Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-10 / 6. szám
A juhtenyésztés feladatai Szlovákiában Az utóbbi 30 esztendőben a világ juhtenyésztése fellendült. Jelentős mértékben megnövekedett az állomány létszáma és vele együtt a gyapjútermelés, mely 54 százalékkal több mint a második világháború előtt volt. Szlovákiában ez a fejlődés 1955-ig, míg az átmeneti időszak 1963-ig tartott. A következő esztendőben már a létszám növekedett és napjainkig 108 ezer darabbal szaporodott Szlovákia juhállománya, melyből 75 ezer anyajuh. Amíg 1966- ban 485 ezer juh volt Szlovákiában, addig 1970-ig ez a szám előreláthatólag 571 ezerre emelkedik. A juhtenyésztés nagymérvű fellendülését elősegítette a sajt, gerezna és a gyapjú árának emelkedése és az, hogy külön díjazzák a gyapjú fürthosszúságát és az állat kiváló vágóértékét stb. Jelenleg mezőgazdasági földterületünk 100 hektárára 19,6 darab juh jut. Ebből 12 darab az anyajuh. Az EFSZ-ekben 18 darab, míg az állami gazdaságokban 20 darab juh esik 100 hektár földterületre. A juhtenyésztés a mezőgazdasági össztermékek eladási hasznából három százalékban veszi ki részét, míg 4,9 százalékban az állattenyésztési termékekéből. A közeljövőben bizonyos árrendezésekkel számolhatunk a sajt és a gyapjú felvásárlása terén. Ezek az intézkedések a juhtenyésztés fellendítését szolgálják. Mindeme intézkedés ellenére a juhtenyésztésnek még hosszú ideig nagy tartalékai lesznek, nemcsak a létszámemelés, de a hasznosság és a termelékenység fokozásánál is. A tartalékok kihasználásánál elsősorban a tejelékenység fokozása és a gyapjú minőségének javítása a fő tényező. További fontos tenyészcél az egyes fajták kiválasztása a tenyészkörzetek számára, a cigája és a merino-fajta kiszélesítése és a húsbárányok nevelése. Előreláthatóan 1970-ben az állomány összetétele következőképpen alakul: finomgyapjas 46,9 °/o, félfinomgyapjas 32,7, durvagyapjas 20,4 százalék. Az egyes termékek előállítása az elmúlt esztendőben a következőképpen alakult: Gyapjú: Szlovákiában 1966-ban egy juh átlagos nyírósúlya 3.5 kg volt. A finomgyapjasoké 4.5 kg s ez a terv szerint 1970- re 5 kg-ra emelkedik. A félfinomgyapjas juhoké 2,9 kg volt s ez 3 kg-ra emelkedik, míg a durvagyapjas juhok nyírósúlya 2,2 kg-ról 2,4 kg-ra emelkedik 1970-ig. Az össznyírósúlynak juhonként számítva 3,8 kg-ot kell elérnie. A gyapjú új árainak megállapításánál figyelembe veszik a gyapjú hosszát, szilárdságát, fényét, színét és mindezek mellett, mint legfontosabb tényezőt, a nyírás utáni osztályozást. Ezek szerint a jövőben jól meg kell szerveznünk és kiszélesíteni a juhok gépi nyírásának szolgálatát. A juhhús termelését a jövőben több csoportban osztályozzák: pecsenye bárányok hizlalása 14—15 kg súlyig — 6—8 hetes korig, toklyok hizlalása 30—40 kg-ig 120—150 napig. (Itt felhasználható a karbamid is), idősebb ünők hizlalása (itt is felhasználható a karbamid). A legelőn történő hizlalás előtérbe kerül. Válamennyi hizlalási formában teljes mértékben kihasználható a megfelelő keresztezések heterozis hatása. A sajtgyártás területén fokozni kell a termelést. Ugyanis Szlovákiában évszázados hagyományai vannak a sajtgyártásnak. Azonban ennek fellendítéséhez szükséges a tejtermelés fokozása. Ezt csupán a gépi fejés bevezetésével, annak kiszélesítésével valósíthatjuk meg. A fejőgépeket és az egyéb idetartozó gépi berendezést az „Alfa Lovai" konszern az „Eifa“ az „Agrostroj Pelhfimov“ gyártja. Az Agrostroj által gyártott fejőgépek üzembeállítása számos juhászatban már a jövő esztendőben megvalósul. Jelenleg 10 juhászatban alkalmazzák a gépi fejést jó eredménnyel. Termelési viszonyaink között elmondhatjuk, hogy a legtöbb tejet a valaska és a cigája fajta juh adja. E fajták évi tejtermelése 60—80 liter között mozog. A merino juhot nem fejik minden gazdaságban, azonban e fajtánál is elérhető 30—40 liter tej. Az ellenőrzött tenyészetek évi sajttermelése 1965-ben a következőképpen alakult: A rackánál (valaska) 17,56 kg, cigájánál 19,45 kg, a merinónál 6,76 kg. Számos szövetkezet és állami gazdaság ennél sokkal magasabb eredményt ért el. Mindamellett tavaly mégis csupán 9 kg sajtot állítottunk elő anyajuhonként. A sajtgyártás higiéniai alapkövetelményeit minden juhszálláson biztosítani tudjuk. A Hradec Králové-i élelmiszerfeldolgozó gépeket gyártó nemzeti vállalat, valamint a Povázska Bystrica-i nemzeti vállalat valamennyi gépet, eszközt előállít, amelyek szükségesek a sajt és a híres liptói túró (bryndza) gyártásához. A gerezna értékesítésénél sok hibát és rugalmatlanságot kellett leküzdenünk. Ugyanis a bőrök felvásárlási ára alacsonynak bizonyult, ugyanakkor a nyersbőrök kikészítésénél is hibák mutatkoztak. Ezen a téren is nagy lehetőségeink nyílnak, hiszen a piac keresi a juhgereznákból előállított bekecseket, szőrméket, bundákat stb. Ezért a közeljövőben magasabb felvásárlást árat fizetnek majd a gereznákért is. Az egészségügy területén is bizonyos változásokat kell eszközölnünk. Minden juhászatban évenként kétszer kell fürdetni a juhokat. Ezért a szükséges berendezéseket már most elő kell teremtenünk. Sajnos 1965- ben 158 juhászat, májmétellyel volt fertőzött ős 87 tenyészet pedig tüdőférgességben szenvedett. Érthető tehát, hogy minden erővel küzdenünk kell az említett betegségek, valamint a rüh és büdössántaság ellen. Ugyanakkor az elmúlt években számos tenyészetet azért számoltak fel, mert nagymértékben felütötte fejét a galandférgesség. Többek között a juhok takarmányozásán is javítanunk kell. Az alaptakarmányokat továbbra is a legelők biztosítsák, ugyanakkor a tenyészbárányok nevelésénél az anyák bárányoztatásakor nem számíthatunk csupán a hagyományos takarmányokra (szalma, kóró, répakaraj stb.), de jobb minőségű takarmányok is számításba jönnek. Azokon a területeken, ahol hagyományos juhlegelők vannak, vagy ezek a legelők csupán időszakosak, akkor is kifizetődik a juhtenyésztés. Az eddigi kísérletek bebizonyították, hogy síkságon is érdemes foglalkozni juhászattal, így 1980-ig ezeken a területeken is a juhtenyésztés fellendülése várható. A gyakorlat megmutatta, hogy a répa körzetben legelő nélkül is 13 anyát, a kukorica termő körzetben 10 anyát eltarthatunk. Száz hektár szántóterületre számítva ez minimális mennyiség. Köztudo mású, hogy az egyes termények betakarításakor hektáronként 16—55 mázsa takarmány marad a földön. Ha csupán a középarányt vesszük alapul, úgy ez 100 hektáron 2700 mázsa takarmány, ami 130—150 darab juh takarmányszükségletét fedezi. Végül meg kell említeni az utánpótlás kérdését is. Ezidáig is voltak tanonc, valamint mesteriskolák az ország minden kerületében. A jövőben azonban egy kiválasztott technikumnak (kerületenként) a téli hónapokban egy hónapos tanfolyamot kell szervezni az idősebb gyakorlati szakemberek számára. A technikumokon és a főiskolákon módosítani kell a tanmenetet, hogy a hallgatók behatóbban foglalkozzanak a juhtenyésztés szervezésével. Ugyanakkor konzultációs központok létesítése szükséges, amelyeknek feladata lesz a tenyészetek ellenőrzése, a gyapjú és tejellenőrzés stb. stb. A jövőben Szlovákiában a tenyészkörzcteknek megfelelően négy típust tenyésztenek majd. Külföldről csak nemesi* tési célokat szolgáló egyedeket hozunk majd be. A négy típus megoszlása ä következő: 1. finomgyapjas — szlovák merino — stavropoli merino, 2. félfinomgyapjas — cigája (fekete-fehérf ejű), 3. féldurvagyapjas — nemesttett racka, 4. durvagyapjas — racka. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a juhtenyésztés fellendítése népgazdaságunk szempontjából is fontos feladat. Remélhető, hogy azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek rendelkeznek a juhteinyésztéshez szükséges kellékekkel, magukévá teszik e fontos üzemág fejlesztését és elősegítik ezen hagyományos állattenyésztés fellendülését. Molnár Ferenc Oj kacsafajta, a PEKINO A világ.lírfi hollandiai Jansen' kacsafarmon Aj faltát állítottak elő Khaki Campbell és Pekingi keresztezésből. Az Aj fajta, a PEKINO kettős hasznosítású kacsa, mely ■ Khaki Campbell nagyszerű tojástermelését és a Pekingi jú növekedési erélyét egyesíti. A kacsa kéthetes korra eléri t 2,— kg élősúly t. Zsírosodása gyengébb, mint a Pekingié, de hús-csont aránya nagyobb, csontjai vékonyabbak. VB ■MAMI 7
