Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-29 / 30. szám
Oerchtesgadénból, Hitler ** egykor hírhedt „sasfészkéből“ érkezett jelentések szerint, sikerült Európában is meghonosítani a kínai vizekből származó növényevő halat, tudományos néven: Ctenopharyngodon idellaj. Egyelőre 1000 tenyészpéldány érkezett az NSZK-ba, amelyet a bajorországi Königssee nevű tóba bocsátottak. Alois Haas halászgazda az ottani haltenyésztőkkel tudósokkal és sporthorgászokkal együtt kíváncsian figyelik, vajon az ázsiai jövevény-halnak megfelelnek e az európai éghajlati viszonyok. Ha továbbra is jól tenyészik, teljesül a halastó-tulajdonosok vágyálma: meglesz az „önműködően és díjtalanul dolgozó vízalatti kaszálógép“, illetve növényevő hal, amelynek a húsa is kitűnő. A kínai ponty ugyanis annyira falánk, hogy rövid idő alatt szinte megtisztítja a halastavat minden útjába kerülő moszattól, fűtől, sástól, algától. Éles fogaival megőrli a „legrágósabb“ nádat is. A halastó-gazdáknak megtakarítja a vízalatti kaszálás tetemes költségeit, a fürdőzésre szánt tavak vizét pedig gondosan megszabadítja a növényzettől. Az új pontyfajta őshazája az Beszámoló a növényevő halról Amur középső és alsó folyása, ahonnan egyes kísérleti példányok a Szovjetunión keresztül elkerültek Lengyelországba és Magyarországra. 1966. őszén meghonosodott Ausztriában, onnan pedig Németországba jutott. A hároméves példányok kb. 40 cm hosszúak és másfél kilót nyomnak. Túl nagyok tehát ahhoz, hogy a portyázó csukák bekapják őket. Eddigi megfigyelések szerint csak 6—8 éves korukban ívnak. Tenyésztésük eredménye csak néhány év múlva lesz ismeretes, vajon megszokják-e viszonyainkat, vagy sem. A növényevő hal színe ezüstösen csillogó, pikkelyei lazán ülnek a testen. Népgazdasági jelentőségén kívül valóságos élményt jelent a sporthorgászok számára, hiszen egyes egyedek elérik a 20 kg súlyt. Amellett igénytelen, megél a Emelűhálóval a Vág Duna partján. Ki tudja, hálóját a szerencse ...? Légylárva csalik Ma már mindannyian ismerjük a '„csontkukac“, azaz légylárvával elért kitűnő horgászeredményeket, mégis nagyon kevesen vagyunk, akik ezt a könnyen hozzáférhető csalit rendszeresen használjuk. Több sporttárstól kértem már erre magyarázatot. A válasz rendszerint ilyen volt: „Kilométerekről rosszul vagyok a romlott hús szagától is, nincs gusztusom dögön termő nyűvekkel babrálni!“ HALSZELET PARADICSOMOS RIZZSEL Hozzávalók: 50 deka tengeri halfilé, 2 darab tojás, 15 dkg reszelt sajt, 15 dkg zsír, 2 dkg só, 2 dkg liszt. Elkészítése: A felengedett halszeleteiket megsózva lisztbe, felvert tojásba mártjuk. Majd megforgatjuk reszelt sajtban, s mint a párizsi szeletet, középforró hőmérsékletű zsírban kisütjük. Paradicsomos rizsköret: 20 dkg rizs, 4 dkg zsír, 1 dkg só, 3 dkg vöröshagyma, 10 dkg paradicsompüré, 2 dkg reszelt sajt, fél csomó petrezselyem zöldje, 1 gramm bors. A rizst a szokásos módon pároljuk. A paradicsompürét kevés zsírban áthevítjük. Sózzuk, vágott zöldpetrezselymet, törött borsot adunk hozzá és rizzsel összekeverjük. Tálaláskor reszelt sajttal szórjuk meg. 6 Ez előtt az érv előtt mindig meg kellett hajolnom. Most sem akarok vitatkozni. Csupán arra szeretném a sporttársak figyelmét felhívni, hogy nem kell feltétlenül romlott húson tenyészteni a légylárvákat, s mindvégig, még a horogra tűzésükkor is, elkerülhetjjik puszta kézzel való érintésüket. Az egész eljárás rendkívül egyszerű. Tapasztalataim szerint a siker egyedül azon múlik: a legyek számára vonzó „csalival“ el tudjuk-e érni, hogy petéiket az általunk kijelölt helyre rakják. Ilyen „csalinak“ legjobb az érett sajt, az olcsó sajttal összegyúrt lágy kenyérgombóc, a cukros vízbe mártott kenyérbél, sőt egy alkalommal a pontyozásból hazahozott puha málégombóccal próbálkoztam — teljes sikerrel. Lárvatenyészetemet a kert legtávolibb, árnyékos sarkában, kőrakásba ágyazva tartom. Egy konzerves doboz fenekét, belülről 4—5 mm-es vassal rostává lyukasztottam, s egy akkora befőttes üvegre tettem, amelynek a száját éppen befedi. A konzervdobozba rakom a „csalit“; a kikelő lárvák az üvegbe potyognak, ahol viszont már azt esznek, amit kapnak — rendszerint egy darab kenyeret. Ismétlem, csak a „csali“-nak kell vonzónak lenni a legyek számára, a kikelt lárvák igen szívósak, bármilyen ételfélén felnőnek. Altlaában egy héttel a tervezett horgászat előtt szoktam a tenyészetet felújítani, ugyanis 2—3 nap kell ahhoz, hogy a legyek a „csalit" elfogadják, azon a lárvák kikeljenek, s újabb 2—3 napig tart, amíg a lárvák felnőnek. Nem ritka, hogy egy-egy alkalommal több mint félig megtelik pondróval a literes üveg. Leginkább 2 légyfajta: a mindenki által ismert házilégy, és a nagy, fekete szőrös, kék dongó légy lárváira számíthatunk, ha a leírtak szerint járunk el. Különösen ez az utóbbi kitűnő csali. Ezt nevezik csontkukacnak és kétségtelen, hogy legegyszerűbben, legkönnyebben húsféléken tenyészthető. Am a dögszagot én sem viselem el, ezért amikor 4—5 törpeharcsavagy keszegfejjel „csalizom“ a dobozt, ugyanakkor néhány szalonnaszeletet az üvegbe is teszek. így a kőrakásba ágyazott tenyészüvegnek egy hétig felé se kell néznem. Addigra a halfejekből már csak csontok vannak és a lárvák szaga is elviselhető. Ha mégis erősnek találom, az „illatot“, szappanos vizet öntök az üvegbe, majd a száját papírral befogva jól öszszerázom, megfürdetem a lárvákat. Természetesen végül tiszta vízzel az „öblítést“ is elvégzem. Az így kezelt csontkukacok már valóban patyolattiszták, és semmivel sem gusztustalanabbak mint a földigiliszta. Kézzel nem szívesen nyúlok hozzájuk, tehát órarúgóból hajlított csipesszel fogom meg a kiszemelt példányt, az oldalán szúrom be a horog hegyét és a végén vezetem ki. így egymásután több lárva is feltűzhető a horogra. Minél hűvösebb helyen tartjuk, annál hosszabb ideig használhatók, de általában a kifejlődésük után egy héttel bebábozódnak a pondrók. A bábokat ne dobjuk el. Ha nylon zacskóba kötve meleg helyre tesszük, újabb néhány nap múlva legyek bújnak ki belőlük, így tehát ezekhez is egyszerűbben, könnyebben jutunk, mint* ha a szabadon szálldosókból fognánk össze azt a párszáz darabot. Biztos vagyok benne, aki egyszer rászánja magát és kipróbálja a fent leírtakat, nem fog csalódni. Meggyőződik arról, hogy a légylárva valóban egyike a legkevesebb fáradsággal megszerezhető és legeredményesebb csaliknak. Bozsér Zoltán A Dubná Skala i pisztrángkelteiő és nevelő (Foto: kovács) VADÁSZ HALASZ szennyezett és oxigénszegény vízben is. Feldolgozta: K. E.
