Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-08 / 23. szám

Több zöldséget a fogyasztók asztalára! Mén a (kelet-szlovákiai kerü­letben lényegesen nagyobb mennyiségű piaci eladásra és fogyasztásra szánt zöldséget biztosított a Zelenina nevű vál­lalat közvetlenül a mezőgazda­sági termelésben. Úgy irányí­tották a szerződéskötést, hogy ez egyes zöldségfajták termesz­tése az év folyamán megfelel­jen a fogyasztás idénybeli kö­vetelményeinek. összesen 31 745 tonna zöldségszállításra kötöt­tek szerződéseket, ami három­ezer tonnával meghaladja a tervfeladatokat. Mindössze 160 mezőgazdasági üzem lépett szerződéskötésre. Az egyes zöldségfajtákkal történő ellá­tásban tavaly beállott hiányo­kat azzal küszöbölte ki a Ze­lenina vállalat, hogy idén gon­dosabb betekintést biztosított magának a zöldségtermesztők munkájába. Amíg tavaly csak 19 722 ton­nát tett ki a felvásárolt meny­­nyiség a kelet-szlovákiai kerü­letben, addig idén már 31745 tonnára rúg ez a mennyiség. A termesztési többletet 993 ton­na hagyma, 32 tonna fokhagy­ma, 697 tonna paprika és 415 tonna petrezselyem, valamint 5279 tonnával több káposzta képezi a tavalyi eredményekhez viszonyítva. A zöldségtermesztőikkel esz­közölt szerződéskötések előnye abban is megnyilvánult, hogy a megállapodások során olyan elvi ' jelentőségű termesztési problémáik is megoldást nyer­tek, amelyek azelőtt hátrányo­san befolyásolták a zöldségter­mesztés hozamát és annak jö­vedelmezőségét. Ezúttal na­gyobb gondot fordítottak a zöldségtermesztésnek nagyobb kiterjedésű vető- illetve ültető­területeken történő összponto­sítására főleg ott, ahol már megvannak a nagyüzemi zöld­ségtermesztéshez szükséges adottságok vagy ahol lehető­ség kínálkozik a termesztési feltételek megteremtésére. Ugyancsak idén emelkedett a kelet-szlovákiai kerület zöld­ségtermesztőinek száma, akik nagyobb területeken gazdál­kodnak és fokozott mértékben igénybe vették a rendelkezé­sükre álló gépi eszközök ki­használását a gyökérzöldség­félék, az összes káposztafajták valamint a paprika és paradi­csom termesztésénél. Bonus Nemiek Újjabb védekezési eljárás az őszibarack levélfodrosodása ellen Egymás után két esztendőben — tavalyelőtt és tavaly — kü­lönösen kedvezett az időjárás ez őszibarack levélfodrosodása — szaknyelven Taphrina defor­mans —, elterjedésének. Ko­rábban csak lombtalan állapot­ban permeteztük a fákat ez ellen a betegség ellen. Kora ősszel, mindjárt lombhullás után bordói lével, a szokásos téli permetezések során sárga méreggel, a tavaszi rügyfalka­­dás előtt pedig újból bordói lével. A fáik lombos állapotban nem permetezhetők, mert a bordói lé perzsel, s a vegetá­ciós időszakban nem viseli el az őszibarack. Erős fertőzések idején a növényvédelmi szak­embereik azt ajánlották, hogy a termelőik vagdossák le és égessék el a taphrinás ágakat. Tavaly kísérletek folytak nyá­ri permetezéssel is, méghozzá sikerrel: az Orthociddal és Zi­­nebbel végzett permetezések megállították a fodrosodás kár­tételét, és nem okoztak lomb­hullást. Száz liter vízre 20 deka kell belőlük. Vagy az egyikkel, vagy a másikkal permetezzünk mindjárt, mihelyt a fodrosodás megkezdődik. A két-három per­metezés gátat vet a betegség terjedésének. 2 1.w A gomba a kérgen és a rü­gyek pikkelyein telel át. Ta­vasszal, ha nedves, párás a le­vegő, gyakori az eső, a spórák szaporodni kezdenek, és a fer­tőző sejtek az esőcseppek köz­vetítésével eljutnak a még zsenge levélzetre, behatolnak a belső szövetekbe és kóros el­változásokat okoznak: e leve­lek színe sárgává, rózsaszínűvé válnak, a hajtások végei pedig meggörbülnek. Nyáron, június­tól augusztusig, még erősebb fertőzés lép fel. A megtámadott ágakon nem fejlődnek virág­képződmények és így ez a betegség nemcsak az idei, ha­nem a jövő évi termést is tönk­reteheti. A levélfodrosodás elsősorban a sárga húsú fajtákat támadja, tavaly azonban már egyes fehér húsú fajtákon is észlelhető volt. Kártétele nemcsak a termés­kieséssel mérhető. Nagymérték­ben csökkenti a fák életerejét, megakadályozza a növekedést és sok esetben mézgásodást okoz, ami azután végez a fával. A védekezésnek elsősorban megelőzőnek kell lennie, ha azonban az őszi, téli és a ta­vaszi permetezések nem irtot­ták ki teljesen a gomba spóráit, amint a betegség első jelei megmutatkoznak, ne késleked­jünk az Orthociddal vagy Zi­­nebbel való permetezéssel a fákon. HOGYAN TERMESSZÜNK MAGRÓL HÓNAPOS EPRET! A legszebb hónapos eperpa­lántákról, amelyek bő és szép termést hoznak, magot gyűj­tünk. A kimosott magot papírra teregetjük, megszárítjuk, majd összemorzsoljuk. Hűvös, száraz helyen tároljuk egészen feb­ruárig, amikor apró tálacskák­­ba elvetjük. Kikelés után a nö­vényeket virágcserepekbe tűz­deljük. Április végén, május ele­jén a palántákat a szabad föld­be 25—30X25—30 cm táv- és sorközökbe ültetjük. A palán­ták még ugyanabban az évben szép termést adnak. A hónapos eper előnye a fo­kozatos termésben rejlik, vagyis egészen a fagyok beálltáig szed­hetjük. A hónapos epret főleg a gyermekek kedvelik zamatos ízéért és kitűnő illatáért. Ter­melhető virágágyak, utak men­tén, a kiskertekben stb. FELHÍVÁS A Csehszlovák Gyiimölcsészek és Kertészkedők Szövetsége, valamint a Csehszlovák Méhész­szövetség valamennyi tagjának és funkcioná­riusának Tiszteit Elvtársnőik, Elvtársak, kedves Barátaink! Köztudomású, hogy földkerekségünk minden szögleté­ben más-más kedvtelésnek hódolnak az embereik, más­más irányba terelődik érdeklődésük. Az érdeklődés meg­nyilvánulásának zsinórmértékéül az egyes országok vagy nemzetek fejlettségi foka szolgál. Ügy is mondhatnánk, hogy a munkaidő utáni pihenőnek legcélszerűbb, leg­hatékonyabb felhasználása képezi ezen vagy amazon társadalom életszínvonalának legbiztosabb fokmérőjét. Ezzel kapcsolatban elégedetten leszögezhetjük köztársa­ságunk polgárainak sokoldalú érdekmegnyilvánulását, amely teljes összhangban áll népeink kulturális és tár­sadalmi hagyományaival. Hiszen felnőtt polgártársainknak több mint a fele valamilyen társadalmi vagy érdekközösségi szervezet tagja, akik munkaidejük után szervezett tevékenységet fejtenek ki. Sokan vannak olyanok is, akik kedvtelésük­nek hódolnak anélkül, hogy valamilyen szervezet tagjai lennének. A munkaidőn túli tevékenykedés kedvelt formái közé tartozik a méhészkedés és a kertészkedés. A Csehszlovák Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetsége, valamint a Csehszlovák Méhészszövetség ugyancsak a legtevéke­nyebb országos szervezetek közé tartoznak. Mindezen érdekvédelmi szervezetek jelentősége nem­csak abban rejlik, hogy egészséges, nemes tevékenységre serkentik a méhészeiket és kertészkedőket családjaikkal egyetemben, hanem azon túlmenően fontos, eddig fel nem becsült népgazdasági jelentőséggel is rendelkeznek. Ezért kell ezen tevékenységek eredményeit nemcsak a széles néprétegeknek, hanem politikai és gazdasági éle­tünk képviselőinek is bemutatnunk. A Csehszlovák Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövet­ségének, valamint a Csehszlovák Méhészszövetségnek központi bizottságai ezért elhatározták, hogy idén orszá­gos kertészeti és méhészeti kiállítást rendeznek, emely­­lyel Olomoucban szándékoznak a nyilvánosság elé lépni október 12-e és 28-a között. A kiállítás rendeltetése lesz mindkét rendbeli szövetség szervezési és szaikképességi színvonalának, valamint kölcsönös együttműködésének bemutatása. Szükséges tehát, hogy valamennyi szervezet tagjai és funkcionáriusai tevékenyen belkapcsolódjanak a kiállítás előkészítésének és lebonyolításának munká­lataiba. Az említett két szövetség központi bizottságai ezért felkéri^ tagjaikat, hogy tevékenyen kivegyék részüket az országos kiállítás rendezéséneik sikeréből. Tekintse ezt mindenki szívügyének, mert csak valamennyi tag teljes megértése és hatékony segítsége hozhatja meg a kívánt eredményt. Sok sikert kívánnak az országos kertészeti és méhé­szeti kiállításhoz „Olomouc 68“ jelige alatt: Jaroslav Suchánek s. k. a Csehszlovák Méhész­szövetség központi bizottságának elnöke Stanislav Kodon s. k. a Csehszlovák Méhész­szövetség központi bizottságának titkára Václav Kovanda s. k. a Csehszlovák Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetsége központi bizottságának elnöke Karol Peil s. k. a Csehszlovák Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetsége központi bizottságának titkára (M. ]. Jugoszlávia)

Next

/
Thumbnails
Contents