Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-06 / 14. szám
A ludak, kacsák, pulykák, gyöngytyúkok nevelése a háztájban Pulykapipék is nevelhetők csibemádra (Kucsera Szilárd felvételei) A naposlibák hőigénye életük első napjaiban elég nagy. Kis létszám esetén a kotlő biztosítja ezt, ha azonban nagyobb számú növendék libát kíván valaki nevelni, megfelelően száraz, fűthető, fertőtlenített nevelő helyiségre van szükség. A nevelőhelyiség hőmérséklete 18—20 C° legyen, a műanya alatt pedig az első napon 32 C fokot kell biztosítani. Alraozásra szalmaszecskát használjunk 10—15 cm vastagon, amit — ha átnedvesedik — állandóan cserélni kell. A vásárolt naposállatok élénkek, nem ragacsosak, felszívódott köldökűek legyenek. Továbbtenyésztésre legalkalmasabbak az áprilisi keltetésű libák. A korábbi kelésüket pecsenyelibának, a májusban-júniusban kelt libákat májlibának neveljük. A műanyák fűtését fokozatosan csökkentsük naponta 0,5 C°-kal úgy, hogy a harmadik hét végén a hőmérséklet 18—20 C° legyen. Az első tíz napon éjjel-nappal fűtsünk, ettől kezdve a kislibákat fokozatosan szoktassuk a külső hőmérséklethez. Száraz, enyhe időben, a harmat felszáradása után engedjük ki őket. Éjjel azonban fűteni kell vagy a helyiséget, vagy a műanyákat, mert az éjszakák hűvösek, az állatok fáznak, összebújnak, tapossák egymást és ilyenkor több elhullik. A naposlibáknak első elesésül adjunk finomra darált kukoricát aprított zölddel keverve és helyezzünk el az almon apró fűvű gyeptéglát. 3—4 nap után fokozatosan áttérhetünk a fehérje keveréktakarmányok etetésére. A második napon kölesszemnél nem nagyobb szitált kavicsot is adunk eléjük egy külön vályúban. A negyedik héttől kezdve a keveréktakarmányba szemes búzát vagy árpát is keverünk, eleinte csak kisebb mennyiségben. A szemes eleséget gyorsan megszokják és ezután különösen az esti utolsó etetésre szemes gabonát adunk. Az első héten kétóránként etessünk, az etetések számát fejlődésük arányában csökkentsük. Két-három hetes kor előtt ne engedjük vízre a libákat. Itatójuk se legyen olyan, hogy abban fürödhessenek, pihetollukat eláztassák. Ha a libák megszokták a külső hőmérsékletet, egész nap a legelőn lehetnek és a takarmányukat is ott fogyaszthatják. Ilyenkor víz is legyen mindig előttük. A KISKACSÁK SZÁLLÍTÁSA körültekintőbb és gyorsabb munkát követel, mint más naposbaromfié. A legfőbb nehézség, hogy szemben egyéb naposállatokkal, amelyek 48 órát is kibírnak, étlen-szomjan — a naposkacsát 24 órán belül meg kell etetni, mert azután már nehéz evésre szoktatni. Az elöregedett kiskacsa lefogy, kiszárad s rövidesen elpusztul. A kacsák rövidebb ideig kívánják a meleget, mint más fiatal állat, a negyedik héttől kezdve már hűvösebb helyen is jól megvannak. Az első héten 30— 32 C°, a másodikon 26, a harmadikon 20 C° legyen a hőmérséklet a műanyák alatt, illetve a nevelőhelyiségben. A nevelőhelyiséget kiadósán almozzuk szalmaszecskával, és állandóan gondoskodjunk arról, hogy száraz legyen. Etető-itató edényeiket célszerű tálcára helyezett dróthálóra tenni, ellenkező esetben sok vizet szórnak ki s átnedvesítik az almot. Az első napokban a víz lehetőleg langyos legyen. A kacsák a pépszerűen elkevert táplálékot fogyasztják legszívesebben. A keverékben sok zöld és némi állati fehérje (tej, tojás, túró) legyen. Táplálékuk ugyanazon takarmányból keverhető, mint a csirkéé, azonban sok apróra szecskázott zöldet keverjünk bele. A kiskacsákat az első három héten legalább hatszor etessük naponta. Kacsákkal már fiatal korban sok répa és főtt burgonya etethető. Ha víz van a környéken, a kacsák szívesen járnak rá, s ott élelmük egyrészét is megtalálják. A PULYKAPIPE ÉLETÉNEK első heteiben igen érzékenyen reagál a környezeti hatásokra, a leggyámoltalanabb a baromfifajok között. A háztájiban ezért legeredményesebb az egészséges kotlóval való nevelés. A pulykapipék több meleget kívánnak, mint a tyúkcsibék, azért a helyiség 20—22 fokos meleg legyen az első hetekben. A műanya alatt az első napon 35 fok legyen, amit hetenként 2—3 fokkal csökkenthetünk. Az első napokban figyelni kell arra, hogy minden pipe eszik-e, mennyire telt a bögye. Az ügyetleneket kézből etetjük. Már az első naptól kezdve apróra vágott hagymaszárat, zsenge zöldlucernát tegyünk a darakeverékbe és fölözött tejjel gyúrjuk össze. Az így készült lágyeleséget mindig frissen készítsük és csak annyit, amenynyi egy etetésre elfogy. Ha van, az első hetekben feltétlenül adjunk túrót, keményre főtt vágott tojást. A darakeverék álljon kukoricából, árpából, szitált zabdarából, búzakorpáből, borsódarából és 3 százalék takarmánymészből. Feltétlenül egészítsük ki a keveréket ásványi és vitamin premixszel. Már a második napon gondoskodjunk köles nagyságú, szitált kavicsról. Az első etetéstől kezdve állandóan álljon előttük tiszta, nem túlságosan hideg Ivóvíz. 8—10 napos korukig ne engedjük ki a szabadba a kispulykákat, mert nagyon érzékenyek a szélre és a nedvességre. Ezután is csak száraz, szélcsendes időben engedjük az udvarra, a tűző naptól védjük őket. Különösen óvni kell őket öthetes koruk körül, amikor nyaklebenyük nőni, vörösödnl kezd. Két hónapos korukra „kihányják“ a vörösüket és utána már nem érzékenyek. A GYÖNGYÖS TARTÁSA ott olcsó, ahol szabadon kóborolhat, maga keresi meg táplálékának negyedrészét. Általában a tyúk csibéinél könnyebben nevelhető, csak az első és második héten igényesek az elhelyezés, takarmányozás és ápolás iránt. A gyöngytyúkok rossz kotlók, ezért a háztájiban inkább tyúk-, pulyka-kotlót vagy műanyát használjunk a neveléshez. Egy jó kotlő alá 30—50 gyöngyöscsibét rakhatunk. Sokan keltetnek és ezt kiegészítik a keltetőből vásárolt csibékkel. Arra ügyeljünk, hogy azonos korúak legyenek, mert a különböző korúakat a kotló nem mindig fogadja el. Száraz, világos, tiszta levegőjű helyiség szükséges. A padozatot 10 cm vastagon szalmaszecskával (búza, rozs) vagy gyaluforgáccsal almozzuk. Amennyiben az időjárás engedi, a gyöngyöscsibék minél többet tartózkodjanak a szabadban, füves szérűskertben, gyümölcsösben. Az első két-három héten a kotlóst rakjuk borító alá, hogy el ne kóboroljon a csibékkel. A gyöngyösök nevelési időszaka április második felében a melegebb időszakra esik, azonban a külső szabad hőmérséklethez fokozatosan szoktassuk az állatokat. Nedves fűbe eleinte ne engedjük őket, óvni kell a fiatal csibéket a tűző naptól is. A gyöngyöscsibék begye igen kicsi, ezért 1—2 óránként kell etetni őket. Az első táplálék tojás, tej és darakeverékből álljon. A darakeverékben adhatunk 45—50 százalék kukoricát, 5—6 százalék árpadarát, 6 százalék korpát, 20 százalék szója-, napraforgőpogácsa darát, 4 százalék lucernalisztet, 2 százalék takarmánymeszet, 1 százalék ásványi és 2 százalék vitamin premixet. A második héttől kezdve rovarok híján finomra szecskázott zöld- és húsvagdalék a legjobbb eledelük, de már a kifutóban is sok táplálékot találnak. Megfelelő területen azonban a gyöngyöscsirkék már a második hónaptól kezdve találnak annyi táplálékot, hogy azt csak este kell 5—20 g maggal kiegészíteni. Rimler Károly flMHMMI 3 Kicsi kacsa-kollekció
