Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-11-04 / 44. szám

Szobám ablakából * az utca túlsó oldala épület és a hozzátartc Az udvarban ólak, de J-nj. rójószág, hanem a kecs. moz­gású galambok számára. Ami­kor látom ezeket a szebbnél­­szebb, színes tollú madarakat, a régi közmondás jut eszembe: „Úgy élnek, mint a galambok“. Azonban nemcsak a galam­bokat látom, hanem gazdájukat is. Alig hajnalodik, már ott tesz-vesz az ólak körül. S mire indulni kell a munkába, már minden rendben van. Pedig nem is ott lakik, hanem egy emeletes épületben, és ott nem lehet galambokat tenyészteni. Pedig ez a mindene. Talán nem járok messze az igazságtól, ha azt állítom, hogy ez a szenve­délye háttérbe szorítja a csa­ládi életet is. Mert a galambok iránti szeretet nála igen régi­­keletű. — Amikor megszületett, mind­járt a galambtenyésztéssel kezdte, — mondja az édes­anyja. No, nem egészen így volt, de 12 éves korában már voltak galambjai, méghozzá postaga­lambok. Akkor ezek vonzották, meg a gyakori röptetéssel járó izgalmak. Már abban az időben is szép sikereket ért el. Az ál­tala kitenyésztett postagalam­bok minden esetben az első tiz között érkeztek haza. Lassan ezt is megszokta, s már nem tudott örülni úgy a sikereknek. Valami mást, újabbat szeretett volna. Ezért áttért a prágai rövidcsőrű ga­lambfajta tenyésztésére. Ezzel a fajtával is hamar „befutott“. 1962-ben a brnóban megrende­zett nemzetközi galambkiállítá­son első díjat nyert. Pedig nem volt könnyű feladat a népes mezőnyben az élre törni. Neki sikerült, s ez további munkára ösztönözte. Nem sokkal később súlyos veszteség érte. Egy hét lefor­gása alatt ellopták állományá­nak legszebb példányait. A veszteség érzékenyen érintette. A) f n sí ö> I^J Z5 o 3 “ a. ® ron kívül, mely 1 • °~ Q> koronára rúgott, er­­bt veszteség is érte. A 31 - .»ab galamb elvesztése nem fájt neki annyira, mint az, hogy bár meglett a tettes, semmi bántódása sem történt. De azért nem hagyta magát. Ismét mun­kához látott és hamarosan pó­tolta a veszteséget. Sőt, egy újabb fajta tenyésztésével is kísérletezett. A budapesti ma­gasröptű fajtával. Minden meg­mozdulásban, kiállításon részt vett. A megtett utat sikerek fémjelzik. Tiszteletdíjak, első és második helyezések. Arra a kérdésre, mikor tért át a .komáromi bukó-keringő tenyésztésére, így vall: — Az előző két fajta felszá­molása után döntöttem, hogy ezt a nemes fajta galambot ho­nosítom meg. Tenyészalanyul egy pár galambot szereztem az elmúlt évben. Egyidejűleg kez­dett a dán szarkák tenyészté­séhez is. Ugyanis a komáromi bukó-keringő tenyésztése önma­gában lehetetlen. Melléje egy „dajkagalamb“ szükséges. Tud­niillik a komáromi bukó-kerin­gő fiókák csőre igen rövid és kissé hajlott, s ennek követ­keztében az anya nem képes táplálni fiókáit. A nevelő szere­pét helyettesítik a dán szar­kák. Amikor a fiókák kikelnek a tojásból, a fiókákat kicseré­lem kölcsönösen. Attól kezdve mindkét galambpár idegen fió­kát nevel. Jelenleg közel 100 galambja van. Ebből 60 komáromi bukó­keringő— egyszínű. Sárga, vö­rös, fekete, 26 dán szarka, 8 fecske és kb. 20 postagalamb. Ez utóbbiak felszámolás alatt állnak. Arra törekszik, hogy tenyészállománya elérje a kí­vánt szintet és megkaphassa a „Tenyészállomás“ rangot. Ugyanakkor járja a kiállításo­kat, ahol galambjai megállják helyüket. A közelmúltban To­­poföanyban, Trnaván és Bratl­­slavában szerepeltek galambjai, de eddig még nem tudja, mi­lyen eredménnyel. A kecses tartású dán szarka a„dajka“ szerepét tölti be. Első­­díjas példány. Fotó: Andriskin J, — A kiállítás már régen le­zajlott, de ezidáig nem kaptuk meg a kiállítás vezetőségétől az értékelés eredményét. Pedig mindnyájan kíváncsiak vagyunk a helyezésekre. Jó lenne, ha a kiállítások rendezőbizottsága, a kiállítás befejezése után legké­sőbb 15 napon belül értesítést küldene a kiállított madarakról, vagy apróállatokról. Nagy baj az is, hogy a kiállításokra kül­dött állatok, madarak nem kap­nak kellő mennyiségű eleséget és vizet sem. Sok esetben a legszebb példányok mennek tönkre, pusztulnak el. A fiatal galambtenyésztő sza­vait a lelkesedés hatja át. Minden szabad percét a köze­lükben tölti el. Mint már fenn­­tebb mondottam, munkába me­net és jövet, a szülői háznál köt ki. Mert mindig akad tenni­való az ólak körül. Állítom, életének nagy részét a galam­bok töltik ki. Azért merem ezt mondani, mert munkatársak va­gyunk. Viola Lajos ugyanabban az üzemben dolgozik, mint én. Ö is a tudomány terjesztését választotta hivatásul. Nyomdai gépmester. Végezetül annyit, további munkájához erőt, kitartó szor­galmat és sok sikert kívánunk! Andriskin József Bevált a pipenevelés Maqlőfalka a csicsói farmon süket. Ennek keretén belül 1969-től beszüntetik a sertés­hizlalást, helyébe baromfite­nyésztéssel foglalkoznak. Ezt a célt szolgálja a most épülő hatezres tojóház s a maglóka­csák tartása is. Saját keltetője és 1200 magló­kacsája van a szövetkezetnek. Terv szerint 41 ezer kacsa kel­tetésével s a napospipék érté­kesítése után 330 ezer koronás bevétellel számolnak. Valóság­ban 46 900 darabot adtak el s 356 ezer koronát bevételez­tek a pipákért. Erényi Károly mérnök-ökonó­­mus megjegyzése szerint, to­vábbra is kitartanak a magló­kacsa tartás, illetve a pipe ne­velése és értékesítése mellett, mert ez felel meg legjobban a szövetkezet érdekeinek. r-hai— Könyvismertetés BAROMFI- ÉS NYÚL­­TENYÉSZTÉS ZSEBKÖNYVE. Szerkesztette dr, Gonda Irén. A könyv összefoglalja a két hasznos faj tartásának, illetve tenyésztésének leg­fontosabb ismeretanyagát és mutatószámait. Szlovákia területén számos nagyüzem foglalkozik ba­romfineveléssel, és nagyon sok azoknak a háztáji udva­roknak a száma, ahol ba­romfit és nyulat tartanak. A kötet összeállítása során ezért arra törekedtünk, hogy a helyi adottságokban és a szakmai felkészültségben mutatkozó nagy különbsé­gek ellenére is olyan anya­got tegyünk közzé, amely mindenki számára, minden körülmények között használ­ható. Az egyes fejezetek, ame­lyek a tyúk-, a pecsenye­­csirke-, a lúd-, a kacsa-, a pulyka- és a házinyúlte­­nyésztés valamennyi számot­tevő kérdésével foglalkoz­nak, a minőségi munka kö­vetelményeit hangsúlyozzák. A szöveges részeket, a könyv jellegének megfele­lően, jelentősen korlátoztuk: elsősorban a jól áttekinthe­tő táblázatokba foglalt ada­tok szolgálnak a tenyésztők számára segítségül. A baromfi- és nyúltenyész­­tők zsebkönyve (348 old.) a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok számára egy­aránt nélkülözhetetlen. A könyv beszerezhető a Slovenská Kniha elárusító helyein. ga.~. 5 zik, melyek belátható időn be­lül szakosítják állattenyészté-A csicsói szövetkezet azok közé a gazdaságok közé tartó-

Next

/
Thumbnails
Contents