Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-18 / 20. szám

Munkára nevelés a családban A gyermek munkáját feltétlenül irányítani kell! Olykor jelentéktelen nehézségekkel szemben Is tehetet­lenné válik, ha nem mutatjuk meg netkl, hogyan gyűrje le az akadályo­kat. Nem arról van szó, hogy elvé­gezzük a gyermek helyett azt, amit neki kell megtennie — vagy amit ő maga is megtehet —, hanem arról, hogy Irányítsuk, megmutassuk neki a helyes utat bizonyos munkaműve­letek elvégzéséhez. Egy tízéves gyer­mek nehezen visz el a kertbe veder­­nyi vizet, de ha ezt a vízmennyiséget két félig töltött vederbe öntjük, min­den különösebb nehézség nélkül el­viszi a kívánt helyre. Ha figyelembe vesszük a gyermek­nek a felnőttek utánzására irányuló törekvéseit, akkor számos munka­­műveletet kialakíthatunk nála. He­lyes az, ha a munkára nevelés már mindjárt kezdetben magában foglalja az érdekesség és játékszerflség ele­meit. Ezért célszerű a gyermek kézé-Több napfényt a lakásba Sok helyen nem fordítanak kellő gondot arra, hogy az éltető nap­fény bejusson a lakásba. Nem min­dig helyes a lakások vagy még in­kább a lakószobák tájolása. Igen gyakori eset, hogy az új, nagy ablakokat sűrű függönnyel, sőt pa­pírral fedik be. Ezzel kizárják a napfényt, amelynek bebocsátására a nagy ablakokat megépítették. Sok esetben hibák mutatkoznak a mellékhelyiségek építésében, használatában is. A konyhából ki­áramló gőzpára a nyitott kamra ajtaján át bejut az ott tárolt élel­miszerekre. A lecsapódott pára elősegíti a baktériumgombák gyor­sabb fejlődését és ezzel az élelmi­szerek idő előtti megromlását. Ezért helyes, ha az éléskamra aj­taja az előszobából vagy a tornác­ról nyílik. A falusi új házakban egyre gyakrabban építenek fürdőszobát. Azonban, minthogy a falvak nagy részében még nincs vízvezeték, a fürdőszobát pót-éléskamrának használják, és a család továbbra is a konyhában mosakszik, a házi­asszony is a konyhában mos. A fürdőszoba berendezésének, felsze­relésének beállítása, a folyóvíz bevezetése előtt is célszerű a für­dőszobát tisztálkodó- és mosóhe­lyiségnek használni. Ezzel is véd­hetik a család egészségét és a la­kás tisztaságát. be olyan Játékszeret adni, amelyek a felnőttek bizonyos munkaműveleteit illetve munkamódszereit utánozzák. A gyermekek nagyon szeretnek ját­szani különböző fa, vagy fém építő­kockákkal és elgondolásuk szerint más-más alakzatokat raknak ki belő­lük. Ezért sokszor rászorulnak a fel­nőttek segítségére, de később már önállóan is képesek az ábra szerint dolgozni. Rendszeres bevonásuk a házi munkába, fejleszti a gyermekek munkaszeretetét, s erkölcsi kielégü­lést is nyújt. Az iskola alsóbb osztá­lyaiban megfigyelhető, hogy egyes gyermekek képtelenek az önálló mun­kára: alig emlékeznek a pedagógus magyarázataira, az olvasásra, az Írásra, és a számtan elemeinek el­sajátításában sem tanúsítanak kellő kitartást. Ilyenkor a legtöbb esetben olyan gyerekekről van szó, akiket a családban nem tanítottak meg dol­gozni, és akik ahhoz szoktak hozzá, hogy helyettük mindent megcsinál­nak a felnőttek. Így a pedagógus csak nagy nehézségek árán tud némi eredményt elérni. Ez az eredmény főleg a munkakészség kialakítása út­ján biztosítható. A gyermekek munkára nevelése szempontjából a családban már maga az a tény is jelentős, hogy szüleik dolgoznak. Függetlenül attól, hogy ez a munka milyen Jellegű, a gyerme­keknek tudniuk kell, hogy az anya és az apa munkája rendkívül fontos és megbecsülendő. Ha a gyermek munkáját megdicsérjük, esetleg olyan formában is, hogy a buzdítást célzó dicséretünk a gyermek teljesítmé­nyéhez képest kissé túlzott, úgy ez­zel emeljük önbizalmát, és kezdemé­nyező készséget ébresztünk benne, önmaga tevékenységét elősegítve. Amikor a gyermek valamilyen, a csa­lád javát szolgáló munkát végez, kell, hogy tudatosítsa, ez csupán az iránta tanúsított sok Jót szolgálja. Később, amikor felnő, a közhasznú munka szükségességének megértése egyik legfontosabb erkölcsi tulajdon­ságává válik. Egy régi jó közmondás szerint: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!“ Ez gyakorlatilag annyit je­lent, hogy a családban már a leg­kisebb gyermeknek is kötelességévé teszünk néhány egyszerű munkát, amellyel segít a felnőtteknek. Elrak­ja játékait, rendbeteszi ruháit, vagy a cipőjét tisztán tartja. Természetesen csak korához ké­pest adunk neki munkát, de az évek gyarapodásával ezt állandóan fokoz­zuk. Ezen az alapon, és a nevelés helyes megszervezés^ esetén, kialakul a gyermeknek a munkához való he­lyes viszonya, amely azon alapul, hogy a gyermek a munkát elsőrendű életszükségletének tekinti. Ez arra kötelezi a szülőket, nevelőket egy­aránt, hogy a munkát a gyermekne­velés alapkövének tudják. Így alakulhat ki a fizikai és szel­lemi képességeket szolgáló legfonto­sabb eszköz, az erkölcsi tulajdonsá­gokhoz vezető út. Igyekezzünk a gyermeknek mindezek mellett meg­adni a tanuláshoz szükséges időt, nyugalmat, csendet, A munka, a ta­nulás mellett ne maradjon el a já­ték sem, de mindenkor és minden esetben tudni kell a szülőnek, hogy gyermeke hol van, merre jár, mit csinál és kivel, illetve kikkel barát­kozik, mert ez utóbbi sem mindegy. Ha kellő figyelemmel, kitartással és türelemmel leszünk gyermekeink iránt, úgy minden bizonnyal sok örö­met lelünk a nevelésben, s boldogan vesszük majd tudomásul, hogy mun­kánk nem volt hiábavaló. A kerámiai ipar termékei szépen díszítik a lakást iSfiS TANÁCSADÓ AZ ORVOS VÁLASZOL Egy felsőpatonyi olvasó levelére A szájbűznek különböző okai lehetnek. Ezek: elégtelen szájápolás, a fog­protézisek vagy nagyobb hidak elégtelen tisztítása, a száj nyálkahártyájá­nak gyulladásai, rossz fogak, fogíny-gyuliadás, idült mandulagyulladás és garathurut, idült nátha és orrmelléküreggyulladás. Ezenkívül a szájüreg­től távolabbi szervek betegségei is okozhatnak szájbfizt. Például idült hörg­­gyulladás (bronchitisz), de leggyakrabban az emésztőszervek betegségei válthatnak ki kellemetlen szájbüzt. A panaszos levélírónak minden valószínűség szerint, a gyomor idült, savhiányos hurutjáról lehet szó, de az epehólyag idült gyulladása is szá­mításba jöhet. A lepedékes nyelv, felböfögés, az étkezés utáni gyomorpa­naszok amellett szólnak, hogy rossz az emésztése, gyomra valószínűleg kevés gyomorsavat választ ki és az étel a gyomrában pang. Ezért azt aján­lom az olvasónak, hogy részletesen vizsgáltassa ki magát a szükséges labo­ratóriumi és szakorvosi vizsgálatokat is beleértve. At kell nézetni a foga­kat, vizsgáltassa meg magát orr-, fül- és gégeszakorvosnál, vizsgáltassa meg gyomorsavát, a gyomor és epehólyag röntgenvizsgálata is fontos. Ha ilyen módon megállapítják a szájbűz okát, nincs semmi ok aggodalomra és kétségbeesésre, mivel az alapbetegség kezelésével a szájbűz is megszű­nik. MUDr. MANIGATTI ISTVÁN Időjárás, közérzet, hangulat Abaházy Bertalan, Bacska Idén januárban az időjárás áprilisi légzés stb. irányítója) érzékenyen volt, április 8—9-én februári. Soha reagál a hőmérsékletre, a levegő pá­­nem hallottuk Ilyen gyakran, hogy ratartalmára, a légnyomásra, a nap­­„az évszakhoz képest hideg“ vagy fény, a szél, a légköri elektromosság „az évszakhoz képest meleg“ az idő. változásaira. Évek őta világszerte rendkívüli szeszélyes, szélsőséges az időjárás. Valószínű okát a nagyjából 11 éven­ként megújuló napfolt-maximumokban látják, és most éppen ilyen periódus­ban vagyunk. A szabad szemmel j kor­mos üvegen ét) is látható, óriási ki­terjedésű sötét foltok a nap izzó fel­színének átmenetileg lehűlt részei, s mivel a földi klíma jórészt a nap­­tevékenység függvénye, csillagunk változásait érthető módon a „bőrün­kön érezzük“. Az időjárás és az ember kapcsola­tát vizsgáló tudomány, az orvosi me­teorológia, viszonylag rövid idő alatt sok összefüggést tárt fel. Egybeve­tették az időjárási adatokat a meg­betegedési, halálozási és baleseti sta­tisztikákkal, sőt a tömeges ingerült­­ségi fokot, veszekedés! hajlamot Is vizsgálták. Kiderült, hogy a vegeta­tív idegrendszer (az akaratunktól független szervmozgások: szívverés, Egészséges emberek is nyugtalanok, álmatlansággal küzdenek, fejfájásról vagy érthetetlen fáradtságról panasz­kodnak, ha hidegfront közeledik. A betegek még inkább megsínyllk a frontátvonulást, pontosabban a fron­tok gomolygását, torlódását. Fokozód­nak a reumás szaggatások, sajognak a sebhelyek, több a műtét utáni trom­bózis és a heveny szívinfarktus. És sok a közlekedési baleset, az az ingerült szóváltás a családban, a munkahelyen, a villamoson. A vege­tatív idegrendszer ugyanis egyik leg­főbb szabályozója közérzetünknek és hangulatunknak. Jó a közérzet — ha semmi rosszat sem érzünk, ha nem veszünk tudomást szerveinkről és azok működéséről, ha kellemetlen érzések nélkül ,„csak létezünk“. A jó hangulat sokkal pozitívabb ' állapot: „feldobottság“, vállalkozó kedv, az öröm átélése vagy bizakodó várako­zás az örömre. JDúcsúztk a falu népe a naptól. Ügy viselkednek a gyerekek, aho­­■*-* Nem attól, amely a nyugati gyan a játék megkívánja. KI nem hegyláncolat mögött már lebukott, mozdulnának a helyükből. S folyik hanem a másiktól, melyet végig dől- a hosszas alkudozás a „gazdasszony“ gozott. Tavasz van. A sok munkához is a „llbuskák" között, most kevés a két kéz. A nyolcórás Majd kis gabalyodás támad, mintha műszak után vár a háztáji, vagy a valóban ott settenkednék körülöttük veteményes kert. Vajon a kapát, ge- az ordas. De ez az egymásbaakaszko­­reblyét kell-e előbb megragadni? Az dás csak arra jó, hogy túlcsorduló, Farkas a híd alatt? asszonyok jórészt a csemetésben se­rénykedtek naphosszat, most meg a hirtelenében begyújtott tűzhely körül forgolódnak. Alkonyodlk. Az égnek törő nyárfák alatt gyere­kek; fiúk, lányok, akiket még Ing­­szerű, körülérő, fehér kötények díszí­tenek. Nem hiszem, hogy közülük akár öt is már iskolás. Itt vannak a beépítésre váró telek bársonyos gyepszőnyegén. Sok gyerek együtt nem mindig csupa jóság, vagy épületes esemény Most igen! Egymás kezébe kapasz­kodva egy sorba fogódznak. Az egyik kiugrik elébük néhány lépésnyire, s úgy kiáltja el magát: — Gyertek haza, libuskátml — Nem leheti — csipogja vissza a gyerekhad. , — Miért? — folytatódik a játék. — Farkas van a híd alatt! — je­lenti ki Peti s mellette Juliska szinte beléremeg, hogy hátha igazán itt is van? ... csengettyű-szerű kacagással egymás­ra találjanak. Ideje is, mert a sötétség egyre sű­rűbb és egyik-másik közeli házból már hallatszik is a mama hívása: — Hol vagy Marika? — Pistike, gyere hazai A „libuskáknak" haza kell térniük. Mostmár nem a játékmester, hanem a szülőt ház ablakából kisugárzó fény hívja őket: — Gyertek haza, libuskáiml És mennek. Vígan, boldogan — és éhesen. Játékkal ugyan jóllakotton, de kanalazásra készen. Félelem nél­kül mehetnek. Hiszen a farkas a híd alatt csak Játék volt. S a játékkal el is múlt a „veszély“. S nemcsak a gyerekek, az egész határmentt magyar falu — az utóbbi hetek nagyjelentőségű eseményei kö­zepette — búcsút vehet a naptól és biztonságosan hajthatja nyugovóra fejét: Nincsen farkas a híd alatti Mohr Gedeon TAVASZI VIRÁGOK Tavasz van, tavasz van, nyitnak a virágok, kis zümmögő méhek, vajon hova szálltok? Hát te tarka lepke hová repülsz, merre? Illatozik már a kék ibolya kelyhe. Vár a gyermekláncfű sárga fejecskéje, a kék nefelejts is kiborul a rétre, a harangvirág meg csengetyfizve, szépen ide-oda hajlik, táncot lejt a szélben. Száll a méh, a lepke virágról virágra, aranyportól csillog a bogarak szárnya. Rájuk kacag a nap, fényét záporozza, a fák lenge lombját meg-meg csiklandozza, zöld bársony szőnyeget borit a világra s egy kis mézet csöppent mindegyik virágra. DÉNES GYÖRGY A Szabad Földműves 19. számában közölt mini-keresztrejtvény helyes megfejtése: veréb, pacsirta, a páva, a rigó. Sorsolás útján könyvet kapnak: Pinke Katalin, Perbete, Torna Ru­dolf, Megyercs, Urbán Mária, Lelesz, Borsányi Antal, Hidaskürt, Gergely Magda, Sajógőmör, Mórik Júlia, Ka­­poskelecsény. JÖKAI MÖR VÍZSZINTES: 1. Jókai „Az aranyem­ber“ című regényének férfi főszerep­lője. 5. Zokog. 8. Ételízesítő. 9. Fo­lyadék. 11. Állami illeték. 13. A vízsz. 1. szám alatti regény női főszerep­lője. FÜGGŐLEGES: 2. Szintén. 3. Béke csehül. 4. Területegység. 8. Kerti szer­szám. 7. Évszak. 10. Férfinév. 11. An­na Olga. 12. Folyó Szibériában. Beküldendő a vízszintes 1. és 13. számú sorok megfejtése. Az orvosmeteorológiai kutatások célja az egészség megóvása, és ez szorosan összefügg közérzeti és han­gulati tényezőkkel. Sokan azt gondol­ják, kedvezőbb az állandó és egye­netlen enyhe hőmérséklet, a szabá­lyozott páratartalom stb. Az újabb vizsgálatok, a DIE WELT közlése sze­rint mást bizonyítanak. Kiderült, hogy a vegetatív idegrendszer szabályozó elemeit éppen az impulzusváltozá­sok, a közepes erősségű kllmainga­­dozások tartják működésben. Hosz­­szabb ideig tartó azonos klíma el­ernyeszti az idegtevékenységet s ép­pen úgy fáradtságot okoz, mint a szélsőséges időjárás. Ez a magyará­zata annak az újabban megfigyelt Je­lenségnek, hogy akik klímaberende­zéssel ellátott, légkondicionált helyi­ségekben dolgoznak naphosszat és éveken át, a vegetatív idegrendszer zavaraira utáló panaszokkal fordul­nak orvoshoz. Kijevi orvosmeteorolőgusok olyan acélkamrákat konstruálnak, amelyek­ben tetszés szerint adagolhatók a lég­kör elektromos impulzusai és más időjárási tényezők. A kísérletek be­fejeztével többet tudunk majd a klí­ma és az egészség—betegség össze­függéseiről. Mit tehetünk addig is? Ha tudjuk, milyen mértékben vagyunk meteoro­paták (klímaérzékenyek), nem ije­dünk meg a frontátvonulás okozta kellemetlenségektől, nem „beszélünk be“ magunknak súlyos betegségeket, hanem önfegyelemmel, és ha szüksé­ges, enyhe nyugtatókkal megvárjuk a következő napot — amely esetleg a következő időjárási frontot vonul­tatja át Idegeinken... Gy. SZABAD FÖLDMŰVES 9 1988. nájus 18.

Next

/
Thumbnails
Contents