Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-22 / 29. szám
Június 25-én az ipulyviski sziivelkezet 40 környékbeli méhészt fogadott. Látogatásuk célja az anyanevelés és a pempőtermelés korszerű módszereinek gyakorlatban történő tanulmányozása volt. Az ezzel kapcsolatos előadásokat Zábrensky Imre és Banzi Boldizsár méhészeti szaktanítók és a szövetkezet méhésze, a járási vezetőség tagja, László Tibor elvtárs tartották. Bállá József elvtárs, a szövetkezet elnöke szívesen látta vendégül a jelenlevő méhészeket. Tudomásunkra jutott, hogy László elvtárs, aki a Hrádoki Méhészeti Szakiskolán szerezte gazdag tapasztalatait, a rábízott 110 méhcsaládnál rendszeresen kiváló eredményt ér el a méz, a pempő és a méhméreg termelésében. Azért látogattuk meg őt, hogy közkinccsé tegyük módszereit. Ott kell kezdenünk, hogy idén a kezdeti kedvezőtméheket söprűnk a méztérbe. Nagyon ügyeljünk arra, hogy az anya a költőtérben maradjon. E művelet után a mézteret a benne levő keretekkel és méhekkel együtt leemeljük, és egy sűrűn dróthálózott rostára helyezzük, hogy a bentrekedt méhek elegendő levegőt kapjanak. A mézteret hűvös, sötét helyre kell tennünk. Természetesen, László Tibor a kerettel, tőle a harmadik a vendéglátó gazda, Balta József elotárs. Fényképek: Námer 6., Ipolyvisk len, hűvös időjárás ellenére is családonként akácmézből 14 kilót pergetett, ugyanakkor minden egyes kaptárban táplálékul öt—hat kiló mézet hagyott. Emellett nem kevesebb, mint 200 g méhmérget i6 termelt. A leglényegesebb azonban a pempő, melyből évente 1000 grammot ad el a Slovakofarmának. arra is gondolunk, hogy a melleknek elegendő élelem álljon rendelkezésükre. A méztér eltávolítása utáni órában, amikor a méhek érzik az anyátlanságot, rakjuk be a műbölcsös kereteket (rendsze rint két keretet, egyenként 3—3 léccel, egy lécen körülbelül 30 műbölcsővel). tett viaszba mártunk, végül újból vízbe, hogy a műbölcsőt gyorsan, könnyen lehúzhassuk a fáról. Amikor már elegendő műbölcső áll rendelkezésre, 8—9 mm-es egyforma méretűre kurtítjuk, s nyílásaikkal lefelé a lécekre ragasztjuk. A műbölcsős kereteket természetesen a téli időszakban kell elkészíteni. Tudnunk kell azonban, hogy a pempő kiszedése után több alkalommal is használhatjuk a műbölcsös kereteket. További művelet A műbölcsők fenekét vékonyan megkenjük pempővel, hogy az áthelyezett álca könynven odatapadjon. A méhek az lyen bölcsőt szívesen gondozóik. A lárvákat mindig ugyanitól a családtól vesszük, mégledig olyan keretitől, melyben egynapos lárvák vanuuk. A kitett keretet éles késsel visszavágjuk, hogy a lárvákat lapos fapálcikával könnyen kiemelhessük és a műbölcsők aljára helyezhessük. A művelet gyors befejezése után a belárvázott kereteket a leválasztott méztérbe tesszük. Ugyanakkor a méheket mézből készített szörppel etetjük naponta kétszer, esetenként 0,5 literes adagban. A méztér leválasztásától számított huszonnegyedik órában a költőtér fölé az anyarácsrafü ) viszszatesszük a mézteret, mert a kis időre anyátlanított rész méhei akkor már elfogadták a bölcsőket, s újratörténő anyásítás után is gondozz'ák azokat. Azonban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hordástalan napokon a föntebb emlftett adagban serkentsük a pempőtermelésre beállított családokat. Argus szemek figyelik a pempőtermelés új módját mészetesen mindig az első széria adja a legtöbb pempőt. Minden további alkalommal kisebb az eredmény. Ipolyvisken például idén a beállított öt családtól az első szériában 8 dkg pempőt szedtek, ami igen jó teljesítmény. Kitűnő családnak számít, amelyik 120—130 anyabölcsőt elfogad, de már érdemes az olyan családokkal is foglalkozni, melyek 60—70 bölcsőt gondoznak. Ha ettől kisebb számú bölcsőt fogadnak el, föltétien térjünk át újabb családokra, melyeket jóelőre felkészítettünk pempőtermelésre. Idén az ipolyviski szövetkezet 75 ezer koronát tervezett a méz, a pempő és a méhméreg értékesítéséből. Ettől jóval nagyobb az az érték, melyet a méhek a növények beporzásénál, megtermékenyítésénél végeznek. Sajnos, ezt az ingyenes munkát sok helyütt nem értékelik eléggé. Hoksza leivé« Pempőtermelési ípSi“Tke“k Méhészeink körében főképpen az anyátlanítással történő pempőtermelési módszer a leg ismertebb, ami éppen az anyátlanítás következtében nem veszélytelen, vagyis nagyon megbosszulhatja magát, mert az anya eltávolításával a petézés teljesen szünetel. Ellenben a Visken alkalmazott módszer, — vagyis az anya jelenlétében történő pempőtermelés — sem miféle veszéllyel nem jár, mert a családok fejlettek, népesek maradnak, nem esnek vissza, mert a fiasftás folyamatos. Az anya jelenlétében történő pempőtermelés legfontosabb előfeltétele, hogy a családok népesek, sok fiasítással és fiatal méhhel ellátottak, vagyis erősek legyenek. Ha ez a követelmény fennáll, akkor semmi akadálya annak, hogy a költőtérből négy fiasításos keretet a méztérbe helyezzünk, s helyükbe egyszer bepetézett, üres kereteket rakjunk. Ezekbe ugyanis az anya szívesen petéz. A kilencedik napon, amikor a behelyezett Hasított keretek födöttek, három keretről fiatal A műbölcsőszéria készítésének módja Puhafából műbölcsőmintát faragunk (hasonlót, mint az Igazi), melyet hideg vízbe, majd háromszor egymás után melegí-A pempőskeretek kiszedése a műbölcsők berakása utáni 72. órában történik. Ugyanannál a családnál négy—öt alkalommal megismételhetjük az említett pempőtermelési műveletet. Ter-A tanulmányi »söpört tagjai
