Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-16 / 11. szám
Tennivalók márciusban Az 1968-as évre befizetett tagdíjilletmények, valamint a Csehszlovák Méhészszövetség Szlovákiai Bizottsága folyószámlájának „Egészségügyi alap“ megnevezésű számlájára érkező összegek azt Jelzik, hogy február végéig a Csehszlovák Méhészszövetségnek még aránylag igen sok alapszervezete feledkezett meg az illetmények befizetéséről. Az alapszervezetek saját és tagságuk érdekében legkésőbb március végéig küldjék el a tagdíjakat a Csehszlovák Méhészszövetség Szlovákiai Bizottságának. Azok az alapszervezetek, amelyek az említett időpontig a beszedett tagdíjakat át nem utalják, önmagukat fosztják meg mindazoktól az előnyöktől, amelyeket a szervezett méhészeknek az általános méhész-biztosítás és a létrehozott egészségügyi alap nyújt. » Márciusban a méhészeknek nem szabad megfeledkezniük a 37/63 Zb. számú hirdetmény 8 §-ának meghatározásaiból reájuk háruló kötelesség teljesítéséről, amely szerint március 25-éig a nemzeti bizottságon feltétlenül be kell jelenteniük (a bejelentés a Csehszlovák Méhészszövetség bizalmija útján is megtehető) méhesük állandó telephelyét. Ennek az intézkedésnek komoly jelentősége van a méhek jogvédelme szempontjából, elsősorban növényi kártevők vegyszeres irtása esetében. Az előbb említett kötelesség be nem tartását később, ha a méhész a vegyszeres növényvédelem során 'méhesében esett kár megtérítését igényli, a kár előidézésének részeseként minősíthetik, s így elesik elszenvedett kár megtérítéséről, tehát önmagukat károsítják. Minden méhész igyekszik minél jobb gazdasági eredményeket elérni, ami nem kis mértékben függ éppen a helyhez nem kötött méhészkedés, tehát a vándorméhészkedés módszerének alkalmazásától. így méheinket a mézelő növények közelében helyezhetjük el és nagyobb hozamra számíthatunk. A vándorméhészkedők száma évről évre örvendetesen növekszik. A méhek állandó telephelyén kívül eső gyűjtőhelyek kihasználását még a volt Földművelésügyi Megbízotti Hivatal „A vándorméhészkedés rendje“ elnevezésű és Szlovákia területére érvényes irányelvei szabályozzák. Ehhez a Csehszlovák Méhészszövetség Szlovákiai Bizottsága végrehajtási irányelveket adott ki. A szervezett méhészek, akik ebben az évben vándorméhészkedést akarnak folytatni, idejekorán biztosítsák alapszervezetüknél az erre az évre érvényes „Vándorlási engedély“ kiadását. A kérvények beadásának legutolsó határideje az irányelvek szerint március 15. Az ezután az időpont után beadott kérvényeket csak rendkívüli esetekben intézik el. Ez év március 4-től április 8-áig a választási kampány második szakaszába lépünk. A Csehszlovák Méhészszövetség járási szervei és alapszervezetei kapcsolódjanak be a választások előkészítésének folyamatába a dolgozók nyilvános választási gyűlésein, amelyeken egységesítik majd a nemzeti bizottságok képviselőinek jelölőlistáit. A. K. Fordította: Oy. HIZLALT LEP A TELELŐ-FÉSZEKBEN Sok szó esett már telelő fészek szűkítéséről. Ezt én úgy valósítom meg, hogy augusztus elején kijelölöm a kaptárban a téli fészek helyét, két évesnél nem idősebb, első osztályú 10— 12 lépen. Amikor ezeket összeválogattam, széthúzgálom a kereteket úgy, hogy a léputcák másfél-két cm tágasak legyenek. Ha nincs hordás, bőven etetek. A széthúzogatott lépek felső részét a méhek kihizlalják 50—56 mm-re, néha annyira, hogy még így is összeérnek. A lépek alsó fele nincs megvastagítva. Itt a telelőcsomó megalakulása után kétszer annyi méh fér egy-egy léputcába, mint egyébként. Bármilyen hosszú legyen is a tél, nem kell aggódnom amiatt, hogy kifogy a méz a méhek által elfoglalt léputcákban. Én különben is annyi téli élelmet hagyok, hogy tavasszal se kell a fészket nyitogatni. A tavaszi serkentésnek nem vagyok híve. Serkenthetünk mi akárhogyan, az anya csak annyit szaporíthat, amennyit a család gondozni és takarni tud. Ha a tavasszal szükséges élelmet már augusztusban juttatom a kaptárba, a méhcsaládok ugyanúgy meg fognak erősödni, sőt felül is múlják a tavasszal etetett családokat. Tavasszal, amint a hizlalt lépből fogy a méz, a méhek lerágják a sejteket. Ilyen* kor már rendszerint jó az idő, a kereteket összetologatom, és szükség szerint bővítgetem a fészket. Ekkor már a szélső lépekből hordják az élelmet, sőt kintről is van némi hordás. Megjegyzem még, hogy a jő tavaszi fejlődéshez a bőséges élelmen kívül melegtartó kaptár is szükséges. Lukács Imre ■Jebruár a látszólag nyugvó ■ természet ébredésének az Ideje. Itt-ott hófoltok, vagy néha zimankós hideg tartja vissza a természet kibontakozását, de a méhcsaládok telelő fürtjeiben megélénkül az élet. Az anya petézése megkezdődik és peterakása a napok hosszabbodásával arányosan nő. Évtizedes tapasztalatom alapján szeretném ecsetelni a koratavaszi teendőket, melyek döntően befolyásolják a méhcsaládok fejlődését, vagy némely esetben a megmentésüket eszközöljük. Az időjárási viszonyoktól függetlenül 2—3 családnál ellenőrző vizsgálatot teszek. (A mérleg nem teljesen mérvadó a fogyasztás mennyiségére, mert ismert tény, hogy a méhcsaládok közti öröklött tulajdonságok bizonyos mértékben kihatnak a nyugodt telelésre és a mértékletes fogyasztásra is. Az anya nevelésénél ezt a tulajdonságot is jó, ha figyelembe vesszük.) Az ellenőrzött családok tiszta képet nyújtanak a tényleges fogyasztásról és ezúton választom a beavatkozási módot. Jelszavam, „a méhek ösztönösen, a méhész ésszel“ segítheti hozzá kedvenceit a jó tavaszi fejlődésTavaszi gondok a méhesben telelő fürtje a fészek valamelyik oldalára húzódott. Ilyenkor fenn állhat a nagyobb mennyiségű fogyasztás, vagy a teljes készlet felélése is. Ha az ilyen esetet huzamosabban hideg idő követi, a család még élelem jelenlétében is elpusztulhat. Ez azzal magyarázható, hogy a már petéző anya a gondozó méhekkel együtt nem változtathatja helyét a Hasítástól a készlethez. (Ez törvényszerű, mert a telelőfürt fiasításos részén 35—36 °C van.) Ennek következtében öszkell tartani, hosszú éveken keresztül sikeresen alkalmazom. Családot, léputca méhtömegeit menthetjük meg és ez a fontos. (Lásd a tavaszi méhcsalád pusztulási statisztikán) Előfordulhat, hogy a megcsappant készlet és mézeskeret tartalékhiány nem tesz lehetővé az előbbi beavatkozást. Ilyenkor én kemény cukorlepénnyel, melyet gödöllői módra (lásd Őrösi P. Zoltán...) készítek az alábbi rövid eljárás szerint: 1 kg cukorra 2—3 dl vizet forralunk és 117 °C-on öntjük mintába. Fél-egy kilogrammos adagokban kihűlésig keverjük, utána közvetlenül a fürt fölé helyezzük. Ez az eljárás olcsó és elkészítése bármikor, még a beavatkozás előtt is elkészíthető s romlás nélkül tárolható. A mézlepényes és tápszeres virágporos élelempótlás is ismeretes, csak jóval költségesebb (1 kg ára 13—15 korona). Az utóbbi tápszeres etetésnél (medozmes) azt tapasztaltam, hogy a méhek nem szívesen fogyasztják és a természetes virágpor gyűjtésének kezdetével el sem hordják. Nagy gondot fektetek a március 10-től számított időbeni etetésre, amelyet belső keretitatással oldok meg. Itatásra egyegy arányú pékélesztős cukorszörpöt használok. Előnyét a serkentésén kívül a vízkészlet belső pótlásában látom. Ezt még akkor is alkalmazom, ha a készlet a családoknál elegendő. Zabrenszky Imre méhésztanító Ipolypásztó Ulüükfc* 5 hez. Az említett öröklött tulajdonságokon kívül természetesen még sok egyéb tényező határozza meg a beavatkozás módját. Csak egynéhányat említek közülük, pl. időjárási tényezők, a készlet minősége és mennyisége, virágpor, zavartalan telelés. Ebből kiindulva egy egész sor átgondolt tennivalóra van szükség. Gyakori eset, hogy a család tönösen nem hagyják el a Hasítást. Ilyen és ehhez hasonló eseteket sikeresen oldottam meg egyszerű mézes virágporos keret segítségével, áthelyezéssel, vagy tartalék keret hozzáadásával. A mézes virágporos kereteket közvetlenül két oldalt helyezem a Hasítás mellé. Az idősebb méhészeknél gyakori téves nézet az ilyen „mesterkélt beavatkozás“. Szerintem ettől nem
