Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-25 / 21. szám
Mit ér a hizlalt lép ? Utóhang a közelmúltban lezárt vitához A Szabad Földműves 1967. első számában felkérte azokat az olvasókat, akilk hosszabb idő óta méhészkednek hizlalt lépekkel, nyilatkozzanak tapasztalataikról. Gyermek koromban édesapámnál megszerettem a szorgalmas méhecskéket. Méhes mellett reggeliztem, a tejes kávé alját darabka süveg cukorral a szalmakas kijárója elé öntöttem. (Kristálycukrot még nem ismertem.) Nagy élvezettel figyeltem, amint a ki s be jövő méhecskék kinyújtott nyelvecskéjükkel szorgalmasan szívták a cukros kávét. 1909-ben méhesünk leégett. Nekem nagyon hiányoztak. Ezért 1911. év tavaszán vettem méheket. Azóta önállóan méhészikedem. Szakkönyveinkben, méhészújságokban nem találtam meg amit kerestem, a maximális mézhozam határozott irányvonalát, azért már a szalmakasokban nagy figyelemmel kísértem a méhcsaládok szabad építkezését, fejlődését s ami a legfontosabb, a méztermelés menynyiségét, vagyis a méhcsaládok működését. Szalma kasokból származó rajokkal szaporítottam vegyes rendszerű kaptáraimat. Ez volt a legolcsóbb szaporítás. Mézet is termeltem szalmakasos méhcsaládokkal a következőképpen: június 1-én az összes kasos méhcsaládot felfordítottam, egy kissé befüstöltem, és az összes anyacsészéket megvizsgáltam. Amely család anyacsészéiben petét, anyabölcsőt találtam, az ilyet rajoztattam. De amely családnak üres volt az anyacsészéje, június elsején, annak mézkamrát adtam. Egyet a kas fölé, kettőt a kas alá alacsony 15 cm-es keretekkel 40 mm-es hizlalt lépekkel. Megszerettem a kasos méhcsaládokat, mert ezekkel való foglalkozásommal megalapoztam a méhészeti szaktudásomat. Még ma is volna kasos méhcsaládom, ha a telelésre oly veszélyes harmatmézet elvehetném tőlük és cukorral pótolhatnám. Tölgyfa harmatmézen telelt kasos méhcsaládok 1930 tavaszán 99 %-ban kipusztultak. Egy 100 kasos méhésznek 100-ból egy kasban maradtak meg a méhek. Több féle mintájú kaptárakikal való méhészkedésem éveiben figyeltem a méhcsaládok életét, illetve munkáját. Meggyőződtem arról, hogy a népes törzscsaládoknál a hizlalt mézeskeret serkentőleg hatott a nektárgyűjtésre. Megfigyeléseim, kísérletezéseim alapján megállapítottam, hogy a rakodó félmézkamrás hizlalt keretes rendszerű kaptárt mézhozamban, a méz minőségében, semmilyen más rendszerű kaptár sem mennyiségben, sem kiválóságában nem múlja felül, sőt el sem éri. Kísérletezéseimmel, számításaimmal elértem célomat. Ezeknek alapján 1928—1929 esztendőben 102 db rakodó rendszerű szalma kaptárt és 306 feles méretű mézkamrát préseltem a költőtérben 10 db 45X30 cm méretű kerettel. A 10 keretből 8 egész Vs-mad lépen 78 549 db munkássejt van. A 45X30 cmből 43 X 28 cm Iépet vettem számításba, mert a széleken akadnak abnormális sejtek is és a lépen az alsó sejteket ritkán petézi be az anya. Az anya a 78 549 munkássejtből 58 550 sejtbe rak petét, míg a hátralévő 20 ezerbe a méhek mézet és virágport raknak. A 10 keretből egy egész 2/s keret lép nélküli üres rész. Ez üres rész a munkásak rendelkezésére áll, ahol 11 662 sejt épül és ebbe herefiasítás kerül. E szabad építkezésből származik a viasztermésem. Rakodó hizlalt félm’ézkamrás rendszerű kaptárnál nélkülözni tudom az anyarácsot. Költőtér és a mézkamra keretei közötti üres tér 6—7 mm. Amikor még anyarácsot használtam a költőtér és a mézlkamra közti részen az anyarács 22 mm-re emelte a hézagot. Zugépítményt építették a méhek és hordás alkalmával mézet is raktak bele. Kaptárbontáskor a zugépítményből szétíolyó méz izgatta a méheket. Kisebb költőtérnél szükséges volt az anyarács, de a megfelelő nagyságú költőtémél az anyarácsra nincs szükség, mert az anyának a költőtérben elegendő munkássejt van a peté zésre. Egyszerű dolog a mézkamrás keretek hizlaltatása. Én a következőképpen végzem: Két évi költőtéri használat után a keretet ketté vágom. Apró fogú lapos fűrésszel, pontosabban vágódik a lép, mint meleg késsel. A ketté vágott keret felső és a két oldal léc oldalára 7—7 mm-es lécecskéket szögezek. Ezekkel a keret szélessége 42 mm. Költőtéri kereteim 28 mmsek. Az alsó léc egyelőre úgy marad, csak a hizlalás után szögezem rá a 7 mm lececskéket. Az így elkészített kereteket a feles mézkamrába szorosan egymás mellé helyezem, összesen 8 db fér el. Közvetlen a költőtérre teszem. Amikor a mérleges kaptár 12—14 kg-os súlygyarapodást mutat, a mézűrből az egyik keretet kiveszem a hét keretet egyenlő távolságban széthúzom (itt távszögeket nem használok), hogy a munkásaknak elegendő tér legyen a lépek további hizlalásához. A lépek széthúzásával egyidőben a mézkamrát megemelem és a kiépített második mézkamrát alá teszem a sok évvel azelőtt kihizlalt lépekkel. Ebbe gyűjtik a munkások a nektárt és az innen felhordott mézzel fokozatosan töltögetik, hizlalják a lépefcet. Jó hordás esetén már az első alkalommal megnyújtják a sejteket. E módszerrel zugépítmény nem készül. Az 50 mm hizlalt keretekbe ugyanolyan költőtéri keretet (lépet) használok, mint a 42 mm-hez, azzal a különbséggel, hogy minta szerint kiszabom és úgy teszem az 50 mm-es keretbe. Ezekből 7 db fér a mézűrbe szorosan egymás mellé. Ezeket a családokat néhányszor meg kell vizsgálni a zugépítés miatt. Hasonló gyarapodás után itt is kiveszem az egyik keretet és a többieket egyenlő távolságban széthúzom. A beigazított lépet a keret közepe táján apró szögecsikével rögzítem, hogy el ne mozduljon. Itt az alsó léc hizlalás előtt 35 mm. Évenként építtetek hizlalt lépeket eladásra, mert a méhek szeretik építeni és ami a legfontosabb, igyekeznek mézzel is meghordani. A méz beérésekor kipergetek majd ezt követően az alsó mézkamrát megemelem (ebben már jócskán van méz) és az üresei aláteszem. E folyamat szükségszerint ismétlődik. E módszerrel első osztályú mézet nyerek. A jól beérett mézért szívesen fizetnek magasabb árat. Például az 1930-as években Levinszky felvásárló egy koronával többet adott. A méz színe nálam nem jött számításba, fontos volt az érett méz, mely valuta volt akkor és most is. Feles mézikamrás méhészkedésnek még számos előnye van az egész keretes, illetve egy. forma méretű keretekkel szemben. Sokat kellene írnom erről, de majd máskor. A sokból mégis említek valamit: Hizlalt lépnél kevesebb a léputca, több méh gyűjthet nektárt, tehát nagyobb a méztermés. Száz méhcsaládnál 300— 400 kerettel kevesebb szükséges. Feles mézkamrás kereteknél nincs szükség lépszekrényekre. A mézkamrák számozva vannak, így minden család évről-évre a magáét kapja. Feles mézürökkel a méhcsaládot nem rabolom ki mézétől. Az utolsó mézkamrát szeptember eleje táján veszem le, közvetlen betelelés idején. Ekkor is van benne méz és a lesepert méhek súlya egy kiló. Nem serkentek, nem bolondítom a méheket, mézen vannak, télen cukorszörpön, tavasszal újra mézen, stb. Rajzás! hajlam nincs. Két méakamrával a kaptár köbtartalma 116 liter, hárommal 145 liter. A szűzlépeket mind kiolvasztottam, pedig sok szép lépem volt. Hogy miért? Mert a sötétbe jobban szeretnek mézet rakni! Mikulás Lajos LÉPESMÉZTERMELÉS Ausztráliában a queenslandi méhészek ismert lépesméz-termelők. Azt tapasztalták, hogy legfeljebb 30 °/o lehet a lépesméz termelésére igénybe vett családok száma s többivel pörgetett mézet kell termeltetni. Fontos a következők megtartása: 1. A családoknak bőségesen mézelő legelőn kell lenniök, ahol a méz világos, ás későre kristályosodik. 2. A méh a mézet fehéren fedő fajta legyen. (Azt jelenti ez, hogy a méhek levegőt hagynak a méz és a viaszfedél között. Az ilyen lépesméz tetszetősebb, mint az, melynek a fedele a mézet éri, s ezért „zsírosának látszik.) A családnak azévi anyja legyen (a rajzás korlátozására). 3. Lépesmézet gyűjtőkeretbe illesztett keretkékben és hálózatlan alacsony keretekben lehet termelni. Az utóbbit kivágva, szétaprítva, „darabolt méz“ néven adják el. 4. A keretkékben vagy alacsony keretekben használt műlép külön erre gyártott, nagyon vékony legyen. Ezt könnyű szétrágni. 5. A keretkés gyűjtőkeretet vagy a darabolt lépesméznek szánt keretet nem helyes a kaptár falához függeszteni, mert ott a méhek szabálytalanul s nem is töltik meg jól^ a lépeket. B. A rakodókaptár mézkaptárjának bővítésekor az új fiókot közvetlenül a fészekre kell tenni, a régi mézkamra alá, hogy a méhek gyorsan megtöltsék a lépeket. 7. A befödött mézes lépeket nyomban el kell szedni, különben megszínesedhetik a viaszfedél. Mikulás Lajos (a cikk szerzője) három unokájának a befedett hizlalt lépeket mutatja. 5
