Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-01 / 22. szám
Megalakul a szövetkezeti földművesek szövetsége (CSTK) — A CSKP KB elnöksége állást foglalt a Nemzeti Front s egyes szervei tevékenységéhez. A KB elnöksége arra való tekintettel, hogy a Nemzeti Front népünk politikai egységének megtestesítője, a társadalmunkban betöltött szerepének megfelelően bírálta el feladatait, valamint társadalmi küldetését, mint ahogyan ezt a párt Akcióprogramja is feltünteti. Megállapította, hogy a nemzeti Front a demokratizálódás jelenlegi folyamatában átalakul a csehek, a szlovákok s a hazánkban élő nemzetiségek minden szociális rétegének s érdekcsoportjának politikai szövetségévé. Ebben a szövetségben Csehszlovákia Kommunista Pártja a Nemzeti Front vezető erejeként a szocialista országépítés marxi-lenini elgondolásait képviseli. Az elnökség meghagyta tagjainak, hogy a többi politikai párt küldöttségeivel s a társadalmi szervezetekkel vitassa meg a Nemzeti Front jövőbeni tevékenységének általános értelmezését. ☆ A CSKP Központi Bizottságának elnöksége ezt követve az Ifjúsági mozgalom jelenlegi helyzetéről és kibontakozásáról tárgyalt. Érdekünk — hangsúlyozza az elnökség az ifjúságra vonatkozó állásfoglalásban —, hogy az ifjúsági mozgalom minél önállóbb legyen, hogy megnyilvánuljon benne egységünk új értelmezése, amely tiszteletben tartja az Ifjúság minden szociális rétegének és érdekcsoportjának sajátos igényeit, s így tudatosíthassa, hogy az Ifjúságot nagyon sok célkitűzés fűzi egymáshoz. A kerületi és a járási pártbizottságoknak s a pártalapszervezeteknek ilyen értelemben kell az ifjú kommunistákat támogatniuk és vezetniük. Csehszlovákia Kommunista Pártja a Nemzeti Frontban teljesen egyértelműen foglal állást amellett a követelmény mellett, hogy a politikai pártok ne létesíthessenek külön ifjúsági szervezeteket, hanem támogassák a fiatalok törekvéseit olyan szervezetek létesítésére, amelyekben mindenről a fiatalok maguk dönthetnek. A CSKP az ifjúságot olyan társadalmi erőnek tekinti, amelynek érdemlegesen kell a Nemzeti Frontba képviselve lennie. Szocialista társadalmunkban sóikkal teljesebben tehetünk eleget érdekeinknek, mint bármilyen társadalmi rendszerben. ☆ A CSKP Központi Bizottságának elnöksége megvitatta a szövetkezeti földművesek jelenleg kialakuló társadalmi érdekszervezetével kapcsolatos helyzetet. Az említett új szervezet előkészítése folyamán felmerült legkülönfélébb nézeteket mérlegelve az alábbi következtetésekre Jutott: N A CSKP KB elnöksége egyetért e Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Nemzetgyűlés mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának véleményével, hogy az EFSZ-ek VII. kongresszusán jóváhagyott határozat teljesítése, illetve a földművesek társadalmi érdekszervezete létesítése érdekében a legmegfelelőbb a szövetkezeti földművesek szövetségének megalakítása lesz, amely a Nemzeti Front jelentős szervezeteiként venne részt hazánk társadalmi életében. Szocialista társadalmunk ezen új dinamikus osztálya s szervezetének elsőrendű célja az lesz, hogy megvédje s érvényre juttassa a szövetkezeti földműveseik egyéni érdekeit, ami elsősorban a munka díjazására, a munkajogi kapcsolatokra, a társadalombiztosítással összefüggő kérdésekre stb. vonatkozna. Tevőlegesen kell hozzájárulnia a falusi munka- és létfeltételekkel összefüggő társadalmi problémák fkörnyezet, lakáskérdés, a falusi kultúra fejlesztése stb.) megoldásához, s arra kell törekednie, hogy a társadalom teljes mértékben méltassa a szövetkezeti földművesek munkáját, s általában mezőgazdaságunk jelentőségét népgazdaságunk a egész szocialista társadalmunk szempontjából, és kezdeményező készséggel kell hozzájárulnia társadalmunk további felvirágoztatásához. tAt _ * A CSKP Központi Bizottságának elnöksége meghallgatta a különböző érdekszervezeteik megalakítását célzó törekvésekről, és újabb politikai pártok létesítésére szórványosan felmerülő törekvésekről tájékoztató beszámolót. Elítéljük különösen azokat a kísérleteket, amelyeket egy kis csoport tesz a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt tevékenységének felújítására. Ennek célja, az arra irányuló törekvés, hogy megszűnjék a munkásosztály politikai egysége, s így visszatérjenek az 1948 februárja előtti állapotok. Az elnökség a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésein hozott határozatok feldolgozásával kapcsolatban megvitatta a testvéri kommunista és munkáspártokkal fenntartott kapcsolatainkkal összefüggő problémákat. Elhatározta, hogy pártunknak még jobban kell aktivizálnia tevékenységét a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Az elnökség e törekvések fontos mozzanatának tekinti a szocialista, a tőkés és a fejlődő országokban létező testvérpártokkal, szerveikkel, és egyes funkcionáriusaikkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok elmélyítését. Ez egyaránt vonatkozik azokra a szocialista pártokra s progresszív mozgalmakra is, amelyek érdeklődnek az ilyen kölcsönös kapcsolatok iránt. ☆ A CSKP Központi Bizottságának elnöksége tízévi távlatból mérlegelte az osztály és a politikai megbízhatóság felülvizsgálásának eredményeit. Erre a felülvizsgálásra a CSKP politikai bizottsága 1957 decemberében hozott határozata értelmében 1958 elején került sor a központi hivatalokban, a vállalatokban és az intézményekben. Az elnökség megállapította, hogy ez a felülvizsgálás lényegében helyes volt, amennyiben volt tőkésekre, valamint a megszállás és a szlovák állam fennállása idején súlyosan kompromitált egyénekre vonatkozott, illetve azokra, akik az állami s a gazdasági apparátusban befolyásos pozíciót betöltve attól sem riadtak vissza, hogy nyomást gyakoroljanak, s kieszközöljék azoknak a dolgozóiknak az elbocsátását, akiket szoros kötelékeik fűztek a munkásosztályhoz. A felülvizsgálás folyamán azonban néha — teljesen- helytelenül — olyan dolgozók is sérelmeket szenvedtek, akik hűségesek voltak szocialista rendszerünkhöz és népünkhöz. A CSKP Központi Bizottsága s a kormány 1958 után a káder- és a személyzeti munkával kapcsolatban határozatokat hozott, amelyekben hangsúlyozta, hogy a dolgozókat tehetségüknek, szakiképzettségüknek s erkölcsi tulajdonságaiknak megfelelően kell elhelyezni. Ennek ellenére mégis előfordult, hogy esetenként az osztály- és a politikai felülvizsgálás következtetései voltak mérvadók. A CSKP KB elnöksége — tekintettel az említett körülményekre — elhatározta, hogy a dolgozók kiválasztása s elhelyezése ezentúl semmi esetre sem függhet az osztály- és a politikai felülvizsgálás idején hozott döntésektől, s hogy az erre vonatkozó adatokat törölni kell a káderiratokból, vagy esetleg ismét felül kell vizsgálni őket. Az elnökség azt javasolja, hogy a dolgozók és a vezetők kiszemelése, illetve elhelyezkedése folyamán mellőzni kell a korlátozó hatású szempontokat és csak a politikai és szakmai ismeretekkel szemben támasztott azonos igények legyenek mérvadók. Az ősrégi, népszerű diákdal hangjai napjainkban ismét jelcsendültek. Vándorbottal és szimbolikus vándorzsákkal a vállukon, boldogító, mégis oly szomorú érzéssel szívükben ballagtak a „véndiákok". Tizenkét év után életük ahhoz a szakaszához értek, mikor felnőttekké váltak, érettekké avatták őket. A régvárt nagy pillanat tehát elérkezett. A végzős diákok most ér-1 zékeny búcsút vesznek volt diáktárs saiktól, tanáraiktól, és az Iskolafalaktól, melyek között annyi diákcsínyt követtek el. Még egyszer utoljára megsimogatják kedvenc padjukat, ahol annyi tzgalmas, szép és hasznos órát töltöttek. Egy utolsó pillantást vetnek az udvar terebélyes gesztenyefájára, melyen nyílvesszővel átlőtt szívek jelképezik a soha vissza nem térő, de felejthetetlen diákszerelmeket. — Diákremények, diákszerelmek, "dtákpajtások.., isten veletek! — hangzik a dal a folyosókon. Az ünneplőbe öltözött ván diákok osztályról osztályra járnak és búcsúznak. A fiúk emelt fővel, feszesen lépkedve énekelnek. A lányok azonban nem tudják elrejteni könnyeiket. Csillogó szemmel éneklik: „Fel búcsú csókra cimborák". Tizenkét évig vártak életük e nagy eseményére, de az eltelt esztendők alatt bizonyára egyszer sem gondolták, hogy ilyen fájó, ilyen nehéz lesz a búcsúzás. Gaudeamus igitur... Az ünnepélyes és hagyományos aktusnál nemcsak az Iskolatársak, tanárok, szülők vannak jelen, de sokan olyanok is, akik énekkel ezelőtt hasonlóan ballagtak. Mert bárhová is vetette őket a sors, legtöbbjük sohasem felejtette el, honnan lépett ki az életbe. Tizenkét év munkájának a gyümölcse beérett. Még egy-két nap s megkezdődik az érettségi. A vizsgák után a diákok kilépnek az életbe. Egyesek főiskolára, mások állásba mennek, hogy ott kamatoztassák, amit az iskolába elsajátítottak. A továbbtanulókat újabb nehéz vizsgák, további évek szorgalmas tanulása várja. Bizonyára akadnak olyanok is, akik rosszul beszélnek szlovákul és emiatt gátlásaik vannak. E hátrány ne riassza vissza őket. Hiszen szorgalommal sok mindent el lehet érni. A gyakorlat bizonyítja a legjobban, hogy a magyar Iskolákból kikerült diákok, nemcsak munkahelyükön, hanem a főiskolákon ts helyt álltak. Akár szlovák, akár cseh egyetemek hallgatói voltak is. Ma már sok magyar mérnök, orvos, technikus tudná megcáfolni azoknak a „vészmadaraknak" hangját, kik mindmáig óva intik a magyar fiatalokat az anyanyelvű oktatás ellen, rámutatva arra, hogy a magyar érettségizők nem érvényesülhetnek a főiskolákon. Hogy ez nincs így, azt minden esztendőben sokszáz magyarnyelvű diák bizonyítja. Utószónak sok sikert az érettségin, kitartást a főiskolán, becsületességet és szorgalmat kívánunk a munkahelyen a végzős növendékeknek. Szöveg és kép ORDÖDY VILMOS Ballagnak a pozsonyi magyar középiskolások Szlovákia kommunista AKCIÓPROGRAMJA Szlovákia Kommunista Pártja saját szervei és szervezetei, valamint a többi szlovákiai dolgozó elé terjesztette Akcióprogramját, a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszuséig tartó időszak politikai munkájának programját. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága programjának kidolgozása során tekintetbe vette a CSKP Akcióprogramját, Szlovákia eddigi fejlődésének sajátos feltételeit és a szocialista társadalom soronlévö feladatait. Szlovákia Kommunista Pártjának Akcióprogramja felöleli Szlovákia fó célkitűzéseit és feladatait. E feladatok feldolgozása és valóraváltása lehetővé teszi, hogy Szlovákia természeti és ökonómiai gazdagságával, kulturális fejlettségével és politikai súlyával kifejezettebben résztvegyen az egységes csehszlovák szocialista társadalom általános fejlesztésében. Az Akcióprogramból közöljük a párt földművespolitikájára vonatkozó részt. Csehszlovákia Kommunista Pártja földművespolitikájának fő elve mind a burzsoázia hatalmának megdöntéséért folytatott harcban, mind a szocializmus építésének időszakában a város és a falu politikai-gazdasági szövetségének megszilárdítása volt. Ennek a politikának valóraváltása több pozitív eredménnyel járt. Földműveseink többsége tömörült az egységes földművesszövetkezetekbe, létrehozta a korszerű szocialista nagyüzemi termelés bázisát, és különösen az utóbbi években jelentősen hozzájárult lakosságunk ellátásának javításához. 1967-ben a szlovákiai mezőgazdasági termelés a háború előtti színvonalat több mint a felével meghaladta. A mezőgazdaság szocialista átépítésének gyakorlatában azonban nemegyszer megkerülték és megbontották ezt az alapvető politikai irányvonalat. Hosszú éveken keresztül főleg a nem egyenértékű csere folytán megbontották az áruviszonyokat, s ezzel kapcsolatban elsősorban a mezőgazdasági munkában való anyagi és erkölcsi érdekeltség elvét. A mezőgazdaság adminisztratív-centralista irányításának gyakorlata durván megsértette a szövetkezeti vállalatok alapvető jogait, a szövetkezeti demokrácia elveit, deformálta mind a szövetkezeti parasztság osztálya, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok iránti politikai viszonyt. Tekintettel arra, hogy Szlovákia gazdaságában a mezőgazdaságnak nagyobb súlya volt és a mezőgazdaság keretében jelentős tételt képviselt az egyénileg gazdálkodók szektora, az említett deformációk nagy mértékben kihatottak Szlovákia gazdaságának általános színvonalára. A párt a szocialista mezőgazdasági vállalatok (EFSZ-ek, ÁG-ok) megszilárdításában és fejlesztésében látja a mezőgazdaság fellendülésének alapját. Egyben támogatni fogja az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési igyekezetét is, akik többnyire a hegyvidéki és a hegyaljai területek nehéz feltételei között dolgoznak. A párt nagyra becsüli a mezőgazdaságnak a lakosság ellátásét biztosító ezen alapvető ágazatnak jelentőségét, tiszteletben tartja a szővetkezeteseknek, állami gazdaságok dolgozóinak, a földműveseknek derekas munkáját. A talaj- és az éghajlati feltételek elemzése kimutatta, hogy Szlovákiában gazdaságilag feltétlen szükséges kifejezően differenciálni a mezőgazdasági termelés intenzitását. Vannak egyrészt aránylag jó minőségű földdel és kedvező éghajlati föltételekkel, gépi eszközökkel könnyen megművelhető alföldi területek, másrészt a termelés úgynevezett közepes Intenzitású területei mellett, jellegzetesen hegyvidéki és hegyaljai területek, ahol a mezőgazdasági termelésnek csupán néhány ágazatát, például a szarvasmarha-tenyésztést lehet hatékonyan fejleszteni. Szlovákiában a mezőgazdasági termelés gyors és batékony fejlesztésének legfontosabb feltétele s fő útja, módja a talaj termőképességének komplex fokozása, elsősorban az öntözéses rendszer kiépítésével. Tekintettel arra, hogy jelentős területen kellene bevezetni az öntözést, s ez nagy beruházásokat igényel, szükséges kidolgozni az állam nagyobbfokú részvételének elveit és feltételeit. A hegyvidéki területen a mezőgazdasági termelés további fejlesztése sokoldalú racionalizálásra és más ágazatokkal való szervesebb és szorosabb kapcsolatra épül. A többi közt megfelelőnek tarthatjuk azt a törekvést is, hogy a hegyvidéki területeken a mezőgazdaság és az élelmiszeripar struktúráját összhangba hozzák a turisztikai övezetek fogyasztási szükségleteivel, továbbá az egyes szolgáltatások nyújtásába közvetlenül bevonják a földműveseket, főleg a szövetkezeteket is. Itt és más területeken is következetesebben kell megoldani a dolgozók idényen kívüli foglalkoztatásának sürgetően jelentkező kérdését, megfelelő melléktermelés és más tevékenység megszerv jzésével. A párt a mezőgazdaság iránti viszonyában a mezőgazdaság továbbfejlesztésének alapvető módját látja a termelés ipari formáinak minél nagyobb érvényesülésében, a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés céltudatos összpontosításában és szakosításában a mezőgazdasági szolgáltatásoknak, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum keretében az együttműködés és az integrálódás fejlesztésében. A mezőgazdasági termelés feltételezett gyorsabb fellendülésének megfelelően az eddiginél sokkal következetesebben kell gondoskodni a szlovákiai élelmiszeripar fellendítéséről. Oj élelmiszeripari üzemek építésével, megfelelő időelőnyre kell szert tennie a mezőgazdasági termeléssel szemben, és számolva a termelés változó szintjével, kapacitásbeli tartalékokra Is gondolni kell. Ugyanakkor olyan új üzemek építését és olyan régi üzemek átépítését kell tervbe venni, amelyek minél több végterméket állítanak elő. Az élelmiszeripar új, igényes feladatai megkívánják, hogy ennek az ágazatnak a dolgozóit egyen]ogosltsuk a bérpolitika viszonylatában is. Tekintettel a mezőgazdasági termelés alacsonyabb kiindulási szintjére és gyorsabb ütemű fejlesztésének igényére, feltétlenül sajátos szemszögből kell tekinteni a szlovákiai mezőgazdaság és élelmiszerellátás fejlesztése gazdasági forrásainak gyarapítására. Itt két alapvető utat követhetünk: — létrehozhatjuk a mezőgazdaság természeti forrásai kiaknázásának önálló alapját; — az állam, főleg szubvenciós és hitelnyújtási politikájával résztvehet a vállalatok újratermelésének biztosításában úgy, hogy a konszolidálás és a fejlesztés programjának valóraváltása ne gyöngítse az anyagi érdekeltség hatásfokát. A mezőgazdaság új irányítási rendszere érvényesítésének Jelenlegi szakaszában az alapvető közgazdasági eszközöknek (egységes árak) kimondottan differenciáló hatásuk van. A közvetítésükkel nyújtott kárpótlás Szlovákia rosszabb termelési feltételekkel rendelkező területein kisebb azoknál a költségeiknél, amelyeket ezeken a területeken a termelés fejlesztése és az anyagi érdekeltség biztosítása megkövetel. Ilyen feltételek között feltétlenül szükséges az utólagos kárpótlás a gazdasági rendszer területileg differenciált eszközei közvetítésével. Sürgető problémaként került előtérbe a szövetkezetek egy részének, főleg a később alakult szövetkezetek anyagi bázisa építésének pénzellátását biztosító hitelek nyújtása, ami ma feltétele annak, hogy minden területen azonos legyen a fejlesztés gazdasági feltételeinek kiindulási szintje. Ezt a problémát a konszolidálás folyamata érdekében gyorsan meg kell oldanunk. A párt a mezőgazdaság továbbfejlesztésének nagyon fontos tényezőjét látja a szövetkezeti elvek következetesebb érvényesítésében. A szövetkezetesek társtulajdonosi viszonyának megerősítésével kell fokoznunk érdekeltségüket a közös gazdálkodásban, előnyben részesíteni a szövetkezetek távlati fejlesztésének érdekeit, az azonnali személyi érdekekkel szemben és fokoznunk a tagság aktivitását. A szövetkezeti elvet sikeresen alkalmazhatjuk és kell alkalmaznunk a vállalatok feletti szférában is. Elsősorban létre kell hoznunk a nemzeti mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetet, ennek az ágazatnak demokratikus igazgatási szervét. Továbbá szükséges felülvizsgálnunk az olyan demokratikus szövetkezeti jellegű vállalatok nacionalizálásénak célszerűségét, amilyenek például a földműves raktárszövetkezetek, a bortermelő szövetkezetek stb. voltak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szervesebb bekapcsolódása Szlovákia gazdaságának fejlődésébe, számos változtatást követel a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum szervezeti felépítésében, beleértve a szlovákiai állami irányító szervek helyzetét. Az új elrendezésnek elsősorban arra kell vezetnie, hogy a tudományos-műszaki forradalom követelményeinek megfelelően szélesebb keretek között lehessen megoldani a tárgyi problémákat. A szervezeti elrendezésnek a kötelességeknek és a jogkörnek szervesen bele kell illeszkednie Szlovákia népga-daságának és gazdaságának általános i”ányítási rendszerébe. Az Akcióprogram ismertetésére még visszatérünk.
