Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-18 / 20. szám

Ezt valóban látni kell... Egyszerű városi családi ház, mögötte 18X20 m nagyságú udvar. De ez az udvar nem mindennapi látványt nyújt a látogatónak. Bevallom, álmél­­kodva torpantam meg az egy­mástól drótkerítéssel elválasz­tott keskeny kifutók és a kö­rülbelül 2 m magas madárhá­zak előtt, amelyekben egzoti­kus színestollú madarak és ger­licék röpködtek. A kis udvarban Stefan Jurőo a kisállattenyésztőik egyik bra­­tislavai körzeti szervezetének elnöke 80 galambot, 80 egzo­tikus madarat, 20 gerlicét, 180 kaparóbaromfit, 40 kanárit és 40 nyulat tart — mindet elis­mert, törzskönyvezett tiszta faj­tatenyészetben. S az udvar kö­zel 400 m2-nyi területéből még körülbelül 20 m2-en zöldséget termeszt. Ezen a területen is baromfit tartottak, de egy faj­ta tenyésztését felszámolták és most így használják ki a fel­szabadult területet. Ez a kakas 6,5 kilót nyom A madárházak felső részében, vagyis az „emeleten“ az egzo­tikus madarakat helyezték el, alattuk törpe ezüst vajandott tyúkok és kakasok kapargász­­nak. A szomszédos hosszú ma­dárházban nagytestű, arany­sárga orpington tyúkok között 6,5 kg súlyú hatalmas kakasok parádéznak. A gerlice 'Iszké­­ben egy törpe orpington tyúk lapul. Oda szokott s úgy lát­szik, hogy a gerlicék jó ven­déglátók, mert nem tiltakoznak a hívatlan vendég ellen. Ogyis elmegy, s a fészekben — mint­ha ezzel fizetne az átmeneti lakásért — egy meleg fehér tojást hagy. A fekete tollazatú cseh há­gó golyvásgalambok hangos szárnycsattogtatással emelked­nek a magasba, majd szárnyu­kat szegve, eldobott kő gya­nánt zuhannak lefelé, hogy az udvaron szabadon hagyott, ete­tésre szánt terület fölött eny­he siklásba menve át hozzálás­sanak a lakmározáshoz. A törpepapagályok házának drótfonatból készült falán fa­­oduhoz hasonló fészkek lógnak. Gyámoltalan, még csupasz, alig néhány napos fiókák csipognak bennük. Április végéig össze­sen 30 madárfiókát keltettek ki a messzi vidékről származó egzotikus madarak! Ogy látszik, tetszenek nekik a tartási kö­rülmények. A tarka óriás anyanyulak méltóságteljes nyugalommal nyúlnak el a ketrecben. Ök is nyúlfiakat nevelnek. A piros kanárik is fészkelnek és itt-ott már madárfiókák csipogását is hallani. Ezek a piros kanárik a Kanári-szigetekről származ­nak. Juréo elvtárs külföldi is­meretség révén jutott hozzá­juk. S hogy teljes legyen a kép, azt is megemlítem, hogy a ma­dárházak tetején és az egyik sarokban álló fonott karosszé­kekben három hatalmas angő­­ramacska dorombol. Öröm látni a tiszta madár­házakban szorgosan kaparászó röpködő és csicsergő madara­kat. Dániel a háziúr 15 éves fia serényen tisztít, sepreget. A tyúkok alatt forgatja a talajt és munkája végeztével szinte katonásan jelentkezik az apjá­nál. — Apu, minden rendben. El­mehetek a barátomhoz? — Katonás rendet tartok a családban — néz nevetve az ajtó mögött eltűnő nyúlánk fiú után az apa, aki máskülönben a híres bratislavai Hegesztési Kutatóintézet egyik vezető dol­gozója. — Hogyan bírják a munkát, hiszen ennyi állat gondos ápo­lást kíván? — Minden a munkabeosztás­tól függ. Speciális fehérjedús takarmánykeverékekkel napon­ta kétszer etetünk. Reggel a feleségem etet, délután én. Az egzotikus madarak madárházá­nak tisztántartása, valamint az angoramacskák ápolása a lá­nyom feladata. A nyulak, ga­lambok és baromfi szállását pedig a fiam tartja rendben. Kissé kivallattam, hogyan előzi meg a betegségek előfor­dulását, hiszen a fertőző be­tegségek ilyen aránylag zsúfolt állatközösségben nagy károkat okozhatnának. — Legfontosabb a tisztaság. A galambok, egzotikus mada­rak, kanárik és gerlicék, vala­mint a baromfi szállását heten­te tisztítjuk, DDT-vel porozzuk. Évente ikét-háromszor mésszel fehérítünk s a mészbe klőrme­­szet vagy folyékony DDT ké­szítményt keverünk. Az ivóvizet nyáron legalább kétnaponként cseréljük és fertőtlenítés cél­jából hipermangánt vagy kék­követ oldunk fel benne. A nyu­­laknak fontos naponta állaton­ként körülbelül 2 deci vizet adni, még akkor is, ha zöldta­karmányon tartjuk, amit ter­mészetesen abraktakarmánnyal egészítünk ki. A tyúkok alatti kifutó talaját egészségügyi okokból rendszeres időközök­ben 10—20 cm mélyen forgat­juk. Az ürüléket és a takarmány­hulladékot a galambház küszö­be előtt kiásott fedett aknába hordják. Azt mondják, hogy ott 3—4 hónap alatt beérik, s ez­után eladják a kertészkedők­­nek, akik trágyázó öntözésre használják fel. Az egyik ker­tészkedő — Nagy elvtárs — 1,10 kg súlyú paradicsomot ho­zott Juröoéknak mutatóba, hogy lássák, milyen csodákat művel a tőlük vásárolt trágya. Arra a kérdésemre, miért tenyészti éppen ezeket az ál­latfajtákat, néhány mondattal válaszolt. Azért, mert igényte­lenek és tartásuk kifizetődő. A törpe tyúkok kevés helyet és fele annyi takarmányt kí­vánnak, mint a szokványosak, és évente 130 darab, átlagban 50 gramm súlyú tojást tojnak, A galambok évente hétszer 2—2 fiókát nevelnek és ezek 17 nap alatt elérik az 50—55 dk-os élősúlyt. A tarka óriás nyúl súlya eléri a 7 kg is, ge­reznájáért 1,50 koronával töb­bet fizet a felvásárló, mint más nyúlfajta esetében és a tovább­­tenyésztésre eladott nyúlfiak ára is csaknem kétszerte ma­gasabb, mint a többi nyúlfajtáé, Dani a galambház küszöbe előtt létesített, vas fedülemezzel be­fedett aknát nyitja fel, ahová az ürüléket és a takarmány­hulladékot gyűjtik. pedig a takarmányadag és a férőhely szükséglet azonos. A hattagú Jurőo család, saját bevallásuk szerint, sohasem vá­sárol tojást és húst. önellá­tóak, sőt ez év első négy hó­napjában már 23 kg tojást, 28 kg tollat és 68 nyúlgereznát adtak el a népgazdaság céljai­ra. Azt már magunk is ki tud­juk számítani, mit hoz a kony­hára a törpepapagály, kanári és más fajtatiszta tenyészállat szaporulatának értékesítése. A madárházakat itt-ott egy­­egy szilvafa árnyékolja. A gyü­mölcsfák nem igen bírják a túltrágyázást, kipusztulnak. An­nál bujábban nő és terem a szőlő, amely felkúszik a madár­házak falán és a magasban el­terpeszkedve nemcsak a család szőlőszükségletét fedezi, de évente 250 liter bort is készít­hetnek belőle. Megkóstoltam, valóban kitűnő minőségű. Tudom, hihetetlennek látszik mindez, magam sem hinném, ha nem láttam volna a saját szememmel. Nem csoda, ha a látogatók, hazaiak és külföl­diek egyaránt, egymásnak ad­ják a kilincset. A lakásban sóik az állatokat ábrázoló festmény és a kisállatkiállításokon díj­ként kapott kancsó és kristály­váza. A folyosó falát díszokle­velek borítják. Csak néhányat függesztettek ki a sok közül, hiszen Stefan Juréo harminc­éves kisállattenyésztői gyakor­lata alatt már 300 díszokleve­let kapott. Szóval méltán em­legetjük őt a példás kisállat­tenyésztők között, annál is in­kább, hogy gazdag tapasztala­tait a szaklapokban és a kis­állattenyésztők szervezetén ke­resztül is terjeszti. Már 21 éve áll egy bratislavai körzeti kis­állattenyésztői szervezet élén, amely az ő vezetése alatt szin­tén kiváló tenyésztési eredmé­nyeket mutat fel. ClDERNÉ G. IRÉN BÄMÄÄ 3 Stefan juréo és felesége a saját készítésű borocska mellett. Még erre a pihenösarokra is találtak helyet a kis udvarban, ahol a sok állat ellenére is tiszta a levegő.

Next

/
Thumbnails
Contents