Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-22 / 29. szám

AZ IMMÄR HETEK ÖTA húzódó kö­zel-keleti válság még mindig legége­tőbb problémája az ENSZ-nek, és vál­tozatlanul nyugtalanítja a világ köz­véleményét. Bár pillanatnyilag hall­gatnak a fegyverek, a Szuezi csatorna használhatatlansága egyre fenyege­tőbb mértékben befolyásolja a világ népeinek gazdasági kilátásait. A nyu­gati országokban máris felemelték a benzin árát, mivel a Perzsa öböl vidé­kéről érkező olajszállító hajók egész Afrikát megkerülve nagyobb költség­gel, csak késésekkel érkezhetnek meg az amerikai és nyugat-európai kikö­tőkbe. Másrészt súfyos károkat szen­vednek azok az arab államok is, ame­lyek részére a nyersolaj jelenti az állam jövedelmének legfontosabb áru­cikkét. Hosszú előkészületek után végre Odd Bull norvég tábornok, az ENSZ- fegyverszüneti bizottság parancsnoka kedden bejelentette, hogy a megfigye­lők, svéd és francia tisztek hivatalo­san megkezdték működésüket a Szue­zi csatorna térségében húzódó tűz­­szünetl vonalon és ezentúl módjukban áll jelentést tenni a fegyverszünet esetleges megsértéséről. Az ENSZ-ből szerzett értesülések szerint U Thant 33 megfigyelőt szándékszik kinevezni a csatorna övezetébe. Sok gondot okoz a fegyverszüneti bizottságnak a szem­ben álló feleknek az a vitája, amely a csatorna jelenlegi hadi célokat szol­gáló használatáról folyik. Izrael ugyanis a keleti oldalon őrnaszádokat kíván használni azzal a megindokolás­sal, hogy a Szuezi csatorna nemzet­közi víziút és azt követeli a fegyver­szüneti bizottságtól, hogy a tűzszüneti vonalat a csatorna közepén ismerjék el. Ezzel szemben az EAK kormánya a csatornát saját fenségterületének deklarálja és tiltakozik izraeli hajók jelenléte ellen a csatorna vizén. A múltheti kairói „kis csúcskonfe­rencia“ két résztvevője, Boumedien algériai és Aref iraki elnök e hónap 17—18-án Moszkvában tárgyalt Koszi­gin miniszterelnökkel, Brezsnyevvel, az SZKP KB-a főtitkárával, valamint a Szovjetunió más vezető személyiségei­vel is, hogy informálják őket az arab vezetők kairói konferenciájának ered­ményeiről. A szovjet vezetők viszont a szocialista országok kormányai és kommunista pártjai vezetőinek buda­pesti értekezletéről tájékoztatták az arab államférfiakat. Boumedien és Aref kiemelték, milyen nagy jelentő­séggel bír a Szovjetunió és a szocia­lista országok minden vonalon meg­nyilvánuló támogatása az arab, népek harcában Izrael és az imperialista körök ellen. A tárgyaló felek meg­egyeztek abban, hogy az izraeli táma­dás következményeinek felszámolása a legfontosabb előfeltétele a békének Közel-Keleten. Az arab államok a jö­vőben is törekedni fognak a Szovjet­unió és a szocialista országok iránti kapcsolatok megerősítésére. Amint a kairói A1 Ahram jelentette, a Szovjetunió a következő hat hónap alatt 350 000 tonna gabonát szállít Egyiptomnak. A néhány héttel ezelőtt aláírt szerződés értelmében az EAK más fontos élelmiszert is kap a Szov­jetuniótól, mint pl. 30 000 tonna cuk­rot. Amint már a napi sajtó is beszá-Tilos és kötelező Görögországban Az elmúlt napokban Geneben fel­tűnő bizonyítékok kerültek napvilágra a görög kormányzat által gyakorolt sajtócenzúráról. Panosz Kokkasz, az athéni Elestherta című lap szerkesztő­je elhagyta Görögországot és szám­űzetésbe vonult, de magával hozta a Nemzetközi Sajtóintézet egyik konfe­renciájára a kormányzat titkos sajtó­cenzúra rendeletének egyik másolatát. A rendelet szerint: THos bármiféle cikket, kommentárt, ntranyagot közölni vagy átvenni bár­mely forrásból, akár belföldről, akár pedig külföldről, amely valamiképpen tiszteletlen hangot üt meg, illetve köz­vetlenül vagy közvetve bírálja az el­nököt, a kormányzat tagjait, illetve kötelességeik teljesítése közben tett lépéseiket. Tilos bírálni vagy bármely módon gyalázni külföldi államfőket. Tilos olyan történelmi beszámoló­kat közölni, amelyek a múltra utalva feléleszthetik a szenvedélyeket és meghosszabbíthatják a nyugtalanságot. Tilos fordításban oly történelmi be­számolók vagy akár híranyagok köz­lése, amelyek rendszerváltozásokra, lázadásokra és forradalmakra utalnak és alkalmasak arra, hogy bármikép­pen lejárassák vagy csökkentsék más rendszerek vagy államfők tekintélyét. Tilos külföldi rádióadások szövegé­nek közlése, amennyiben azok bal­oldalt irányzatúak, s nem szabad kö­zölni híreket a Görög Kommunista Pártról sem. Nem közölhetők a baloldali szerve­zetek anyagai; ez vonatkozik az EDA- ra és a hozzá közelálló szervezetekre is. Nem közölhetők karikatúrák és fo­tók, amennyiben azok bármiféle vo­natkozásban tiszteletlenek a királyt család, a bíróság, a kormányzat szu­verén tagjaival, a fegyveres erőkkel és általában az állami intézmények működésével szemben. Nem közölhetők naplók, humoros cikkek, színmüvek vagy filmek szá­mára készített munkák, sem könyvek, amelyek tiszteletlenek a fentiekben említett személyekkel szemben. Tilos kiadni bármit is, ami a hiva­talok véleménye szerint ártalmas a kormányzat munkája szempontjából. Az újságoknak a mindennapi nyelve­zetet kell használniuk, s tilos az egyes publikációknál alkalmazott népieske­­dö nyelvezet. Az ilyen nyelvezetben írt szövegeket a hivatalok teljes egé­szében törlik. Kötelező az alábbi szövegek köz­lése: A király beszédei és a bíróság köz­leményei. Az elnök vagy a kormány tagjainak beszédei, nyilatkozatai vagy kommü­nikéi; a kormányzat munkájára vo­natkozó hírek, a miniszterek tevé­kenységének Ismertetése; ezekből az anyagokból semmit sem lehet kihagy-0 SZARAO FÖLDMŰVES 1967. július 22. ni. A minisztérium sajtóosztálya tájé­koztató szolgálatának közleményei minden kihagyás nélkül. Az athéni hírügynökség által köz­vetített külföldi táviratok, amennyi­ben azok a görögországi helyzetre vo­natkoznak, ugyancsak kihagyás nél­kül. A Szolgálati Iroda által vagy az Iroda jóváhagyásával fotóriporterek közvetítésével kapott fényképfelvéte­lek a kormányzat tevékenységéről. Naponta legalább egy kommentár a kormányról és munkájáról. A görög katonai rendszer újra élet­be léptetett egy Görögország náci megszállás idejéből származó tör­vényt, a színházak és más nyilvános látványosságok cenzúrázására. Minden darab szövegkönyvé* két példányban az Ellenőrző Hivatalhoz kell beter­jeszteni, amely jóváhagyását minden egyes oldalon vörös tintával és pe­cséttel jelzi. Az előzetes cenzúrát kö­vetően az Ellenőrző Hivatal tagjai a kosztümös próbákon is megtekintik a darabot és csak ezután adják meg a végső engedélyt. (Magyarország The Sunday Times) A z utolsó hónapok nemzetközi * eseményei arról tanúskodnak, hogy a háborús veszély megszünteté­séhez nem elegendő két-három tűz­fészek lokalizálása. A hosszasan hú­zódó vitás kérdések, amelyeket a múltban nem egyszer könyveltünk el egyszerű kézlegyintéssel, már egyálta­lában nem bizonyulnak kevésbé ve­szélyesebbeknek, mint az annyira ti­pikus válságos zónák. Jó példa erre Ciprus is. Ezt a szigetet, ahol gyakran aránylag hosszantartó békés állapotok után hirtelen véres zavargások törnek ki, a közvélemény nem tartotta annyi* ra egy komolyabb háború gócának, mint inkább hosszasan húzódó politi­kai viszályok színhelyének. A görögországi összeesküvés, Euró* pa utolsó három évtizedének első ka? tonai államcsínye, nemcsak magára Görögországra nyomta rá bélyegét. Az Athénből, Nikóziából és Ankarából érkező hírek az utóbbi napokban sejt­­tetik, hogy a jelenleg a görög király* ság sorsát irányító tábornoki junta Ciprusra is ki szeretné terjeszteni ha­talmát. Az elmúlt napokban Nikőziá­­ban tárgyalások folytak le Tafall, az ENSZ főtitkárának személyes megbí­zottja és Makariosz érsek, Ciprus el­nöke között. Az eddigi jelentések sze­rint az ENSZ titkársága és Makariosz megállapodtak abban, hogy a ciprusi kérdés megoldásának alapjául az 1965 évi ENSZ-határozat tekintendő érvé­nyesnek, amely hangsúlyozza, hogy a sziget függetlenségét és területi épsé­gét minden körülmények közt tiszte­letben kell tartani. Ezt a nézetet vallja Csehszlovákia és a szocialista országok, de a kapi­talista államok egész sora is. Kérdés azonban, milyen mértékben hajlandók respektálni ezt a határozatot azok, akik a szigeten közvetlenül érdekel­tek. Úgy látszik az athéni tisztek nem molt róla, a még mindig New York­ban tartózkodó Gromiko szovjet kül­ügyminiszter levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez, amelyben rámutat, hogy az Izrael által provokált összetűzések a Szuezi csatorna térségében igen veszélyesek és újra komolyabb háborús konflik­tust vonhatnak maguk után. Ezért a Biztonsági Tanácsnak oda kell hatni, hogy Izrael visszavonja csapatait a megszállt területekről. Az Egyesült Államok népét a már évek óta húzódó vietnami háború mel­lett újabban súlyos belpolitikai gon­dok is nyugtalanítják. A New Jersey állambeli Newark iparvárosban a la­kosságnak több mint 00 százalékát ki­tevő néger része 5 napon át csatatérré változtatta az utcákat, miután a vá­rosi hatóságok éveken át semmibe sem vették jogaikat és nem igyekez­tek megoldani nyomorúságos helyze­tüket. A zavargásoknak a hírek sze­rint 24 halálos áldozata és ezernél jó­val több sebesültje van. A helyi rend­őrség katonai segítséggel bírta csak helyreállítani a rendet. Vasárnap a zavargások a közeli Plainfield város­kára terjedtek át, ahol egy rendőr egy hétéves néger fiúcskát lőtt le és az elkeseredett négerek a tettest agyonverték. Newark város börtönei teljesen megteltek. A hét elején kissé lecsillapodott a színes emberek fel­háborodása és a néger lakosság kép­viselői megállapodást kötöttek New Jersey kormányzójával, amely alapján kivonták a katonaság (nemzeti gár­da) egységeit és a rendőrcsapatokat a néger negyedekből és maguk a né­gerek vállalják a felügyeletet. Az egyezmény azonban kimondja azt is, hogy meggyorsítják a négerek jogos panaszainak orvoslását. Vasárnap súlyos sztrájk bénította meg Amerikában a vasúti forgalmat. Negyvennyolc órai munkaszünet után azonban Johnson elnök új törvényt írt alá, amely arra kényszerítette a sztráj­koló vasutasokat, hogy újra felve­gyék a munkát és halasszák el 90 napra a sztrájkot. Ezt a törvényt a kongresszus Washingtonban néhány órás tárgyalás után hagyta jóvá. Az elnök az új törvénnyel kapcsolatban kijelentette, hogy feltétel nélkül foly­tatni kell a fegyverek és az utánpót­lás szállításait Vietnamba. A vasutas­­szakszervezetek és a munkaadók kö­zött fennálló ellentétek, amelyek az új törvény értelmében 90 nap alatt oldandók meg, már csaknem egy éve nyugtalanították a magánkezekben le­vő vasúti társaságok alkalmazottait. Nagy Britannia legjövedelmezőbb gyarmatán Hongkongban már csak­nem két hete tartanak a kínai lakos­ságának véres tüntetései. Carrer brit tábornok, a távol-keleti haderő pa­rancsnoka legutóbb bejelentette, hogy a szigeten állomásozó 9000 angol ka­tona elegendő a rend fenntartására. (SM) Az NDK parlamenti választásai után alakult Népi Kamara első ülése alkal­mából pionírok virágokkal üdvőzlik az NDK Államtanácsa elnökének helyetteseit — jobbról balra — Willy Stoph-ot, Friedrich Ebert-et, Dr. Gün­ter Mittag-ot, Heinrich Homann-t és Hans Rietz-t. Foto: Zentralbtld O A nigériai polgárháború. Gowon tábornok, a lagoszi központi kormány feje rádióbeszédben hívta fel az el­szakadt Biafra tartomány lakosságát, hogy ne ismerjék el a szakadárok ve­zérét, Ojukwu alezredest és csatlakoz­zanak a központi kormányhoz. A köz­ponti kormány egységei veszedelme­sen közelednek Enugu városhoz és megszálták Nsukka egyetemi közpon­tot, amely mintegy 60 km-re fekszik Enuguhoz. A lagoszi erők közben megkezdték Biafra megszállt terüle­tein élő külföldiek evakuálását. Q A brit haderő csökkentése. Nagy feltűnést keltett NATO körökben a londoni kormánynak e napokban ki­adott „Fehér Könyve“, amely szerint Nagy Britannia tíz éven belül meg akarja szüntetni a „Szueztől keletre“ fnnálló katonai státuszát, beleértve malaysiai és singaporei támaszpont­jait is. Az angol hadsereg egységei már a jövő év elején kiürítik a dél­­arábiai Adent, majd fokozatosan el­hagyják a távol-keleti támaszpontokat is. A nagy leépítés keretében a flotta sem kaphatja már meg a tervezett anyahajakat, csak új rendszerű heli­kopterekkel és elhárító rakétákkal felszerelt könnyű cirkálókat és rom­bolókat kap. A Fehér Könyv szerint a brit haderő 75 000 katonával és mintegy 13 000 tengerésszel csökkenti létszámát, azonkívül pedig elbocsájtja 80 000 civil alkalmazottját is. A Healy hadügyminiszter által kom­mentált brit intézkedés máris erős visszatetszést okozott Washingtonban, bármennyire is hangoztatják London­ban, hogy Wilson kormánya továbbra is nagy fontosságot tulajdonít NATO- beli kötelezettségének. Q Elveszett a kapcsolat a „Sur­veyor 4“-el. Miután az amerikaiak holdszondája, a Surveyor 4 valószínű­leg elérte a Holdat, előtte néhány perccel azelőtt elvesztette rádióössze­köttetését a pasadenai megfigyelő­állomással. Nincs kizárva tehát, hogy az óriási költségekkel készült űrlabo­­ratóríum szétzúzódott a Hold felszí­nén. Az amerikai kutatócsoport Pasa­­dénában már le is mondott arról, hogy helyre lehetne talán még hoznia a rádiókapcsolatot. A tudósok feltétele­zése szerint a Surveyor belsejében robbanás történt. Q Bolgár kormányküldöttség Mon­góliában. Kedden Todor Zsivkov bol­gár miniszterelnök vezetésével bolgár párt- és kormányküldöttség érkezett Mongólia fővárosába, Ulánbátorba. Q A francia haditengerészet újsze­rű rakétákat próbált ki, amelyék atomfejekkel is elláthatók és tenger­alattjárók alól is bevethetők a víz alatt. © Béremelések Nyugat-Németor­­szágban. Az Észak-Rajna-vesztfáliai vas- és acélipari munkások bére októ­ber 1-vel óránként 12 pfenniggel, a hivatalnokok fizetése pedig havi 24 márkával emelkedik. Az új fizetési rendszer 210 000 alkalmazottat érint. G „Mini-aknák“. Az amerikai had­erő új fegyvert akar bevetni Vietnam­ban, az ún. miniaknákat. Az alig pénz­darab nagyságú kis aknáknak a fel­adata az lenne, hogy repülőgépről nagy tömegekben elszórva nehezen ellenőrizhető dzsungel-terepen a rá­lépő ellenséges katonák általi robba­násokkal figyelmeztesse a megszálló haderőt. Az előzetes bejelentések sze­rint ezek a kis aknák nem okoznak súlyosabb sérüléseket. Nos, a tények az ellenkezőjét bizonyítják a bejelen­tett híreknek: Egy amerikai repülő­gép a floridai partok fölött válságos helyzetben kénytelen volt megszaba­dulnia miniaknáitöl, amelyek aztán több személy súlyos sérülését okozta. Egy altiszt megvakult, többen pedig súlyosan megsebesültek. véletlenül használják ki jelenlegi hely? zetüket arra, hogy az eddiginél éle­sebben támadják a jelenlegi ciprusi kormányt. Ezért keres segítséget Ma­kariosz az ENSZ-nél U Thant szemé­lyes megbízottjával folytatott megbe­szélése révén. Az összeesküvés veszélyére hívta fel a figyelmet nemrégen a Szovjetunió kormánya is, épp úgy mint Dr. Kü­­csük, a Cipruson élő török kisebbség vezére, aki Nagy-Britannia, Görögor­szág és Törökország kormányaihoz in­tézett leveleiben mutatott rá a sziget tervezett bekeblezésére az athéni kor­mány által. Dr. Kücsük hangsúlyozza, hogy a Cipruson élő törökök tiltakoz­nak az ellen, hogy Görögország állan­dó fegyverszállítmányaival látja el a szigeten állomásozó csapattesteit. A ciprusi kisebbségi vezér nézetét osztja Törökország kormánya is, mely­nek külügyminisztere kifejtette, hogy az erők egyensúlyának megőrzése nél­külözhetetlen a Földközi tenger térsé­gében. Az elmúlt napokban a nikóziai par­lament új törvényt szentesített, amely­nek értelmében a Cipruson állomásozó görög katonák közigazgatási szem­pontból a sziget törvényeinek köte­lesek magukat alávetni. Ez az intéz­kedés lényegesen hozzájárulhat a fe­szültség enyhüléséhez, azonban még­sem zárja ki a hamu alatt lappangó tűz veszélyét. Jelenleg ugyanis szá­molni kell nemcsak a nikóziai intri­kákkal, hanem az Athénben szított fondorlatokkal is. De nem kerülheti el a figyelmünket az sem, hogy Cip? rus az arab és Izraeli partok közeié? ben terül el. A sziget bekeblezésére irányuló ter­vekre utal Georgadzisz ciprusi belügy­miniszter athéni látogatása is. Elter­jedtek már olyan hírek is, melyek szerint Törökországot bizonyos terüle­tekkel kártalanítanak. A görög tábor­nokok jelenleg nagyon igyekeznek tervüknek megnyerni a sziget görög lakosságát, és el akarják hallgattatni azokat a ciprusi politikusokat, akik ellenzik a sziget egyesítését Görög­országgal. így pl. szívesen látnák, ha Makariosz elnök leváltaná Kleridiszt, a ciprusi parlament elnökét, aki nyíl­tan támadja az új katonai rendszert Athénban. A sziget csatlakozása Gö­rögországhoz óhatatlanul maga után vonná stratégiai helyzetének erőtelje­sebb kihasználását az Észak-Atlanti Paktum keretében, mert Görögország mint a NATO tagállama bizonyára fel­ajánlaná Ciprust a nyugati katonai tömb céljainak. Ez pedig nem kis veszélyt je­lentene a sziget lakói számára, mivel katonai konfliktus esetén hazájuk há­borús események színhelyévé válna. A sziget bekebelezésének előkészüle­tei azonban mégis terv szerint foly­nak. Gyakran érkeznek oda az athéni katonai kormány képviselői, hogy jobboldali körök vezetőivel tanácskoz­zanak. Egyike volt ezeknek a látoga­tóknak e napokban Dionizisz tábor­nok, a görög hadsereg-parancsnok he­lyettese. A ciprusi reakciós sajtó igen erős • kampányt kezdett a sziget Gö­rögországgal való egyesítése érdeké? ben. Makariosz elnök azonban hem hajlandó kapitulálni a jobboldali kö? rök előtt, és így előreláthatóan hosszú belpoliitkai harcra van kilátás. Mivel szuverén országok belügyeibe nem szabad beavatkoznia külső hatalom? nak, a ciprusi kérdés is csak a sziget népe érdekeinek megfelelően oldható meg — esetleg az ENSZ segítségével. De miért éppen most fejtenek ki oly élénk tevékenységet az athéni po­litizáló tisztek? Talán azonosíthatjuk magunkat azzal a nézettel, hogy az új kormányrendszernek Athénban sür­gős szüksége van külpolitikai sikerek­re. Érdeke ez az Egyesült Államoknak és a NATO tagállamainak Is, akiknek nagyon is megfelel a görög kormány reakciós politikája! Említést érdemel ezzel kapcsolat? ban Grivasz tábornok személye is, aki­nek vezető szerepe volt a ciprusi fel? szabadító harcban. A szigeten nagy népszerűségnek örvendő, jobboldali irányzatú törzstiszt nyomatékosan hangoztatja a sziget csatlakozását Görögországhoz, és közvetlenül az athéni puccs után üdvözlő távirattal köszöntötte az összeesküvés szerve? zőit. Kétségtelen tehát, hogy a reak? ciős ciprusi köröknek van kire tá? maszkodniuk. És amennyiben a görög kormány tárgyalásait a törökökkel siker koronázná, Makariosz elnöknek csak nehezen sikerülne megakadá­lyoznia a sziget egyesítését Görögor? szággal, amelynek tervei Athénben már évekkel ezelőtt elkészültek. A görög tábornokok régi tapasztalatok? kai rendelkeznek már összeesküvések szervezésében és nem is okozna nekik nagy gondot szándékaik valóraváltása a szigeten. Cipruson sajnos még min­dig nincs egységes baloldali mozga­lom, amely hatásosan támogathatná az ottani demokratikus gondolkodású politikusok tevékenységét. Peter Rival Mi vár Ciprusra ? I szemle Pillantás a nagyvilágba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents