Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-11-25 / 47. szám

= kelte, nyugta kelte, nyugta NOVEMBER—DECEMBER = —-----------------------7---------f“2— ____________________________Hg 6. p. 6. p. 6. p. 6. p. v»".»?,"2* SS el I 7M 15 58 - 13 27 Hfettfi"'’22 as» 1 1558 »« November 28 STEFÁNIA = _n7 7777 -,» 14n, Kedd__________HENRIETTAS 707 15 57 2 38 14 OZ November 29 TAKSONY = 15 57 403 14 22 Szerda VRATKO =____________________________ November 30 ANDRÁS Ü ma ikks c o-i i44a Csütörtök ONDREJ m 709 1556 531 1448 Decemberi ELZA M 711 15 55 7 01 15 23 Péntek EDMUND = December 2 AURÉLIA g 712 15 55 8 26 16 09 Szombat BIBIÁNA s~ ________________ Harangzenekar Jaroslav közelében, a Nera­­tó partján emelkedik a régi Oroszország egyik legszebb építménye, a rosztovi kreml. Falai messzire fehérlenek, ku­polái aranyosan csillognak. Az orosz városok valamikor messze földön híresek voltak csengő-bongó harangjaikról, de egyikük sem mérkőzhetett a rosztovi templom harangjátéké­val. A templom tornyában 14 harang van. A legnagyobbat, legmélyebb hangút, 1698-ban öntötték. Harminckét tonna sú­lyú. Zengése a C-hangnak felel meg. A súlyra a másik két leg­nagyobb harang (16 és 8 ton­nás) 1683-ban készült, hang­­magassága az E, illetve a G- hangnak felel meg. A többi ha­rang hangja is harmonikusan olvad bele a melódiába. A harangzúgás 20 kilométer távolságra is elhallatszik. A leg­nagyobb harang megszólaltatá­sához két ember ereje szüksé­ges. A templom harangozó! igazi szakemberek. A legidősebb közülük 76 éves. 1963-ban a harangjátékot le­mezre is vették, azóta bárme­lyik lemezboltban megvásárol­ható. Gyertyafényes táncmulatság A zempléni Dargov községben nem mindennapi újítást vezet­tek be. A minden szombaton megismétlődő táncmulatságok alkalmával egyetlen villanyégő sem világit, helyettük gyertya­lángok ontják fényüket a tánc­parkettre. A hangulatvilágítást fokozták a sikerült díszítések és a sokszínű lampionok imboly­gó fénye. A táncosok elragad­tatással nyilatkoztak az „elmés“ újításról. Ellenőrizhetetlen hí­rek szerint a szerelmes párok a táncok közül a tangót része­sítették előnyben. A vadásztársaság köré­­ben gyorsan terjedt a hír: vadorzók járnak a kuko­ricás melletti erdőbe. Éjjel­­ről-éjjelre ropog a fegyver. Tizedelik a vadat a mlhasz­­nák. Nem nézhető tétlenül garázdálkodásuk, mert oda a vadászzsákmány. így hát Bíró András vadászgazda nyolc társával aprólékos ter­vet készít a vadorzók kézre­­kerítésére. A haditerv sze­rint este tízkor körülveszik az erdőt s tőrbecsalják a lesl-puskást. Amíg az indulás ideje el­érkezik, néhány kupica kis­üstit felhajtanak, hogy bá­torságot, erőt kölcsönözzön a terv végrehajtásához. Mire az óra mutatója indulást je­lez, Nagy Péter kijelenti: „Egyedül fogom el a gaz­embert.“ Kiss Lalos kontráz: „Agyonlövöm, mint a ku­­tyátl“ Harmatit Géza ökölbe szorított kézzel sziszegi: „Szeretnék a szeme közé nézni a banditának.“ A vadászgazda csillapítja a kedélyeket, majd útnak indulnak. Alig érnek a falu végére, az erdő irányéból lövés hallatszik. Néhány perc elteltével újabb durranás. — Ahány lövés, annyi fá­cán — mondja fojtott han­gon Bíró, majd szaporább léptekre bíztatja, az amúgy is türelmetlen társait. Öt lövés dördül, amíg az Immár hetedszer lő a bi­tang. Óvatosan, zaj nélkül indul a két ember az erdőszélen. Közelítik a merészkedőt. Lé­­pésről-lépésre lopakodnak, csendben, hangtalan. Száz méter nem sok, mégis vég­telennek tűnik az idő. Kiss Á láthatatlan vadorzó erdőt megközelítik. A gazda néhány sző után útnak en­gedné a vadászokat, amikor újabb lövés hallatszik. Nem, most nem az erdőből, de az erdő melletti kukoricásból. A merénylő nem lehet mesz­­szebb száz méternél. A terv tehát megváltozik. Ketten az erdő mentén lopakodnak a lövöldöző irányába, a töb­biek szemmeltartják az uta­kat. Kiss Lajos önként je­lentkezik a láthatatlan lövöl­döző elfogására. Verekedős legény volt hajdanában és most is bizsereg a vére, hogy torkon rakadja a vadorzót. Nincs idő a teketóriázásra. Lajos minden porcikája érzi, célbaért. De sehol egy gya­nús mozdulat. Az éj csendjét a száraz kukoricalevél egy­hangú zizegése zavarja. A vadorzó bizonyára megne­­szelte a veszélyt, s árkon­­bokron elmenekült. Máskü­lönben ... Közvetlen közelről dördül a fegyver. A lőpor füstje ott terjeng a kórő között, a fek­vő emberek orrához ér ... Semmi kétségl Tíz méternyi­re sincs a vadorzó. Kiss fé­lelmet nem ismerve ordít az éjszakába: „Dobd el a fegyvert, ha kedves az éle­ted I“ Erdő-mező visszhangzik a felszólítástól. A hang elszáll, a csöndesség visszatér. A két vadász saját szuszogását hallja, de semmi egyebet. Fegyverük csöve a vélt irányba szegeződik, ujjuk a ravaszra feszül. Nem babra megy a játék! Veszélyes a fegyver, különösen a vad­orzó kezében. Lajos odább kúszik néhány lábfejjel... Idegszálai pattanásig feszül­nek, Készen áll a támadásra. Ogy érzi, a kölykeit védő farkassal is megbirkózna. Durranás reszketteti meg a levegőt. Két szemével látja a torkolattüzet. Ott guggol az ebadta a közelben. Puskája csövével eléri a vadorzót. Pillanatig sem habozik: talp­ra ugrik és ráveti magát a... Teste kemény tárgyba üt­közik. Az ördög lehet ez. Gyufát gyújt s rőt fényénél megnézi a... De az nem más, mint karúiddal működő riasztókészülék. A szövetke­zet vezetősége helyezte a kukoricásba, hogy elriassza a hívatlan vendégeket. Sándor Gábor Az ideggyógyászok is gyógykezelésre szorulnak A brit egészségügyi szakemberek nemrégiben megálla­pították, hogy a legtöbb ideggyógyász elűbb-utóbb maga is ideggyógyász segítségére szorul. A brit szanatóriu­mokban több mint 200 ideggyógyászt ápolnak. A jelen­ségnek két oka van: az első, hogy leginkább azok az emberek lesznek ideggyógyászok, akik maguk is érzik, hogy kezelésre lenne szükségük, és abban reményked­nek, hogy önterápiával kigyógyíthatják bajukat. A másik ok: az idegorvosok munkájuk közben annyiféle betegség­ről, panaszról hallanak, hogy maguk is hajlamosak lesz­nek valamelyikre. , A szakemberek még néhány igen érdekes megfigye­lést tettek: Az orvosházasságok gyakrabban bomlanak fel, mint más foglalkozásúak házassága. Az orvosok között sok a kábítószer-élvező. Azok közül, akik már kórházi keze­lésre szorultak, 25 százalék önkényesen elhagyta a kór­házat, noha nem gyógyult ki teljesen. A nikotin a nem­dohányzóknak is ártalmas Az NSZK minden második állampolgára rendszeresen do­hányzik. Évente mindegyikük legalább 1700 cigarettát szív el, s ezzel nemcsak egyéni egész­ségét veszélyezteti, hanem em­bertársaiét is. A Mainzi Egyetem *>rvo-í Statisztikai Intézetének professzora, Koller legújabb vizsgálatai során kimutatta a dohányzás és a tüdőrák elterje­dése közti vitathatatlan össze­függést. A badgasteini (Auszt­ria) Nemzetközi Orvosi találko­zó egvik részvevője, a Ludwigs­­hafenben élő Settel professzor is kitért erre a körülményre, és alátámasztotta kollégájának, Koller professzornak azon kije­lentését, amely szerint a do­hányzás azoknak az emberek­nek az egészségi állapotára nézve is káros hatással van, akik nem dohányoznak. Az ún. „passzív dohányosok“ egyre nagyobb veszélynek vannak ki­téve, mivel munkahelyeiken, a közlekedési eszközökön és szin­te minden egyes pontján a vi­lágnak kénytelenek lélegzeni a cigarettázó embertársaiknak ki­füstölt nikotinját. A professzor véleménye szerint az erős dohá­nyosok széndioxid-kiválasztó­dása a környezet számára lé­nyegesen károsabb, mint az autók kipufogásának belélegzé­se. ■* MIT HOZ n A TUDOMÁNY ■* Egy tudományos értekezle­ten az Amerikai Egyesült Álla­mokban a tudósok naptárt állí­tottak össze arról, milyen ered­mények várhatók a következő száz évben. íme a naptár egy részlete: 1982 — az emberi szervezet­­oen műanyag ős elektromos szervek helyettesítik a megbe­tegedett szerveket. 1983 — olyan gyógyszereket gyártanak, melyeknek segítsé­gével az emberek megváltoztat­hatják egyéniségüket. 1989 — laboratőriumhan elő tudják állítani az élet alacso­nyabb rendű formáit: felhasz­nálhatják a tenger ásványkin­csét. 1990 — a táplálékot vegyi úton készítik. 2000 — a mindennapi közle­kedésben a repülőgépek diadal­maskodnak: befolyásolják a gé­neket, hogy elkerüljék az örök­lődő betegségeket. 2005 — hordozható újság­­nyomdát készítenek. 2050 — a durva munkák vég­zésére intelligens állatokat ta­nítanak be; szabályozzák a Föld vonzóerejének hatását. Beszélgetnek-e az állatok? A tudósokat már régóta fog­lalkoztatja, vajon megértík-e egymást az állatok bizonyos hangok útján? E kérdésben érdekes meg­állapítással szolgált legutóbb dr. Wolfgang Ulbricht profesz­­szor, a drezdai állatkert igaz­gatója. A Zeit im Bild című fo­lyóiratban többek között a kö­vetkezőket írja: „Az állatok éle­tük folyamán elsajátítanak bi­zonyos állandósult szokásokat, melyeket hangokkal is kísérnek. A továbbiakban egyik-másik ilyen hang mindig ugyanazt a reakciót váltja ki az állatoknál, így adhatják egymás tudtára — nemcsak ugyanazon fajhoz tar­tozó állatok — a veszélyt, a táplálék közelségét stb.“ A né­met tudós Afrikában megfigyel­te például, hogy a páviánok mindig az antilopok közelségé­ben indulnak vadászatra. Az antilopok ugyanis hang útján adják értésükre a zsákmányt. A veszélyt érző páva rikácsolá­sát megértik például az ele­fántok, majmok stb., s menekü­lésre szánják magukat. Ez az egyszerű, de megbízható hang­kontaktus, a tudós véleménye szerint, a primitív nyelvre emlé­keztet. P. L. Üjabb szovjet csúcsteljesítmény Most vált csak ismeretessé, hogy a Szovjetunió 30 éves fennállása óta nem kevesebb mint 844 áj községet, illetve várost alapított. Az utóbbi évek során különben húsz új telepü­lés létesül évente. Városalapi­­tásra elsősorban azokat a vidé­keket tekintik alkalmasnak, ahol ásványi eredetű lelőhe­lyekre bukkannak. Csodálatos, hogy a Nagy Honvédő Háború ütötte mély sebek ellenére csak­nem meghétszereződött a Szov­jetunióban a lakásépítkezés alapja. Csupán tavaly több mint hat millió új lakásegységet ad­tak ét rendeltetésének. A la­kásépítkezés üteme Moszkvában a legrugalmasabb, ahol például 1985-ben 4,5 millió négyzetmé­ternyi telket építettek be laká­sokkal. Az új lakásegységek javarészét központi fűtéssel lát­ták el.' Újkori búvárok az ódon kútban A trencséni vár ün. „Szerelem­­kútja“ arról híres, hogy minden arra járó turista kisebb-nagyobb érepénzt hajít a 70 méter mély várkút tárnájába, hogy — úgy­mond — szerencséje legyen _a szerelemben. Mivel az évek so­rán szükségessé vált a kút ki­tisztítása, újkori búvárok száll­nak le a napokban a barátság­talan tárnába. A világ legerősebb atomgyorsítója A Szovjetunióban az Október. Szocialista Forradalom 50. év­fordulója tiszteletére üzembe helyezték a világ legerősebb, 70 milliárd elektronvoltos atom­mag-gyorsítóját. Lakosságszaporulat árvíztől Két évvel ezelőtt New York­ban pangott, majd szünetelt a villanyáram-szolgáltatás, ami Elgondolkoztató. — Nagyón kérem, mond­jon le a velem tervezett in­terjúról, nem akarom, hogy rólam az újságok írjanak — nézett rám félig visszauta­­sítóan, félig könyörögve. Tudta, hogy az új sajtótör­vény szerint mint vezető gaz­dasági dolgozó köteles tájé­koztatást nyújtani az újság­íróknak, mégis tanácstalanul, de elszántan védekezett. Áz okot kerülgette, mint macs­ka a forró kását, de végül színt vallott. — Nem akarom, hogy azt beszéljék rólam „már megint szerepelni akar!“. Egy járási termelési igaz­gatóság vezetőjéről van szó, akinek irányítása alatt a járásban sok új, progresszív, a mezőgazdasági termelés fellendítését és a mezőgaz­dasági termékek zavartala­nabb értékesítését célzó in­tézkedést foganatosítottak. Nem csoda, ha a miniszté­riumban példaként emleget­ték ős az újságírók egymás­nak adták a kilincset, hogy példáján a mezőgazdasági termelés javára a többi já­rás vezetői is okuljanak. Most, — az új Irányítás! rendszer bevezetésekor — a progresszív szervezési mód­szerek úttörőjének nevezik, aki nem fél a kockázattól. S ezt a maga nemében nagy­szerű szervezőt valakinek, vagy valakiknek sikerült csí­pős megjegyzésekkel annyi­ra elkedvetleníteni, hogy ke­rüli a véleménynyilvánítást, mintha restelnivalója volna. Nem egyedülálló eset ez. Hányszor hangzik el hasonló kérés a kiváló munkáért többször kitüntetett dolgo­zók ajkáról! Mert hiába, az egész ország dicsérete és elismerése, ha a közvetlen környezetükben élő, kevésbé tehetséges és kezdeménye­zésre túlságosan kényelmes egyének éles nyelve meg­mérgezi mindennapi életü­ket. Hiába, az irigységnek ezer arca van ... -gir­jótékonyan éreztette hatását az óriásváros népesség-növekedé­sében. Hasonló fellendülésnek indult Velence városának népe­sedése a tavalyi árvíz után, amelynek idején a velenceieket szobafogságra kényszerítette a vízáradat. Későbbi megállapítá­sok szerint ugyanis pontosan kilenc hónappal a katasztrófa után, vagyis ez év augusztusá­ban még egyszer annyi gyermek született Velencében, mint más­kor. Melyik állat a legintelligensebb? A georgíai egyetem (USA) ál­latorvosai megállapították, hogy a háziállatok között nem a ku­tya a legintelligensebb állat, azt tévesen feltétélezik, .hanem a disznó. A tudósok hosszas megfigyelés után így állították össze az állatok intelligencia­sorrendjét: majom, róka, mosó­­medve, disznó, kutya, bárány, kecske, madarak, macska, 16, pulyka, teknösbéka. (p) Motoristáknak vajaskenyeret A motoristáknak nagyobb tú­rák előtt egy-egy jó vastagon megkent vajaskenyeret kellene enniük. Nemcsak azért, mert a vajaskenyér kiadós és rend­kívül egészséges étel, hanem azért is, mert a friss vaj nagy mennyiségű A-vitamint tartal­maz, amely tudvalevőleg javítja az ember látóképességét. (Expres) A madarak szerelmese Szokatlan rekorddal büszkél­kedhet Erik Kumari észt ornito­lógus. Több mint 40 éve foglal­kozik a madarak tanulmányozá­sával. Pályafutása során több mint 200 szaktanulmányt és könyvet adott ki a vándormada­rak életéről, teleléséről és fé­szekrakásáról. Munkásságát kül­földi szakkörök is számontart­­ják. Kumari több külföldi orni­tológiái szervezetnek is tagja. Százmillió ember él Japánban A japán statisztikai hivatal legújabb közleménye szerint az országnak ma több mint száz­millió lakosa van. A lakosság számát tekintve Japán jelenleg a hetedik helyen áll a világon. Csak Kínának, Indiának, a Szov­jetuniónak, az USA-nak, Indo­néziának és Pakisztánnak van több lakosa. Túlsúlyban a női nem Lengyelországban is fokozó­dik a népszaporulat. Ottani sta­tisztikai adatok szerint október elején megszületett a 32 mil­liomodik lengyel „állampolgár“, Az újszülöttek között továbbra is túlteng a női nem. Jelenleg 901000-rel több a nő, mint a férfi a Lengyel Népköztársaság­ban. Ugyancsak hivatalosai! megállapították, hogy idén már több ember él városokban, mint vidéken. Ködseprő Az oly sok bajt és kárt okozó köd ellen még mindig nem ta­láltak teljesen megbízható vé­dekezési módot, bár világszerte a legkülönbözőbb próbákat vég­zik. A Szovjetunióban — pél­dául — a nagyfeszültségű elek­tromos töltések ködmentesítő hatását próbálják gyakorlatilag felhasználni: a védendő terüle­teken szigetelőkön kifeszített huzalokat a nagyfeszültséget szolgáltató egyenáramú generá­torokhoz kapcsolják, hogy a ködöt alkotó vízcseppecskék a huzalokra rakódjanak. Japán­ban hideg vizet permeteznek a ködbe és így próbálják lecsapni, a parti övezetekben pedig, ahol igen gyakran van köd, fasorok létesítésével próbálják útját áll­ni a ködképződésnek. Chilében a hegygerinceken nylonfonala­kat feszítenek-ki. E fonalakra rárakódnak a köd vízcseppecs­­kél, a fonalakról lecsepegő vi­zet pedig csatornán át tartályba vezetik és öntözési célokra használják fel. A sok évi ta­pasztalat azonban azt mutatja, hogy a köd eloszlatására mégis a legjobb az a mőd, melyet az angolok a második világháború folyamán a repülőgépeken hasz­náltak, amikoris olajlámpákkal szinte felszárították a ködöt. Ennek ellenére az utóbbi idő­ben mégis a nylonfonalas köd­­eloszlatásl eljárást tökéletesí­tették. Az USA-ban olyan „köd­seprőt" készítettek, mely 4—5 perc alatt megszünteti az alig másfél méteres látótávolságot engedélyező, magától csak fél óra alatt eloszló sűrű ködöt is. A ködseprő 120 cm magas, 75 cm széles alumíniumkeret, mely tengelye körül forog. A keret mindkét oldalán egymáshoz kö­zel vékony nylonszálak vannak kifeszítve. A keret forgása al­kalmával a molekuláris vonzó­erők és az elektrosztatikai von­zás hatására a ködöt alkotó vízcseppek rárakódnak a nylon­­szálakra és a levegő kitisztul. Ez a ködseprő annyira hatásos, hogy Chilében ilyen ködseprőt szerelnek a tehergépkocsik hű­tői elé, és néhány ilyei\ kis köd­seprő járatásával gyorsan tisz­títanak meg nagyobb területet is a ködtől. SZABAD FÖLDMŰVES — Kiadja a Szlovák Nemzeti Tanács Földművelés- és Közéielmezéstgyl Megbízott! Hivatala. — Megjelenik hetente egyszer. — Főszerkesztő: Pathő Károly. — Főszerkesztö­helvettes- Peri Elemér, — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Suvorovova 18. sz. — Telefon: főszerkesztő: 515-58, titkárság 501-00. — Telefonközpont: 547-81, 511-10. — Belső vonalak: főszer* kesztőhelyettes? 835, mezőgazdasági rovat: 834, szakmellékletek: 632, kulturális és Irodalmi rovat: 878, külpolitikai és sportrovat: 584. — Nyomja a Poíygraflcké závody 02, n. v„ Bratislava, Odbó­­rárske nám 3 »Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. — Előfizetéseket felvesz miniden postahivatal és postai kézbesítő. “ Ktlföídre megrendelhető: PNS, üstredné expedtcle tlaőe, Bratislava. Gottwaf­­dovo nám, 48, sz. » Előfizetési díj egy évre 52.— Kfia, fél évre 26.» Kis. K-15*7137í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents