Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-15 / 28. szám

rendkívüli esetben a Földművelésügyi Minisztérium irányelvei alapján történik. Az eladott mennyiség beszámítódik a szerződéses kötelezettségek teljesítésébe.

i) A szerződéses eladási kötelezettségek teljesítésébe a mezőgazdasági szervezeteknek a levonások, illetve hozzáadások utáni gabona- és olajos magmennyiséget számítják be. (A különbözet az alacsonyabb, vagy magasabb-fokú nedvességből és a szennyezettségből ered). A szerződések teljesítése szempontjából megengedhető a gabonaféléknél 2 %, az olajos magvaknál pedig 6 °/o szennyezettség. A százalékok kikerekítése az ej pontban meghatározott formában történik.

j) Az 1967-ben termesztett étkezési hüvelyesek felvásárlása az érvényes csehszlovák normák alapján történik. A mezőgazdasági szervezetek megegyeztek a felvásárló szervezettel az étkezési hüvelyesek tisztításában és a csehszlovák normák alapján a felvásárlás tisztított állapotban történik.

(Megjegyzés: Az árak kiszámításának módját a továbbiakban közölt táblázat ismerteti.)

D. VETŐM AGSZAPORITÄSI ÉS MINŐSÉGI ÁTVÉTEL'

A gabonafélék és az olajnövények átvételét a mezőgazdasági szervezetektől a mezőgazdasági termékek és szükségletek átadására vonatkozó alapvető feltételek második szakasza részletesen taglalja, (a 7. § és a következő).

A gabonafélék és olajnövények magjának minőségét a műszaki szabványok által meghatározott vizsgálati módszerek alapján végzett elemzéssel állapítjuk meg, méghozzá a 461011 CSSZ szabvány szerint — „A szemesek vizsgálása, átvétele és tárolása“, valamint 46 2302 CSSZ szabvány szerint „Az olajnövények magvainak vizsgálata, átvétele és tárolása“. A minták átvételekor a CSSZ meghatározásai alapján járunk el. Minden átvett gabonamag- vagy olajmagmennyiségből azonnal önálló mintát veszünk a leszállító és az átvevő, vagy azok megbízott képviselőinek jelenlétében. Ezek a minták döntő jelentőségűek lesznek a minőség és az ár meghatározásakor, valamint vitás esetek eldöntésében.

Az eladó mezőgazdasági szervezet jóváhagyásával lehetséges az ugyanazon nap folyamán leszállított mennyiségekből részlegmintákat venni és ezek összekeverésével az egész mennyiség számára egy átlagos mintát készíteni.

Az átvett mintákat le kell zárni és megfelelően meg kell jelölni. Minden szállítmányból, esetleg tételből (annál az árunál is, amelynél az átadó deklarálja a minőséget) az alábbi mintákat kell venni:

1 mintát át kell adni az eladónak,

1 mintát a felvásárló üzem hagy meg és

1 mintát a felvásárló üzemben használnak fel laboratóriumi elemzésre.

A mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat köteles laboratóriumi elemzéssel megállapítani a műszaki feltételekben szereplő összes tulajdonságokat. Elemzéssel meg kell határozni az érzékelt szagot stb. is. Az elvégzett elemzés alapján bizonylatot állítanak ki a leadott mennyiség minőségi elemzésének eredményeiről. Ha a minőség megállapítása körül nem kerül sor ellentétekre, akkor a mintákat megsemmisítik. Amennyiben a minőség megállapításakor ellentétek merülnek fel, az átvevő köteles a mintát az Állami Mezőgazdasági Minőségellenőrző Felügyelőség kerületi inspektorához juttatni.

E. A MEZŐGAZDASÁGI FELVÁSÁRLÓ VÁLLALATOK MEZŐGAZDASÁGI SZERVEZETEKNEK NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSAIÉRT ÉS MUNKÁLATAIÉRT FIZETENDŐ ARAK

a) az állami- és takarmányalapra szánt gabonamagvak és olajmagvak szárításáért a mezőgazdasági szervezet a felvásárló vállalatnak minden, a meghatározott standard nedvességtartalmat meghaladó nedvességi százalékért 100 kg súly után (amelyet a szárítás előtt állapítunk meg) > 0,40 Kős összeget fizet;

b) a kukorica morzsolásáért 100 kg után 4,50 Kős egységes díjat számláznak;

c) a gabona és olajmagvak előtisztításáért és tisztításáért, amennyiben szennyezett (a sörárpa esetében akkor is, ha

2,2 mm-es lyukbőségű rostán keresztül apróbb magvak hullanak ki), a gabonafélék esetében 2 %-ig, az olajmagvak esetében 6 %-ig a felvásárló üzemek a mezőgazdasági szervezeteknek nem számláznak térítési díjat.

Minden további, még a megkezdett 5 % szennyezettségnél is, (a sörárpa esetében a 2,2 mm-es lyukbőségű rostán átesett mennyiséget is beleszámítva) a mezőgazdasági szervezetek a mezőgazdasági felvásárló üzemnek az előtisztításért és tisztításért a gabonafélék és az olajmagvak esetében az említett műveletek elvégzése előtt megállapított minden 100 kg súly után 2,— Kős díjat fizetnek.

A szennyezettségi százalék kikerekítésére vonatkozóan a C. bekezdés „e“ pontja érvényes.

2 ___________________

Az egyes termékek minőségének műszaki feltételei

BŰZ A

A műszaki feltételek meghatározzák a cséplőgépektől és a kombájnoktól közvetlenül leszállított és felvásárolt búza iránt támasztott alapvető minőségi követelményeket. Ezek a vetőmagra nem vonatkoznak.

Értékek az alapminőség számára:

A búza feltétlenül egészséges, beérett, idegen szagtól mentes, gabonakártevők nélküli és a szokványos felhasználási mód szempontjából megfelelő legyen.

Üvegesség (vagy acélosság) 45 %-ig számítva — lisztes búza,

45—70 %-ig számítva — félacélos búza,

70 %-on felül — acélos búza, Nedvességtartalom 15,5 %

Idegen anyagok 2,0 %

Szennyezettség 0

Idegen anyagoknak tekintendők:

a) gabonatöredékek, csonka magvak (ha a gabonamag több mint fele hiányzik), valamint a pelyvától nem mentesített magvak,

b) gyenge, fejletlen magvak, azaz olyan magvak, amelyek átesnek az 1,5X15 mm-es lyukbőségű rostán,

c) a kicsírázott magvak, amelyekből a csíra vagy a gyökér a felszínre kerül, továbbá az olyan magvak, amelyekről letört ugyan a csíra vagy a gyökér, de láthatók rajta a növekedés világos jelei,

d) befülledés által károsodott magvak, amelyek színe megváltozott,

e) érintetlen beltartalmú (endospermiumú) penészedé magvak,

f) éretlen (deformált) és összeaszott magvak,

g) egész vagy csonka rozs- és árpamagvak, amennyiben a károsodás mértéke szerint nem tartoznak a szenny közé.

Szennyezettségnek tekintjük:

a) az 1 mm-es átmérőjű kerek lyukú rostán átesett minden anyagot,

b) az ásványi tisztátalanságot (föld, homok, kövecskék, por),

b) szerves tisztátalanságot (a szalma-, kalász- és pelyvadarabokat),

d) az összes termesztett vagy vadon élő növények magvait, kivéve a rozs és az árpa magvait,

e) a megkárosított beltartalmú, (endospermiumú), például megrothadt, penészes és befülledt búza-, rozs- és árpamagvakat,

f) a poloskák által kilyukasztott magvakat, ha ezek menynyisége meghaladja a 2 súlyszázalékot,

g) a teljesen kirágott magvakat,

h) a káros szennyeződéseket (anyarozs, konkoly, vetési kérics, mezei csormolya, kakascímer, gabonarozsnok, szédítő vadóc, bajúszos hagyma, üszög), továbbá a búzafonálféreg által fertőzött magvakat.

Rendkívüli határozatok:

# A gabonát csak abban az esetben vásárolják fel, ha a kicsírázott magvak mennyisége nem haladja meg az 5 %-ot.

• Az alapminőségre vonatkozó határozatok követelményeitől való eltéréseket a Földművelés- és Ellátásügyi Minisztérium 1/67-es sz. árjegyzéke, valamint a mezőgazdasági termékek alapvető beadási feltételei alapján ítélik meg.

A vele összefüggő szabványok:

461011 CSSZ — Szemesek. Együttes meghatározás.

46 1141 CSSZ — Búza.

ROZS

Ezek a műszaki feltételek a cséplőgépektől és a kombájnoktól közvetlenül felvásárolt és leszállított rozs alapvető minőségi követelményeit határozzák meg. A vetőmagra nem vonatkoznak.

)

Alapminősági értékek:

A rozs feltétlenül egészséges, beérett, idegen szagtól mentes, gabonakártevők nélküli, a szokványos felhasználási módra képes legyen.

Nedvességtartalom.....................................15,5 %

Idegen anyagok............................................2,0 %

Szennyezettség . » . . . » . 0

Idegen anyagoknak tekintendők:

a) gabonatöredékek, csonka magvak (ha a gabonamag több mint fele hiányzik), valamint á pelyvától nem mentesített magvak,