Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-06 / 1. szám
Kincsesbánya - üveg alatt A világvándoroktól gyakran hallani a bulgáriai üvegvárosokról, amelyek bőséggel ontják a zöldséget. Mind nagyobb mennyiségben szállítanak primőrféleségeket, paradicsomot, zöldpaprikát, salátát szerte Európába. Fokozatosan beáll a tél uralma, amikor az európai fogyasztók nélkülözik a zöldségkertészetek, vitamindús termékeit. Ma már gyakran találkozhatunk nagyméretű kertészeti üvegházakkal Magyarországon is. Csongrád megye egyik modern, termálfűtésű kertészeti árutermelő üvegháza a mindszenti Tiszavirág Tsz-ben található. A 12 ezer négyzetméter alapterületű, összefüggő, kondicionált kertben teljes kapacitással az elmúlt télen kezdték meg a termelést. Az első tapasztalatokat a szövetkezet szakemberei pozitívnak értékelik. Várható, hogy az üvegkert viszonylag rövid időn belül visszatéríti a befektetett költségeket, miközben fokozottan szolgálja a fő célt: több és több zöldségárút adni a fogyasztóknak a téli hónapokban. Feltétlenül helyes volt tehát beruházni a szükséges milliókat. Lássuk, mi bizonyítja ezt a merész következtetést. Nos, a mindszenti üvegház tavalyi bevételi adatai között ilyen számok szerepelnek (forintban): hatvani erőspaprika — közel egymillió, saláta — 150 ezer, karalábé — 50 ezer, gomba — 50 ezer, retek — 38 700, cecei paprika — 370 400, paradicsom — csaknem egymillió forint. Ez volt az egyik oldal. A másik: a fogyasztók a mindszenti üvegházból télen olyan áruféléket kaptak, mint 7952 kilogramm paradicsom, 137 518 darab cecei, több mint félmillió darab hatvani erőspaprika és nagy mennyiségű egyéb ínyencség. Néhány összehasonlító adat rendelkezésünkre áll a mind-szenti létesítmény gazdaságosságáról. A hasonló üzem négyzetméterenként .bruttó bevétele több évi átlagban Tótkomlóson 210, a szegedi Felszabadulás zöldségtermelő tsz-ben 145 forint. A sasadi üvegház érte el országosan a legmagasabb be vételt négyzetméterenkénti eredménnyel. Önmagában ez is mutatja, hogy a vállalkozás Igen hasznosnak, és gazdaságosnak ígérkezik. Hozzájárul a város: ellátás javításához és nem utolsósorban a szövetkezeti jövedelem emeléséhez. Ne felejtsük el azonban, hogy a Tiszavirág Tsz-ben az üvegkombinát mellett nagyarányú szabadföldi zöldségtermesztés folyik, és azt üvegház voltaképpen a jövőbe vivő út jelképe. Mutatja, hogy megfelelő körülmények között eredményesen kihasználjuk Csongrád megyében a téli időszak lehetőségeit, amikor a szabadföldi kertészetben a hó és a jég az úr. -Ezen alapulnak a Tiszavirág Tsz kertészeti fejlesztési tervei, amelyek között első helyen szerepel 15 ezer négyzetméter üvegfelületű holland-típusú palántanevelő építése. Az új palántanevelőt a már működő üvegház elfolyó melegvizével fűtik majd. Ez tovább javítja a kertészet gazdaságossági mutatóit. Előzetes számítások szerint az új palántanevelő önmagában egymillió forint megtakarítást jelentene a közösség számára. Mindamellett növekvő mértékben alkalmazzák a tsz kertészei a fóliát is, ami előzetes számítások szerint lehetővé teszi, hogy az eddigieknél jó két héttel korábban szállítsanak nagy mennyiségű korai zöldárút. Vagyis a városi fogyasztók már május közepe táján hozzájuthatnak nagy tömegben és olcsóbban a szántóföldi zöldségfélékhez. Az üvegházak gazdag primőrterméssel fizetnek Igazi kincsesbánya a mindszenti zöldségkert, benne a modern üvegházzal, holland ágyakkal, fóliatelepekkel. Kincsesbánya a fogyasztóknak, hiszen közeledik az idő, amikor bőséggel áll majd rendelkezésünkre friss zöldség télen is. És kincsesbánya a kertészeknek. Mindszenten a nehéz, de jövedelmező kertészeti munka igen jó megélhetést biztosít a tsz-tagoknak és alkalmazottaknak. A Tiszavirág Tsz-ben, ahol az egész gazdálkodási bevételnek felét adják a zöldségültetvények, valamint a gyümölcsök, a nők havi 160 munkaórával átlagosan 1900 forintot keresnek. A nők egyébként öt napot dolgoznak hetenként. Számukra a szombat szabadnap. A férfiak havi keresete átlagosan meghaladja a 2500 forintot. Természetesen a férfiak hat napot dolgoznak minden héten. Munkájuk, a termelőszövetkezeti közösség eredményei alapján a Tiszavirág Tsz tagjai egyre többet költhetnek építkezésre, kulturális és szórakozási igényeik kielégítésére, lakásaik korszerű felszerelésére. Jellemzőek a házépítés, valamint a lakberendezés helyi adatai: tavaly a tsz összesen 370 ezer, tagonként öt ezer forint nagyságú előleget folyósított ilyen célokra. A házépítők számát jelenleg többre becsülik. Több szövetkezeti tag vásárolt már autót. A legtöbb lakást felszerelték korszerű berendezésekkel, háztartási gépekkel, televízióval. Ugyancsak jelentős azoknak a száma, akik rendszeresen járnak üdülni, részint a tsz segítségével. Minden évben jutalomüdülésre küldik a munka, a szocialista verseny legjobbjait. Tízen-tizenketten ugyancsak jutalomképpen külföldre utaznak. Mindez jól mutatja a mindszenti kertészeti szövetkezet tagjainak helyzetét, életkörülményeik javulását, ami alapvetően a zöldség- és gyümölcstermesztéssel függ össze. Tavaly a Tiszavirág Tsz több mint 8 millió forint bevételt ért el zöldségszállftásból, gyümölcsből pedig több mint 4 milliót. A gyümölcsösben főként Starking és Jonathán almát termelnek és idén 90 vagonos, a tavalyinál lényegesen jobb termét várnak. Bernula Mihály Egy gömöri növénytudós centenáriumára... A mindszenti Tiszavirág Tsz-ben folyik • csemegepaprikaszüret. — Mi a Soldanella Richter! és a Rubus Fabry? Ma már kevesen emlékeznek Richter Aladárra, pedig annak idején a tudományos világban szaktekintély volt. Egyik Stuttgartban megjelent könyvével annak idején elnyerte a gráci egyetem Unger emlékdíjat. A növénytanban máig is őrzi nevét a róla elnevezett Soldanella richteri (Soldanella, a harangrojt virága, melynek hat válfaja nyílik hazánkban. A kankalinok csoportjába tartozik.) Azt hiszem nem fog ártani, ha emlékét kissé felújítjuk annál is inkább, mert az 1968-as évet az ő centenáriumával kezdjük. 1868. január 5-én született Gömör fővárosában, Rimaszombatban, ahol iskoláit is végezte. Már középiskolás korában előszeretettel foglalkozott botanikával. Alaposan tanulmányozta Szlovákia növényzetét és tudományos igyekezetében nagyszerűen támogatta őt a rimaszombati gimnázium két nagyszerű tanára, Fábry János és Hazslinszky Frigyes. Az egyetemet Budapesten végezte és ott elnyerte a Margó pályadíjat. Tanulmányait azután Münchenben, Párizsban és London-Kewben folytatta, majd a berlini botanikai múzeumban és Grazban. Budapesten tanároskodott, majd az ottani Nemzeti Múzeum növénytani osztályának a vezetője. Végül a kolozsvári egyetem tanára. Ott nemcsak nagy botanikai múzeumot létesített, de megvetette alapjait egy új botanikai kertnek is. 1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává válaszolta. Tudományos munkásságát lankadatlanul egészen haláláig folytatta. Magyar, francia, német vagy latin nyelven írt tudományos műveit nem lehet egy cikk keretébe foglalni. Elég ha rámutatunk a jelentősebbekre: „Egy magyar természetbúvár útinaplójából", a „Magyar tudományos egyetem és az Erdélyi Nemzeti múzeum botanikus múzeuma", vagy a németnyelvű: „Über die Blattstruktur der Gattung Cecropia“ stb., stb. Szülőföldjével sohasem vesztette el kapcsolatát. Szívesen járt haza, Gömörbe és pályája kezdetén állandó munkatársa volt a Gömör-Kishont című lapnak. Rimaszombati tanára emlékére nevezte el a szeder egy általa felfedezett válfaját „Robus Fábryi“-nak. Az általa újjászervezett kolozsvári botanikai kertben megvalósította a „stracenai sziklakapu“ mását. Itt termesztette a gömöri növényvilág nevezetességeit, élen a híres murányi Rosalia Arbusealával. Nagy propagandát fejtett ki annak érdekében, hogy Bratislavában az egyetem keretében új botanikai kert létesüljön, sőt a kert számára megszerezte a híres szászországi Poschrszky hagyatékot. Szoros kapcsolata a szülőfölddel kettőzött kötelességünkké teszi, hogy a nagy tüdősről születésének századik évfordulója alkalmából legalább e néhány sorban megemlékezzünk. Mártonvölgyi László
