Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-22 / 25. szám
Szakmelléklet. MÉHÉSZ Bratislava, 1968. Júnins 22. Ara 1,— KCs XIX. évfolyam, 25. szám. Minél több másodvetést Dél-Szlovákiában ritka év, amikor Június derekán megkezdődik az aratás. Az Idei a ritkák iközé tartozik, s az aszályos Időjárás következtében még a múlt hét végén megkezdték a repce, őszi árpa aratását és napjainkban néhány gazdaságban már a búza beta■ karításához Is hozzáláttak. Hogy milyen lesz az Idei termés, arra még korai lenne választ adni. Tény azonban, hogy a legtöbb helyütt alacsonyabb hektárhozamokat várnak a tavalyinál. Előreláthatólag kevesebb lesz a gabona, de talán még ez sem okoz olyan gondot a mezőgazdaság Irányítóinak, mint a szálastakarmány kérdés. Közismert, hogy több Járásban az első kaszálás lucerna fele termést sem adott, mint tavaly. De vannak mezőgazdasági üzemek, ahol a második kaszálásban sem nagyon bízhatnak, az alattomos ellenség, a levéltetű kártevése miatt. Éppen ezért az Idén különös Jelentősége lesz a másodvetésnek. Az utóbbi hetek csapadékosabb Időjárása lehetővé teszi a talaj Jó előkészítését. Ha nem késlekedünk a másod vetések re szánt magvak elvetésével, s az Időjárás nem lesz nagyon mostoha, nagymennyiségű zöldtakarmányt lehet biztosítani. Elsősorban azokon a táblákon termeljünk másodnövényeket, ahol az elvetett növény számára elegendő Idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az Jól kifejlődve nagy tömeget adjon. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a legjelentősebbet. Az őszi keverék, őszi árpa után azonnal el kell végezni a talajelőkészítést, mert néhány napos késés halaszthatatlan veszteséget jelent a nedvességgel kapcsolatban. Ha eléggé nyirkos a talaj 13—15 cm-es tarlótöréssel — Jól megterhelt tárcsával már Jó vetőágyat készíthetünk elő. Ha szárazabb a felső talajréteg, akikor előhántós ekével kissé mélyebben törjük fel a talajt. A feltört talajt minden esetben fontos fogasolnl és hengerelni. Leglényegesebb, hogy olyan morzsaiékos, rögmentes, és kellően nyirkos melegágyat készítsünk, ahol az elvetett mag gyorsan csírázik. Természetesen sokoldalúan törődnünk kell a másodvetésű növényeink ápolásával is. Kelés után közvetlen fogasolással már sok gyomot kiirthatunk. Később Is a nedvesség megőrzése és a gyomirtás legyen a célunk. Különös gondot kell fordítanunk a másodvetésre, ahol Jól működő öntözőberendezésekkel vannak ellátva. Ott nemcsak az őszi keveréktakarmányok és őszi árpa után, hanem a búzarozsföldeken is célszerű egynyaras takarmányokat termeszteni. Az idén általában a szokottnál 10—15 nappal előbb fejeződik be az aratás, s ha időben került földbe a mag, nem okoz majd gondot a takarmányfélék betakarítása. Nehéz lenne Jósolni, hogy az elkövetkezendő nyári hónapokban milyen időjárás várható. Egy azonban tény; minden lehetőséget meg kell ragadni a takarmányalap bővítésére. „Aki mer, az nyer“ közmondás legyen a Jelszó és a mezőgazdasági üzemek a lehetőségekhez mérten tegyenek meg mindent a másodvetés területének a bővítéséért. Legújabb Intézkedések A HÜS FELVÁSÁRLÁSÁNAK ES VISZONTELADÄSÄNAK GYORSÍTÁSÁRA A SZÁRAZSÁGGAL SÜJTOTT TERÜLETEK MEGSEGÍTÉSERE Németh Vilmos traktoros a repcét vág|a. Sürgős intézkedésre van szükség. Ennek jegyében ültek össze az SZNT Földművelés és Közélelmezési Megbízotti Hivatalának illetékesei a felvásárló szervek, a húsipar és a kereskedelem képviselői, hogy intézkedéseket tegyenek a hús felvásárlása és viszonteladása, valamint a száraz-Marhahús 12 330 Sertéshús 11970 Ugyanakkor nagy készlet van vágóbaromfiból és problémák mutatkoznak a vágóborjak átvételénél is. A szárazsággal sújtott körzetek mezőgazdasági üzemei — a becslések szerint — még a harmadik negyedévben is nagy mennyiségben kínálják megvételre a hizlalt vágóállatokat, s az alapállományt csak a takarmányfedezet arányában tartják meg. A húsipar az illetékes szervektől feladatul kapta, hogy Szlovákiában tegye lehetővé a vágóállatok nagyobb mennyiségű feldolgozását. Továbbá azt is feladatul kapta, hogy állapítsa meg, vajon növelhető-e a fagyasztók befogadóképessége. A területi felvásárló és ellátó szervnek az intézkedés értelmében módot kell találnia nagyobb mennyiségű élő szarvasmarhának a szálastakarmányokban jól ellátott cseh kerületekbe való átcsoportosítására. Az állatok felvásárlásánál előnyben kell részesiteni a nyitrai, a komáromi, a lévai, a trnavai és a galántai járások szárazsággal sújtott szövetkezeteit és állami gazdaságait. Továbbá módot kell találni arra is, hogy az exportra szánt hús jelentős hányadát Szlovákia helyett a cseh kerületek termeljék, s ennek fejében Szlovákiából Csehországba élő állatokat szállítsanak. Csökkentik a kiskereskedelmi árat? Intézkedtek azzal kapcsolatosan is, hogy a felvásárló szervek a vágásra alkalmas hízósertéseket legkésőbb június 30-ig felvásárolják, s egyben Sággal sújtott területek megsegítésére. Mi lesz a hústöbblettel? Júniusban például (tonnákban számítva az alábbi húsmennyiség áll rendelkezésre: Kínálat Elhelyezhető Többlet 16 555 14 040 2 515 13 571 12 300 1 271 a Földművelés és Közélelmezési Minisztériumnak azt tanácsolták, hogy vizsgálja meg a marha- és a baromfi(Folytatás a 3. oldalon.) Levéllelű-invozio az őszi búzán és más kultúrákon Az idei száraz és meleg tavasz lehetővé tette a különféle levéltetvek és poloskák rendkívüli elszaporodását, amelyek a mezőgazdasági növényeket "agy hevességgel pusztítják. Felkerestük RICHTER FrantiSek mérnököt, az SZNT Mezőgazdasági és Közélelmezésügyi Megbízotti Hivatalának növényvédelmi előadóját, hogy tájékoztatást kérjünk milyen méreteket öltött a rovarkártevők hadjárata Szlovákia területén és milyen intézkedéseket tesznek a termés megmentésére. — Mikor jelentették az illetékes járások a nagy gahona-levéltetfi tömeges előfordulását? — érdeklődtünk. — Június elején értesültünk arról, hogy a dunaszerdahelyi és a galántai járásban a nagy gabona-levéltetű veszélyesen elszaporodott az őszi búzákon, ami csak ritkán fordul elő. Meglepő a kártevők elszaporodásának mértéke, hiszen az őszi búza vetésterületének több mint 50 %-át ellepték, egyiharmádat pedig teljes erővel elözönlőnek. — Más növényeket is megtámadtak a különféle levéltetvek és poloskák? — A cukorrépát megtámadta az úgynevezett fekete répalevéltetfl, amelynek színe, kora szerint zöld, majd barnás-fekete. A borsót megtámadta a fekete répalevéltetűn kívül a'borsólevéltetű, a lucernát pedig a lucernapoloska. A felsorolt kártevők a komáromi, az érsekújvári és a nyitnál Járásban Is rohamos szaporodásnak Indultak, mely hullám a senlcal, a trencséni, a lévai és a nagyszombati Járásra szintén átterjedt. Ezt a közép-szlovákiai kerületben a íiari, a zólyomi, a losonci és a rimaszombati járás követte, ahol Járásonként átlagosan 8000 hektárnyi terület került veszélybe. — Milyen módon történik a védekezés? — Húsz repülőgép segítségével, amelyet nagyobbrészt a cseh ország-A szárazság ellenére gazdag terméssel számolnak Amint a közeli napokban beszélgetést folytattam néhány mezőgazdasági üzem vezetőjével, egy kivételével valamennyien gyenge gabonahozam kilátásáról beszéltek. Lendvay János, az Ipolysági Állami Gazdaság sági részlegének vezetője nem tartozott a panaszkodóik közé, ő bizakodóan nyilatkozott, őszintén szólva fenntartással vettem a Jó termés eléréséről szóló lelkesedését. A határban az őszirepce tábla mellett álltunk meg. — Milyen repceterméssel számolnak? — tettem fel a kérdést. — A tervben 20 mázsás termésátlagot Irányoztunk elő. A Jelek arra vallanak, hogy ezt el is érjük. Második állomásunk a 60 hektáros búzatáblánál volt. A részlegvezető szerint itt 42—43 mázsás lesz a hektárhozam. De a mellette lévő tavaszi árpa is megadja a 38—40 mázsás átlagot. A gazdaság búza és árpa vetésterülete 249 hektár, s ha egy előre nem látható vihar nem okoz kárt a termésben, akkor a tervezett 78,5 vagon helyett száz vagonnyi gabonát takarítanak majd be. — Mi a kedvező terméseredmény titka? Hiszen önöknél is szárazság uralkodik akárcsak a kerület más vidékein. — A gabonatermesztés szempontjából szerintem három tényező fontos. Közülük az első, a talaj kellő időben történő elkészítése, a második, a vetés agrotechnikai határidőn belüli befejezése, a harmadik tényező pedig az ideális tápanyagellátás. Különösen idén a szokatlanul aszályos esztendőben mutatkozik meg milyen fontos volt e háromszög betartása. A tavaszi árpával kapcsolatosan pedig azt a nézetet vallom, hogy csapadékszegény tavaszokon — mint idén — nem ajánlatos, sőt inkább káros a talajnak kultivátorozása, mert a lazítás idézi elő az amúgy is szegényes vízkészlet elpárolgását. Ezt figyelembe véve tavasszal a tavaszi árpa alá simltóboronával készíttettem magágyat, véleményem szerint nagyrészt éppen ez eredményezi a kedvező termésátlag elérését. — Ipari trágyákból Jól ellátott a gazdaság? — Az utóbbi ezstendők megtanítottak bennünket arra, hogy mindennemű műtrágyából egy esztendőre előre tartalékoljunk. Ugyanis az a helyzet, hogy ma már nem építhetünk arra, ami nincs, vagy esetleg ami majd lesz. Tudott dolog, hogy műtrágyákra főleg vetésnél és a fejtrágyázásnál van szükség, s tartalék híján bizony sok gazdaság károsodik. A szállítmányok rendszerint az agrotechnikai határidő lejárta után érkeznek. Az említett oknál fogva nekünk ettől nem kell tartanunk, hiszen úgyis a következő évben lesz rá szükségünk. — Tiszta hatóanyagban mennyi ipari trágyát adtak a gabonafélékre? — Átlagban számítva közepies talajerő mellett 244 kg tiszta hatóanyagot dolgoztunk be a magágyba. Ebből a Bezosztája búzafajta hektárja 220, (kiváló talajerő), a Mironovszkája 236, s a tavaszi árpa pedig 207 kg tiszta hatóanyagot kapott. — Milyen a tapasztalat önöknél a szovjet búzafajtákkal? — A Jövőben kizárólagosan a Mironovszkáját vetjük, mert Jobban bírta az idei nagyszárazságot, mint a Bezosztája. Lehet, hogy több helyen ellenkező véleménnyel vannak, nálunk azonban ez a tapasztalat. Hoksza István Lendvay János részlegvezető a Mironovszkája dús kalászaiban gyönyörködik. részből vezényelt hozzánk az AGROLET. Hektáronként 6—8 liter hatóanyagból légnyomással előállított ködszerű aerosolt permeteznek szét a repülős növényvédőik a megtámadott területeiken. A használt INTRASOL védőanyaggal naponta 500 hektárnyi területet permeteznek. E vegyszer, mérgező anyagai miatt — már a hamarosan beérő gabonafélékre — csak meghatározott időpontig alkalmazható, amit a nyugat-szlovákiai kerületben Június 15-ig tartottunk alkalmasnak. A nyugat-szlovákiai kerületben kezelésre 70 000 hektárnyi területet Jelentettek be. Június második felében, figyelembe véve a hygiénikusok véleményét itt már METATIONT vagy FOSFOTIONT alkalmaztunk, különkülön vagy kombinációban, hektáronként 2 kg hatóanyagot számítva, vízzel hígított permetlé formájában. A kártevők ily hatalmas elterjedésével senki sem számolt. Ezért a J. Dimitrov Vegyi Műveknek az INTRASOL' májusban leállított gyártását rugalmasan folytatniuk kellett, amit megértéssel meg is tettek. A közép-szlovákiai kerületben 30 000 hektárnyi területen számolunk a levéltetvek és poloskák nagyobbarányú kártevő hatásával, ahol a déli járások övezetében június 15 után az aerosol ozásról szintén áttértünk a bővizű permetezésre és más, egészségügyi szempontból elfogadható anyagok használatára. Az INTRASOL használatát az északibb fpikvésű helyeken néhány nappal meghosszabbítottuk, mert itt az aratásra későb kerül sor. Csehország területéről a tartalékolt vegyszereket gyors intézkedéssel áthozattuk a veszélyeztetett övezetbe. Amennyiben a kelet-szlovákiai kerületben is fellépne a védekezés szüksége, illetőleg másik két kerületünkben megnőne a veszély, azonnal intézkedünk a repülök átcsofjortosltása és a vegyszereik többletgyártása ügyében. Ha a belföldön gyártott vegyszermennyiség kevésnek bizonyul, úgy a svájci PHOSDDRIN nevű vegyszert hozzuk be, melynek mérgező hatása rövidebb időtartalmú, viszont ára aránylag magas. Ebből hektáronként 1,20—2, kilónyi szükséges vízben oldva. — Mivel történik a védekezés a fekete rénalevéltetű ellen? — INTRATIONT használunk ellene hektáronkénti 0,4—0,5 kg mennyiségben, 300—450 liter vízben elkeverve. A védekezést maguk az EFSZ-ek és állami gazdaságok, illetve a gépállomások dolgozói végzik traktorvontatású permetezőgépekkel, idén a fekete répalevélterfi elleni védekezést már május közepén meg kellett kezdeni, míg a múltban megfelelt a májusvégi kezdés. — A borsóval kapcsolatban milyen a helyzet? (Folytatás a 3. oldalon.)
