Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-30 / 52. szám

Az elmúlt hétre ismét jelentős külpolitikai események ‘voltak jellemzők. Közülük kiemelhető az európai szocialista országok külügyminiszterei­nek varsói tárgyalása, a vietnami helyzet alakulása, a görög események. A szocialista országok külügyminisztereinek közleménye Amint ismeretes, 1967 december 19—21-én Varsóban tanácskoztak az európai szocialista országok külügy­miniszterei. A tanácskozás résztvevői behatóan vizsgálták a közelkeleti helyzet fejleményeit, és ebben a kér­désben kicserélték információikat, valamint nézeteiket. Megállapították, hogy a Közel-Kelet még mindig a fe­szültség jegyében áll és Izrael to­vábbra is megszállva tartja az arab államoktól elrabolt területeket. A hely­zetet kihasználva politikai és más előnyökhöz akar jutni. Az óriási nem­zetközi jelentőségű Szuezi csatorna frontvonallá változott és szünetel rajta a hajózás. A másfél millió arab menekült rendkívül nehéz körülmé­nyek között él. A külügyminiszterek az említett tényekre hivatkozva meg­állapították, hogy ebben a térségben robbanásig feszült a helyzet. A szán­dékosan felszított feszültség mögött Imperialista erők, elsősorban az Egye­sült Államok állnak. A külügyminiszterek elsősorban a szocialista országok szolidaritásáról és támogatásáról biztosították az arab államokat, üdvözölték az arab egy­ségre irányuló törekvéseket és leszö­gezték, hogy a közel-keleti béke hely­reállításának fő és elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok vissza­vonása az arab államok valamennyi elfoglalt területéről a j június 5-e előtti állásokba. Hivatkoztak a Biz­tonsági Tanács határozatára, amely szintén az izraeli csapatok visszavo­nulását javasolta. A miniszterek azonban az említett javaslatok mellett kihangsúlyozták azt is, az ENSZ minden tagállamának el kell ismerni, hogy mindegyikük­nek joga van önálló nemzeti állam­ként létezni. Ezután a miniszterek véleménycse­rét folytattak arról, hogy milyen lé­pésekkel lehetne előmozdítani a kö­zel-keleti problémák rendezését és ki­fejezték azon véleményüket is, hogy a szocialista országok szolidaritást vállalnak a jemeni nép igazságos har­cával, amely hősiesen küzd az impe­rialisták ellen. A tanácskozás az egy­ség és a szoros elvtársi együttműkö­dés szellemében zajlott le. Lesz-e béke Vietnamban? A vietnami helyzet természetesen továbbra is élénken foglalkoztatja a világ közvéleményét és sokan aggód­nak amiatt, vajon mikor lesz már béke Vietnamban? A vietnami nép hősi ellenállása egyre jobban fokozó­dik. Többek között a dél-vietnami szabadságharcosok búvár-ruhába öl­tözve elsüllyesztettek egy 17 ezer tonnás amerikai hajét. Hasonló hős­tettekkel írják be a vietnamiak „Dá­vid és Góliát“ harcának történetébe nevüket. Az amerikaiak vesztesége egyre érzékenyebb, azonban Johnsont ez nem riasztja vissza a katonai ak­ció fokozásától. Jelentések szerint még a tűzszünet Idején Is bevetet­ték az amerikai bombázókat észak­vietnami célpontok ellen. Saigon! je­lentések szerint az amerikai pilóták két éra leforgása alatt 49 támadást hajtottak végre. Johnson elnök egyrészt kiterjeszti a vietnami háborút, újabb csapatokat küld Vietnamba, másrészt pedig ki­lincsel egyes fővárosokban, köztük Rómában, mint a vietnami kérdés „békés megoldásának“ képviselője. Jelentések szerint Rómában Johnsont olyan nagyarányú tüntetés fogadta, hogy a fiumícioni repülőtér helyett a ciampínol repülőtérre kellett leszáll­nia. A repülőtérről Johnson azonnal Saragat elnök vidéki székhelyére re­pült, ahol tárgyalásokat folytatott. Egyébként VI. Pál pápa hagyományos karácsonyi üzenetet intézett a hívők­höz, hangsúlyozta, hogy a világ bé­kére vágyódik, azonban egy szóval sem említette a vietnami helyzetet valamint más komolyabb politikai eseményt. Hit jelent az amerikai infláció? Az amerikai családoknak minden egy évvel ezelőtti százdolláros helyett most körülbelül 102,75 dollárt kell költeniük ahhoz, hogy ugyanúgy élje­nek. Hivatalos becslés szerint egy év múlva ez az összeg már 106,14 dol­lár lesz. Ezek az adatok Arthur M. Rosstól, a Munkaügyi Statisztikai Hi­vatal munkatársától származnak. Becslése szerint az ez évi áremelke­dés 2,7—2,8 százalékos és a követ­­y kező évben valószínűleg 3,3 százalé­kos lesz. Ha az 1967-es arányú áremelkedés folytatódik, a dollár vásárlóértéke 15 év múlva egyharmaddal csökken. Az 1968-ra jósolt 3,3 százalékos emel­kedés mellett a dollár tíz év alatt 38,6 centet veszít vásárlóerejéből. Ha­­pedig az áremelkedés csak 1,5 száza­lékos lesz — ezt az arányt a kor­mány nem tartja inflációsnak — a dollár értéke 15 év alatt 20 centtel csökken. Bizonyos áremelkedéseket Jóformán elkerülhetetlennek tartanak. A kér­dés csak az, hogy a dollár meny­nyit és milyen gyorsan veszít a vá­sárlóértékéből. (U. S. News & World Report) A vietnami helyzet tehát továbbra Is az érdeklődés középpontjában áll és nem tudhatjuk, mit hoz az új év. Vetkőznek a görög junta tagjai A görög események, amint tudjuk, válságba sodorták a NATO-t. A ren­dezés sok gondot okoz a tagállamok­nak. A királyi puccs még rosszabb fényben tűntette fel a görög katonai juntát. A militarista kormánytagok nem örvendenek túl nagy népszerű­ségnek a világban. A „Magyarország“ első oldalán gondterhelt arccal ábrá­zolja Konstantin görög királyt. Nem csoda. Annak idején maga is részt­­vett a baloldali haladó erők meg­semmisítésében és aláírta azokat a parancsokat, ami szerint letartóztat­ták a demokráciáért küzdő Jelentős politikusokat. Azonban később látta, hogy a junta a nyakára nő, és úgy­szólván minimálisra nyirbálja Jogait és korlátozza működési területét, ezért puccsot kísérelt meg, ami eleve elveszett, mert nem támaszkodott a nép demokratikus érdekeire. A kirá­lyi puccs óta állandóan napirenden van a kérdés hazajön-e a király, vagy továbbra Is Rómában marad. A jun­ta tagjai tárgyalásokat folytatnak a királlyal és visszatérését bizonyos feltételekhez kötik. Eszerint a király csak amolyan báb-uralkodó lenne és továbbra is a junta kormányozna. A király viszont nem akar megbarát­kozni azzal a gondolattal, hogy a junta tagjai így kezeljék őt. A junta újabban népszerűsíteni akarja kor­mányát. Többen levetették a katonai egyenruhát, hogy a világ közvélemé­nye előtt polgári kormányként tün­tessék fel magukat. Az amnesztia hir­detése Is ehhez a politikához tarto­zik. A junta ugyanis bejelentette, hogy közkegyelemben részesíti a poli­tikai foglyokat, de Papadopolusz mi­niszterelnök kijelentette, hogy az in­tézkedés nem vonatkozik olyan kom­munistákra, akiket április 21-e előtt ítéltek el. Az amnesztia korlátozott jellegű, és a koncentrációs táborok­ban még sok demokrata szenved és a rendszer továbbra is fasiszta ma­rad. Pillantás a nagyvilágba • Tovább dúl a nyelvi háború In­diában. _Madrasz államban az ifjúság megkezdte a hindi nyelv ellen a kam­pányt. Megsemmisítik a közvagyont, felgyújtják a vonatokat és letépik a hindi nyelven írt feliratokat. ® Nasszer elnök parancsot adott az EAK-bam lévő Internáló táborok feloszlatására. A táborokban csak azok maradnak, akik veszélyeztetik a belbiztonságot. A belügyminiszter kö­zölte, hogy az országban összesen 1885 személyt vettek őrizetbe és 1147- et már elbocsátottak. 9 Ukrajna fennállásának 50. év­fordulóján Októberi Forradalom Ér­demrenddel tüntették ki Ukrajna hős népét. A kitüntetést Leonyid Brezs­­nyev az SZKP Központi Bizottságának főtitkára nyújtotta át. A CIA nagy nővére Washington északkeleti ré­szén áll a főváros harmadik legnagyobb, leggondosabban őr­zött épülete, amelyet magas fenyőfák öveznek. Az Egyesült Államok legnagyobb hírszerzési szervének modern kilencemele­­tes székhelye, az NSA (Natio­nal Security Agency) épülete, ugyanakkor Washington legke­vésbé ismert hivatala. A kívülről elektromos áram­mal töltött szögesdróttal, belül­ről pedig fegyveres tengerész­­gyalogosok által védett NSA- épület a kriptográfia, a titkos kódok művészetének katedráli­­sa. Nagyobb a CIA-nál Is. Az NSA székházában körülbelül 14 ezer alkalmazott dolgozik, be­leértve az Egyesült Államok legkiválóbb elemző matemati­kai és távközlési szakértőinek egy részét Is. A CIA jól Ismert langleyi központjának körülbe­lül 10 ezer alkalmazottja van. A CIA-hoz hasonlóan az NSA Is a külföldi lehallgató posztok szerteágazó hálózatát tartja fenn. A NSA évi költségvetését körülbelül egymilliárd dollárra becsülik, ami körülbelül két­szerese testvérszervezetének. Ezt a költségvetést a végrehajtó hatalom különleges költségve­tési" tételei közé rejtik. Az NSA keretein belül állan­dó kutatómunka folyik a táv­közlés és a kódok új elméle­teinek és rendszereinek meg­ismerésére. Matematikusok a statisztika és a magasabb al­gebra segítségével oldanak meg vagy védelmeznek bonyolult kódrendszereket, míg más szak­értők oly titkos feladatok el­látására összpontosítják erőfe­szítéseiket, mint például az elektromágneses sugárzásnak a rádió és a mesterséges holdak közvetítésére kifejtett hatása. Jellemző az NSA-t körülölelő rendkívüli titokzatosságra, hogy Marshall S. Carter altáborna­gyot, az NSA igazgatóját még a washingtoni bennfentesek sem ismerik. A CIA-hoz hasonlóan azonban az NSA pollpkarjai Is mélyen belenyúlnak a tudomá­nyos közösség soraiba. így pél­dául rendszeresen tájékoztatták az öt egyetem által létesített Védelmi Elemzések Intézete kriptográfiai kutatómunkájának eredményeiről; vezető matema­tikusok és tudósok tartoznak konzultánsai közé. Tudósok elorzása Nagy képességű szakemberek „elhalászása“ nem új keletű. Csakhogy újabban egyre nagyobb arányokat ölt, és már egyes kapitalista államok kormányainak főfájást kezd okozni. Hogy a vásárlók sorában az Egyesült Államok monopóliumai — a dollár „varázsában“ bízva, minden versenytár­sukat túllicitálni igyekeznek, ismert tény. Hiszen egy kiválóan kiművelt agy megszerzése a legjobb beruházásokhoz tartozik. Éspedig nemcsak a monopóliumok, de államuk szempontjából is. Ugyanis elmarad az éveken át tartó főiskolai tanulmányok finanszírozá­sának szüksége, amely a néhány valóban hires amerikai egyetemen külö­nösen igényes. Elmarad a múlhatatlan praxishoz szükséges időszak is. így a vásár tárgya a már „kész ember“, aki tudásával és munkájával, mint kutató vagy feltaláló búsásan kifizetődik. A számítás egyszerű, és ered­ménye milliárdokra rúgő haszonban mutatkozik az Egyesült Államokra nézve. Bebizonyosodott, hogy e haszon túlhaladja a külföldnek nyújtott amerikai „segélyeket“. Az agytolvajlásra nemrégiben a brit technológiai minisztérium feje, Vedgwood Benn is rámutatott, mégpedig az amerikai Westinghouse társa­sággal kapcsolatban. Ez a mammut-vállalat az atomfizika terén bizonyos dounreay-i reaktorokra vonatkozó titkos anyagot próbált hatalmába kerí­teni. Ezért kezdetben ügy tett, mintha a gyártási engedély érdekelné és körültekintően egészen jelentéktelen összeget ajánlott fel érte az angol kormánynak, amely persze elutasította az ajánlatot. Ám a Westinghouse­­nak sikerült a szükséges kapcsolatokra szert tenni és a Dounreayban dol­gozó 24 atomtudósnak — mint a moszkvai Novaja Vremja Írja — nagyon magas fizetéseket kínált fel. Mihelyt a brit technológiai miniszter tudomást szerzett az ügyről, levelet írt a tudósoknak, rámutatott benne mérnöki és tudományos képzésük körülményeire és felhívta őket, utasítsák vissza a tisztességtelen ajánlatot. Egyben megjegyezte, hogy a brit kormány soha­sem járulhat hozzá kereskedelmileg fontos adatok és szakemberek eltol­­vajlásáboz. Ha a Westinghousenak gyors neutronokra beállított kiváló reaktorokra van szüksége, dolgozza azt ki maga — mondotta Vedgwood Benn. Most már csak az a kérdés, mi gyakorol nagyobb hatást a dunreay-i atomtudósokra, Vedgwood Benn levele, vagy a Westinghouse társaság csá­bitó dollára. Szirt „Testvér és szövetséges“ (Szocialista országok vezetőinek nyilatkozatai) „Mi a Szovjetunió és a Magyar Nép­­köztársaság közti örök barátság mel­lett vagyunk. A szovjet nép, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának mar­xista-leninista vezetése alatt a kom­munizmust építi. Harcával, alkotó munkájával, gazdasági, tudományos, kulturális vívmányaival a szovjet nép bebizonyította a szocializmus vitat­hatatlan fölényét a kapitalizmussal szemben. A világ bármely részén har­coljanak Is a haladás és a béke erői, harcukban a realitást és a támogatást mindenekelőtt a Szovjetunió politiká­ja, gazdasági és katonai hatalma je­lenti. A szocializmust építő országok a Szovjetunió tapasztalata alapján és segítségével fejlődnek.“ (Kádár János) „A Szovjetunióval való szövetség Lengyelország számára független lé­tének és határai sérthetetlenségének biztosítékát jelenti. A Lengyelország­gal való szövetség a Szovjetunió szá­mára jelentősen növelt saját védelmi képességét és nyugati határainak biz­tonságát, a potenciális agresszortól való távolságát. Minden nyugati ag­resszió, amely szovjet földre Irányult, lengyel földön haladt át, Lengyelor­szág holttestén át. Ez a történelmi tapasztalat érvényes az atomkorszak­ban is, amelyben élünk. A távoli múlt és a legújabb történelem tanulságai arról beszélnek, hogy a Szovjetunió hatalma és felvirágozása megfelel Lengyelország életérdekelnek, s egy erős, független lengyel állam léte megfelel a Szovjetunió életérdekeinek. ff SZABAD FÖLDMŰVES ) 1967. december 30. nek külkereskedelmében a Szovjet­unió egyharmad" résszel szerepel. ... Az együttműködés és a kölcsö­nös segítségnyújtás a gazdaság, a technika és a tudomány területén kü­lönösen értékesek Lengyelország szá­mára, mert elválaszthatatlan elemei népgazdaságunk fejlődésének. Kulcsfontosságú vállalataink tucat­jai létesültek a szovjet műszaki gon­doskodás és szovjet berendezés alap­ján. A nagy beruházásokhoz szállí­tott szovjet gépek és berendezések, a legkorszerűbb felszerelés és a komp­lett ipari vállalatok nagy mérték­ben elősegítették és elősegítik gaz­daságunk termelési potenciájának megsokszorozását. A Szovjetunióban vásárolt nyersanyaggal dolgozik a len­gyel ipar jelentős része.“ (Wladyslaw Gomulka, Lengyelország) „A fasiszta hódítókkal szemben aratott győzelem folytatása volt an­nak a forradalmi folyamatnak, amely­nek kezdetét Október adta meg. Va­lóban, ha nem lett volna Októberi Szocialista Forradalom, ha nem len­ne Szovjetunió, amely a Nagy Hon­pen ebben nyilatkozott meg újólag Október győzelmének jelentősége; Ok­tóber fordulópont volt az emberi tár­sadalom történetében, s a szocializ­mus felé való győzelmes menet új korszakát nyitotta meg. ... Az alatt a 25 év alatt, amely forradalmunk kezdete éta eltelt, Ju­goszlávia népei a fasizmus ellen ví­vott közös harcban szoros együtt­működést és testvériséget alakítottak ki a Szovjetunió népeivel. Megvan a jé alap az egyenjogú gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődéséhez, megvannak a feltételek sok egyező vagy hasonló nézet és közös béke­szerető akciók kialakításához nem­zetközi síkon.“ (Joszip Broz Tito, Jugoszlávia) „A Nagy Októberi Szocialista For­radalom lobogóin rajta volt a forra­dalom egyik fő elve: a proletár in­ternacionalizmus. Maga a forradalom ennek az elvnek hatalmas kinyilat­koztatása és sikeres igazolása volt. Népeink, amelyek harcoltak helyü­kért Európában és küzdöttek a füg­getlenségre való jogukért, évszázado­kon át keresték biztonságuk szilárd lom győzelmével. Ez a forradalom új világhelyzetet teremtett, megváltoztat­ta az erőviszonyokat a reakció és a haladás között, kedvező feltétele­ket hozott létre a csehek és a szlo­vákok állami önállóságának újjászü­letéséhez. .......A Szovjetunióval örök Időkre!“ — ez az elv a legnagyobb történel­mi tapasztalatot fejezi ki, amelyet né­peink szereztek, s amelyet meg kell őriznünk, mint szemünk fényét, ellen­ségeink támadásaival szemben, fej­lesztenünk kell, és mint drága örök­séget kell továbbadnunk a következő nemzedékeknek.“ (Antonin Novotny, Csehszlovákia) „ ... országaink gazdasági kapcso­lataiban a legfontosabb nem azok gi­gantikus mérete, hanem az, hogy ez a kapcsolat a nemzetközi szocialista munka gyümölcse, a legmagasabb tí­pusú gazdasági és tudományos-tech­nikai együttműködés eredménye.“ „ ... A Szovjetunió és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság gazdasá­gi együttműködése mindenkor két ál­lam egyenjogúsága alapján épült fel és épül fel továbbra is; e két állam szabadon és függetlenül határozza meg ennek az együttműködésnek mé­retét, hatékonyságát és formáit.“ (Jan Vtntera, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság Állami Terv­bizottságának osztályvezetője) .......Románia és a Szovjetunió kö­zött, a két nép között az elvtársi együttműködés tartós kapcsolatai ala­kultak ki a szocialista Internacionaliz­mus szellemében. Országaink széles­körű együttműködést valósítanak meg politikai, gazdasági, tudományos, tech­nikai és kulturális területen egy­aránt. A legutóbbi hat esztendő alatt országunk és a Szovjetunió között az árucsere csaknem másfélszeresére nö­vekedett, és több mint egyharmadát alkotja egész külkereskedelmi forgal­munknak. Országaink szakadatlan fej­lődése nagy lehetőségeket teremt a minden oldalú együttműködés bővíté­sére, és a baráti kapcsolatok erősí­tésére a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió, a Román Kom­munista Párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja között mindkét nép, a szocializmus és a béke érdeké­ben.“ (Nicolae Ceausescu, Románia) „A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme óta a német nép nemzett kérdése abban áll, hogy bé­kés, demokratikus úton együtt halad­jon a Szovjetunióval. A Szovjetunió­val való barátság nem csupán a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség Szovjetunió iránti kap­csolatainak kérdése, hanem Németor­szág nemzeti fejlődésének fő kérdé­se is.“ (Walter Ulbricht, NDK) Országaink közötti valamennyi kap­csolatunkban különösen nagy jelen­tőséget tulajdonítunk a gazdasági együttműködésnek. A Szovjetunió az első és legfontosabb gazdasági part­ner Lengyelország számára, amely­védő Háború idején a fasiszta hordák elleni harc legfőbb súlyát vállalta, akkor nem aratott volna a forradalom győzelmet Jugoszláviában sem, nem történtek volna szocialista átalakulá­sok sok más európai országban. Ép­alapját. Különösen a múlt évszázadtól kezdve reménységgel fordultak a Ke­let testvéri népei felé, s végül meg­találták bennük támaszukat; ez köz­vetlenül és szorosan összefüggött a Nagy Októbert Szocialista Forrada­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents