Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-29 / 30. szám
Bajai képek VA/VWWWN^W^W^V^^/WWVW^^ Június 30-án a Bajai Napok rendezvényeire érkeztünk Bajára. A három napig tartó ünnepségek keretében számos művészeti, ipari és mezőgazdasági bemutatóra, városfejlesztési és állattenyésztési ankétre került sor. Minket többek közt a Halászati Termelőszövetkezetek II. Országos Halfőző Versenye érdekelt, melyét az Oj Élet Halászati Termelőszövetkezet Petőfi-szigeti halászcsárdájában tartottak. Ám mielőtt sor kerül az ország legjobb halétel-készítőinek versenyére, dióhéjban ismerkedjünk meg vendéglátónk városával, Eajával, és az immár országos hírű Oj Élet tsz eredményeivel. * * • Ä Duna partján, Magyarország déli határának közelében fekszik Baja. Őskori város, régiségekkel^ látnivalókkal. A gazdag múltú, sok jót és rosz: szat átélt város a felszabadulás után indult igazán fejlődésnek. Környékén gabonatermesztéssel, sertéstenyésztéssel, gyű-, mölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoznak az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Rajthoz álltak a szakácsok A hosszúhegyi Kadar és őszibarack híres a környéken, de külföldön is keresett cikk. Ugyanakkor a város ipara is egyre fejlődik, terebélyesedik. Az odavetődő idegen egyhamar nem is tudja eldönteni mezőgazdasági vagy ipari jellegű városba érkezett. Most is látható emlékek idézik a város régi halászéletét. A felszabadulás előtt a kalocsai érsek bitorolta a halászok jogát és a bajai halász céh tagjai fizettek érte busás haszonbért. Keresetük, jnegélhetőségük hullámzott, akárcsak a vén Duna. A halászati termelőszövetkezet megalakulása óta azonban mind a halászok élete, mind a haltenyésztés terén ugrásszerű fejlődés tapasztalható. Erről azonban beszéljen a legilletékesebb Felvidéki István, az Oj Élet elnöke. — Termelőszövetkezetünk mintegy''8000 hold szabad vízfelületet mondhat magáénak. A Duna és ágai, valamint a Duna-völgyi csatorna hosszúsága 200 km-re becsülhető, ahol öt üzemegységben 100 halász működik. Emellett melléktermelésként 60 család kagyló feldolgozásával foglalkozik. Díszgombokat készítenek. A két termelési ág összjövedelme nem kevesebb, mint 10 millió forint évente. Az Oj Élet halászai a múlt évben 10 vagon csukát kerítettek hálóbí. Ily zsákmányra nincs példa az országban. A tsz az ország nagy részébe és külföldre is szállít halat. Ezenkívül három halászcsárdát tart fenn, ahol bográcsban főtt halászlé, roston sült csuka, harcsa, ponty, de angolnapörkölt is kapható. A jövőt illetően a tsz-nek kétirányú terve van. Nemcsak a hazai vizek halállományát fejlesztik, de növényevő halak külföldre szállítását tervezik. Ennek érdekében halkeltető állomások létrehozásán fáradoznak. * * * Amíg Felvidéki István elnökkel beszélgetünk, a tévé kamerái fényében és a sok kíváncsi éző szemének kereszttüzében 'elsorakoznak az ország halászati termelőszövetkezeteinek legkiválóbb szakácsai. Láthatóan izgatottan várnak az indulásra. Igaz, nem babra megy a játék, de a halászcsárdák hírnevéről, az illető tsz dicsőségéről'van szó, mely nem lehet közömbös a versenyzőnek. A bíráló bizottság tagjai minden mozdulatukat figyelik. Ugyanis a munka kezdetétől pontozással értékelik a főzéshez szükséges kellékek előkészítését, a hal tisztítását, Illetve mérik az időt, mikor kerül a bográcsba az étel. Három kiló halból és két és fél liter vízből kell tíz személy részére halászlevet készíteniök. A hal fajták szerinti összeválogatását a versenyzőkre bízták. A halászlé elkészítésére egy órát engedélyezett az értékelő bizottság. Volt mit nézni, amikor elhangzott a jelszó az indulásra. Asztalra kerültek a pontyok, harcsák, csukák. A versenyzők egy pontos ütéssel életüket vették a ficánkoló halaknak, majd a pikkelyek eltávolítása következett. Akadt olyan versenyző, aki először a vöröshagymát aprította, s ezt követően tisztította a halat. A versenyzők közül kitűnt egy tagbaszakadt," javakorabeli férfi. Az ismerősök Sobri Jóskának szólították, de később kiderült, hogy Farkas József a neve és a bajai Oj Élet Halászati Termelőszövetkezet nagybaracskai halászcsárdájának a főszakácsa. Hogy miért nevezték el Sobrinak? — Nem mertem tőle megkérdezni, mert olyan villámgyorsan járt kezében a jókora kés, mint valamikor Sobri Jóska betyár kezében a fegyver. Egy sző, mint száz; a kazdet kezdetén megjósoltuk (bocsánat!) Sobri viszi el a pálmát. A jóslat beteljesült. Jóska elsőként végzett a halak tisztításával. Az asszonynépség még javában tisztította a halat, amikor az ügyes szakács állványra akasztott bográcsa alatt lángra kapott a tűz. Hogyan sikerült a halászlé? Még most is számban érzem az ízét, zamatját. Nem csoda tehát, hogy a II. Országos Halfőző Verseny abszolút győztese és egyben aranyérmese Farkas József lett. A második helyezett, illetve aranyérmes Varga Piroska a Viharsarok híres szakácsnője. Salabert Lajos pedig a Velencei Halászati Termelőszövetkezet szakácsa angolnából készült pörköltjével aratott óriási sikert s szerzett aranyérmet. A galuskával tálalt pörkölt íze hasonlított a csibe, avagy a gyenge^ borjúpörkölthöz. A pártatlanság kedvéért azonban kérdezzük meg Móczár Margitot, az Országos Halászati Felügyelőség főkönyvelőjét, — aki jelen esetben a zsűri elnöke, — mi az általános véleménye a halfőző versenyről. Amint látták, a halászlé készítésében a férfiak remekeltek. Az asszonyok eléggé lassan dolgoztak. Tudniillik a verseny egyik fő célja, hogy a halász a kifogott halból a legmostohább körülmények között is gyorsan készítsen ízletes halászlevet. A bizottság a három fő alapanyag szerint bírálta az ételt. Hal, hagyma és paprika. Bármivel ízesítik is a halászlevet, a hal ízének kell kiütköznie és nem a paprikáénak vagy hagymáénak. Zsiradék, paradicsom vagy egyéb fűszerféle nem kell a halászlébe. Amikor tudomásunkra jutott, hogy Móczár elvtársnő maga is híres halfőzö, kértük, mondjon közelebbit a halászlé elkészítéséről. f— Tévedés, ha azt hiszik, Munkában a bíráló bizottság hogy nagy tudomány kell a főzéshez. Nincs titka a halászlének. Csupán egyet kell megjegyezni, hogy a nyersen elkészített halat és apróra metélt hagymát egyszerre kell a tűzre tenni, majd amikor forrni kezd, akkor adjuk hozzá a paprikát, esetleg a hüvelyeseket. A hal fajtáinak megválasztása viszont az izlés dolga. Például a bajaiak csuka nélkül nem főznek halászlevet. Igaz, tíz-húsz por-Farkas József a halfőzőverseny abszolút győztese ciőhoz csupán egy darabot adnak. Ha megfigyelték, amíg Farkas csukával főzte a halászlevet, Pocza Józsefné (szintén aranyérmes) a Szolnoki tsz budapesti halászcsárdájának szakácsnője nélkülözte azt, mert szerinte erős a csuka íze. * * * Természetes, hogy a kitűnő halászlére, angolnapörköltre csúszott a jő Kadarka, melynek igazán nem kellett cégér. A jó ízektől eltelve, a gyöngyöző Italtól kissé mámorosán búcsúztunk az árnyas erdők szegélyezte Duna-menti várostól, Bajától. Vendéglátóink kedvessége, gondoskodása nem ismert határt. Ügy gondoljuk, ezt mindenki elmondhatja, aki részt vett a jól szervezett, szórakozásban és látványosságban gazdag Bajai Napokon. Sándor Gábor HALVAGDALT Hozzávalók: 45 dkg tengeri halfiié, másfél zsemle, 3 dkg hagyma, 10 dkg zsír, 1 csomó petrezselyemzöldje, 1 tojás, 1 gramm törött bors, 1,5 gramm só, piaci szerecsendió. Készítése: A zsemlét beáztatjuk, majd jól kicsavarjuk. A halat feldaraboljuk, és a kicsavart zsemlével együtt húsőrlő gépen ledaráljuk, a' finomra vágót petrezseslyemzöldjét vele megfuttatjuk, hozzátesszük a ledarált halhúshoz és a zsemléhez. Hozzáütjük a tojást, a zsemlét belekeverjük, megsózzuk, borsozzuk és összegyúrjuk. A masszából formáljuk a vagdalt szeleteket. Serpenyőben, felhevített zsírban a szeletek mindkét oldalát pirosra sütjük. Burgonyapürével, sült burgonyával vagy más körettel tálaljuk.
