Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-30 / 13. szám
Tavaszi munkák a szőlőben Márciusban, Illetve áprilisban nagyon fontos, hogy minden kedvező napot kihasználjunk az időszerű munkák befejezésére. Például a szőlő metszését március végéig el kell végeznünk. Fontos, hogy időben befejezzük a mélykapálást, illetve ásást, a trágyázás egyidejű elvégzése mellett. Nem szabad késnünk a szőlőkertek rendbehozásával, a szőlőkarók, illetve tartó oszlopok felállításával, de főleg az első növényvédelmi teendővel — az akarinózis elleni védekezéssel. Jelenlegi írásunkban ezzel szeretnénk bővebben foglalkozni. Az akarinózis és részben az Károsodott hajtás apró, zsugorodott levelekkel (jobb oldalt) egészséges hajtás (bal oldalt). erinőzis azon kártételek közé tartozik a szőlőn, amely évrőlévre növekvő mértékben fordul elő a szőlőskertekben s kártételük az utóbbi években nagyon is érzékelhető volt. Az akarinőzist főleg az Epitrimerus vitis, az erinózist pedig az Eriophyes vitis nevű atkák okozzák. Szabadszemmel alig láthatók, mikroszkőpikus nagyságú, lapított testű két pár lábú atkák. A kártétel a tőke földfeletti részein látható. A kártevő a föld feletti tőkerészek kéregszövete alatt, repedésekben, illetve a rügypikkelyek alatt telel át, s a fakadó rügyekre vándorol, majd a hajtástengelyen és a levelek fonákján szívogat. Rövid szívogatás után rakja le tojásait, melyek hamarosan kikelnek, számuk rohamosan emelkedik s tömegesen szívogatják a fiatal hajtásrészeket. A tenyészidő alatt az atkák mindig feljebb vándorolnak a fiatal növényrészekre. Károsításuk eredménye, hogy a levelek nem fejlődnek normálisan, kicsinyek maradnak, deformálódnak. A leveleken áteső fényben a szívás helyén szemmel is jól látható, áteső foltocskákat fedezhetünk fel A hajtások rendszeresen rövidek maradnak, rövid szártagúak, rendellenesen vastagok és merevek lesznek. Gyakran nagyszámban képződnek oldalhajtások s a tőke seprűszerű benyomást mutat. A kártevő igen ellenáll a szélsőséges hatásoknak. Így például bírja a tél és későtavaszi fagyokat, a nyári hőséget, sőt a csapadékot is. Erősebb elterjedését elősegíti a meleg tavasz, nyárvége és az ősz, főként ha a jó idő több éven keresztül ismétlődik. A nyári bőséges csapadék számukat nagymértékben csökkenti. Kártétele a szőlő vegetatív fejlődését akadályozza elsőként. Szélsőséges esetben a fakadás után olyan súlyos lehet az atkabántalom, hogy a kis fiatal hajtások le is száradnak. Legnagyobb károkat az új telepítéseken okoz. Sok esetben az oltványokkal hurcolják be az iskolába s ott hamarosan elterjed. Terjedését nagyban gátolja, ha lisztharmat ellen kéntartalmú szerekkel gyakrabban permeteznek a szőlőiskolákban. Mivel az atkák terjedése rendszerint már az iskolakertben történik, igen hasznos lenne, ha a szaporítóanyag védelmét nem a telepítés után, nagy területeken, de még az iskolában elvégeznék. Ellenük kétszer-háromszor permetezünk 0,25 százalékos Arafosfotion-oldattal. Fiatal telepítés, illetve termőtőkék kezelését, amennyiben azokon a kártétel előző évben jelentkezett, még nyugalmi állapotban el kell végezni. Mivel az atkák a tőke földfeletti részein telelnek, ezért nagyon fontos, egy fakadás előtti permetezés. Ezt metszés után, a fakadást megelőző három héten Epitrimerus vitis — az akarinózis okozója. belül 3—5 %-os Polybarit, illetve 5 %-os Sulka oldattal alaposan lemosásszerüen kell elvégezni. Az atkák ellen nagyon eredményesen permetezhetünk az Oleakaration 1 %-os keverékével is. Június és júliusban, amikor az idő már tartósan felmelegedett, a lisztharmat ellen alkalmazott kéntartalmú védőszerek (0,7 %-os Sulikol K) akadályozzák az atka nagymérvű szaporodását. Vanek Gáspár mérnök IJazánk egyik legjelentősebb szőlészeti, gyümölcsészeti, illetve zöldségtermesztési körzete a komáromi járás. Amellett, hogy az árvíz nagy károkat okozott és fékezte a fejlődést, a mezőgazdaság ezen szakaszain nagy fejlődést tapasztalhatunk. Ez jó részt köszönhető a járás szakembereinek, akik tudásukat minden eszközzel növelik. A közelmúltban is nagyon tanulságos előadásokra, illetve tanácskozásra került sor a Gúta-i Vág hotel vadásztermében. A meggy termesztéséről, a magyarországi gyümölcstermesztés sikereiről és egyes kérdéseiről nagyon hasznos előadást tartott Vecsey Miklós mérnök, a Komáromi (Magyarország) Állami Gazdaság fökertésze. Az előadás értékét fokozta, hogy a két komáromi járás talajösszetétele, valamint éghajlati viszonyai hasonlóak. További előadást tartott fényképek és diafilmek vetítésével illusztrálva Michalec mérnök, aki hét hónapig tartó kanadai tanulmányg*y-zv útjának tapasztalatait ismertette. Hnízdzik mérnök ugyancsak öt hőnapig tartó franciaországi tapasztalatait mondta el. Mindketten a privigyei Gyümölcsészeti Kutató Intézet dolgozói. Még érdekes előadást hallottunk Dusán Kubeéka, a bratislavai Szőlészeti és Kísérleti Állomás mérnökétől, a szőlőkarók vezetése és metszésének kísérleti tapasztalatairól. Jozef Mrva mérnök ugyanebből az intézetből nagyon érdekes előadást tartott. A szőlő trágyázása címen hatéves kísérleteinek tapasztalatait mondotta el. Az iskolázás keretében ugyancsak megismerkedtünk a szőlő kártevői és betegségei elleni új védöszerek használatával. Annak ellenére, hogy az iskolázás napirendi pontjai, az előadók neve, az iskolázás megkezdése előtt két héttel az érdekelt üzemek birtokában volt, — számos gazdaság nem küldött hallgatót. Lehet, hogy lebecsülték az iskolázás értékét, vagy hanyagságból nem tettek eleget a meghívásnak. Mondhatom, nagyon helytelenül cselekedtek. Az előadások értékét bizonyítja, hogy úgy határoztunk, évenként nem egyszer, de négy esetben jövünk össze a legkorszerűbben gazdálkodó szőlő avagy gyümölcsösben és a helyszínen vitatjuk meg az egyes művelési módszerek előnyeit, esetleg hátrányait. Az iskolázást, illetve a hasznos eszmecserét követően megejtettük az immár hagyományos borkóstolót. A versenyre 32 fajta fehér és egy fajta vörösbor mintával neveztek be a járás szőlészei. A kóstolón részt vett az iskola minden résztvevője, de a teljesség kedvéért mégis egy bírálóbizottság hozott végső döntést s állította fel a nyertes borok sorrendjét. A bizottság a bor érzékszervi értékelését titkos pontozás alapján végezte, figyelembe véve a tisztaság, szín, illat, zamat, íz és az üdeségét. A pontozás összértéke 0-tól 100-ig terjedhetett. A pontszám összeadása alapján a komáromi járás tavaly termelt borai közül a kővetkezők kerültek előtérbe: 1. dunamocsi EFSZ (Müller Thurgau), 2. dunamocsi EFSZ (Olasz rizling), 3. alsópéteri EFSZ (Leányka), 4. alsópéteri EFSZ (Tramin), 5. alsópéteri EFSZ (Semillon). A borkóstolás során az előbbi évek eredményét figyelembe véve örömmel állapítottuk meg, hogy járásunkban a szőlőterület bővítése mellett a borok minősége is javul. Itt azonban meg kell említenünk azt a tényt, hogy a járás állami gazdaságai, valamint a Karvai Szőlészeti Iskola és néhány szövetkezet nem vett részt az értékelésen. Pedig ez emelte volna a borkóstoló színvonalát. Űjabb tapasztalatcsere céljából Idén jugoszláviai tanulmányútra készülünk. Ehhez kérjük az illetékes mezőgazdasági üzemek és a felettes szervek segítségét. Kása Mihály, Nemesócsa Hasznos tapasztalatcsere 6
