komoly problémája előtt áll­nak. Vannak, akik még nem döntöt­tek, melyik foglalkozást választják, de sokan nem is ismerik a lehetősé­geket. Mivel ebben a kérdésben ha­marosan dönteniük kell, ezúton sze­retnénk a segítségükre lenni, s figyel­müket felhívni a Nagykaposi Mező­­gazdasági Technikumon való tovább­tanulás lehetőségeire, illetve néhány ifjú szakember véleménye alapján megismertetni őket a mezőgazdasági technikusok munkájával. Az iskola fennállásának közel húsz éve alatt a technikusok egész seregét indította el pályájukon, akikről ma már bátran elmondhatjuk, hogy Ki­­rályhelmec és Nagykapos vidékének mezőgazdasági üzemeiben a vezetők zömét alkotják. Persze, a terebesi, kassai és a rozsnyői járáson kívül megtaláljuk őket szinte egész Szlová­kiában. A szövetkezeteken és állami gazdaságokon kívül eredményesen működnek egyéb intézményekben is, mint például mezőgazdasági iskolá­kon, kísérleti intézetekben, közigazga­tási szerveknél és sokan sikeresen folytatják tanulmányait a főiskolákon. A napokban alkalmam volt néhány gazdásszal elbeszélgetni. Munkájukról s az iskolában töltött éveikről Így vallottak: — Tanulmányaim előtt alig ismer­tem a mezőgazdaságot — mondotta Kulik István, a Királyhelmeci Állami Gazdaság fejszési részlegének telep­vezetője. — Az iskolában és az élet­ben fokozatosan megszerettem. Mun­kám változatos. Az állattenyésztést irányítom. Gyakran veszünk részt te­­nyészkiállításokon, vásárokon, s jól­eső érzés, ha nem kell más üzemek mögött szégyenkeznünk. Fizetésem havonta tisztán eléri a kétezret, s pré­miumban sincs hiány. Páluch Ferencné, szül. Dezső Valé­ria néhány évvel ezelőtt az iskola „énekesmadara“ volt. Szívesen emlék­szik vissza az iskola dalos-táncos ren­dezvényeire, az egész környéken is­mert iskolai zenekarra. Ma a mokcsa­­mogyorósi EFSZ könyvelésében dol­gozik — és elégedett. Férje szintén ebből az iskolából került ki. — Nem bántam meg, hogy mező­­gazdasági középiskolát végeztem — jegyzi meg Varga Ernő, a tiszacsemői határállomás növényvédelmi zárszol­gálatának technikusa. — Munkámat nagyon szeretem, s fontosnak tartom. Hazánk növénytermesztését védem az­zal, hogy a külföldről behozott mező­­gazdasági termékek egészségi állapo­tát vizsgálom. Ha betegség vágy kár­tevő fordul elő, a küldeményt vissza­­irányitom. Dzsogány Imre utolsó éves és Vass Béla másodéves főiskolai hallgatók­kal a téli szünet alatt találkoztam. Ha itthon járnak sohasem mulasztják el a mezőgazdasági iskola megláto­gatását, melynek falai között az érett­ségi bizonyítványt megszerezték. Sike­resen folytatják tanulmányaikat a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán. Ugyanígy megszólaltathatnám a vég­zettek döntő többségét, akik ma meg­becsült agronőmusok, zootechnikusok, szövetkezeti elnökök, szaktanítók, mérnökök, s ki-ki képessége, ügyes­sége szerint érvényesül s járul hozzá mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. Az iskola végzettjei könnyen elhe­lyezkednek. A jövőben a mezőgazda­ság műszaki kádereinek újabb töme­gére lesz szükség, hiszen a kelet­szlovákiai síkság rendezése ezt igény­li. Ezért az iskola az 1968/69-es tan­évben két első osztályt nyit, bőséges lehetőséget biztosítva az érdeklődők­nek. A tanulmány négyéves és érettségi vizsgával végződik. A diákok tanul­mányi előmenetelüktől és szüleik anyagi helyzetétől függően (mint a többi iskolákon) ösztöndíjat kapnak. Az iskola diákotthona gondoskodik a tanulók ellátásáról, kulturális és spor­tolási Igényük kielégítéséről. Így tá­volabbi vidékekről is bátran jelentkez­hetnek az érdeklődők. A jelentkezési ívet Mezőgazdasági Technikum, Veiké Kapusany, okres Trebisov címre küldjék! Jakab Sándor, Nagykapos Bizalom, őszinteség, tisztelet A Fegyverneki Kilencéves Alapisko­­la igazgatósága és a Szülők, Iskola­barátok Szövetsége közösen szülői értekezletet tartott. Szúnyogh Imrének, a SZIBSZ elnökének megnyitóbeszéde, üdvözlő szavai, valamint a műsor ismertetése után az iskola tanulói szórakoztatták a másfélszáz szülőt, s tanítókat. Utá­na G a á 1 Gyula tanító magyarul, Császár Vilmosné pedig szlovákul tartott értékes előadást „A serdülő­kor problémái“ címmel. Az előadásokat követőn Laczkó Tibor, az iskola igazgatója a többi között hangsúlyozta: — A sikeres nevelés előfeltétele, hogy szülő és pedagógus azonos szel­lemben neveljék a gyermekeket. Nél­külözhetetlen az egészséges egyetér­tés, az együttműködés a világnézeti nevelés területén. A pedagógusokkal való jóviszony megteremtésének előfeltételeit a kö­vetkezőkben látja: — A szülők részéről mindenekelőtt a bizalom szükséges a tanító iránt. Hiszen a tanító szakember, akinek választott hivatása a gyermeknevelés. A jellem, az emberalakltás szakembe­re. S a bizalom alapján higgyen is a szülő a tanítónak. A tanító mérlege hitelesebb, mint a szülőé, mert nem egy gyerekből, hanem összevetve, sok­sok gyerekből ítél. — A szülő legtermészetesebb szö­vetségese a tanító iránt őszinteség is szükséges. Ha jön az orvos, ver­seng a család a legkisebb részletek elmondásában is. Minden igyekezettel segítik a jó orvosi diagnózist. De ha a pedagógus családlátogatásra érke­zik, sok helyen megváltoztatják a való helyzetet. Különösen készül a család az osztályfőnök fogadására. A gyerek rendbeteszi polcát. Az apa igyekszik munka után haza ... A nagy­mamát nem engedik be a szobába, nehogy elkotyogjon valamit a gyerek­kel kapcsolatban. Az osztályfőnök a gyerekről a legtöbb esetben csak a pozitív jellemvonásokat kapja meg, így természetes, hogy diagnózisa nem lesz megfelelő. — Őszinte a szülő a testorvosával? Százszorosán őszintének kell lennie a pedagógussal, a lélek építőjével. Hi­szen a szülők alaposan ismerik gyer­meküket. Tudják, mire képes, mi esik nehezére, mire vágyik, mivel lehet rá legjobban hatni, s mitől fél legjobban. Az őszinte szó a tanítónak átnyújtott kulcs, amelynek segítségével köny­­nyebben felnyílik a gyermek lelke, új értelmet nyer addig érthetetlen sok talányos tette. — A gyermek csak arra hallgat, csak azt követi, akit tisztel. S hogyan tisztelje tanítóját, ha iránta ébredező érzelmeit otthon megtörik? Bizalom, őszinteség, tisztelet, egy­mást kölcsönösen kiegészítő feltételei szülők és pedagógusok eredményes együttműködésének. Megteremtésük érdeke minden szülőnek, aki gyerme­ke jövőjét szívén viseli. Veress Vilmos RECEPTEK Teremtsünk kulturált környezetet! 3. SZAB A. t> ó AlÁllv' Ródlizni csodajó!... Foto: -tt-Szülők és pedagógusok eredményes együttműködésének előfeltételei Szabadonálló kerti családi ház. A főbejáraton, a tera­szon és a kerten át is megközelíthető belső tere van, melynek helyiségeit egyetlen előtér kapcsolja össze. A konyha, az éléskamra és a kert kapcsolata szorosan összefügg s a készételt a konyhából tolóablakon át köz­vetlen tálalhatjuk a nappali étkezőtérre. A beépített szekrények itt is érvényre jutottak, s a hideg-meleg padlók bármilyen fajtája alkalmazható. Mint az eddigi ajánlatoknál, úgy itt is feltételezve van az 1,5 kp/cm2 talajigénybevehetőség. A falak anyaga pernyebeton idomok, sejt-tégla és az alaprajzi méretek­hez viszonyítva a kapható előgyártott betonelemek sorra felhasználhatók. Az épület hagyományos külsejét hangulatossá teszi a terasz oldalán nyugvó nyerstégla-fal, a törésfelületek gazdag árnyéka, valamint a hézagolt kőlábazat, bármi­lyen színű (de sosem kombinált!) kőporos vakolat kísé­retében. i Az épülőt tájolása kelet, dél, nyugat, beépített területe IDD négyzetméter. Kurucz Nándor ^IfeSslAT *1 tLOWfc# 2.*A'L0' 4^Wsowvj^v y AHAz-TA VUÍGZ-'^R|W <6 KOAlVHA- 7 AJAPWrlj & wio'. _ , 9-TIAIO&-PAOIAS TO WC. “»1 Aíyíw t^KZ. "FIAltr-Az. ZŐLtejftÍATO 3o*lpiaic^ *1 íícz. Tóth Elemér: Hat, hat... Hat nap, süt a Nap, hetediken csörög a haraszt. Hat, hat, hat araszt, ha kér a lány bizony ne szaladj. Az öreg szék meséje MISI helyesen cselekedett A mi falunkban is vannak a Misié­hez hasonlóan öregek, özvegy nénik, bácsik, akik kevés nyugdíjból élde­gélnek. Meg rossz gyerek is akad szép számmal, akik öröm helyett keserű­séget szereznek azáltal, hogy kipa rittyázzák az ablakokat. Így a kevés pénzükből kénytelenek beüvegeztetni a kitört ablakot. Tehát Misi igenis, helyesen csele­kedett: ha valaki valamit elront, ho­zassa is rendbe. Ha Gyurka rendes fiú, akkor nem futamodik meg a fele­­lősségrevonás elől, hanem bocsánatot kér. A kis Misi minek szaladt volna el az öreg bácsika elől, hiszen nem volt bűnös, az igazat mondotta. Nem volt szép Gyurkától, hogy Mi­sit bűntelenül elnáspángolta. Én is Misihez hasonlóan cselekedtem volna! Kondé Józsi, 9. osztályos tanuló, Pográny Sokat próbált, régi bútordarab va­gyok a háznál. Tulajdonképpen már nem Is emlékszem, hogy mikor kerül­tem ide. Biztosan nagyon régen lehe­tett, mert különben emlékeznék rá. Akkor még vadonatúj dtófaszék vol­tam és büszkélkedett velem az egész család. Persze, ezt nem azért mon­dom ... Sőt! A gazdám felesége azt mondta, hogy rontom a szoba össz­hangját, mert öreg szék vagyok, de a gazdám azt mondta, minden részem művészi faragású s minél nagyobb kort megérek, az értékem annál na­gyobb. Ezt nem én találtam ki, a gaz­dám mondta, ő pedig biztosan tudja. Akkor sem túloztam, amikor azt ál­lítottam magamról, hogy sokat pró­bált szék vagyok. Egy esetet talán meg is említenék: Háború volt és fel­gyújtották a gazdám házát. Szörnyű félelem fogott el, mert mindenki csak az értékes dolgokat mentette, rólam megfeledkeztek. Már égett körülöttem minden, ráadásul egy égő fadarab a karfámra esett. Ébenfeketére pörkö­­lődtem tőle. Még ma is látszik a helye. Szerencsémre valaki mégis észrevett, durván megragadott és ki­hajított az udvarra. Majdhogy a nya­kamat törtem, de hálás voltam neki, mert megmentett a tűzhaláltól. Ez csak egy volt a rengeteg megpróbál­tatásom közül. Amit igazán el akartam mesélni, az nem rég történt meg velem. Gazdá­­mék új bútort vettek, öblös, párnázott székekkel, s én bizony kikerültem az éléstárba, ahol egy otromba lisztes-i zsákot tettek rám. Nagyon elszomo­rodtam, mert azt hittem, hogy végleg nyugdíjaztak. De nem úgy lett! Történt ugyanis, hogy Pétiké, gaz­dám legkisebb fia egyre rosszabb osztályzatokat hozott haza az iskolá­ból. Az egész család hiába kereste az okát, nem jöttek rá. En tudtam, s ami­kor Peti egyszer bejött az éléstárba, meg is mondtam neki: — Amíg rajtam ülve tanultál, min­den a legnagyobb rendben volt. Talán magad sem tudod, de én nógattalak, nem hagytalak békésen üldögélni sem, nehogy elszenderedj. Ha erőt vett raj­tad a lustaság, nem támaszkodhattál a támlámhoz, mert kemény szék va­gyok, kényelmetlen ülés esik rajtam, megnyomtam a hátadat. Akkor bizony mindig felkészülten mentél az isko­lába. Mindent elmondtam neki. Elismer­tem, hogy az új, párnázott székeken kellemesebb az ülés, de könnyebben elbágyad az ülő és a tanulásnak ak­kor már befellegzett!... Peti beismerte, hogy igazam van és kérésére visszakerültem a szobába. Azóta is rajtam ülve tanul és csupa egyeseket hoz haza az iskolából! Bereck "József lllilliiil AFRIKAI EXPEDÍCIÓ VÍZSZINTES: 2. Gabon afrikai állam világhírű kórháza, ahová ez év január elején prágai főiskolásokból álló ex­pedíció szállít gyógyszereket. 6. Nem őszinte. 7. Folyadék. 8. Hím állat. 10. Személyes névmás. 11. W. A. 13. Fest­mény. 15. ALÖ. 17. Csuk. 18. Férfinév. 21. Becézett Etel. 22. Kicsinyítő kép­ző. 23. Kettős betű. 25. Kinyit. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 2. szám alatti kórház megalapítója, vi­lághírű humanista orvos. 2. Házikó. 3. Idom. 4. Nem egészen baj. 5. Alö. 9. Figyel. 12. A- betűvel a végén: gyümölcs. 14. Két darab. 16. Skandi­náv váltópénz (őre). 19. Női név. 20. Gyümölcsös. 22. Veszteség. 24. Hang­talan Sári. 25. Bizalmas megszólítás. Beküldendő a vízszintes 2. és a füg­gőleges 1. számú sorok megfejtése. Pullman R. Sertéscombszelet töltve, citromosán. A megmosott, hártyáitól megtisztított sertéscombot felszeleteljük, a szelete­ket jól kiverjük. A hús egy részét finomra vágott vöröshagymával együtt ledaráljuk: összekeverjük párolt rizs­­zsel, egy kevés zsírral, sóval és bors­sal. A hússzeleteket ezzel a masszá­val töltjük meg, majd felsodorjuk őket és darabonként cérnával átkötve, forró zsírban átsütjük. Meghintjük két ká­véskanál liszttel, amelyet a húson kissé megpirítunk. Feleresztjük egy deci vízzel, citromlevet és kevés re­szelt citromhéjat adunk hozzá, kis vízzel feltöltve, fedő alatt puhára pá­roljuk. Hozzáadunk másfél deci tej­felt s még egyszer felforraljuk. Tört burgonyával, vagy párolt rizzsel tá­laljuk. Vesepecsenye bormártással. A vese­­pecsenyét, vagy marhafelsált megsóz­zuk, forró zsírban, minden oldalán átsütjük. A húst a zsírból kivéve, el­készítjük a mártást. Finomra vágott hagymát és karikára vágott vegyes zöldséget pirítunk a zsírban. Ha meg­pirult, meghintjük egy evőkanál liszt­tel és kissé tovább pároljuk. Hozzá­adunk egy-két babérlevelet, egy evő­kanál paradicsompürét, egy deci bort, és annyi vizet, amennyi a húst ellepi! A levet felforraljuk s az előre sütött húst beletéve, fedő alatt lassan puhá­ra főzzük. Amikor a hús puha, a lé­ből kiemelve felszeleteljük, azután szűrjük rá a mártást. Makarónival vagy párolt rizzsel tálaljuk. Krémeslap, almakrémmel töltve. Fél kiló reszelt almát 15—20 deka cukor­ral, törött fahéjjal megpárolunk. Mikor teljesen pépes, hozzákeverünk 15 deka darált diót, 2 evőkanál ru­mot, 10 deka baracklekvárt, 3 deci tejszínből keményre vert habot. Ezzel a masszával töltjük meg a kész kré­­m esi apókat. SZABAD FÖLDMŰVES 9 1988. január 20.

Next

/
Thumbnails
Contents