Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-06 / 14. szám

m m u m» n i Hová mentek, gyermekeim? A kérdést mostanában sűrűn fel­teszik a kilencéves iskolák végzős osztályaiban. A növendékeket elhe­lyezni minden iskolának probléma. Probléma, mert: a gyerekeknek is „Jó hely“ kell és az iskola sem váll­hat szégyent. Az elhelyezhetőség le­hetősége egyre szűkül. Szűkül, ami jó, mert azt Jelenti, hogy egyre több szakember van népgazdaságunk kü­lönböző ágazataiban foglalkoztatva. A felelősség a pedagógusokon igen jelentős, összehangolni az igényeket és a lehetőségeket sosem Jelentett kis. feladatot — és ma különösképpen nem. Néhány évvel ezelőtt az alsóbb (6.-7.) osztályokból kimaradottakból verbuválódtak össze az inasiskolák tanulói — ma pedig a végzős kilence­dikeseknek felvételi vizsgát kell ten­niük s aztán döntik el, felveszik-e, vagy sem. (Ma inkább a középiskolák­ba „verbuválnak“.) A szűkülő lehető­ségekkel az igények nem csökkennek, sőt inkább bizonyos igényemelkedés­nek lehetünk tanúi (— valami Jó szakmát tanuljon, ha már a kilence­diket elvégezte). A pedagógusnak pe­dig okosan kell mérlegelnie, mert e tét nagy s mind a két oldalon ott a felelősség: a szülők bizalma — az iskola hírneve. Hová mentek gyermekeim? — kér­dezi az osztályfőnök, s közben az adottságokat a tehetséget teszi mér­legre (mert nagy szégyen, ha valakit vizsgán „könnyűnek találnak“!) A pe­dagógus töpreng, megoldásokat ke­res, a szülők „Jó helyet“ kérnek (kö­vetelnek! ) gyerekeiknek, s a gyere­kek azok gyerekek. Legtöbbjük nem érzi, nem tudja felfogni, mi az, ami előtt tulajdonképpen állnak — ne­vetgélnek, viccelnek — nekik a pá­lyaválasztás egy felelet, ami meg­említhető, kijavítható — csodálatos mese: gondolataik artistaként pattog­nak az egyik végletből a másikba: Én mozdonyvezető leszek, természe­tesen villanyvonaton, én alám fognak leggyorsabban rohanni a sínpárok. — Én meg fodrásznő — azok sokat ke­reshetnek és szép a munka, meg könnyű. — Én meg óvónő — a Sa­rolta is az, mindig csak a gyerekek közt Játszik... Én meg tengerész, állandóan utazni fogok, és viharban is fent leszek az árbőckosárban... — ■+• -Én meg pilóta ... Én meg cukrásznő. Én meg orvos... stb. Persze, a villanymozdony sem fut olyan gyorsan, ahogy azt a vezető akarja, s Jónéhány fodrásznőnek nincs még autója, az árbőckosárban sem ül más, mint radar, s nem minden lánynak imponál a pilóta ... stb. Ál­talában ezek a pubertások vagy na­gyon hősök akarnak lenni, vagy na­gyon gazdagok — középutat, kompro­misszumot (az életet!) nem ismernek. Nem ismerik a szürke munkáshétköz­napok álmos hajnalait, a zsongó fej­ből kiforrázott álmot, a végtelen hosz­­szú nyolcórák állandó ugyanaztcsi­­náldját. A gyerekek persze ezt nem látják — ők a mesebeli Erős Jánosok — az igazságosztók. Pedig azt, ami előt­tük áll, még szőrmentén sem isme­rik, s mire megismerik, addigra már nem válogáthatnak benne. Gyakran, nagyon gyakran ezekből az előbb említett szivárványszép me­sékből választanak a mi tizenötéve­seink hivatást — kisebb-nagyobb si­kerrel, s találkozhatunk olyannal — aki akkor villanyszerelő akart lenni, s ma inkább tanítana, aki mérnöknek készült s most az etnográfia érdekli, Rizses tüdő A borjútüdőt zöldséges sós vízben puhára főzzük és ledaráljuk. Készí­tünk zsíros barna rontást, egy gerezd fokhagymát vagdalunk közé, hozzá­adjuk a tüdőt, feleresztjük vízzel, és jól elkeverjük, nehogy a rántás cso­mós legyen. Egy vizespohárnyi rizst megmosunk, zsíron lepirltjuk, és pu­hára pároljuk. Amikor a rizs puha, hozzáöntjük a tüdőhöz, és sűrűre aki pedig műszaki érettségit szerzett — verseket Ír. Bár ez a helyzet nem jellemző, de valamiről árulkodik ... Néhány jó tanács a mosáshoz Nehéz összeegyeztetni a 15 éves emberke és a pályaválasztás jövőt — sorsot formáló következményeit. (Oj állást — hivatást választani nem ne­héz, de előfordul, hogy bürokratív okokból szinte lehetetlen.) Nemrégiben egy Pozsony-környéki Iskola kilencedik osztályában éppen a pályaválasztásról beszélgettem a gyerekekkel. Nem akarom a beszél­getést részletezni, inkább csak a té­nyekre szorítkozom. Az osztály ta­nulói közül 27—28 százalék mégnem döntött félévben arról, hogy hova mennek az iskola elvégzése után — év végénl Azokból, akik döntöttek, a 70 százalék elégedett döntésével (a többi gyenge előmenetele miatt nem mert másképpen dönteni), s reméljük, megtalálják a helyüket az életben. Meglepően rossz a továbbtanulás statisztikája is. A tanulók 27 száza­léka kíván csak harmadfokú iskolát látogatni, s ezek mind szakiskolába jelentkeztek, tehát a főiskolai tovább­tanulás kívánalma ezeknél a gyere­keknél nem is jelentkezik. Általában jellemző, hogy csak olyan végzett­ség érdekli őket, aminek értékét pénzben lehet kifejezni. A párna, paplan s a dunnahuzat a sarkán szennyeződik a legjobban. Ezé« két a részeket akár kézzel, akár géppel mossák, külön is dörzsölni szok­ták a gondos háziasszonyok, de mert a kelme a találkozó varrásokra feszül, hamarabb elkopik, mint a huzat többi része. Mosás előtt fordítsuk ki az ágyruhát, hogy a varrások kisimuljanak. Sokszor hallani bosszús megjegyzéseket a nem simára száradt, vasalatlan ingekről, pulóverekről, terylén szoknyákról. A műanyag holmik különösen Igényük a gondos forma szerinti szárítást. A jól teregetett, műszálból ké­szült ruhaneműt vasalni egyáltalán nem szükséges. Ezek az anyagok akkof száradnak valóban simán, ha egyáltalán nem csavarják, nem nyomják ki belőlük a vizet, hanem csak kirázva megfelelő vállfára (a vállfa feltétle­nül csapott legyen, hogy az anyagot ne nyomja ki) helyezik. A műanyagok nagyon gyorsan kieresztik a vizet, ezért is száradnak oly hamar, de alattuk nagy tócsák keletkeznek. Ahol fürdőkád van a lakásban ott leghelyesebb a fürdőkád fölé kifeszített drótra, vagy fémrúdra aggat­ni a ruhákat. De csurgathatjuk a ruhából kifolyó vizet bármilyen nagyobb edénybe vagy mosdótálba, kertes házakban, jó időben a fák közé kifeszf­­tett drótra akasztott ruhákkal azonban még ilyen gondunk sincs. A puló­vereket, amennyiben nyúlósak, ha a nagyja víz kicsurgott belőlük, vagyis le a vállfáról és vastag törülközőre terítve, formára igazítva szárítsuk to­vább, nehogy megnyúljanak. A műszálból készült rakott és hólos szoknyák szárítására is ajánlunk egy igen jó módszert. A csiptetős nadrágfogas fáját jól sikáljuk le, nehogy megfogja a vizes kelmét. Négyrét hajtva az így előkészített nadrágtartóba fogjuk be a szoknya derékrészét. Az így szárított szoknyát nem kell va­salni. (fm) Kilencedik osztály: ez a kollektíva az, amelyik először bomlik fel úgy, hogy maximálisan osztályozza a gye­rekeket. Van aki inasnak megy, van aki tovább tanul, s van olyan, aki mindjárt munkaviszonyba áll. Életre­­szóló elhatározások születnek itt — sikerült és kevésbé sikerült életsorsok Indulnak ki innen. Talán többet kel­lene foglalkozni a pályaválasztással (vagy talán ebben a korban nem Is kellene hivatást választani), hiszen a padtársak az élet legkülönbözőbb ré­tegeibe kerülhetnek, s ez nagyon meggondolandó! Páter Gy. Gábor befőzzük, ízesítjük sóval és törött borssal. Tálaláskor a rizses tüdő te­tejére pirított vöröshagyma-szeleteket szórunk. Cowboy tányér (hideg előétel) Félkilő sovány marhahúst megfő­zünk. Három fej nyers hagymával megdaráljuk, hozzáadunk sőt, piros­­paprikát, tört borsot stb., két evőka­nál reszelt tormát, két nyers tojást és két tíorospohár konyakot. Az egé­szet Jól összedolgozzuk. Kis tányéro­kon halomba rendezzük, főtt tojás­szelettel, karikára vágott uborkával, olajbogyóval díszítjük. ?S£fi£ TANÁCSADÓ A vesekövekről A vesekő aránylag gyakori meg­betegedés. Nemi különbség nélkül, férfiaknál és nőknél egyaránt, minden korcsoportban, a gyermekkortól és késői öregkorig előfordulhat. A kövek legtöbbnyire a vesékben képződnek és valamelyik vesehely­ben vagy vesemedencében rekednek meg. Itt további sólerakodás útján megnőnek, néha olyannyira, hogy az egész vesemedencét kitöltik. Némely esetben a kő jelenléte a vesében vagy a húgyvezeték kitágult részében so­káig nem okoz semmiféle panaszt, mindaddig, amíg a kő nem mozdul meg. Legtöbbnyire a kő a veséből a húgyvezetékbe jut és ezen át a húgy­hólyagba. Mivel azonban a húgyveze­ték nagyon szűk, a kő csak nehezen jut át rajta és ez természetesen ro­hamszerű kólikás fájdalommal jár. Ezt a fájdalmat az váltja ki, hogy a kő a húgyvezetékben megakad, aka­dályt képez és a megakadt kő miatt a vizelet nem folyhat el. Ezek a fáj­dalmak legtöbbnyire olyan hevesek, hogy sürgős orvosi segítséget Igé­nyelnek. Ha kő a visszatartott vize­let nyomásának hatására vagy a húgy­vezeték összehúzódó működése követ­keztében a húgyhólyagba Jut, a fáj­dalom azonnal megszűnik. A húgy­hólyagból a kő legtöbbnyire a vizelet útján kiürül, a beteg kivizeli a követ. Néha azonban a kő megrekedhet a hólyagban, ott további növekedésnek indul és egészen almanagyságúra is megnőhet. A vesekő képződésének sokféle oka lehet. Hadd említsem meg talán a leggyakoribb okokat: egyoldalú táp­lálkozás, kevés folyadékbevitel a szer­vezetbe, idült fertőzések a húgyuta­­kon, a vizelet elfolyásának akadályai, balesetek, anyagcserezavarok, néha gyomor- és bélbetegségek és a belső kiválasztásü mirigyek megbetegedésé. A vesekövek legtöbbnyire a húgy­­sav, sóskasav és foszforsav sóiból kép­ződnek, de más összetételű kövek is lehetnek. Nagyságuk különböző. Néha csak homokszem-nagyságúak, ilyenkor vesehomokról szólunk, néha azonban strucctojás nagyságúra is megnőhet­nek és súlyuk rendkívüli esetekben a Vfc kilogrammot Is elérheti. Néha csak egyenként fordulnak elő, máskor egyszerre több van belőlük. A kövek­nek jellegzetes alakjuk, színük és keménységük van, amiből sokszor már szabad szemmel Is következtetni lehet a kő vegyi összetételére. Pontos lnfor-TVT apnyugatra a ti agy he gyektől, a ■*’ Szlovák Paradicsom legszebb völgyében, az Aranyvölgyben, valamU kor régen járt egy ktsftú. Ennek a fiúcskának aranyból volt a szíve, galambszelíd a lelke, és olyan varázserővel bírt, hogy minden, ami­re ragyogó szemével ránézett, szeb­bé és jobbá változott. Ha belenézett a kristályvízü patak­­ba, a halak vígabban úszkáltak. Ha ránézett a virágokra, azok szebben illatoztak, az állatok szelidebbek let­tek. Igen ám! De a kisfiú szépsége és jósága annyira megtetszett az arany­hajú tündéreknek, hogy egy szép na­pon magukkal vitték a Tündérország­ba. Az Aranyvölgy azóta szomorú lett. A virágok nem illatoztak úgy mint régen, a rigók gyászruhát öltöttek magukra, a Telihold sápadt arcát pe­dig fekete fátyol borította. De idők múltával enyhült az Arany­völgy bánata. Ismét a réql szépségé­ben pompázott, csak az állatok vonul­tak el teljesen. Hogy a béke ismét helyreálljon kö­zöttük, az állatok bölcse, a Füles­bagoly gyűlést hívott össze. Fáról-fára szállt a Szajkó, és a csendes erdőt telerikácsolta a gyűlés helyéről és idejéről. A csobogó patak partján, egy erdő­szélt tisztáson elsőnek a Bagoly lib­bent rá egy nagy fenyő kiálló száraz ágára. Aranyvölgy — Hol vannak a többiek? — kérdi magában méltatlankodva, és tágra nyílt nagy szemével végig pillant a virágos réten. De nlnit A remete Rák már mászik ts ki a patakból lassan, óvatosan a csalányos fölé. — RáérekI — gondolja magában. A Pisztrángok kíváncsian bukdácsol­nak ki a vízből. — Van-e már valaki? Mire beesteledett, a Borz is elő-N A vágfarkasdi Kilencéves Alapiskola a nemrégiben egy esztrádműsor kere­­negyedik és ötödik osztályos tanulói- tében lépett fel, s közönségsikert ból összeállított párnatúnc csoport, aratott. amelyet Marcell tanftónéni tanított be, Foto: Adamcsik Ferenc, Vágfarkasd sompolygott nagy álmosan a sűrűből. Vele jött a sündisznó is. — Korán jöttünk — dünnyögí ked­vetlenül a Borz. Azután felvonult a Tücsök és a Szöcskék zenekara is, és egy nagy Gomba mellé telepedett. A Gombán a szaxofonos ült, egy Kecskebéka. Kedvetlenül pislogott, mert a pajkos Denevér bosszantotta. Minduntalan feléje cikkázott és finoman az orrát fricskázta a szárnya hegyével. De az is bántotta a békát, hogy a Szentjá­­nos-bogarak nem világították meg a kottáját. Pont az ő kottáját. A zene­kar rárántott egy nótára, hogy az egybegyűlt bús állatokat kissé felvi­dítsa. — De csitt csakl — pisszeg a Kígyó a karmester felé. — Kezdődik a gyű­lés. Egyszerre csend lett. A Bagoly szónokolt. Beszélt a békéről, nagyon sokat be­szélt, és nagyon sajnálta, hogy a nagy állatok nem vettek részt a gyűlésen. Egyszer csak a fenyőerdö mélyé­ből a Tündérek láthatatlan énekkara csendült fel. A megszeppent sok kis állat és a bánatos holdvilág mind az erdő felé fordult, és figyelt. A kórus azt énekelte a kts fiúcská­val együtt, hogy a békéhez nem szó­noklat, de aranyszív kell. Dr. Izsót Zoltán lÜipIPl! VILÄGÜR VÍZSZINTES: 1. Az első űrhajós. 7. Filagória. 8. Világtalan. 9. Hasznos rovar. 11. Ékezettel: sértetlen. 13. Ételízesítő. 14. Újság. 15. Közlekedési vonal. 16. Hangtalan Léda. 18. Csapa­dék. 19. Folyó Szlovákiában. 22. Az első űrhajó neve. FÜGGŐLEGES: 2. Fundamentum. 3. Gukker része. 4. A fa része. 5. Visz­­szamarl 8. Két kötőszó. 8. Égitest. 10. Éjjel világít. 12. A hét része is. 10. Háziállat. 17. Gyakori családi név. 18. Fél tucat. 19. Fedd. 20. Méz szé­lei. 21. Indok. Beküldendő a vízszintes í, 22, a függőleges 8, 10 és 12. számú sorok megfejtése. KEDVES GYEREKEK! A Szabad Földműves 13. számában közölt kiskeresztrejtvény helyes meg­fejtése: Légy jó mindhalálig! Sorsolás útján könyvjutalomban részesülnek: Tacman Aranka, Nagy­­cétény, Bilkó Mária, Für, Virágh Ilona, Tany. mációt a kő összetételéről természe­tesen csak a vegyi elemzés adhat, ami nagyon fontos a betegség keze­lését illetőleg, mivel eszerint írja elő az orvos a megfelelő diétát. A vesében képződött apró kövek, amint már említettem, legtöbbnyire a vizelettel kilökődnek a szervezet­ből. Ez természetesen nem történik egyszerre, útközben meg-megakadnak és ilyenkor kólikás fájdalmat válta­nak ki. A vesekövek kilökődését a szervezetből elősegítik az Ivókúrák. Erre különböző folyadékok ajánlha­tók, mint víz, ásványvíz, tea, sör stb. Nem ritkaság, hogy a kő a húgyveze­tékben megakad és tartós akadályt okoz, aminek következtében a vizelet nem tud elfolyni. Ilyenkor műszeres beavatkozással lehet a vizelet lefolyá­sát lehetővé tenni. Ugyancsak műsze­res beavatkozásra van szükség olyan esetben, ha a kő a húgyhólyagban megrekedve és ott megnagyobbodva magától nem ürülhet ki. Ilyenkor műszer segítségével a nagyobb követ fel lehet aprózni és így már a vizelet­tel is kiürülhet. Egészen nagy kövek­nél azonban a műtét útján való eltá­volítás előnyös. A vesekövek kezelésében legfonto­sabb a helyes életmód és táplálkozás. A pontos diétát mindig az orvos álla­pítja meg a már kiürült kő vegyi elemzése után, vagy ha erre még nem volt alkalom, akkor esetleg a vize­letben talált kristályok alapján. Na­gyon fontos a bőséges folyadékvitel a szervezetbe, ami elősegíti a kő ki­ürülését. Ezenkívül gyógyszeres keze­lés Is számításba jön, azt azonban mindig az orvos állapítja meg, hogy milyen gyógyszert szedjen a beteg. Néha a már említett műszeres be­avatkozáson kívül a műtéti beavatko­zásra lehet szükség a vesemedencé­ben vagy a húgyvezetékben megre­kedt kő, esetleg a húgyhólyagban nagyra nőtt kő eltávolítása céljából. A vesekövek kezelése nagyon fon­tos, mivel az elhanyagolt esetekben könnyen másodlagos fertőzés kelet­kezhetik a húgyutakban. Ez természe­tesen komplikálja az alapbetegséget, idült gyulladást válhat ki, ami nem­csak a vesék tartós és súlyos meg­betegedését jelenti, de az egész szer­vezetre is káros hatással van. MUDr. Manigatti István SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. április 0.

Next

/
Thumbnails
Contents