Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-15 / 28. szám

A rozsnyói járás is azok közé a já­rások közé tartozik, amelyek méltóan akarják megünnepelni a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfor­dulóját. A Rozsnyói Járási Nemzeti Bi­zottság dolgozói és funkcionáriusai számára e jelentős esemény megün­neplése előfeltételeinek megteremtése, valamint a városfejlesztés érdekében vállalt kötelezettségek kidolgozása sok munkát adott. Nem vitás, az élet mind nagyobb követelményeket tá­maszt a nemzeti bizottságokkal szem­ben — mind a szolgáltatások, a me­zőgazdasági termelés fokozása, a vá­rosszépítés, a kulturális élet fejlesz­tése, mind az oktatás, valamint a nép­művelés terén. A polgárok felajánlásait a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére vállalt já­rási szocialista felajánlásokba foglal­ták össze, melynek értéke meghaladja a 2 442 708 koronát. Nem kell félni attól, hogy nem tart­ják be az adott szót. Már többször bebizonyították, hogy a vállalt, a ter­vezett feladatokat teljesíteni tudják. Például a CSKP XIII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségeket (ezek értéke 20 822113 Kös-t tett ki) is túlteljesítették, mégpedig 31 millió koronával. Ebből a városok és a köz­ségek fejlesztésére 20 millió korona jutott. A siker eléréséhez nagymértékben hozzájárult a dolgozók kezdeményezé­se, valamint a nemzeti bizottságok közötti verseny, amely a párt- és a társadalmi szervezetek támogatásával jelentős össztársadalmi hasznot ered­ményezett. A verseny a városokban és a köz­ségekben kedvezően hatott az életfel­tételek javítására, hozzájárult a la­káskultúra emeléséhez, elősegítette a szolgáltatások bővítését, az emberek között elvtársi kapcsolatok elmélyíté­sét, valamint az állami tervfeladatok teljesítését. ★ Lássuk most részletesebben, mit akarnak a járás polgárai létrehozni az NOSZF 50. évfordulójának tisztele­tére. A mezőgazdasági termelés fokozása terén a földművesek kötelezettséget vállaltak, hogy 10156 000 Kős-nak megfelelő értéket hoznak létre. Ebben benne vannak a talajjavítási munkák, a komposzttrágya készítése, valamint a legelők és a mezők feljavítása. Az állattenyésztés terén elsősorban a mi­nőség fokozására, a tejhozam növelé­sére stb. összpontosítják figyelmüket. 120 liter tejjel akarják növelni a tej­hozamot tehenenként, ami azt jelenti, hogy 2261 fejőstehéntől 871320 liter­rel több tejet akarnak fejni. A napi súlygyarapodást 5 dkg-mal akarják növelni, ami 8600 állat esetében 1569 mázsa súlytöbbletet jelent (pénzben kifejezve 1 883 400 Kős). A hízóserté­sekkel kapcsolatban is hasonló ered­ményeket akarnak elérni. Itt 2062 q súlytöbbletről van sző, ami pénzben kifejezve 2 474 400 Kös-t jelent. A nö­vénytermesztés terén 156 687 Kős-el vállalták a tervet túlteljesíteni. A polgárok kötelezettséget vállal­tak, hogy a városokban és a községek­ben társadalmi munkával járulnak hozzá az életfeltételek javításához. A mezei utak karbantartásával, a köz­terek és az udvarok rendbehozásával és az egyéb akciókkal kapcsolatban 432 114 munkaórát dolgoznak le. En­nek értéke meghaladja a 9 173 824 Kős-t. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának tiszteletére a helyi gazdálkodás vállalatai is érté­kes felajánlásokat tettek. A rozsnyói, a revúcai és a dobéinál kommunális szolgáltató vállalatok kötelezettséget vállaltak, hogy 691300 Kős-nek meg­felelő értéket hoznak létre. A Rozs­nyói Járási Iparvállalat, a Rozsnyói Járási Építőipari Vállalat, valamint a szénlerakatok nemzeti vállalata 363 ezer Kös-el akarnak többet termelni. A Rozsnyói Vendéglátóipari Vállalat 440 000 Kős-val tervezi növelni bevéte­leit. A községi, a városi és az üzemi fel­ajánlások mellett az oktatás és a népművelés terén dolgozók is kötele-TÖ PÉNZFORRÁS A HELYI SZOLGÁLTATÁS Megoldható kérdések Nagy József, az Inámi Helyi Nem­zeti Bizottság elnöke hosszan tájékoz­tat a falu fejlődéséről, kisebb-nagyobb nehézségekről, problémákról. Bizony ebben a faluban az utóbbi években nagyon sokat tettek, de mindjárt hoz­zá kell tennünk, hegy messziről in­dultak. Amikor a múltra kerül a sor, az elnök csak ennyit mondott: — A falu lakói még a főúton is belemerültek a sárba. Tény, hogy Inám volt a környék legsárosabb községe. Sokat kesereg­tek emiatt az emberek. Ma viszont bárki és bármikor végigmehet az ut­cán a legdivatosabb cipőben is. A másfél kilométeres aszfaltozott út könnyebbé tette az emberek életét, és szebbé az egész falut. A helyi nemzeti bizottság általában sok gondot fordít az utak rendbeho­zására. Van már 800 méter járdájuk is, de több is lehetne, ha lenne elég cement. Emiatt sokat fő a feje a he­lyi nemzeti bizottság funkcionáriusai­nak. Az anyagbeszerzés még mindig fájó kérdés. Szóbakerül a lakásépítkezés is. A helyi nemzeti bizottság tőle telhetőén segíti az építkezőket. A lakáskultúra igazán magasszintfi ebben a község­ben. Mindenki pincehelységgel, a módosabbak garázzsal és vízvezeték kel építik a házakat. A családoknak nem kell mindig találkozniuk, ha be szélgetni akarnak. Már 28 lakásba vezették be a telefont és az automata segítségével éjszaka is lehet beszélni. Vannak tehát eredmények Inámban. Az üzlethálózatot is korszerűsítették Pár évvel ezelőtt még lisztért, kényé rért a szomszéd faluba kellett járni. Ma az új üzletben sokfajta áru közül válogathatnak A vendéglő is új, kor szerű, csak egy baja van. hogy a ven dégeknek nem adhat meleg ételt. Pe dig a konyhát korszerűen rendezték be. Amíg üzemben volt, 34 ebédet főztek, de Papp Ferenc szövetkezeti elnök szerint most 50 Is elfogyna. Ezek után érthetetlen, hogy a Jednota miért nem üzemelteti a felszerelt konyhát? Az Inámi Helyi Nemzeti Bizottság tehát elég jó munkát fejtett ki a köz­­ségfeilesztés terén, de nagy hiba, hogy nincs helyi gazdálkodási üze műk. Pedig a pénzszerzési lehetősé gekre is kellene gondolni. A funkció ^SZABAD FÖLDMŰVES 1967. július 15. náriusok szerint homok- és kavics­bánya nyitására nincs lehetőség. Ez­zel szemben téglagyártással lehetne foglalkozni, de félnek a befektetéstől. Viszont 25 ezer koronás költséggel szódagyárat létesítenek, ami egyrészt hűsítő italt ad a lakosságnak, más­részt jelentős bevételt hoz a helyi nemzeti bizottság pénztárába. Ez már komoly lépés, csak egy szépséghibája van, hogy építéséhez kölcsönt kell felvenni. Bár ez sem nagy baj, mert a hitel megtérül, de sokkal jobb len­ne, hogyha a helyi nemzeti bizottság saját erejéből építhetné. Persze, eh­hez az kell, hogy szolgáltatásokkal, vagy egyéb módon pénzt szerezzenek a költségvetésbe. Vannak olyan köz­ségek, ahol asztalosok, kőművesek, esetleg fuvarozók dolgoznak a nem­zeti bizottság helyi gazdálkodási üze­mében. El kellene rajta gondolkodni, talán Inámban is lenne hasonló lehe­tőség. Ha ily módon gazdagítanák a költségvetést, még gyorsabb ütemben fejlődhetne a falu. (bállá) A fejlődés egyoldalú A losonci járás nagyobb faluja az Ipoly mentén. A község a felszabadu­lás után új ruhát öltött magára, ami najról napra szebb, csinosabb. A há­zak úgy nőnek ki a földből, mint a gombák eső után. Az újonnan épült lakóházak száma 130, a lakások mo­dernek, egészségesek: minden házban van rádió, televízió. A háziasszonyok­nak háztartási gépek segítenek mun­káinkban. A HNB arra törekszik, hogy a falu szebb, csinosabb legyen. Ezer­­kilencszázhatvanhatban a sáros utca­részeken járdát építettek és ebben az évben a falu több utcáját portalaní­­tották, amit rövidesen be is fejeznek. Nemsokára az egész faluban aszfalto­zott úton járhatnak az ipolyhidvégiek. A falu így városi jellegűvé válik. Több üzlet szolgálja az ipolyhidvégiek szűk ségleteit. A gazdasági fejlődéssel azonban nég mindig nem tart lépést a kultu rális fejlődés. Nincsenek nagyobb kul­turális megmozdulások, hallgatnak a tömegszervezetek. Jó lenne, ha ebben a fejlődő faluban az anyagi gazdál­kodás mellett a kulturális fejlődés is lábra kapna. C s á k y Károly, Kelenye A Pompidou miniszterelnök vezette francia kormányküldöttség Moszkvái ban a világpolitikai helyzet megítélésében csaknem minden pontban axo-t nosította magát a szovjet kormány nézeteivel. zettséget vállaltak, hogy önsegéllyel emelni fogják a munkára nevelés, az esztétikai nevelés és a testnevelés színvonalát. Ezt az iskolai műhelyek, szaktantermek felszerelésének kiegé­szítésével és új játszóterek létesítésé­vel akarják elérni (mindezt 50 ezer Kés értékben). A tanítók, a tanulók és a szülők aktív együttműködésével a természet­­tudományi tantárgyak tanítása kor­szerűsítésének anyagi feltételeit se­gédeszközök vásárlásával (a szülői munkaközösség eszközeiből) és azok önsegélyű készítésével akarják töké­letesíteni (az így létrehozott érték 30 000 Kés t képvisel). Az iskola- és a kulturális ügyek te­rén a kötelezettségek értéke megha­ladja a 100 000 Kés t. A rozsnyói járás dolgozói tehát ér­tékes felajánlásokkal akarják meg­ünnepelni a NOSZF 50. évfordulóját. A felajánlások teljesítését a helyi nemzeti bizottságok rendszeres havi gyűlésein, negyedévenként pedig a helyi és a városi nemzeti bizottságok plenáris ülésein fogják értékelni. A felajánlások teljesítését az egész já­rásban június végén értékelik majd, 1967. december 31. után kerül sor a felajánlások teljesítésének végső ki­értékelésére, valamint a legjobb ered­ményeket elérő városok és községek megjutalmazására. Három legjobb köz­ségnek odaítélik a „Példás község" címet és átadják az e címmel járó 10 000 koronás jutalmat. I Kedves ji gyerekek jj A Szabad Földműves 27. szá- |» mában megjelent kis-kereszt- (i rejtvény helyes megfejtése: , • rom, patak, hal, autóbusz, Pó, (1 tea, erdők, virág. ,1 Sorsolás útján könyvjutalom- {1 ban részesül: Lőrincz Ilona, i1 Nyárasd, Csillag u. 35. ás Cinke i * István, Nagykapos, Gottwald u. ( 57. i| A mostani számból a kis- és ', nagy keresztrejtvény a lapba 1 ( kerülő fontos anyagok közlése 1> miatt — más anyagokkal együtt — kimaradtl 11 (A szerkesztőség) \ >WWWWVW\^VWA^W „Mindenképpen kerülni kell minden meggondolatlanságot a Közel-Kelettel kapcsolatban, mivel a válság kiujulá­­sának veszélye továbbra is igen nagy“ —■ olvassuk a moszkvai szovjet—fran­cia megbeszélések után kiadott hiva­talos közleményben. Az ENSZ Bizton­sági Tanácsának felhívása alapján mind az Egyesült Arab Köztársaság mind Izrael elfogadta U Thant főtit­kár javaslatát arra nézve, hogy az ENSZ a fegyverszünet betartása érde­kében a Szuezi csatorna mindkét partján megfigyelőket helyezzen el. A hét elején Kairóban kisebb csúcs­­konferencia zajlott le Nasszer elnök, Boumedien algériai elnök és Husz­­szein Jordániái király között. A rend­szerint jól értesült félhivatalos A1 Ahram szerint, az izraeli agresszió következtében kialakult helyzet és különösen a gazdasági szempontból legnagyobb kárt szenvedett Jordánia jövője képezte a tárgyalások anyagát. Az algériai államfő Kairóból Damasz­kuszba repült, hogy Atasszi szíriai elnökkel is megtárgyalja a helyzetet. Ugyanakkor Aref iraki elnök Kairóba érkezett, ahol váratlanul megjelent Malik szovjet helyettes-külügyminisz­ter is, hogy megbeszéléseket folytas­son az egyiptomi kormánnyal. A Rómában székelő ENI olajvállalat képviselője bejelentette, hogy izraeli szakemberek néhány napon belül megkezdik a Sinai- félszigeten fekvő Belaym-olajforrások kiaknázását, ame­lyek közős egyiptoml-~olasz tulajdont képezhek. Az említett olajforrások évi kapacitása egymagában magasan fe­dezi Izrael nyersolaj-szükségletét. A közel-keleti helyzet mellett még két afrikai polgárháború okoz nyug­talanságot és foglalkoztatja az ENSZ Biztonsági Tanácsát. A kongói köz­ponti kormány bejelentette, hogy kül­földi hatalmak támogatásával fehér zsoldosok és kormányellenes lázadók terrorhadjáratot indítottak a kormány ellen, akik túszokat is fogva tartanak zsarolási célokkal. Bár a beérkezett hírek alapján a központi kormány általában ura a helyzetnek, a fehér zsoldosok, akik nagy veszteségeket szenvedtek, még mindig birtokukban tartják a kisanga-i repülőteret és nem engedték meg egy amerikai szállító­gép leszállását, amely a fogvatartott túszokat igyekezett elszállítani. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén az afrikai államok küldöttei mind­azon államok elítélését javasolták, amelyek területén a zsoldosok tobor­zását megengedik. Nigériából mindkét fél katonai győ­zelmeket jelent. Gowon tábornok, a központi kormány feje Nagy-Britan­­niától kért segítséget a keleti tarto­mány lázadóinak leverésére. London nyílván szállít is fegyvereket a lago­­szi központi kormánynak, hogy kien­gesztelje Gowonékat, akik felháboro­dással fogadták az angol—holland olajtársaság döntését, mely szerint a nigériai olajért járó illetéket a sza­­kadár biafrai kormánynak és nem Lagosznak akarják fizetni. (SM) A SZUEZI CSATORNA JELENTŐSÉGE Több mint egy hónapja szünetel már a forgalom a Szuezi csatornán. Partjain két ellenséges hadsereg néz egymással farkasszemet. A közeli és távolabbi kikötőkben néhány ezer hajó várja, hogy megnyissák előttük a csatornát. A közel-keleti háború éppen akkor tört ki, amikor a csatorna a legjöve­delmezőbben működött. A nyugati ál­lamok „aggodalmai“ ellenére, hogy az államosítás által rossz kezekbe került a csatorna, az utóbbi tíz év alatt meg­kétszereződött a forgalom rajta. 1956- ban 13 291 hajó kelt át a csatornán, mintegy 100 millió tonna rakománnyal. 1965-ben pedig inár 20 289 hajó, 225 millió tonna hasznos teherrel. Tavaly még több gőzös fu­tott keresztül a csatornán. A hatal­mas forgalom a há­ború következtében egyik napról a má­sikra leállt. A csa­torna — mely öt világrészt köt ősz sze — a háborús viharok csillapodó sát várja. Hogy me lyik államnak van a legnagyobb kára mindebből és hogy milyen követkéz ményei lehetnek a forgalom szünete lésének, erre úgy kaphatunk választ, ha megvizsgáljuk, ki és milyen áru szállítására hasz nálja leggyakrab­ban a mesterséges tengerszorost. A leggyakoribb szállítmány az olaj. A hajók háromne­gyed része naftát szállít. Az elmúlt tíz év alatt a nyers olaj-szállítmányok mennyisége sokkal gyorsabban növekedett (évente 155 százalékkal) mint a többi árué (70 százalék). Nyugat-Európa kőolaj-szük­ségletének kétharmadát a Szuez-csa­­tornán keresztül kapja. Gazdasági szakértők szerint a nyugat-európai IZRAEL ÁLTAL MEGSZÁLLT TERÜLET nagyobb része India és Pakisztán felé tartott. De ellenkező irányból, kelet­ről nyugatra is szállítottak gabonát: Ausztráliából búzát, Burmából és Kí­nából rizst. Szuezen át érkezett a Fü­­löp-szigetek, Kína, Szudán és Indoné­zia olajosmag-termésfölöslege, Dél­­kelet-Ázsiából a pálma- és kókusz­olaj, Pakisztánból a juta, Ausztráliá­ból a gyapjú, a hús, Indiából a tea, Japánból meg Kínából ipari termékek, Vietnamból szén ... Mindezekhez ad­juk még hozzá a nyugat-európai Ipar­cikkeket és akkor láthatjuk, milyen óriási gazdasági jelentőséggel bír a csatorna. 1 A zárlat hatása a világgazdaságra A mai hajók gyorsak, nagy befoga­­dóképességűek, de még így is jókora veszteség, ha meg kell kerülniük Afri­kát. Néhány ezer tengeri mérfölddel kell többet megtenniük, mintha a Szuezi csatornán kelnének át. Mindez természetesen nem marad következmények nélkül a világgazda­ságra. A zárlat hatása máris mutat­kozik. A nyugati piacokon emelkedik az ára mindazoknak a nyersanyagok­nak, amelyeket a csatornán át szállí­tanak, az exportáló államokban pedig csökken ugyanezeknek az árucikkek­nek az ára. Nemcsak az áremelkedés okoz azonban gondot a nyugati gazda­sági szakembereknek, hanem az, hogy előbb-utőbb hiánycikk lesz a Szuezen át érkező áru. Legtöbben az olaj miatt aggódnak. A naftahiány — a gazda­sági életben ható láncreakció folytán — országok iparát béníthatja meg. Ezen a ponton pedig a gazdasági ba­jok politikai problémákká válhatnak. A Szuezi csatorna lezárása termé­szetesen az arab államoknak is nagy veszteséget jelent. Elsősorban a kő­­olajszállítóknak, de nem utolsósorban Egyiptomnak is, amelynek a csatorna tavaly 260 millió dollárt jövedelme­zett. Mindez arra sürget, hogy a fontos tengeri utat minél előbb meg kell nyitni. Ez azonban mindaddig lehetet­len, amíg partjain ellenséges haderők állnak szemben egymással. Mert a csatorna üzemeltetéséhez elengedhe­tetlenül szükséges a béke. (Politika) A rozsnyói járás nem akar lemaradni államok ipara — saját tartalékaira és az amerikai szállításokra támaszkod­va — mintegy két hónapig nélkülöz­heti még a csatornán át érkező kő­olajat. És azután? Kelet és Nyugat között szünetel a forgalom Szuez lezárása nemcsak a nafta szállítóinak, illetve vásárlóinak okoz gondot. A csatornán évente 10 millió tonna gabonát, 7 millió tonna ércet, 5 millió tonna műtrágyát és félmillió tonna étolajat, kaucsukot, cukrot, gé­pet és vegyipari termékeket szállí­tottak. Az ércet a fejlődő államokból vit­ték a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok gyáraiba. Mindkét félnek nagy veszteséget okoz a for galom szünetelése. Vasércet többek közt India, titánt és cinket Ausztrália, cint Malaysia, kaucsukot Indonézia szállított. A gabonaszállító hajók leg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents