Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-02 / 48. szám

^szemle LENINGRAD. Nyolcemeletes lakóházak a Maurice Thorez sugárúton. Foto: R. A font sterling válsága A közelmúlt egyik legfontosabb nemzetközi eseménye kétségtelenül az angol valuta, a font sterling hoz­závetőleg 14 százalékos devalvációja, vagyis leértékelése volt, ami annyit jelent, hogy 14 százalékkal csökkent az angol valuta aranyfedezete. Ennek következtében például már csak 2 dollár 40 centet, nem pedig 2 dollár 80 centet kell font sterlingért fizetni. Vajon mi késztette a munkáspárti Wilson kormányt a devalvációra, amely ellen még nemrégiben annyira hadakozott? Az a remény, az olcsób­­bitott font sterling folytán Nagy- Britannia ipara versenyképesebb lesz a világpiacon. Ez pedig a kivitel foko­zását vonja maga után, amely azután — a behozatal egyidejű csökkentése mellett — kiküszöböli a külkereske­delmi deficitet, és megjavítja a súlyo­san leromlott fizetési mérleget. Nem érdektelen, hogy Nagy-Britannia csu­pán októberben 162 millió font ster­lingért több árut hozott be, mint ki­vitt. Emellett sok száz millió font sterlingre rúg az állam rövid lejá­ratú adóssága és tetemesek a katonai kiadások. Újabban nehezítette a hely­zetet a Suez-i csatorna lezárása foly­tán drágábbá és költségesebbé vált kőolaj-behozatal is. A bajokat bér-, és árbefagyasztás­sal, valamint bankhitel drágítással próbálta Wilson orvosolni. Bizakodott abban, hogy a fokozódó munkanélkü­liség nyomásával sikerül a munkater­melékenységet növelni és a brit nagy­ipar versenyképességét emelni. Am gyógyszere nem vált be, és csak mé­lyítette a néptömegek elégedetlensé­gét. A font sterlingnek, mint nemzet­CIPRUS az események tükrében Jugoszláviai tájakon Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából Joszip Broz Tito elnök Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Ta­nácsa megalakulásának 25. évfordulója alkalmából nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy eddig még nem fejez­ték be a forradalmat, de az 1965-ben bevezetett gazdasági reform bizonyos eredményeket hozott. A köztársaság kikiáltásának 22. évfordulóján ma például a külkereskedelemnek 300 millió dollár tartaléka van, a reform elótt viszont a külkereskedelm 5 milliárd új dinár szubvencióra szorult évente. A Jugoszláv Kommunista Szövetség feladataival kapcsolatban megemlítette, hogy bizonyos szelektálásra kell törekedni, hogy a kommunisták szö­vetségében azok maradjanak, akik a legöntudatosabbak. Az államünnep alkalmából az alábbi Írásban adunk ízelítőt Jugoszláviáról: © Nyikolaj Podgornyij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Hasszán Makk! jemeni külügy­miniszterrel tárgyalt. A beszélgetés folyamán megtárgyalták a szovjet— jemeni kapcsolatok további fejleszté­sének kérdéseit. MEGHALT Dr. MÜNTICH FERENC Dr. Münich Ferenc elvtárs, a magyar nép nagy fia, a Nemzet­közi Munkásmozgalom kimagasló harcosa, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott államminiszter, országgyűlési képviselő hosszas betegség után november 29-én 81 éves korában elhúnyt. Münich elvtárs érdemdús életet élt. Szibériában ismerkedett meg a marxista tanokkal és Kun Bélá­val együtt propagandát végzett a hadifoglyok között, majd parancs­noki beosztásban az uráli fronton harcolt a fiatal szovjet állam meg­védéséért. A párt utasítására 1918- ban a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után szervezi a Vörös Hadsereget, majd 1919 áprilisában a VI. Vörös Hadosztály politikai megbízottja lesz. Hadosztályával felszabadítja Kassát, Eperjest és kikiáltják a Szlovák Tanácsköztár­saságot. A győzelem után a Szlo­vák Nemzetközi Vörös Hadsereg főparancsnokává nevezték ki. A felszabadulás után több jelen­tős funkciót töltött be, többek kö­zött a Minisztertanács elnöke és elnökhelyettese is volt. Munkájá­ért több kitüntetést kapott. 80. születésnapján a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, forradalmi múlt­jáért pedig két ízben kapott Lenin Rendet. ménye azt remélte, hogy a sziget gö­rög és török lakossága között meg­szűnik az addigi torzsalkodás. A nyug­talanságot a gyarmatosítók mester­ségesen szították. Az enyhülés azon­ban nem következett be, a villongások tovább tartottak. A 18 %-nyi török kisebbség kulturális, gazdasági és po­litikai jogainak elismerését követelte. Megjegyzendő, hogy a törökök politi­kai törekvése nem volt haladó szelle­mű. A ciprusi kormány, Makariosz elnökletével mindent megtett az ellen­tétek elhárítására, belpolitikailag a közélet demokratizálására törekedett. Sajnos, törekvése a török lakosság vezetőinek passzív ellenállásába ütkö­zött. Az utóbbi időben a görög fasiszta katonai klikk mindjobban szítja Cip­rus népében a törökök iránti ellen­szenv tüzét. Egyesek a sziget erősza­kos Görögországhoz való csatolásáért szállnak síkra. Ez a sovinista elemek szándéka, a ciprusi kormány szabad életet kíván. A demokratikus gondol­­kozású görögök egyrészt nem akarnak fasiszta katonai fennhatóság alá ke­rülni, másrészt jól tudják, hogy csat­lakozásuk maga után vonná életszín­vonaluk tetemes csökkenését is. Nem is beszélve arról, hogy az athéni kor­mány NATO hadi támaszponttá alakí­taná át a szigetet. De nem óhajtják Törökország fennhatóságát sem. Ebben a pattanásig feszült helyzet­ben Athén hazarendelte Grivasz tábor­nokot, a ciprusi nemzeti gárda fő­­parancsnokát, a vérontás okozóját, aki — a legutóbbi hírek szerint —< lemondott. A török külügyminiszté­rium szóvivője bejelentette, hogy Gö­rögország kétoldalú megbeszéléseket javasait Törökországnak a ciprusi helyzetről. Az ankarai rádió kijelen­tette, hogy a ciprusi ellentétek enyhí­téséhez nem elegendő Grivasz vissza­hívása, sem a görög katonaság kivo­nulása a két töröklakta ciprusi város­ból. Az imperialisták ciprusi mesterke­dései újra kiélezték Görögország és Törökország viszonyát. Nyilvánvaló, hogy Ciprus problémáját kizárólag bé­kés úton, csak a görög és török nem­zetiség érdekeit egyformán szem előtt tartva lehet megoldani. A szovjet kormány nyilatkozatot adott ki az utóbbi időben súlyosan éleződő ciprusi helyzetről. A nyilat­kozat többek között kijelenti, hogy a sziget körüli feszültség kiküszöbölését a Biztonsági Tanácsban Ciprussal kap­csolatos határozatok szigorú betartá­sa alapján kell keresni. E határoza­tokban többször felszólították a fele­ket, hogy kerüljenek minden olyan lépést, amely a helyzet rosszabbodá­sára vezethet. A szovjet kormány re­méli, hogy a felek mély felelősség­­érzetről tesznek tanúságot és meg­értik a népek iránti kötelességüket, hiszen a Ciprus körüli konfliktus ki­­szélesedése és méginkább a fegyveres összetűzés Ciprus térségében nehezen belátható következményekkel járhat. H. T. kozásteli és feszült a helyzet. Egyes jelentések szerint úgy látszik Athén hajlandó fontolóra venni csapatainak kivonását Ciprusról, de az időtarta­lommal kapcsolatban erősen eltér a görög és a török álláspont. A közel-keleti problematika új ele­me a Dél-Jemeni Népi Köztársaság megszületése, amit az tett lehetővé, hogy az angolok kivonultak Adeeból. Jemenben azonban egyelőre tovább folynak a harcok a köztársasági és királypárti erők között. Világszerte nagy port vert föl De Gaulle francia köztársasági elnök saj­tóértekezlete. Különösen Angliában keltett nagy megrökönyödést a ma­kacs elnök kijelentése, ami szerint Franciaország továbbra sem változtat­ja Anglia Közös Piaci tagságával kap­csolatos álláspontját. De Gaulle hang­súlyozta, hogy Anglia csatlakozását a Közös Piachoz csakis az Egyesült Álla­mokhoz fűződő különleges kapcsola­tainak felszámolása, az „Atlanti Vo­nal“ feladása és a francia Európa­­koncepcióhoz való csatlakozása után tartja csak lehetségesnek. Az angol lapok ironikus hangon Írnak a tábor­nok csökönyösségéről. A Times azt írja, hogy ha De Gaulle elhagyja az Elysée palotát, akármilyen angol kor­mány lesz az uralmon, újra kéri majd a Közös Piacba a felvételét. De Gaulle foglalkozott a közel-kele­ti helyzettel is, és megemlítette, hogy Izraellel felszámolják a túl szoros kapcsolatokat. Javaslata szerint az ENSZ közreműködésével ki lehetne jelölni az határokat, meg lehetne ha­tározni mindkét fél életkörülményeit és dönteni lehetne a menekültek, va­lamint a térség nemzetközi vizeinek hajózási problémája ügyében. Hangsú­lyozta, hogy Franciaország nem isme­ri el Jeruzsálem Izrael részéről tör­tént bekebelezését. Megemlítette, hogy Franciaország kormánya kész politi­kai és katonai segítséggel is hozzá­járulni a közel-keleti béke helyreállí­tásához, de ez véleménye szerint ad­dig lehetetlen, amíg az Egyesült Álla­mok folytatja vietnami háborúját. Lengyelországi látogatásáról szólva kijelentette, hogy ez az ország nem lehet további viták tárgya. Újból ki­emelte a meglátogatott városok len­gyel jellegét. De Gaulle sajtóértekez­lete nagy visszhangra talált és a jö­vőben még sok vita hangzik el majd. Általában elmondhatjuk, hogy az elmúlt hét a különböző államok diplo­matáinak, államfőinek politikai csatá­rozásától volt hangos. A diplomáciai tevékenység útján igyekeznek megol­dani a problémákat, vagy pedig bizo­nyos diplomáciai intézkedésekkel saj­tóértekezleteken történő kijelentések­kel próbálják a világpolitikát befolyá­solni. A kommunista és munkáspártok konzultatív tanácskozásának összehí­vása lelkes helyeslésre talált a forra­dalmi erők soraiban —- állapítja meg a Pravda hétfői száma. A budapesti tanácskozás gondolatához máris több párt csatlakozott. A Pravda cikkében kiemeli, hogy az SZKP teljes mérték­ben támogatja a nemzetközt tanácsko­zás összehívását. Ugyanilyen értelem­ben nyilatkozott az észak-amerikai, az osztrák, a lengyel és a csehszlo­vák párt. A Rudé Právo vasárnapi számában kifejtette, hogy bonyolult helyzetben és nagy feladatok előtt a kommunis­ták mindig eszmét cserélnek, s most, amikor a béke és az emberiség Jövője forog kockán és a mozgalom helyzete is bonyolult, szükséges kiaknázni a kollektív értelem és a közös akció kínálta előnyöket. A CSKP központi lapja hangsúlyozza, hogy a világérte­kezlet előkészítésének folyamán érvé­nyesíteni kell a pártok teljes függet­lenségének és egyenjogúságának el­veit. Még így sincs kizárva, hogy né­hány párt távol marad az eszmecseré­től, de most az egység céltudatos fel­újítására kell törekedni. A Trybuna Eudu vasárnapi száma a konzultatív tanácskozás szükségességét azokkal a változásokkal indokolja, amelyek a hét évvel ezelőtti moszkvai értekezlet óta történtek a nemzetközi helyzet­ben. A LEMP központi lapja a nemzet­közi kommunista mozgalomban ta­pasztalható nacionalista és szakadár irányzatokat említi, valamint az impe­rializmus növekvő agresszivitását, ami megköveteli az összes imperialista­­ellenes, háborüellenes és nemzeti fel­szabadító erő tömörítését. Az imperializmus növekvő agresszi­vitásáról számtalan tény tanúskodik. A hírügynökségi jelentésekből jól lát­ható, hogy Ázsiában bővül az impe­rialista beavatkozás hatóköre, sőt a ciprusi viszály jelzi, hogy a Földközi­tenger térsége sem mentes az , ilyen fajta problémáktól. A vietnami hábo­rúban a hét vége minőségileg új fej­leményt nem hozott. A partizánok to­vábbra is rendkívül aktívak és erősö­dik az ellenállás az Egyesült Államok­ban a háborúval szemben. Erre vall a vasárnapi New York Times-ban két teljes oldalt betöltő nyilatkozat, ame­lyet ötezer „szakadár demokrata“ tett közzé, kifejtve, hogy a vietnami ag­resszió miatt szembefordulnak John­­sonnal és nem fogják támogatni el­nökjelöltségét. Az ázsiai térségben két nyugtalanító elem jelentkezett. Meg­élénkült az amerikaiak tevékenysége, a Koreai Népidemokratikus Köztársa­ság és Kambodzsa ellen. Kambodzsa attól tart, hogy az USA megszállja országa egy részét. A ciprusi ügyben továbbra is vára­közi tartalékvalutának továbbra sem sikerült „becsületet“ szerezni. Folyta­tódott a külkereskedelmi és fizetési mérleg romlása, a töke külföldre tör­ténő kiáramlása. Megbukott tehát a deflációs politika, és ezért most a Wilson-kormány a devalvációhoz fo­lyamodott, amelynek azonban megint csak a dolgozók fizetik meg az árát. Minthogy az élelmiszerekért, amelye­ket Nagy-Britannia hatalmas mennyi­ségben kénytelen behozni, most több font sterlinget kell fizetni, mint ed­dig, drágulni fog az élet, de emelke­dik sok más közszükségleti cikk ára is, így a kőolajé, a dohányárué stb. Ugyanakkor továbbra is nyitott kér­dés marad, sikerül-e — legalábbis egyhamar — Nagy-Britgnniának tag­ként bejutni az Európai Gazdasági Közösségbe, vagyis a „közöspiacra“, amit Franciaország továbbra is gátol. Korai volna megmondani, lesz-e vala­melyest gyógyhatása a devalvációs kúrának a strukturális bajokkal is küzdő brit nemzetgazdaságra. Éspedig annál koraibb, mivel a font sterling leértékelése után Írország, Malájzia, Dánia, Tanzánia, Oj-Zéland, Izrael stb. máris leértékelte valutáját, ami ma­gában véve is csökkenti Nagy-Britan­nia kiviteli esélyeit, és további lánc­reakció esetén semlegesíthetné Wilson erőfeszítéseit. Szírt A görög mitológiabeli Afrodite szü­lőhelye ismét a világ érdeklődésének középpontjába került. Zavargások tör­tek ki a szigeten 28 halálos áldozattal (24 török és 2 nemzeti gárdista). Az események annyira komolyra fordul­tak, hogy a görög és török hadsereget állandó készültségbe helyezték. A görög határmenti területeket már kiürítették, török repülőgépek cirkálnak Ciprus légiterében. Az ame­rikai és angol nagykövet megszakítás nélküli kapcsolatot tart fenn egymás, valamint U Thant ENSZ főtitkár és a görög és török kormány között. Amikor 1980 augusztusában az an­golok kivonulása után Ciprus vissza­nyerte önállóságát a világ közvéle-Pillantás a nagyvilágba éves múltjával az egész Balkán-félszi­get legrégibb ilyen vállalata. A gyárat azonban átépítik és korszerűsítik. Már tervezik is a modern gyárcsarnokokat, ahol a legjobb körülmények között folyik majd a termelés. A jelentős beruházással bővülő és korszerűsített gyárban számottevően növekszik majd a választék: megkezdik drága prémek — asztrahán, kékróka, vidra stb. — feldolgozását, javítják a termékek mi­nőségét. De az Indija termékei ilyen körül­mények között is kiválóak, több mint 60 százalékuk exportra kerül. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a gyár összes dolgozói magas szak­­képzettségűek, valóságos művészei a szakmának. Az Indija más gyárak szá­mára is adott szakembereket. Emiatt most csak két váltásban dolgozik, no­ha rendelést kap bőven. A helyzeten az anyagi érdekeltség újabb intézke­déseivel próbálnak változtatni. Egyéb­ként a gyár mellett működő szakisko­lából kétévenként körülbelül 60 vég­zett növendék kerül a termelésbe. Az iskolában a vállalat legjobb szakem­berei ruházzák fel a tanulókat a ki­váló minősítéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A jő minőség elérésében még közre­játszanak a korszerű gyártási eljárá­sok, a szigorú technológiai fegyelem, a nyersanyag jó minősége, az apróié-, kos minőség-ellenőrzés. Különösen az utóbbira fordítanak különleges figyel­met: az ellenőrzés műveletenként tör­ténik. Kísérőnk, a műszaki szolgálat vezetője, jogos büszkeséggel hangsú­lyozta, hogy a minőség miatt soha sem kaptak reklamációt. S. G. Száva adja. Egybefolyásuk előtt, a vá­ros nyugati részén épült az utóbbi években a ma már 100 000 lakosú Novi. Beograd. Az új városrész azon­ban teljes kiépülése után két és fél­szer ennyi lakosnak nyújt otthont. Az ősi Kalimegdán-vár fokáról, vagy a Szabadsághírnök című híres szobor közeléből az új város a maga egész nagyszerűségében kitárul a szemlélő előtt. Belgrád azonban nemcsak politikai és közigazgatási, hanem jelentős ipari központ is. A háború után számos új gyár épült a városban. Lakosságának körülbelül egyharmada a különböző gazdasági ágakban dolgozik. A nagy ipari objektumok közé tartozik a Ra­­kovica motor- és traktorgyár, a Jugo­­sztroj hötőberendezésgyár, a Finom­­mechanika-gyár, a hajógyár, amelyben kisebb kapacitású folyami hajók ké­szülnek stb. Űsrégi foglalkozás A bőrfeldolgozásnak régi hagyomá­nyai vannak Jugoszláviában. A parasz­tok, majd pedig a kézművesek évszá­zadokon át foglalkoztak ezzel, s idő­vel kiváló hozzáértésre tettek szert, A ma már ipari mértékben készülő jugoszláv ruházati cikkek, lábbeli, bőr­­díszműáru nagy elismerésnek és ke­resletnek örvend belföldön és külföl­dön egyaránt. Érthetően örömmel ra­gadtuk meg az alkalmat, hogy elláto­gassunk egy ilyen cikkeket előállító gyárba. A fővárostól nem messze, autóval mintegy 40 percre található az Indija bőrdíszmüárugyér. Körülbelül negyven Jugoszláviai utazásom során alkal­mam nyílt közelebbről megismerkedni a jugoszláv nép életével és munkájá­val. A városokban és a falvakon, az üzemekben és a nagy építőtelepeken, az országban mindenütt hatalmas épí­tőmunka folyik, mélyreható változá­sok történnek. Belgrád fiatalsága Néhány óra alatt megbarátkoztam a várossal. A széles sugárutak ragyo­gó tisztaságukkal, a késő éjszakáig zsibongó utcák, az ízléses kirakatok, az árnyékos parkok azonnal megra­gadják a látogató figyelmét. Nagy ha­tást tesz az emberre az intenzív köz­lekedés, a nap bizonyos óráiban autó­val szinte lehetetlen végigmenni a Terrazijén, a város főutcáján. A szocializmus megújhodást hozó jegyei mindenütt láthatók. Vendéglá­tóink elmondták, hogy az utóbbi húsz évben a főváros gyökeresen megvál­toztatta arculatát. Az egykori, félig keleti jellegű Belgrád, amelyet — a krónikák tanulsága szerint — viszon­tagságos története során 40-szer éget­tek fel és romboltak le, jelenleg kor­szerű európai világváros. A régi zsú­folt és egészségtelen negyedeket le­bontották, a helyükre modern épület­­csoportokat, élénk színekre festett, kényelmes tömbházakat emeltek. A jugoszláv főváros különleges va­rázsát a két folyam, a Duna és a 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. december 2.

Next

/
Thumbnails
Contents