Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-22 / 25. szám
MÉHÉSZ A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE 1968. JÚNIUS © A TARTALOMBÓL: A Hasítás hideg-érzékenysége tA tudomány világából A méhcsaládok és a főhordás + Létesítsünk méhlegelőket -4- A növénytermesztés szolgálatában Szóljanak tapasztala Iáikról az idősebb méhészek + Méhészkedés Kanadában 4- Hat évtized tapasztalatai A méhlakások és lépépítés természettani feltételei A minap találkoztam egyik méhész ismerősömmel, aki panaszolta, hogy nagyon potyognak a méhek. Hogy tévedés ne essék megjegyzem, nem a nektár súlyától hulltak a méhek a kaptár elé, de a különböző vegyszerektől, amit mezőgazdasági üzemeink alkalmaztak a kultúrnövények megvédése érdekében. Konkréten arról van szó, hogy Szlovákia számos területén járványszerűen fellépő levéltetvek ellen védik a földművesek a termést. A szívórovarok először a cukorborsó tábláikat lepték el, majd a gabonaféléket is megtámadták. Ennek tudatában felsőbb szerveink meghúzták a vészharangot és parancsot adtak a megtámadott területek permetezésére. A levéltetvek károsításán kívül az amerikai burgonyabogár lárvái is millió számra ellepték a burgonyatáblákat, így pusztításuk nem tört halasztást. Ezek után természetes, hogy a különböző vegyszerek használata nyomán „potyogtak“ a munkába siető avagy hazatérő méhek szerteszét. Nem vagyunk és nem is lehetünk a permetezés ellen, ám minden munka végzésének megvannak a maga szabályai, előírásai. A növényvédő szerek használata esetén például törvényes rendelet előírja, hogy virágzó növényállomány permetezése tilos. Ezen túlmenően azt is kimondja, ha a kultúrnövény között lévő gyomnövény (mondkább komoly volt, mivel a méhek már az említett cukorborsón lévő tetvek ürülékéből származó nedvet gyűjtögették. Ezek után természetes, hogy tömegesen jártak épp arra a növényre, amelyet permetezni akart a szomszéd. A mezőgazdaságban jártas szakemberek miért engedik a kártevők olymérvű elszaporodását, hogy ellenük már szinte nincs védekezés. Permetezni ugyan lehet, de a növény már semmiképpen sem heveri ki a támadást. Nem lett volna célszerűbb akkor permetezni, amikor a kártevő előfordulása gyérebb volt, s a méhek még nem keresték fel a kultúrát nektárgyűjtés céljából? Azt hiszem mindent lehet, csak akarni kell. A lefolytatott permetezésekkel járó második kitétel az, ha a búzatáblát repülőgépről permetezik (másképpen nem Is lehet), a tetvek kártétele ellen, akkor sajnos nemcsak az érintett növény, de a környéken virágzó növények is kapnak a vegyszerből, nem beszélve a munkába repülő méhek seregéről. Bizony nagy kár érheti a méhészeket, ha történetesen a permetezett növény közelében mézelő vadvirágok, vagy kultúrnövények virítanak. A repülőgépről történő védekezéskor annyit tehetünk, hogy szélmentes időben, a hajnali és esti Helyükre kerülnek az anyapároztatő kaptáraik Néhány hasznos tudnivaló a mohokról A méhek kaptáruktól 5—fi kilométerre is elrepülnek. Ilyen esetben azonban a megerőltető repülés és a túlzott energiafogyasztás következtében a méh felhasználja az összegyűjtött nektárt. Ezért ajánlatos a kaptárakat a méhlegelő közvetlen közelében elhelyezni. Már az 1 kilométernél nagyobb távolság a mézgyűjtő lelőhelytől nem gazdaságos. Egy dolgozó méh a mézgyűjtő idényben csupán SO napot él. Amikor azonban megszűnik a gyűjtés, a pajzsmirigy működés is lelassul, ezenkívül a méhek a gyűjtőszezon végén szervezetükben nagymennyiségű emészthető fehérjét raktároznak el, s így 5—6 hónapig is elélnek. Megfelelő körülmények között egy méhcsalád naponta 50— 200 gramm virágport is összegyűjt. június hónapban egy anyaméh naponta 1500 —3000 petét rak le. Ettől az időponttól kezdődően a petetermelés csökken, augusztus végefelé szeptember elején pedig teljesen megszűnik. A gyümölcsösök beporzását 80—88 százalékban a méhek végzik el. Éppen ezért ajánlatos virágporzáskor a kaptárakat a gyümölcsösök közelében elhelyezni. A méhek tájékozó szervén (antennáján) több mint 590 ezer szabad szemmel nem látható pórus van. Az antennát a méh egyébként tapintásra is használja. Egy dolgozó méh csak ritkán éri el a 0,1 grammnál nagyobb súlyt. Ennek ellenére azonban testsúlyának kétszeresét, háromszorosát is képes cipelni. A virágpor több mint 20 százalék fehérjét, 18,5—28,42 százalék cukrot, 3,33—19,8 százalék növényi olajat, vitamint és ásványi sókat tartalmaz. Egy mézzel teli lép súlya megközelíti a 3,6—4 kilót óráikban permetezzünk. Ami pedig a burgonyát, cukorborsót és egyéb kultúrnövényt Illeti, permetezése előtt, ahogy azt a rendelet előírja ne tűrjünk meg közötte virágzó gyomnövényeket. Senlki sem vitatja a permetezés szükségességét, sőt (amint az Idei év is bizonyítja) hovatovább a vegetációs időszakban szinte minden kultúrnövény megköveteli valamilyen védőszer használatát. Ha az illetékes szakemberek valóban szívügyüknek tekintik nemeseik a növény, de a mezőgazdasági szempontból oly hasznos méhek életét, akikor a veszteség a minimumra csökkenthető. Ekkor nem kerül sor nézeteltérésekre, bírósági pörlekedésre. Ogy gondolom, hogy ez mindannyiunlk és népgazdaságunk érdeke. Sándor Gábor juik vadrepce) virágzásnak indult, a permetezést megelőzően ezt el kell távolítani. Jobb híján legalább a virágzó egyedeket kell megsemmisíteni. Valóban sok huza-vonába ikerül, amíg a méhész a bíróság ítélkezése útján kártérítést kap, de az elmúlt évek során erre is akadt példa. Am nem az a lényeg, hogy a méhész a kár ellenértékét megkapja. Ettől sokkal többről van sző. Ugyanis ha már egyszer egy bizonyos körzetben „kinyírtuk“ a méheket, azon az éven nem várhatjuk, hogy a méhek segítenek a pillangós virágúak beporzásában, de még a későbben virágzó napraforgó megtermékenyítésében is gyéren vesznek részt. A közelmúltban egy nagyüzemi méhésszel beszélgettem. Elmondotta, hogy néhány nappal ezelőtt „futár“ érkezett hozzá egy levéllel, hogy az abba foglaltakat írja alá. A levélben az állt, csukja le méheit, mert a szomszédos gazdaság permetezni fogja a cukorborsóját. A szöveg láttán a méhész tagadban intett fejével. Hogyan zárja le a méhőket 25—28 fokos melegben, két-három napra. Hiszen a túlzsúfolt méhcsaládok rövid fél nap alatt elpusztulnak, jobb híján súlyos kárt szenvednek. A mézzel és Hasítással telt keretek leszakadoznak s agyon nyomják a levegő hiányában amúgy Is elszédült méheiket. A helyzet annál is in„Potyognak“ a méhek
