Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-09 / 49. szám
EGY IÁRÁS MEGMOZDUL X CSKP XIII. Kongresszusa kitüzta ft mezőgazüaság to-vábbi fejlődésének és fejlesztésének útját, amelynek lényege, hogy kielégítse a lakosság szükségleteit, növelje a munka termelékenységét, a tudomány és a technika vívmányainak messzemenő kihasználásával, s hogy a mezőgazdasági munka társadalmi értékelése az őt megillető helyre kerüjön népgazdaságunkban. A fenti irányelveket szem előtt tartva dolgozta ki az SZKP Járási Bizottsága a terebesi járásra vonatkoztatva azt a fejlesztési tervet, amely a járás mezőgazdasági termelését hivatott előbbre vinni 1970-ig, s távlatilag 1980-ig. Ebben a komoly és nagy körültekintést igénylő munkába a járási pártbizottság s a járási termelési igazgatóság dolgozói egyaránt bekapcsolódtak. A terv célja, hogy megmutassa a mezőgazdasági üzemeknek azokat a koncentrációs és koordinációs lehetőségeket, amelyek a járás egészére vonatkoztatva előbbre vihetik a termelést. A feltételekről A terebesi Járás termelési-ökonómiai szempontból mezőgazdasági jelleggel bír, ahol az Ipar kevésbé fejlett, s főleg a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozik. Így a járásban van cukorgyár, amelynek keretén belül zöldség- és gyümölcsfeldolgozás Is folyik. Ezenkívül van még néhány .tejfeldolgozó üzem, malom, kisebb gépipari létesítmény. Ezzel szemben a járásban közel száz mezőgazdasági üzem — szövetkezet és állami gazdaság — termel és ad munkát a járás lakóinak. A termelési feltételek szerint a járást országos viszonylatban is azok közé kell sorolni, amelyekben kedvezőek a termelési feltételek. Ez vonatkozik egyaránt a talajviszonyokra és az éghajlati tényezőkre is. A járás fekvése túlnyomó részben síkság, csupán az észak-nyugati részén találhatók hegyek, de mezőgazdasági szempontból ezek is hasznosíthatók (szőlőtermesztés, állattenyésztés stb.j. A talajviszonyok is kedvezőek. A járás területének több mint a felét (51,43 százalékát) mezőségi talajok alkotják, ezek mellett nagy százalékban fordul elő fekete föld és barna föld. A klimatikus viszonyok is kedvezőek, bár nem olyan egyértelműen, mint az előbbi tényezőnél, ugyanis az a helyzet, hogy a hőmérsékleti értékek között aránylag nagy az eltérés, s emellett nagy ingadozások és eltérések mutatkoznak a csapadékelosztásban is. Sok esetben hosszú szárazsági periódusok mutatkoznak, máskor viszont nagy gondot okoz járási méretekben a felgyülemlett csapadékfelesleg. Ez a hidrológiai viszonyokkal magyarázható, amelyet a járást átszelő folyók, az Ondava, a Labore, a Bodrog, a Latorca s a Tisza határoznak meg. A folyómedrek a felgyülemlett tavaszi vizeket képtelenek levezetni, részben fekvésük miatt (síkvidékJ, részben pedig azért, mert a folyómedrek karbantartása s a csatornahálózat nem kielégítő. így gyakoriak a kiöntések és az áradások, amelyek károsan befolyásolják a földalapot, főleg szerkezeti, de aápanyaggazdálkodás szempontjából is. Ha a termelési feltételekről van szó, beszélni kell . a munkaerőállományról is. A terebesi járásban jelenleg 11618 ember dolgozik a mezőgazdaságban. Ebből 7154 a szövetkezetekben és 4464 az állami gazdaságokban. A szövetkezetekben egy állandó dolgozóra 7,58 s az állami gazdaságokban pedig 6,72 hektár mezőgazdasági terület jut. Ezek a számok azonban nem egyértelműek, mivel nem mutatják meg pontosan azt a tényleges munkaerőbázist, amely a valóságban létezik. Ha erről van szó, okvetlenül figyelembe kell venni a dolgozók korösszetételét is. S ha ezt nézzük, az előbbi kedvezőnek tűnő adatok megváltoznak, mégpedig negatív irányban. Ugyanis a járásban levő mezőgazdasági dolgozók átlagos életkora aránylag magas. A férfiaknál az átlagos életkor 47 év, s ennek 44 százaléka 50 és ennél több éves, míg a nőknél az átlagos életkor 42 év, de ennek is a 28 százaléka 50 éven felüli. Ebből kitűnik, hogy a mezőgazdaság-, ban dolgozó egyének 72 százaléka túllépte az 50 éves korhatárt. Ez a tény annál Is súlyosabb, mivel a 15— 19 évesek munkábaállása a mezőgazdaságban évi 27 százalékos csökkenést mutat. S még enné! is kedvezőtlenebb a szakemberek aránya. Ennek bizonyí-4 SZABAD FÖLDMŰVES 1967, december 9. tására néhány példa: 60 szövetkezetben mindössze két agronómus-mérnök és egy mechanizátor-mérnök dolgozik. A középkáderek arányszáma már némileg kedvezőbb, de még Itt is sok pótolnivaló akad. Mindezek a tényezők feltételezik a járás mezőgazdasági termelését. Az a tény, hogy a természeti feltételek kedvezőek mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés számára-, nem kétséges. Viszont az eddigi termelési eredmények járási viszonylatban nem kielégitőek. Vajon miért? Az okot minden esetben azok a tények is magyarázzák, amelyekről már fentebb szóltunk. S mindezen túl a kezdeti évek helytelen irányítási módja is közrejátszott ebben. Ma azonban már más a helyzet. A járási szervek alapos megfontolás és felmérés után olyan reális termelési és fejlesztési tervet dolgoztak ki, amely által az eddigi termelés alapjaiban változik meg. Nincsenek olyan mutatók, amelyek nem a szövetkezetek és állami gazdaságok adottságaiból Indulnának ki, s ez a legfontosabb tényező abban a munkában, amelyet járási méretben a következő évben kezdenek el. Egy társulás lehetőségei Az 1960-as évtől számítva a terebesi járásban már találkozunk egy bizonyos fokú koncentrációval, vagy olyan törekvéssel, amely ebben látja a mezőgazdasági termelés emelésének útját. E koncentrációs törekvés első jelel az ipari növények termesztésében mutatkozik meg. Míg 1960-ban például 60 üzem foglalkozott burgonyatermesztéssel, addig az elmúlt évben csupán 39. Hasonló a helyzet a cukorrépa, a dohány, a len s egyéb ipari növények termesztésénél Is. Ez a szakosított termelési mód nem véletlenszerűen keletkezett, hanem a természeti adottságok figyelembevételével. Az évek során ennek helyességét a kedvező irányban megváltozott terméseredmények igazolták. Hasonló koncentráció jött létre a zöldség- és gyümölcstermesztésben Is. Az állattenyésztésben is változások történtek az utóbbi években. E téren is bizonyos fokú konszolidáció jött létre. A cél az volt, hogy olyan tenyészállományokat alakítsanak ki, amelyek biztosítják a tervezett hozamokat. Ez bizonyos fokú szelektációt igényelt. Az értéktelen, kishozamú egyede'k kiselejtezését, s helyettük friss, nagyobb termelékenységű állomány tenyészetbe vételét. A 100 hektárra eső számosállatok aránya így bizonyos mértékben csökkent, ennek ellenére a termelésben nem mutatkozott visszaesés. A koncentráció talán legerősebben a baromfitenyészetben mutatkozott meg. Korszerű, nagy befogadóképességű pavilonokban folyik jelenleg a tyúktenyészet, s az össz-tojóállomány meghaladja az 50 ezer darabot. . Az első kísérletek tehát kedvező eredménnyel zárultak, s ezek alapján szándékoznak tovább haladni.-A mezőgazdasági üzemek saját kereteiken belül dolgozták ki a specializáclós és a koncentrációs terveiket, kiindulva azokból a természeti és termelési adottságokból, amelyek egy-egy üzemre jellemzőek. Ezek a körülmények érlelték meg azt a gondolatot, hogy a járásban létre lehetne hozni a járási mezőgazdasági társulást. Mint ismeretes, ennek lényegét és szervezeti felépítését a CSKP KB ez év március 23-1 és 24-i plenáris ülése vitatta meg és hagyta jóvá. Eszerint „az eddigi fejlődés és a jelenlegi helyzet elemzése alapján, valamint az anyagi-termelési alap szervezési elrendezésére ható tényezők általános jellemzéséből annak szüksége és követelménye adódik, hogy a mezőgazdaságban az önálló elszámoláson alapuló irányítás komplex termelés-területi közegét kell létrehozni. Erre legjobban megfelel a járási mezőgazdasági társulás (az állami gazdaságok és szövetkezeti vállalatok tagsági szervezete) létrehozására tett javaslat.“ A szervezés jelenlegi helyzete A terebesi járásban az alapvető feltételek megvolnának egy ilyen társulás létrehozására. Ezt azonban csak leírni és kimondani egyszerű. Annál nehezebb a gyakorlati megvalósítás. Az elvi kérdéseket még könnyebb volna tisztázni, de a gyakorlatban sok olyan probléma mutatkozik, amelyek nem kis gondot okoznak. Hogy melyek ezek, azokról az alábbiakban Stefan D r o c á r elvtárs, az SZKP JB dolgozója tájékoztatott. — Véleménye szerint a járásban megvannak azok a feltételek, amelyek az Ilyen jellegű társulást lehetővé teszik? — Részben igen. Az adottságaink megvolnának hozzá, de csak abban az esetben, ha a társulás létrejövetele fokozatosan történhetne. Nagy előny volna elsősorban a szakember-kérdés megoldásában. Hogy csak egy példát mondjak. Az állami gazdaságok társulásával 44 technikust tudnánk más feladatok megoldásával megbízni, mivel a jelenlegi 144-ből a társulás létrejötte után 100 technikus elvégezhetné a meglevő feladatokat. Megszűnne a felaprózód ás. Terveink szerint az igazgatóságok megmaradnának, de munkájuk jellege megváltozna. Sokkal többet foglalkozhatnának termelési és szakkérdésekkel. A ml elképzeléseink és számításaink szerint ez a fajta társulás az, amely járásunkban a legcélravezetőbb volna. — A felsőbb szervek egyetértenek ezzel az elképzéssel? — Eddig még nem döntöttek. Az ő szempontjukból az a kérdés, hogy mit hozna egy ilyen társulás az állami gazdaságok részére. Nézetünk szerint elsősorban a termelés színvonalának emelését, mivel a gazdaságokban kizárólag szakemberek tevékenykednének, olyan szakemberek, akik értik a dolgukat. Megint példát mondok. Ma minden állami gazdaságnak van jogi képviselője, de mindegyik különkülön a maga részlegével törődik csupán. A társulásban viszont egy olyan jogi képviselet lenne, amely az egész gazdaság problémáit áttekinthetné. — Eddig csupán az állami gazdaságokról volt szó. Milyen szerepük lesz a szövetkezeteknek a társulásban? — A mi elképzelésünk szerint a szövetkezeteknek külön társulásuk 'enne. Egy közös társulást járásunkban nézetünk szerint még nem lehet öszszehozni. A szövetkezetek más szervezési-ökonómiai rendszer szerint dolgoznak, sok helyen más és más a jutalmazás, mások a stabilizációs hitelek s más a pénzügyi alap. A tervek szerint azonban a szövetkezetekben is át akarunk térni az állami gazdaságokban meglevő normarendszerre. A munkaegység ugyanis jelenleg már nem reális mutatója és kifejezője a szövetkezeti gazdálkodásnak s az élő munkának. Ez terv. A megvalósulás után a két gazdasági szervezet közötti különbség kiegyenlítődne, és akkor már szó lehetne a mezőgazdasági társulás létrehozásáról járási méretben. Ezzel kapcsolatban számolunk a vezetők speciális jutalmazásával, amelyet a termelési eredményektől teszünk függővé. Ezt a továbbiakban szeretnénk még elmélyíteni a sládeökovcei példa szerint. — így az volna az ésszerűbb, ha a járásban két mezőgazdasági társulás jönne létre, s ha a kettő egy színvonalra jut a termelésben, csak azután volna értelmes és célszerű összefogni egy egésszé. Vagyis a kiegyenlítődés után jönne létre a vertikális és horizontális integráció. Jelenleg milyen a helyzet a társulás szervezésével kapcsolatban? — Előkészületi stádiumban van. Reális eredmények ezidáig még nincsenek. Most tárgyaltuk meg a specializáció koncepcióját 1970-ig. Ebben pontosan meghatároztuk, hol mit fogunk termelni, az állattenyésztés milyen szakosításra szorul, s ennek értelmében megyünk előre. Ez a koncepció reális alapokon nyugszik, a tényleges lehetőségekből Indul ki, ezáltal a járás egészének fejlődését tartalmazza. — Milyen szerepük lesz a társuláson belül az olyan üzemeknek, mint például az állami gép- és traktorállomás vagy a felvásárlási vállalat? — Ha létrejön a társulás, a gép- és traktorállomás vagy tag lesz, vagy társüzem. A jelek szerint egyelőre nem lesz tagja a társulásnak. Ezzel csak akkor számolunk, ha a társulás egész járási méretben megvalósul. — Ez tehát távlati szempont? — Igen. Jelenleg azonban elhamarkodott cselekedet lenne megbontani ezt a termelési egységet. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az új fejlesztési koncepció alapján ne számoljunk az ilyen lehetőségekkel. Vonatkozik ez a felvásárló s egyéb társüzemekre is. — Milyen a specializáciő iránya? — Már a jövő évben 200 hektár gyümölcsöst telepítünk. Erre megvannak az anyagi feltételeink. Ezenkívül a két meliorációs szövetkezetét egyesítjük, hogy a szőlőtermelés, s főleg az új telepítések előmunkálatait gondosabban elvégezhessék. A teraszos művelést — bár e téren kedvező tapasztalatokat szereztünk, — egyelőre mellőzni kell. De ha találunk rá anyagi fedezetet, akkor ezt is folytatjuk, mert ha valamibe, akkor a szőlőtermelésbe a ml járásunkban érdemes invesztálni; a 2200 órás évi napsütés legalábbis emellett szól. — Ha létrejön a társulás a belépő üzemek jövedelmük hány százalékát fizetik be tagsági díjként? — Ez még nincs meghatározva. — A társulástól milyen pozitív eredményeket várnak? — A specializációs fejlesztési terv szerint az egy hektárra eső termelés a szövetkezetekben 4480 koronával, az állami gazdaságokban 3570 koronával emelkedik a jelenlegivel szemben. Ha ezt sikerül elérni, óriási lépéssel jutunk előbbre 1970-ig. — Ismeretes, hogy sok problémát jelent a munkaerő-ellátás megoldása. Ez egyaránt vonatkozik a szövetkezetekre és az állami gazdaságokra is. Ha megtörténik a specializáció, vagy továbbmenve, ha létrejön a mezőgazdasági társulás, egyre több szakemberre lesz szükség. Hogyan szándékoznak ezt a kérdést megoldani? — Véleményem szerint a fiatalok számára mindenekelőtt meg kell teremteni a megfelelő munkakörülményeket. Ez egyaránt vonatkozik a fizikai és a technikai munkaerőre is. A mi járásunkban minden faluban van kultúrház, s ez nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy a fiatalok otthon maradjanak. Például a Bodrogszerdahelyl Állami Gazdaságban, ahol Igazán szép környezetben dolgoznak a fiatalok az állattenyésztésben, érettségizett lányokat is találni már. A másik a lakáskérdés, amely főleg az állami gazdaságokban probléma; de hasonló a helyzet a szövetkezetekben Is. Megpróbálunk segíteni ezen is. Az idén a járásban 140 fiatal kapott stabilizációs hitelt 30 ezer koronáig. Sok és külön gondot jelentenek azok a lányok, akik technikumot végeztek. Nem tudnak megkapaszkodni a szövetkezetekben. Az idősebb vezetők sok esetben nem adnak nekik lehetőséget az érvényesülésre. Az idén egy szövetkezetben helyeztük el őket, ahol fél évet tapasztalatszerzéssel töltenek el, s csak azután kerülnek a termelésbe, oda, ahol éppen a legnagyobb szükség van rájuk. — A tervek szerint milyen kooperációs munkákat valósítanak meg azokon kívül, amelyekről már szó volt? — A baromfitenyésztést már említettem. Nyolc nagytenyészetünk van, amely évente 16 millió tojást ad a közellátás számára. De van még ezenkívül egy nagyon fontos probléma, amit a közeljövőben szeretnénk megoldani. Nálunk nagy gondot okoz a tavaszi fejtrágyázás idejében való elvégzése, mivel a talajviszonyok kedvezőtlenek, nem tudunk idejében a földre menni, s így a növények általában későn kapják a fejlődésükhöz szükséges tápanyagot. Ezért öt repülőteret létesítünk, ahonnan az Agrolet gépel mindig felszállhatnak, s elvégezhetik a fejtrágyázást mielőtt még a száraz szelek jönnének. ■fr Egy járás mezőgazdasági termelésének változását készítik elő. Nagy és alapos munkával állnak szemben. Az adottságok megvannak, de az adottságok önmagukban még nem hozzák meg azokat az eredményeket, amelyeket magukba rejtenek. Kell. hozzá az ember, az emberi tudás és akarat, s olyan közösségi szellem, amely hosszabbtávú elképzelések és tervek megvalósítására törekszik. T—4K—12 csehszlovák gyártmányú kistraktor jól bevált és legnehezebb talajművelésnél is alkalmas. Ahol nem lehet használni vagy gazdasági szempontból nem kifizetődő rendes traktorral dolgozni, ott ez a 280 cm hosszú, 1 m széles traktor kiválóan dolgozik, s lényegesen kevesebb hajtóanyag felhasználása mellett. Szőlőben, gyümölcsösben, kertészetben, faiskolában, növénynemesítő állomásokon használják főleg, s az üzemen belüli szállításra is nagyon jól bevált. —tt—. Oá! Sándor A kelet-szlovákiai kerületben a legtöbb szőlőt a terebesi járásban telepítik. A telepítések döntő többsége kordonosan lesz művelve.
