Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-13 / 2. szám
Amerikai hibrid törzstelep Belgiumban A hibridtenyésztés terén az amerikaiaké a vezető szerep. Nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy ezek piacát Európában is kiszélesítsék. Belgiumban például olyan amerikai világcégek telepedtek le és hoztak létre Pilch-féle hústípusú tojó egy közös szervezetet, mint a Honegger, a Harco és a Pilch. A Honegger-féle tojóhibrideket leginkább a nagy letojató üzemekben használják. Az ameikai teljesítmény-vizsgálatokon általában jól helyezettek, nemegyszer elsők. Két hibridjük van, 240—290 évi tojástermeléssel: egyikük nehezebb, tojásai is súlyosabbak (60). Ennek megfelelően egy tojás előállításához 162, illetve 173 g takarmányra van szükség. A nehezebb hibridnél kevesebb az elhullás, a vérfoltos tojások ritkák. Nyugodtságánál fogva a bettériás tartásra is alkalmasabb. A Harco barna héjú tojásokat adó középnehéz hibrid, amelyik a paraszti gazdaságokban is beválik. A Pilch-féle pecsenye-csibét a White Rock fajtából tenyésztették ki. Az 1964 januárjában zárult maine-i teljesítményversenyen első helyre került. Hat hét alatt 1400 g súlyra hízott, egy kg súlynövekedéshez 1760 g takarmány kellett. A Pilch tenyésztelep Gavéroan található, ahol 100 000 szülő és nagyszülő számára van hely. A telephez 30 szaporítóüzem kapcsolódik, ezek közül a legnagyobb hetenként 100 000 pecsenyecsibét ad. Húsz kelte-Harco tojó tőben keltetik a naposcsibék túlnyomó részét. A központi csarnokból jobbra és balra négy-négy istálló ágazik el, mindegyik 16 méter széles, 50 m hosszú és 3000 tojót fogad be. Az épületben 6000 tojót gondoz egy munkás. Olajtüzelésű kazánnal fűtenek, a hőt talajvezetéken továbbítják, az istállóban 15 fokos a meleg. Betegségek — leukózis — elkerülése érdekében az állatokat napos kortól a levágásig egyazon istállóban tartják. A szellőzés horizontális, az oromzaton találhatók a ventillátoros kürtők, a friss levegő oldalról áramlik be. Pilch-ék központi keltetőjében 12 darab 24 000 tojásos szekrény van, a bujtatók negyvenezer tojásra méretezettek. Százezer keltetést tojásra jut egy dolgozó a 12X58 m alapterületű épületben. Az összes épületekről elmondható, hogy a célszerűséget nagyfokú takarékossággal igyekeznek párosítani. A szélesség mindig azonos, a hossz hozzáépítéssel nyújtható. Gavér-ben van Európa legnagyobb tojóháza, hét emeletén többek között 24 000 Honeggerféle tenyészállatnak van szállása. Harco szülőállomány is található benne, amely arról nevezetes, hogy a toll színe ivarhoz kötött, a kakasok barnák, a tojók csíkosak. A Honegger tenyészet központja Ouwegem-ben van. Az épületek kettős tojócsarnokoknak vannak kiképezve, középfolyosóval és egy két silótoronnyal. A szellőztetésre különböző megoldásokat építettek be, hogy a tapasztalat alapján a legjobbat kiválaszthassák. Eddig az oromra nyíló elszívó kürtők és a friss levegőt oldalról bebocsátó módszer, amely a belső légnyomás alacsonyabb voltára van alapozva, vált be a legjobban. Honegger-féle tojó A 24 000 tojás befogadására alkalmas keltetőgáp nyitva A korszerű baromfitenyész'* tés egyik követelménye, hogy a tojóhibrid végtermékek nem termelő kakasait már napos korban kiválogassák és ezeket az általában rossz súlygyarapodású, továbbá felesleges hímeket megsemmisítsék. Világszerte elterjedt az ún. japán módszer, amikor kloákavizsgálattal állapítják meg a naposcsibe ivarát. Ezzel a módszerrel gyakorlott szexálók 95—98 százalékos biztonsággal dolgoznak. flyenfokú gyakorlat- megszerzése azonban huzamos ideig tart és költséges. A biztonságos szexáláshoz bizonyos adottságok fs szükségesek (kézügyesség, jó szem). A japán módszerű szexálás során felmerült ilyen problémák kiküszöbölése céljából, {apán konstruktőrök műszert szerkesztettek. Ezzel a Chicktester-nek nevezett készülékkel (t napos csibe elméletileg 100 Százalékos biztonsággal meghatározható, egyúttal kevesebb természetes adottságot és kevesebb gyakorlatot igényel, mint a kloákavizsgálaton alapuló módszer. A műszer működésének alapelve a következő: egy fényforrással ellátott keresőt vezetnek adnak minden műszerbe, ezek annak megfelelően cserélhetők, hogy a Chicktestert milyen fajtájú, hasznosítási irányú csibékhez, illetve nulykapipékhez használják. A naposcsibék ivarmeghatározása műszerrel a csibe kloákájába. A szexáló szemlencsén keresztül megkeresi a bélfalon átlátszó heréket és így állapítja meg az ivart. A Chicktestert kis táskában helyezték el. A táskát kinyitva, két külön részt lehet megfigyelni. Bal oldalon kapcsolófal látható, rajta a voltmérőt, a kapcsolót, a hálózati áram csatlakozóját helyezték el. A másik oldal a tulajdonképpeni vizsgáló műszer elhelyezésére szolgál. A revorver alakú műszer fogantyújában található az izzó és a lencserendszer; erre merőlegesen álló részben a szemlencse, a visszaverő tükör és a kereső üveg helyezkedik el. A kereső üvegből sorozatot A műszert használata előtt be kell állítani, fókuszát szabályozni kell. Ezt úgy végzik, hogy a nyélrészen található szabályozógyűrűket addig igazítjuk, amíg a fényforrás fehér papírlap fölé tartva, szabályos kört ad. A megfelelő kereső behelyezése után a készülék használatra kész. A műszert jobb kézbe fogják, majd bal kézzel megfogják a csibét. A látási viszonyok javítása végett a csibét a hasfalra gyakorolt enyhe nyomás segítségével „üríttetik“. Ezután a töltőtollhoz hasonlóan tartott műszer keresőjét könynyedén, óvatosan a kloákába vezetik, ügyelve arra, hogy a kereső először ferde, majd kiegyenesített irányban haladjon, a gerincoszlop felé közelítve. Ezután a műszert a kézben tartott csibével együtt a szem felé közelítik, a műszer helyzetének változtatása nélkül. A nézőkébe tekintve, három lehetőség adódik: vagy a gerinc kétoldalán párosán elhelyezkedő, bab alakú heréket látják, vagy az ugyancsak páros, de kerek ded alakú mellékveséket, vagy csak a bal oldalon látható, nagyobbméretű, háromszög alakú petefészket. Ezek megkülönböztetéséhez gyakorlat szükséges. Általában 500—1000 csibének, 3—5000 alkalommal való szexálása után a három lehetőséget kellő biztonsággal el lehet határolni egymástól. Kellő gyakorlat után 100 °/o-os pontossággal átlagosan 500, kivételesen 1000—1300 csibét lehet óránként szexálni. A készülék szükség esetén elemmel is működtethető. Oktatási célra odalnézőke is felilleszthető, amelyen a tanítvány figyelheti az oktató munkáját, vagy az oktató ellenőrizheti a kezdőt. DR. SÜTŐ KÁLMÁN
