Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-11-04 / 44. szám

L. SZPIRIN: A polgárháború hőse A szovjet állam keletkezésekor olyan parancsnokok álltak a hadsereg élén, akiknek hírnevét sohase fogják az utódok elfelejteni. Ehhez'a dicső csoporthoz tartozik a Polgárháború hőse, Vaszilij Csapajev. Csapajev szegény paraszt családban született. Már kicsi korában megismerte a nehéz béresmunkát; végig­járta a nincstelenek kálváriáját. 1908-ban sorozták be a hadseregbe. Az első imperialista háború kezdete Csapajevet sor­katonaként találta. A 189-es belgorajszki gyalogezred közlegényeként esett át az első harcokon az ivanogradi erőd alatt. Mint bátor, ügyes katona gyorsan az ezred legjobb felderítője lett. A harcban nyilvánított hősiessé­géért a cári Oroszország legmagasabb, a Szent György rend mind a négy érdemrendjével tüntették ki. A februári forradalom idején Vaszilij Csapajev a sza­­ratovi kórházban feküdt. 1917 nyarán a Szamarszki gu­­bernában fekvő Nyikolajevszk (most Pugacsev) város­kába költözik; itt kezdi politikai és később katonai és forradalmi tevékenységét. Csapajev belépett a bolsevi­kok pártjába, és egész élete összeforrt a leninizmus el­veivel.. A városban állomásozó 138-as tartalékos ezred katonái Csapajevet parancsnokukká választották. Nyikolájevszkben a szovjethatalom életbelépése után Vaszilij Csapajevot a város felfegyverzett osztagai élére állították, hogy később ő legyen az első vörösgárda pa­rancsnoka. 1918 tavaszán _ felkeltek a Szovjet Köztársaság ellen az uráli fehér kozákok. V. Csapajev osztaga aktívan lép fel a lázadók ellen. Majd brigádja a fellázadt cseh lé­gionisták és a fehérgárdisták ellen harcolt. Ezen a harc­téren jelentős sikereket arat és Nyikolájevszk környékét véglegesen fölszabadítja az ellenforradalmi bandáktól. Katonai sikereit a 4. hadsereg élén folytatja Szamara város ostrománál, amelyet később felszabadít. Csapajev a harcban bátorságot és magasfokú katonai tudást ta­núsított. Nem az emberi erő túlnyomó többségével, ha­nem a csellel, a katonai tudomány taktikai manővereivel és a tüzérség szakszerű bevetésével győzött. 1918 őszén V. Csapajevet a főhadiszállás Moszkvába, a katonai akadémiára vezényelte. Ebben az időben Csa­pajev hírneve már túlszárnyalta a Volga folyó környé­­öét. Nevét félelemmel emlegették az ellenség körében és a nép, a vörös közlegények legendákat meséltek hős parancsnokukról. Csapajev nem sokáig időzött az Aka­démia falai között. Hívta őt a front, ahol a parancsno­kok nélkülözhetetlenek voltak. Ebben az időben a 4. hadsereg parancsnoka Michail Frunze lett. Frunze nagy­ra értékelte Csapajev katonai tudását és ezért speciális brigádhoz osztotta be. Később kinevezte a 25. hadosz­tály parancsnokává. A 25. hadosztály komíszárja (poli­tikai tiszt) ebben az időben D. Furmanov volt. A kato­nai és a politikai parancsnok között közvetlen barátság keletkezett. Furmanov nemcsak tehetséges szervező és agitátor volt, de a legbátrabb harcosok közé tartozott, s ilyen bátor emberekhez Csapajev külön vonzalmat ér­zett. Furmanov nagyban hozzájárult a parancsnoka és a hadosztálya politikai fejlődéséhez. Furmanovval együtt a hadosztályba több kommunista munkás jött az Ivanovi Voznyeszenszki gyárakból. Ezek bolsevik szellemet hoz­tak az ezredbe, ami megszilárdította a harci fegyelmet. 1919 április végefelé a Bugulimi város környékén kö­zelharcot vívtak a 25. Csapajev hadosztály és a fehér Vojcechowski generális alakulatai. A harcok után a had­osztály parancsában megemlítették; „A déli hadseregek főparancsnoka, Frunze elvtárs, személyesen meglátogatta május 10-én a 25. hadosztály harcvonalát. Büszkén szem­lélte a 25. hadosztály kitűnő harci teljesítményét és az ezredekét, amelyek felmorzsolták az ellenséget és több mint 1500 foglyot ejtettek." Kolcsak katonái a Belaja folyó mögé menekültek. Fel­robbantották az összes hidat és magukkal vittek a keleti partra minden átkelő eszközt. El kellett foglalni Ufa vá­rosát. És megint Csapajev hadosztálya harcolt az elsők között. A hadosztály parancsnoka a katonák átkelését figyeli és az első ezredekkel kel át a folyón. Ebben ez időben látogatta meg újból a hadosztályt N. V. Frunze. A hadseregparancsnok a harc legnehezebb szakaszában a támadó ezredek élére állt. Az ellenséges repülőgépek bombázzák az átkelést, puskatűzzel árasztják el az át­kelt alakulatokat. Frunze alatt összerogy a lő egy bomba szilánkjától. Egy ellenséges repülőgép lövedéke pedig Csapajevot sebesíti meg. De a hadosztályparancsnok nem hagyja el a harc színhelyét. Rövid éjjeli pihenés következik, és reggel újból harc. A reggeli ködben előre­törnek a Kolcsak-katonák. Felsorakozva támadnak a zászlóaljak és elől a félelmetes Kapeljevski ezred. Fe­jük fölött fekete zászlók lobognak. Az ellenség csende­sen, nesztelenül lopakodott előre. Váratlanul akarta meglepni a vörösharcosokat. De Csapajev kellő fogadta­tásban részesítette őket. A géppuskák lekaszálták az ellenség zászlóaljait. Még ezen a napon Csapajev har­cosai ellentámadásba lendültek és felszabadították Ufa városát. A szovjet kormány nagyra értékelte Vaszilij Csapa­jev harci tevékenységét. Bátorságáért, hadosztálya mes­teri vezetéséért 1919. július 14-én a Vöröszászló rendjé­vel, és mind a kilenc ezredet és a lovassági szakosz­tályt forradalmi vörös zászlóval tüntették ki. Ufa alól a 25. hadosztályt Uralszk alá vezényelték. Nehéz menetelés következett az ellenségtől felégetett területen át, víz és élelemutánpótlás nélkül. Csapajev alakulatai, meglepve az ellenséget a város falai elé ke­rültek és szétzúzták a két hónapja tartó blokádot, s a fogságba esett fehéreket Uralszki kerület déli részére hajtották. Később elfoglalták Lbiscsenszket és több más városkát. A fehér kozák hadsereg Uralszki parancsnoksága — hogy megakadályozza a 25. hadosztály előrenyomulását — elhatározta, hogy Csapajev parancsnokságát megsem­misíti. Ebben az időben a hadoszályparancsnokság Lbis­­csenszkben volt. A fehérgárdisták megtudták, hogy a városkában csak a hadosztály altiszti iskolája, egy utász­század és egy utánpótlás kisebb egysége van. Egy sötét szeptemberi éjszakán titokban Lbiscsenszk alá jutottak. Szeptember 4-ről 5-re virradó éjszaka az ellenség három oldalról tört be Lbiscsenszkbe. Heves puskatűz keletke­zett. Eleinte a Vörös katonák nem tudták megérteni, honnan támad az ellenség, de hamar rájöttek a fehér kozákok tervére. A védők főereje a parancsnokság, tehát V. Csapajev körül csoportosult. Csapajev harcosai közelharcot vívtak az ellenséggel, amelyet Csapajev személyesen vezetett. Percről percre csökkent a vörös harcosok ereje. A harc virradatig tartott. A fehér kozákok a tüzérséget is harc­ba vetették. Az életben maradt Csapajev-harcosok az Ural folyó felé vonultak vissza. Csapajev hű adjutánsa Pjotr Iszajev vízbe segítette sebesült parancsnokát, és maga a parton maradva ma­gára vonta az ellenség figyelmét. Csapajev átúszta a folyó több mint felét, és ekkor egy eltévedt kozák golyó kioltotta hősi életét. így halt meg egy kiváló harcos, a Polgárháború nemzeti hőse, Vaszilij Csapajev. A nép nem feledte el a legendás hírű hadosztálypa­rancsnokot. Szovjetunióban várost, falut, gyárat, kolhozt neveztek el róla. Emlékműveket építettek Vaszilij Csapa­­jevnek. Nevét énekben, mesékben emlegetik, könyveket írtak róla. A hálás utódok szüntelenül őrzik dicső em­lékét. (APN) A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Botanikus kertje kutató gazdaságán, amely a Moszkva melletti Sznyigiri faluban van, 200 hektáron több mint 500 búzafajta vizsgázik. A legjobb fajta kiválasztásánál nagyon szigorú feltételek lettek felállítva. A kiválasztott fajta magas termésével, a hideg és betegségek elleni ellen­állással, és több más sajátossággal büszkélkedik. Az utolsó öt évben öt „sznyigirevkai" búzafajta lépett ki a gazdaság kutató telepeiről az életbe. Itt termelték ki a „Sznyigirevszkaja 391" es számú búzát, amely a Moszkva környéki Podolyski termelő szö­vetkezetben 52 métermázsás termést adott hektáronként. A Moszkva környéki földekről ez kitűnő eredmény. A „Sznyigiri“ sokágú gazdaság; gyümölcsöse is kísérleti laboratóriumot alkot. Itt nemesítenek Moszkva kör­nyéke részére több mint 180 almafajtát, 15 meggyfajtát. Nagy sikereket értek el a helybeli állattenyésztők is. A „Sznyigiri" biológusoknak érdekes hibridet sikerült felnevelniük; a tehén és a zebu hibridjét. A zebu Ázsiában és Afrikában él. A hibrid állat 4 ezer liter 5 %-os zsírtartalmú tejet ad évente. Az említett hibrid nem hajlamos a megbetegedésekre, nem igényes a táplálékra. A gazdaságnak 800 hektár legelője és 800 darab szarvasmarhája van. A felvételen: A „Sznyigiri" gazdaság kutatótelepén. A Botanikus Kert igazgatója N. V. Cicin akadémikus fiatal tudományos munkatársával A. Budanovával szemléli az egyik vizsga alatt lévő búzafajta veteményt. Foto: B. Egy szovjet falu fejlődése Már csak egészen rövid idő vá­laszt el attól a nevezetes naptól, amikor az egész szovjet nép meg­­ünnepli állama fennállásának 50. évfordulóját. Az Orlovszki Falusi Nemzeti Bizottság (szaratovi terü­let] alá eső falvak, Orlovszk, Alek­­szandrovka. Bueraka, a Karamana tanyák, Krivovszk és Szvoboda la­kosainak lesz miről beszámolni a hazának. A szovjet hatalom ével alatt felismerhetetlenül megvál­toztak a falvak és jelentősen emel­kedett kulturális színvonaluk. En­nek alapja a parasztság és a mun­kásosztály testvéri szövetsége, a kolhozrendszer, amely a kenyér­­termelők előtt legszélesebb lehe­tőségeket nyitott. A „Lenin útja" kolhoz termelői Sz. P. Szeremet, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának képviselője vezetése alatt, sok erőfeszítés és kitartó munka árán elérték azt, hogy a gazdaságuk a legjobbak közé tartozik a járásban. Évről évre emelkedik a gazda­ság jövedelme, s ennél fogva a ta­gok jövedelme is. Ez lehetővé te­szi a kolhoz vezetőségének, hogy jelentős összegeket fektessen be új farmok, kulturális és középü­letek, lakóházak építésére. Múlt évben Orlovszkban kéttermes, két­százötven férőhelyes falusi klubot építettek, a Karaman tanyák ré­szére iskolát és a harmadik és ne­gyedik munkacsoport részére pe­dig internátusokat létesítettek. Idén a karamaniak részére új klu­bot építettek. Alekszandrovka és Bueraka lakói részére szintén egy kulturális központot létesítenek. A központi faluban már elkezdték egy közszolgáltatási háznak épí­tését, amelyben borbély-, fodrász-, szabó- és cipőműhely, valamint fényképészet lesz. Itt TV-készülé­­ket és rádiókat is javítanak majd. ötven férőhelyes étkezötermet is nyitnak, befejeződött már az élel­miszer és gazdasági cikkek eláru­sítóközpontjának építése Is. A falusi szovjet végrehajtó bi­zottsága a kolhoz vezetőségével igyekszik elérni azt, hogy az épít­kezés a leggazdaságosabb tervek szerint és előre meghatározott ütemben haladjon. Az építkezés megkezdésénél egy csoportot ne­veznek ki, amely ügyel az elvég­zett munkák minőségére és a mun­kagrafikon teljesítésére. Orlovszkban nyolcéves iskola volt. A nyilvánosság követelésére határozatot hoztak, hogy átépítik tízéves iskolára és így a közeli falvakban lakó gyerekek általános középiskolai műveltséget szerez­hetnek. Tavaly megnyitották a ki­lencedik osztályt és meggyőződtek arról, hogy az iskola épülete ki­csi, generáljavításra szorul. A fa­lusi szovjet javaslatára, a kolhoz vezetősége megvitatta az új isko­laépület felépítésének kérdését, és rövidesen megkezdődött az építke­zés. A falusi szovjet képviselői brigádokat szerveztek. A kolhoz­tagok alapokat ástak, segítettek az építőanyag fuvarozásánál és más munkáknál is. Már készen van a 480 diák részére épült egy­emeletes iskolaépület. Az Októberi Forradalom ünnepségeit a gyere­kek már az új iskola világos ter­meiben ünnepük. A közeljövőben a környékbeli tanyák és falucskák diákjai internátusbán nyernek el­helyezést. Nem feledkeztek meg a legki­| sebbekről sem. Részükre a Kara-1 man tanyán óvodát építettek, s így J az asszonyok nyugodtan dolgozhat-I nak. • Hosszú Ideig a mély szakadék­♦ kai elválasztott Alekszandrovka és Bueraka lakosai nem részesültek orvosi szolgálatban. A. V. Tkacseva és Z. N. Bubnova, a falusi szovjet képviselői kezdeményezéséből or­vosi központot létesítenek, amely­ben hétágyas szülészeti osztály is lesz. A falu átépítése hosszadalmas és komoly folyamat. A társadalmi építkezés, iskolák, klubok, óvodák, gazdasági épületek mellett, ame­lyek felépítését a kolhoz költség­­vetéséből fedezik, széleskörű egyé­ni építkezés is folyik a kolhozta­gok között. A falusi szovjet és a szövetkezet vezetősége nagy igye­kezetei fejtett ki, hogy ellássa az egyéni építkezőket építőanyaggal. Minden faluban építőbrigádokat szerveztek. Ezek vezetésével a fa­lusi szovjet végrehajtó bizottsága V. P. Zsuravlevot, a szovjet leg­jobb aktivistáihoz tartozó építészt bízta meg. A kolhoz vezetősége biztosítja az építőanyagok fuvaro­zására a szállítóeszközöket. A ki­fizetés részletekben történik. Több kolhoztagnak az építőanyagot in­gyenes segélyként utalják ki. Nagy az érdeklődés az új családi házak építése iránt. A falusi szov­jet végrehajtó bizottsága és a kol­hoz vezetősége lakásépítkezési bi­zottságot szervezett. A bizottság tagjai megvizsgálták a kolhozta­gok lakáshelyzetét és építkezési sorrendet állítottak össze. Ez le­hetővé tette az építőanyagok és anyagi eszközök igazságos és ész­szerű elosztását az építkezők kö­zött. Csak az elmúlt évben 42 ház építését végezték el. Ugyanannyit építenek fel ebben az évben is. A lakásépítkezésnek a Volgán túli sztyeppeken elsőrendű jelen­tősége van, mert nagy szerepet játszhat a munkáskáderek stabili­zálásánál. Amennyiben a kolhoz vezetősége ennek a kérdésnek el­sőrendű figyelmet szentelt, az utol­só időben csökkent a munkaerő­­hiány. A kulturális és gazdasági épít­kezés és a falvak korszerűsítése terv szerint halad, amelyet a falu­si szovjet az Októberi Forradalom évfordulója alkalmából dolgozott ki és hagyott jóvá. A kötelezett­ségvállalásokat jóvá hagyta a fa­lusi szovjet bővített gyűlése és megtárgyalták a falvak lakóival is. A kötelezettségek legfontosabb pontla a falvak zöldesftése. A vég­rehajtó bizottság tagjai megálla­pították. ho' létesítenek parkot. A kolhoztagok, iskolások, nyugdí­jasok többszáz fát ültettek ki az utcák mentén, iskolák, klubok és az orlovszki fiatalság által felépí­tett sporttelep körül. A falu lakói a házaik körül virágoskerteket lé­tesítenek és a háztáji gazdaságuk­ba gyümölcsfákat telepítenek. A másik nagyon fontos kérdés az útéDÍtés Régebben például a tavaszi áradások idején nehezen lehetett eljutni Buerakából Alek­­szandrovkába és innen tovább a kolhoz központi telepére, Orlov­­szkoeba Most ezeket a falukat új út köti össze (6 mezei út vezet Orlovszkoe és a Karaman tanyák között. A kolhoz dolgozói törődnek az­zal, hogy a falvak rendezettek és' szépek legyenek. Majdnem minden­hol kijavították a házakat, rendbe hozták az utcákat, a gazdasági éDületeket. Ebben a munkában nagy szerepet játszanak az egyes utcák szerint alakult bizottságok. A falusi szovjet és a kolhoz ve­zetősége széleskörű faluszépítő tervet dolgozott ki az 1968-as év­re. Minden ház vízvezetékkel és gázzal lesz ellátva. Orlovszkoeban tervbe van véve a fő utca és a Lenin-tér aszfaltozása. KON

Next

/
Thumbnails
Contents