Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-16 / 50. szám
Hosszú kísérletezés után rájöttek, hogy azok a csövek lőnek legjobban, melyeknél a csekk hossza S—6 cm és a szőkítés nem haladja meg a 0,4—0,6 mm, és a cső végén a hengeres rész 3—4 cm hosszú. Kísérletezés folytán rájöttek arra is, hogy a jó lövés nem a szűkülés mérvétől függ, hanem a cső (finon) acél minőségétől, a tükörsima csiszolásától és a fúrás tisztaságától. Erősen szűkített csövekből nem ajánlatos nagyszemű söréttel, de különösen ólomgolyóval lőni, mért nagyon megviseli a szűkített furatot. Sok fáradtságba és költségbe került míg a szakértők rájöttek a csokk furatra, melynek nagy jelentősége abban áll, hogy a sörétrajt a csőtorkolat elhagyása előtt tömöríti ügy, hogy az szinte golyőszerüen hagyja el a csövet. Ugyancsak tömörül a lőporgáz ereje, miáltal a lökés és az átütőerő lényegesen megnövekszik. A csokkfurat feltalálása óta fölöslegessé vált a hosszú cső használata, mivel egy 60—65 cm hosszú csővel, melynek csokkfurata sikerült, ugyanolyan 80 %-os erős, jő átütőerejű lövést lehet elérni, mint bármilyen más hosszú csővel. A cső alsó részén a tölténykamra alatt vannak a csőkampók, melyek a csövet a zár segítségével az agyhoz erősítik. Az első csőkampónak félhengernyi vájata van, mellyel nyitáskor és csukáskor a csőtengely körül megfordul. A kampók másik felén mélyedések vannak, melyekbe a puska becsukásakor a zár egy-egy rugós része tolódik és erősen hozzárögzíti a tushoz. Továbbá a csövön találjuk még a csősint. Felül szélesebb és alul keskenyebb (kétcsövű puskánál). A csősínen találjuk a célgömböt. A csősín a célzás elősegítésére szolgál és eltakarja a két cső összeforrasztását, részben pedig a csöveket köti össze. mely áthalad a Greener-nylláson, melyben a meghosszabbított csősín helyezkedik el, ez alkotja a harmadik zárat. A Greener-szeg a Greener-kulccsal mozgatható. Ez a szeg egy 5—8 cm erős acél henger, mely a csősín nyílásán áthaladva nagyon erős zárat alkot. Kersten zár (2. ábra) Ez a zár csak annyiban különbözik a Greener zártól, hogy a puskacső két hetven van meghosszabbítva. Mind két hosszabbításban nyílást találunk, melyekbe becsukáskor a Greener szeg nyomódik és odaerősíti a puska csövét az agyhoz. Ezt a zárat kétszeres Greener zárnak is hívják. Toplever zár (3. ábra) Ehhez a zárhoz az alsó reteszeken kívül, még a csősín meghosszabbítása és egy kónuszos dugó tartozik, amely pontosan beleilleszkedik a Toplever nyílásba és ezáltal megerősíti a zárat. Ezt a zárat a régltinusú kakasos puskákon találjuk. Rux zár (4. ábra) Ez a zár az alsókulcsos puskáknál fordul elő és abból áll, hogy a kulcs felső része kapocsszerűen van kiformálva, mely záráskor beleilleszkedik a csőkampó mélyedésébe. Scott zár (5. ábra) Felsőkulcsos zár, mely a kulcs elfordításakor reteszszerűen illeszkedik a csőkampó mélyedésébe. Purdey (6. ábra) Három lakatrendszert ismerünk: Anson—Deeley, Holland—Holland, Blitz. Anson—Deeley (7. ábra] Ez a legegyszerűbb és legjobban elterjedt. Egy erős nagy kalapácsszerű kakasból áll, melynek felső vége gyújtószegre van átformálva. Ezen kívül találunk egy emelőkart, egy feszítő rugót és egy fogat, mely a kakast felhúzott állapotban tartja. Ez a lakat a puskákon könnyen felismerhető, mivel nincsenek a puskán oldallemezek. Holland—Holland (oldaliakat) (8. ábra) Ezt a lakatszerkezetet találjuk a legértékesebb puskákon. Nagy előnye, hogy könnyen kiszerelhető és tisztítható. Ezt az egész szerkezetet oldallemezekre szerelték fel. A szerkezetet a lemezhez 7—8 csapszeg erősíti hozzá, amiről a lakat könynyen felismerhető. Ez a lakat sok kis alkatrészből áll és csak akkor működik hibátlanul ha az alkatrészeket gondosan készítették el. Blitz lakat (9. ábra) Ezt a lakatot a drillingeken (háromcsövű puska) találjuk. Az egész lakatszerkezet a ravaszkengyel felett levő védőlemezre van felszerelve. Nagyon egyszerű, könnyen kivehető és tisztítható zár. Különlegessége az, hogy három kakasa van. A középső kakas a golyóscsö lövedékét süti el. Mivel ennek a puskának is csak két ravasza van a golyós cső elsütését át kell váltani az első ravaszra egy tolószerkezettel, mely a puska felső részén a Greener-kulcs mögött van elhelyezve. (Folytatjuk) RACSKÖ GÉ2A A ZÁR A zár a puskának az a része, mely a csövet a tushoz erősíti. Többféle zárat ismerünk, melyeket rendszerint föltalálójuk nevén nevezünk. Hat féle leggyakrabban előforduló zárat ismerünk Greener, Kersten, Purdey, Toplever, Rux és Scott. Greener zár (1. ábra) A leggyakrabban elterjedt zárak egyike. Ehhez a zárhoz az alsó reteszeken kívül még hozzá tartozik a Greener-szeg, Ez a zár a legmodernebb és legerősebb. A legtöbb értékes puskát Ilyen zárral látják el. A két szokásos erős alsó reteszeken kívül a csősín meghoszszabbítása beleilleszkedik az agyban levő üregbe, ahol a meghosszabbított részt felülről egy rúgós retesz leszorítja, mely vízszintesen mozog a kulcs fordításakor. LAKATSZERKEZET A modern kakasnélküli puskák lakatját (rejtett kakasát) a cső lebillentésével húzzuk fel. HOGY MIK VANNAK ... Csaknem egymillió az olasz vadászok száma. Ennyien járják nap mint nap a határt. Olaszországban csekély a vadállomány. A torinói vadászterületen például húsz vadászra csupán egy fürj jut. Talán ez az oka annak, hogy az őszi vadászszezon alkalmával már az első vasárnap 3 vadászt lőttek agyon és többet megsebesítettek vadásztársaik. HÁLÁS SAS Egy norvég munkás nagy gonddal és szeretettel ápolt és nevelt fel egy beteg sasfiókát, amelyet a sziklás hegyvidéken talált. Most Kalle névre hallgat, s annyira ragaszkodik gazdájához, hogy távollétében betegesen gunnyasztott. A munkás ezért a munkahelyére is elvitte szárnyas barátját, és künn hagyta a kerékpárjának ülésére állítva. A madár szépen lievárta, azóta mindig magával viszi. VMüttSZ o * HALASZ ó
