Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-16 / 50. szám
C'i afarii Hí Mi újság a divatban HHp A Ruhaipari Szövetkezetek Kísérleti Intézetének szakmai értekezlettel öszszekötött bratislavai divatbemutatóján néhány érdekes újdonsággal ismerkedhettek meg a nézők. Ez egyben a divattervezők IX. Országos Konferenciája volt. Vávra elvtársnő, a kísérleti intézet dolgozója beszámolt a legújabb világdivat vonalról. Megtudhattuk, hogy továbbra is az egyenruhaszerű stílus a divatos. Ez jellemzi az utcai és alkalmi ruhákat, a kabátokat, kosztümöket és komplékat egyaránt. A mini- és maxi-szoknyáért folyó harc még nem dőlt el, annyit azonban megtudhattunk, hogy az egészen rövid miniszoknyának, más szóval az „alig szoknyának“ befellegzett. A kosztümök szoknyája térdig ér, a kabátok takarják a térdet, vagy néhány cm-rel a térd alá érnek. Divatújdonságként említhetjük az ún. „nadrágruhát“, amely nem más, mint szoknyanadrággal egvbpszabott ruha. Meglepetést keltett a keleti hatású, egybeszabott női pizsama is, amely alul gumival összefogott, nagyon bő szárban végződik. A fiatal lányok bizonyára örömmel fogadják majd a csinos, ún. „total look“ összeállítást, amely tetőtől talpig egyszínű öltözéket jelent, beleértve a harisnyát is. Sok ízléses, kötött holmit is láthattunk a bemutatón. Ezeket a bratislavai AVANA, a Hradec Králové-i DRUTKA, a podébradyi POLANA stb. üzemek mutatták be. Nehezen lehetne eldönteni, melyik volt a legszebb a sok mutatós holmi közül. Különlegesség szempontjából talán az ún. „szvetterruha“ volt a legérdekesebb. A végig egybekötött ruha hosszított fehér felsőrésszel készült, a szoknyája keresztben sárga-drapp csíkozású volt, s ugyanilyen kötésmintával készült a gallér és a hosszú nyakkendő is. Legjelentősebb változás kétségtelenül a férfidivatban észlelhető. A zakó erősen karcsúsított, derékba szabott, vonala lefelé bővül, s jóval hoszszabb az eddigi zakónál (lásd az ábrán). A kabátoknak, zakóknak és sportzubbonyoknak állógallérja van (lásd az ábrán). A divatos férfinyakkendő jóval szélesebb, mint eddig volt. A férfiing gallérja a női blúzokéra emlékeztet. A fehér inget már csak ünnepi alkalmakra viselik. Hétköznapi használatra hosszú évek után újra a tarka, aprókockás és csíkos ing jött divatba. A sportingeknek vagy állógallérja, vagy blúzgallérja van és színes sálat viselnek hozzá, a nyakkivágásba betűrve. A hazai szövetkezeteken és üzemeken kívül külföldi gyártók is bemutatták modelljeiket. Nagy érdeklődést keltett a „Mahelma“ német cég gyermekruha-bemutatója. A csinos és nagyon ízléses modellek műszálas és szivacsanyagokból készültek. Egytől egyig nagyon praktikusak és jól használhatók (lásd a képet). Végül megkérdeztük B. Janeöka elvtársat, a Ruhaipari Szövetkezetek Kísérleti Intézetének igazgatóját, milyen céllal rendezték ezt a nagyszabású, négynapos értekezletet. — Az értekezlet célja a minőség javítása, a szolgáltatások bővítése, a megfelelő divatvonal követése. A ruhaipari szövetkezeteknek alkalmazkodniuk kell az új gazdaságirányítási rendszerhez, amelyben újra előtérbe kerül a konkurrencia, s ez képzett erők alkalmazását követeli meg, mert csak így tudják tökéletesen kielégíteni a vevőközönség igényeit. P. J. HAJÁPOLÁS A hajat télen legalább tlznaponként meg kell mosnunk. E célra lágyított vagy lágy meleg vizet használjunk szappannal vagy hajsamponnal. Szappan használata után a keletkezett mészsók oldására ecetes vagy citromos öblítés szükséges. A sampon habját bőséges langyos vízzel öblítsük le, hogy a legkisebb nyomok is eltávozzanak. A száraz fejbőrűek napraforgóolajjal dörzsölhetik be alaposan fejbőrüket. Helyette két felvert tojássárgájával Is bemasszírozhatják a fejbőrt, tíz perccel a hajmosás előtt. A zsírosbőrűeknek kívánatos hajmosás előtt két keményre vert tojás habjával a hajat bedörzsölni. Ha a hab teljesen beszáradt, langyos vízzel leöblítik, és utána mosnak hajat. A hajmosás után a haj lágyságának, fényének a kefélés nélkülözhetetlen feltétele. , A fejbőr korpásodása ellen 5 gramm kénpor, és 45 gramm káliszappan keverékével való dörzsölés tanácsos. A szappanozás után 10 percig hagyjuk a fejbőrön száradni a habot, majd mossuk le tiszta vízzel. Minél gyakrabban mos hajat, annál jobb. Ha azt észleljük, hogy lényegesen nagyobb a hajhullásunk, vagy éppenségben foltokban hullik, feltétlenül keressük fel az orvost. Az orvos gyógyszeres kezelését magunk is elősegíthetjük gyakoribb fejmosással, és a fej bőrének rendszeres masszírozó-HOGYAN VÉDEKEZZÜNK 1 AZ INFLUENZA ELLEN sával. Minél korábban kezdjük a hajhullás előtti kezelést, annál nagyobb lehet a reményünk, hogy elkerüljük a túlzott ritkulást. Az igazságnak tartozunk azzal, hogy a férfiak örökletes kopaszodása — és rendkívül ritkán a női kopaszodás — ellen néha a legtökéletesebb rendszabályok sem használnak. A nőknél a paróka még ilyenkor is segíthet. hÄ-' tanácsadó Az influenza vagy magyarul náthaláz heveny fertőző betegség, amely különösen az őszi és tavaszi hónapokban, meg az enyhe tél folyamán szokott előfordulni. Szórványosan csaknem az egész évben találkozunk vele, de néha évente, máskor hosszabbrövidebb időközökben kisebb-nagwobb járványokat okoz és nem ritkaság, hogy egész országokat, sőt országhatárokat nem ismerve egész földrészeket is eláraszt aránylag nagyon rövid idő alatt, és az emberek százezrei betegszenek meg. A betegség okozója az influenzavírus. A fertőzés legtöbbnyire úgynevezett cseppfertőzés útján terjed, ami azt jelenti, hogy a beteg vagy fertőzött egyén köhögés, tüsszentés, vagy beszéd útján a levegőbe permetezi az influenza vírusait tartalmazó száj- és orrváladékot, és ezt a környezetében levők belélegzik. Ez a közvetlen fertőzés. Közvetett úton is történhet fertőzés, amikor a beteg száj- és orrváladékával szennyezett tárgyak viszik át a fertőzést. Az influenza lappangási ideje nagyon rövid 1—3 nap, vagyis a fertőzés megtörténte után 1—3 napon belül már jelentkeznek a betegség első tünetei: borzongás, magas láz, néha csak hőemelkedés, tüszszögés, nátha bőséges orrváladékkal, kaparó érzés a torokban, ingerlő köhögés, szúró-nyomó érzés a mellben, fejfájás, általános gyengeség és izonn A föld éjfel csonttá fagyott. Bandi és Gyurka iskolába menet, árokból árokba járva próbálgatta a recsegő, ropogó jeget. Csudajó volt csúszkálni a hajladozó jégen. Éppen lázas örömmel újságolták osztálytársaiknak a tél örömeinek előjelét, amikor belépett a tanító. Mindenki a helyére rohant, s néhány másodperc múlva néma csend lett az osztályban. A tanító végignézett az osztályon, s néhány pillanatig az előbb izgatottan mesélő Bandin pihent meg a tekintete. A kts lurkónak még mindig ragyogott az arca a jégen eltöltött boldog percektől. — Hogy rá van minden az arcukra írva — gondolta magában. Már-már ő is elmosolyodott a lázban égő gyermekarcon, amikor hirtelen valami az eszébe jutott. Arca lassanként elborult, s az osztály csodálkozására nem az órarend szerinti számtannal kezdte a napot. — Tudom, sok örömet hoz számotokra a tél világa. Gyermekkoromban mi is alig vártunk, hogy jéggé keményedjen a víz és lehulljon a hófehér takaró. Végtelenül boldogok voltunk, pedig akkor még csak álmodoztunk megelégeltük az árkok rövid csúszókészltette ócska deszkákból, elkopott kaszát szögelve aláia. A sítalpat pedtg nem is ismertük. Tie most ezt hagyjuk ... Éppen negyven esztendeje történt, amit el akarok nektek mondani. Akkor is korán beköszöntött a tél, és mi sem sajnáltuk az otromba csizmánk talpát, a recsegö-ropogó jégtükrön. Pisti pajtásommal azonban hamar Különös számtanára megelégeltünk az árkok rövid csúszópályáit, s megbeszéltük, hogy délután lemegyünk a nagy tóra. Indulás előtt otthon azt hazudtuk, hogy tanulni megyünk ... Ahogy kiértünk a faluból, rohanni kezdtünk, hogy minél előbb lábunk alatt érezzük a sikamlós jeget. De talán nemcsak a csúszkálás öröme fűtött, hanem az ts, hogy másnap büszkélkedhetünk majd az osztályban elsőségünkkel... Sima volt a jég, mint a tükör. Eletnte csak a tó szélére merészkedtünk, de azután mindig b&ljebb-beljebb csúsztunk. A vékony jégréteg meg-megroppant alattunk. Mi nem sokat törődtünk vele, kacagva versenyeztünk, ki tud tovább csúszni. A partról hozott apró kavicsokkal jelöltük, kit milyen messze vitt a kopott csizmatalp. En vezettem és így Pisti jó távolról futott neki, hogy behozza az előnyömet. Látta, hogy villámgyorsan Mézeskalács-szívet küldök neked ... (er) Frantisek Hrubín: KORCSOLYÁM Korcsolyáim, hová visztek? Azt biz' nem ti szabjátok meg. Hogyha már a jégen vagyok, Siklóm, amerre akarok. Fordította: Fügedi Elek ^wwwwvwwww siklik, s túlszárnyal. Amikor ide-oda csúszkálva megállt, ujjongva táncot járt a jégen. — Hurrái — kiáltotta —, két méterrel... Aztán már csak a jég recsegését hallottam, és láttam, hogy Pista feje fölött összecsapódtk a víz. Néhány pillanat múlva újból feltűnt a feje s keze kétségbeesetten kapaszkodott a betört jég szélébe. En egy ideig megdermedten álltam, aztán reszketve megindultam feléje, de akkorra már betört a jég széle, s alámerült, majd újból felbukkant... Ekkor roppant ketté én alattam is a jég, s elnyelt a víz. Szerencsére tudtam úszni, és gyorsan mozgatva a lábam, fenntartottam magam és kapaszkodni kezdtem a jégtábla szélébe. Az azonban betört előttem. Nem tudom meddig küszködtem így, míg talajt ért a lábam, s elgémberedett, véresre karcolt kezeimmel utat törtem a tó széléig, ahol ájultan estem össze. A mesélő elhallgatott. A gyerekek mereven bámulták elszürkült arcú tanítójukat. Még azt sem vették észre, hogy kint a fehér hópthék egyre sűrűbben kavarognak, kergetőznek. — S Pistával mi lett? — törte meg a dermedt csendet Bandi. — Amikor magamhoz tértem, kisírt szemű édesanyám ült az ágyam mellett. Elhomályosult szemével nem vette észre, hogy egy pillanatra feltekintettem. Ahogy lehúnytam a szemem, Pista kétséabeesett, segítségkérő arca jelent meg képzeletemben. Ekkor megcsendült a lélekharang . .. Tóth Dezső BARKÁCSOLTUNK GYEREKEK! Szabad időtökben csinos kis íróasztalt készíthettek, melynek fiókjaiban sokmindent el lehet helyezni. A kis íróasztal hét üres gyufásdobozból készíthető el. Hármat-hármat egymás fölé ragasztunk, majd a hetedikkel összekötitek (lásd az ábrát!). Ha a ragasztás megszáradt, hogy csinosabb legyen, ne látszódjék a ragasztás, egy kéregpapírlapot a tetejére ragasszatok. Az oldalai és a hátulja is beragasztható valamilyen színes papírral. A fiókokra zsinórra fűzött gyöngyből fvagy kisebb gombból) fogantyú erősíthető. Kellemes szórakozást! ______________ -nj-VlZSZINTES: 1. Vízben élnek. 5. Kerek szám. 6. Talál. 8. Félig édes. 10. Énekhang. 11. Házikó. 13. Vidékek. 15. Kígyó teszi. 17. Patakocska. 19. Kérdőszó. 20. A Lengyel Légiforgalmi Társaság röv. 22. Ünnepi lakoma. 23. Arad folyója. FÜGGŐLEGES: 1. A két partot köti össze. 2. Névelő. 3. Rangjelző szócska. 4. Főzelékféle. 5. Tágas közlekedési hely. 7. Betegség jele. 9. Sportcsónak. 11. íme. 12. Végtag. 14. Égtáj. 16. Béke — csehül. 18. Omladék. 19. Csillagkép. 21. Tantál vegyjele. 22. Állóvíz. Beküldendő a vízszintes 1., 13., 23. és a függőleges 9. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 49. számában megjelent kis-keresztrejtvény helyes megfejtése: vasút, a hajó, eroplán, csónak, busz, rév, léghajó. Könyvjutalomban részesül: Partali Magda, Muzsla 101 hsz. és Tóth Sándor, Berzéte. Dicséretet érdemel: Kovács Borbála, Ipolyszalka, Polozsányi József, Karva, Takács Árpád, Sókszelőce, ifj. Szűcs László, Kőhídgyarmat és Becse Tibor, valamint Becse Teréz, Muzsla. Itt közöljük azt is, hogy a karácsonyi számban egy egész oldalnyi szebbnél szebb mesében, versben, ábrában, s rejtvényben gyönyörködhettek majd. Kár, hogy nagyon kevés írást kapunk tőletekl írjátok meg, mit hozott a Télapó, s mivel töltöttétek a karácsonyi szünidőt. fájdalmak. A betegség álfalában gyors lefolyású és 4—6 napon belül beáll a teljes gyógyulás. Nem ritkaság azonban, hogy az influenza elhúzódik, szövődményeket okoz: tüdőgyulladás, hörghurut, orrmelléküreggyulladás, agyhártyagyulladás, gyomor- és hátbántalmak, sőt a szívet is megtámadhatja. Éppen ezért idősebb és legyengült egyéneknél az influenza komolyabb következményekkel is járhat. A beteget azonnal ágyba kell fektetni és a lehetőség szerint el kell különíteni. Az orrváladék és köpettél szennyezett zsebkendőket legjobb szódás vízben kimosni és alaposan kifőzni. A betegszobában legyen megfelelő hőmérséklet, de ne legyen túlfűtve, gyakran kell szellőztetni és a beteget lehetőleg csak ugyanaz a személy ápolja. Ez kössön az orra és szája elé zsebkendőt, vagy mosható vászonból készült álarcot és a beteg ápolása után mosson meleg vízben, szappannal kezet, esetleg használjon fertőtlenítő szert. Jó, ha a betegápoló a betegszoba bejáratánál mosható anyagból készült köpenyt vesz fel, amelyet a szobából való távozáskor ismét levet. A beteg fogyasszon sok folyadékot, főleg citromos teát, gyümölcslevek et. Idősebb és legyengült egyének feküdjenek magasabban. A gyógyszeres kezelés főleg izzasztó szerek, orrcseppek, köhögést csillapító szerek és szükség esetén kizárólag orvosi előírásra különböző antibiotikumok használata. Az influenza megelőzésének, mint minden más fertőző betegségnél, a szervezet általános erőnlétének fenntartása sok C-vitamint tartalmazó he-* lyes táplálkozás útján és helyes életmóddal. Fontos az időjáráshoz viszonyított helyes öltözködés, a testedzés, reggeli és esti hideg lemosakodások, a lakás és munkahely kellő szellőztetése. Mindezekkel fokozzuk szervezetünk ellenállóképességét. Természetesen, ha környezetünkben influenza ütötte fel a fejét, más módon is kell védekeznünk a fertőzés ellen. Kerülni kell azokat a helyeket, ahol sok ember fordul meg és tömörül össze, mozi, színház stb., villamoson, autóbuszon és vonaton igazán csak a legszükségesebb esetekben utazzunk, hogy minél kevésbé jöjjünk össze az influenza-vírussal fertőzött vagy influenzában megbetegedett egyénekkel, akik általában nem igen gondolnak arra, hogy nekik is meg kellene akadályozni a fertőzés terjedését. Nyugodtan köhögnek és tüsszögnek anélkül, hogy zsebkendőt tartanának orruk és szájuk elé, nem szólva arról, hogy még beszéd közben is fertőzhetik környezetüket. Amint már említettem, az influenza általában enyhe lefolyású betegség, és csak ritkán jár komolyabb következményekkel, mégis fontos, hogy ismételten figyelmeztessük embertársainkat erre a betegségre. Nem hallgatható el az a tény sem, hogy minden influenza-járvány nagy népgazdasági kárt is jelent, mivel rengeteg ember hosszabb-rövidebb időre kimarad a munkahelyéről és a gyógyszerfogyasztás is lénvegesen emelkedik. MÜDr. Manigatti István SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1967. december 16.
