Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-10 / 6. szám
Teremtsünk kulturált környezetet! Zárszó A közölt öt ajánlat korántsem meríti ki a lehető változatok hosszú sorát, csupán ízelítőt kíván nyújtani azoknak, akik a közeljövőben családi házat szándékoznak építeni. Mind az alaprajzi, mind a külső megoldásokban arra törekedtem, hogy az egyszerű, részben hagyományokat tisztelő formák és alakzatok a könnyű kivitelezés lehetőségében önállóan s együtt biztosítsák az igényelt kulturált környezetet. Szeretném, ha a Szabad Földműves olvasói e törekvéseimben, rajzaimban felfednék és mellőznék a századokkal ezelőtt Is dagályosnak mondható „barokizált“ formákat, melyek minden hagyományt nélkülöznek. A szélesebb értelemben vett kulturált környezet kialakítása érdekében igen nagy pozitívum, ha a családi házat építők a szakirodalom által ajánlott irányzatot — mint a jő ízlés kulcsát — tartják szem előtt. Ugyanis a szakavatottság hiányában és a szeszélyesség igényei alapján megépített „magán-csoda“ nélkülözi a kulturált környezeti megfogalmazást s nagyban csökkenti építészetünk — egyébként sem mindenben kimagasló — színvonalát s hírnevét. Szeretném, ha olvasóink laikus és szakértői szemmel egyaránt bírálnák munkámat. Ilymódon kialakulhat ugyanis az a vita, amit a családiház-építés kérdése már régen megérdemelt volnál Szívesen tennénk eleget az olvasók olyan irányú kívánalmainak is, mint az újvonalú családiházak ajánlatainak közlése a Szabad Földműves „Családi kör“ rovatában. Kurucz Nándor Miért sír a baba? Csodálatos, hogy egy kis emberke milyen gyorsan képes megváltoztatni a ház megszokott rendjét. A nagymamák, nagyapák fáradhatatlanul csodálják kisunokájukat: Ilyen mint az övéké — senkinek sincs. A szeretet, az öröm és a féltő aggodalom természetesen állandóan készenlétben tartja a szülőket is. Mindenki úgy érzi, hogy az övé, ő szereti legjobban, s ő tud mindent, amit a babával tenni kell. Előfordul azonban, hogy tehetetle-GYOMORBAJ — FORRÖ ÉTELTŐL ÉS ITALTÖL nül, fagyott arccal állnak a síró baba mellett. Ml hiányzik neki? Mit kíván? Mi fáj? Előkerülnek a régi, rossz ébresztőórák, amelyeket a nagyapa fáradhatatlanul felhúz és lecsörget egymás után: ugrálnak a hajasbabák, a macik és a kutyák. De csak sír a baba, sír. Ilyenkor egy ügyes kismamának meg kell éreznie vagy tanulnia, hogy mikor, miért, hogyan jelzi óhaját vagy panaszát a pöttömnyi emberke. Sírása többféle lehet. Az éhes baba sírása türelmetlen, követelező. Togos is a követelőzés, ha megkésett az ebéd vagy az uzsonna. Ezért tartsuk be az étkezések idejét, ami azért Is fontos, hogy az emésztése jő legyen. A haragos baba sírása éles, kiabáló. Néha olvs>n tapintatlanok ezek a felnőttekl Még a nagypapa is, pedig ő mindig figyelmes szokott lenni. Elfelejtette lobogtatni a pirospettyes kendőt, pedig a babáknak az élénk színek nagyon tetszenek. Máskor nem veszik észre, hogy a párna alá csúszott a szivacsbaba, vagy a takaró rojtjába akadt a lábacska ujja. Az ijedt sírás hirtelen kezdetű, elfúló. Vigyázzunk, ne csapjuk be nagyon az ajtót; na csináljunk erős fénytne kapjuk fel hirtelen az ágyból... Nem szokott ő hozzá a durvasághoz. A fájdalmat fojtogató, szenvedő, panaszos, szinte könyörgő sírással jelzi a baba. Ez leginkább betegségeknél szokott előfordulni. Ilyenkor a doktor bácsinak kell megtalálnia a fájdalom okát és gyógyszerét. A statisztika azt tanúsítja, hogy a gyomor hurutos megbetegedése és a gyomorrák gyakoribb azokban az országokban, ahol a forró tea nagyméretű fogyasztása elterjedt. Már a múlt század végén megállapította egy kutató, hogy a szakácsok, akik a forró ételt kóstolgatják, gyakran szenvednek gyomorfekélyben. Két angol orvos gyomortiikrőzéssel vizsgálta meg százötven betegének a gyomrát, ugyanakkor a gyomornyálkahártya szövettani vizsgálatát is elvégezték. A betegek rendszeresen ittak 60—70 fokos vagy ennél is forróbb teát. Nos, a vizsgálat 50 százalékuknál mutatott ki kóros elváltozást! Kétségtelen, hogy a forró étel vagy ital élvezete csupán egy a gyomorbajt okozó sokféle és bonyolult ok közül, de tagadhatatlan, hogy a gyomor és a bél nyálkahártyájának efféle ingerlése nagyban hozzájárul a gyomorbaj kifejlődéséhez. (The Lancet) A GYERMEK BIZONYÍTVÁNYA A SZÜLŐ BIZONYÍTVÁNYA IS Az elért tanulmányi eredményeknek sok összetevője van. Meghatározza a gyermek képessége, szorgalma, a nevelők munkája. De nem kis mértékben befolyásolja a szülők szerepe, tevékenysége is. Gyermekeink bizonyítványa egy kicsit a szülők bizonyítványa is. Nekünk, felnőtteknek is tanulságos. Megmutatja, mennyire foglalkoztunk gyermekünkkel, mennyire követeljük meg tőle a pontosságot, a szorgalmat, a munkát. Ilyenkor gyakori a szülők kölcsönös vádaskodása, egymás okolása. Ezzel természetesen nem lehet messzire jutni. Összefogással, a mindkét szülőre egyaránt kötelező több törődéssel, ellenőrzéssel annál több eredményt érhetünk el. A félévi értesítő lezár egy szakaszt gyermekeink munkájában. A második félévben — ami hosszabb is az elsőnél — bőven van mód a javításra. Az osztályzatok most — még idejében — figyelmeztetnek a hiányosságokra. A félévi bizonyítvány után, különösen a gyenge eredményt elért tanulók szülei feltétlenül keressék fel a tanárokat, hogy megbeszéljék velük a legfontosabb tennivalókat. Kislány-fehérneműk felújítása Tanácsunk elsősorban a többgyermekes édesanyáknak szól, akik alaposan megforgatnak minden ruhadarabot, mielőtt a rongyzsákba dobnák. Hirtelen nyúló kamaszlányaink kombinéi rendszerint bőségre még megfelelnének, de a sok mosástól az alsó és felső szegés mentén megkopnak, kilyukadnak. Nagy divat ismét a csipkés fehérnemű. Szatén, habselyem kombinókon éppúgy csipkék díszlenek, mint a nylonokon. Egy kis költséggel egy kis munkával meghosszabbíthatjuk ezeket a kis kinőtt komb'nékat is. Bármilyen színű kombinén szépen mutat a csipke, két méter ötven—nyolcvan centimétert elég is vásárolnunk belőle ahhoz, hogy alul és felül kívülre rávarrjuk az anyagra. A kopott szegéseket ezzel eltakarjuk, a lyukas részeket a csipke alá előzetesen bestoppoljuk. A 4—5 cm-es csipke is 8—10 cm meghosszabbítást jelent, amit még megtoldhatunk új, hosszabb vállpánttal is. Ha 20—25 cm-rel több csipkét veszünk, akkor még a mellvarrásra is kerülhet belőle, s ez nagyon szépen díszíti a kombinét. Tehát kis költséggel és kevés munkával divatos, szép, szinte új fehérneműt alakíthatunk a már kinőtt, itt-ott kopott leányka-holmikból. Török Györgyné Tanítógépek Angliában Angliában nagyon sok gyerek tanul kon olvashatja a leckét. Más készügépek segítségével. Egyes szerkezetek lékek viszont sokkal bonyolultabbak, rendkívül egyszerűek: dobozok, ame- Vannak olyanok, melyek szemléltető lyek papírtekercsre írt leckét tártál- és magyarázó filmeket mutatnak be a maznak. A gyerek göngyölíti a papír- diáknak, mások pedig hangokat és szalagot, s a dobozon levő kis abla- szövegeket mondanak. A szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a gépek rendkívül hasznosak, de csak akkor, ha jól feldolgozott leckét tartalmaznak. Azoknak a tanároknak, akik az ilyen gépek számára készítik a leckéket, előzőleg meg kell tanulniuk a módszereket. A brit közoktatási és tudományos osztály külön tanfolyamokat rendez azon tanároknak és tanítóknak, akik a „gépi oktatással“ foglalkoznak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gépek segítségével minden tantárgy, köztük a matematika, fizika és vegytan is tanítható. A gépek természetesen nem pótolhatják a tanítókat és tanárokat. Helyette lehetővé teszik, hogy ésszerűbben felhasználhassák idejüket, mert megszabadulnak az ismétlések rutinos munkájától, és több gondot fordíthatnak a pedagógiai színvonalra. Egészségügyi tennivalók télen o oo VASVÄRI ISTVÁN: Repülőgép Fenn egy gép száll, törzse karcsú; fehér, mint a tavi hattyú, alkonyodó napsugárba’ meg-megcsillan tiszta szárnya. lent a folyó vele fut, aztán erdők, kis faluk ... En a folyópartról nézem — dongó döng a messzeségben, alig zúgva, olyan szépen tűnik felhők seregében, már csak kicsiny pont lebeg, mint a foszló fellegek... ülMailül VÍZSZINTES: 1. A tenger szava. 5. Betegség jele. 6. Nyílás. 8. Zamat. 10. Libahang. 11. Laoszi néptörzs. 13. Embervonta, könnyű kétkerekű kocsi Távol-Keleten. 15. E napi. 17. Dísz. 19. Tova. 20. Szemével felfog. 22. Szellemi dolgozó. 23. Keszkenő. FÜGGŐLEGES: 1. Lakk. 2. Mesefilm (OZ). 3. Rangjelző szócska. 4. Szilárd víz. 5. Fél liter. 7. Veszteség. 9. Híres magyarországi borvidék. 11. Lom ikerszava. 12. Hasis közepe. 14. öreg. 16. Igavonó állat — névelővel. 18. Szín. 19. Energia. 21. Mutatőszó (ford.). 22. Végnélküli idő. Beküldendő a vízszintes 1., 13., 23. és a függőleges 9. számú sorok megfejtése. A réteges öltözködés fontosságának megismétlésével zárhatjuk a téli egészségügyi feladatok felsorolását. A régi idők öltözködése a nehéz téli ruhadarabokra épült. Ma azt mondjuk, minél több rétegű legyen a ruha, mert a rétegek közötti meleg levegő őrzi legjobban a test környezetében a szervezet-termelte hőt. Ezért jók a trikók, a gyapjúpulóverek, a szivacskabátok, amelyek nemcsak a több réteget képviselik, hanem izzadás esetén nedvszívók, esőben vízmentesek. A nedves test gyorsan párolog, hamar lehűl. A külső és belső nedvesség elleni védekezés a száraz lábbeli és [ a rétegesen könnyíthető meleg ruha ! a téli öltözködés legfontosabb kelléke. A helyes környezet kialakítása, a rendszeres szellőztetés, a vitamindús táplálkozás, és az okos öltözködés az egészség megtartásának téli titka. Olyan titok, ami ma már nem titok : senki előtt. Dr. Buga László SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. február 10. CtaMdlKHH ] „Míg a tél az ablakodra Jégvirágot hímezett, S te szobádban is vacogva Felpanaszlod a telet: Kint az erdők télt titkát Jégtündérek bontogatják ..." Valamikor kedvelt sző volt az, hogy „titok“. Titok volt az idegműködés, titka volt a vérnek és a vitaminnak. Egyszóval, titok volt, amit nem értett az ember. Ma a tifkok jörészéről lerántotta a leplet a tudomány; ma már csak árról lehet sző, hogy valami jő vagy rossz egészségünk érdekében, helyes vagy helytelen. Manapság nem beszélhetünk az erdő téli titkáról — akármilyen szép is az idézett versi — de beszélhetünk a télen is éltető friss levegőről, amiből még a szunnyadó erőkben is több van, mint másutt, és ezért, még a legcsikorgóbb időben is szükséges a rendszeres levegőcsere, a sorozatos szellőztetés és a naponkénti séta (no persze annak, aki munkáját nem a szabad levegőn végzi!) A téli tennivalók legfontosabbika a friss levegő biztosítása falun, városon, munkahelyen és otthon egyaránt. És mégis a legtöbb hiba a szellőztetéssel kapcsolatos, mert vagy kevés, vagy pok, vagy helytelen. A szellőztetés akkor helyes, ha a helyiség széndioxiddal és vízgőzzel szennyezett levegője minél hamarabb kicserélődik anélkül, hogy a falak és a helyiség bútorai lehűlnének. Tehát minél nagyobb ablakterületet kell kinyitni, és vele szemben ajtónyitás, a szellőztető megnyitása, vagy egyéb módon olyan légjáratot ajánlatos teremteni, ami a benti levegőt — ami természetesen melegebb, mint a külső — áramlással kicseréli. Megfelelő felületek felnyitásával három-négy perc elégséges ahhoz, hogy még egy tekintélyes légterű helyiség levegője is felfrissüljön. Ha sok a szellőztetés, a falak és a bútorok áthülnek, úgy hogy a szükséges hőmérsékletet csak fokozott fűtéssel tudjuk visszaszerezni. Helytelen, ha kis nyíláson át szellőztetünk, mert így nem cserélődik ki az egész helyiség levegője. Komoly egészségügyi hiba a téli túlzsúfoltság, amelynek rendszerint a fűtés miatti összezsúfolás az oka. A zsúfolt lakásban gyorsan elhasználódik a levegő, nem biztosítja a pihenéshez szükséges kényelmet és a fertőzések tovaterjedését elősegíti. Egy influenzás családtag az egész rokonságot megfertőzheti. Komoly téli egészségügyi feladat a helyes téli táplálkozás is. Kétségtelen, hogy télen az ember kalóriaszükséglete — már csak a hideg időjárás miatt is — megnövekszik. Ám ugyanakkor bizonyos munkák — például a mezőgazdasági munkák egyes formáinál — a téli hónapokban az iram csökken, és a kalóriaszükséglet nemhogy emelkednék, hanem kisebbedik. A téli táplálkozás akkor helyes, ha a zsírosabb — elvégre ilyenkor vannak a sertésvágások! — étrend mellett sorozatosan gondoskodnak főzelékfélék, savanyúságok, saláták fogyasztásáról is. Sőt még egy ellentmondással kell szembenézni: az ember C-vitamin szükséglete növekszik, áz ételek C-vitamin tartalma csökken. A téli táplálkozás hangsúlya tehát a C-vitamin tartalmú lehetőleg nyers ételek fogyasztásán van. Sok nyers savanyúkáposztát, feketeretket, csipkebogyóteát, almát, narancsot, banánt, cítrancsot (grep-fruit) kell ilyenkor fogyasztani. öreg nagyapát. Kegyetlen hideg szél süvített, a hófúvás nem akart szűnni. Vastag hótakaró borult a földre. Az erdő lakói fáztak, éheztek, s egyre csak az erdőhöz vezető utat lesték, gyakran kiment az erdőbe. Hátára Végre egy cinke megszólalt: — Mindnyájan csak korgó gyomrotokra gondoltok, de arra nem, ml lehet szegény nagyapóval. Egy öreg varjú azt javasolta, men'dolták az erdő vadjaira és madaraira ts. A kert mögötti réten gondosan lekaszálta nagyapó a füvet, majd megszárltotta és felrakta a padlásra. Andris nagyszülei az erdő mellett laktak. Kts házukat gyümölcsös és zöldségeskert övezte. Nagyapó és nagyanyó kora tavasztól késő őszig szorgoskodott a kertben nemcsak azért, hogy saját részükre megtermeljék a zöldséget, gyümölcsöt, de gon-i Nagyapó és az erdő lakói jenek el megnézni, ml történt vele. — En vagyok az erdő legöregebb lakója — mondta — jól Ismerem nagyapót, és tudom, hol a házuk. Majd elvezetlek benneteket. Az erdő lakói közül sokan összesereglettek, s elindultak nagyapó háza felé. Szegény nagyapó lázasan feküdt az ágyban. Egyszeresük felemelte a fejét és hallgatózni kezdett. — Ügy hallottam, mintha az ablakon kopogtak volna — mondta. Nagyanyó elhúzta a függönyt. A lámpa fénye hosszú csíkban megvilágította a havas udvart. Az ablakpárkányon ott állt az öreg varjú, mellette egy cinke és egy rigó. Az udvaron meg szép sorjában gyülekeztek: az őzike, a tapsifüles nyuszi, a rókakoma fiaival, sünike és még ki tudná megszámolni hány erdölakó. Egyszerre megszólalt mind a maga nyelvén és megköszönték nagyapónak a gondosságát és Jó egészséget kívántak neki. Nagyapó meghatódva nézte hálás kis védenceit, PARRAGHY JOHANNA Nagyanyó sok-sok napraforgót és sárgarépát ültetett. Tudta, hogy az olajos magvak megmenthetik a zord hidegben a kismadarak életét. A sárgarépa meg a négylábúak csemegéje ... Egy éjszaka csendes, puha léptekkel megérkezett az erdőbe a „fagykirály". Keményre fagyasztotta a földet, a levegőben a vízpárát, s nagy pelyhekben kezdett hullani a hó. Másnapra elnémult az erdő, nem énekeltek a madarak, s a vadak fázósan húzódtak össze a rejtekükben. Reggel, amikor nagyapó felébredt, látja, hogy hófehér a táj, s a cinkék és verebek felborzolt tollal gubbasztanak az ágakon. Odaszólt hát nagyanyónak: — Készítsd elő a csizmámat és a bundámat. Kimegyek a kertbe, meg az erdőbe, felállítom a madáretetőket és a vadaknak a szénaetetőt. Es ettől a naptól kezdve nagyapó vette a szénával megtömött zsákot, zsebelt telerakta napraforgó- és kendermaggal. — Az erdő lakót már ismerték, nem féltek tőle. De egy napon hiába várták a fó
