Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-28 / 43. szám
A zöldtrágya szerepe gyümölcsöseinkben in. Nem is olyan régen, egyik napilapunkban meglehetősen pesszimista cikk jelent meg, amelyik hihetetlennek véli gyümölcstermesztésünk ötéves tervének a megvalósítását. Azóta nem sok idő telt el, de máris gyökeres változás állott be a nagyüzemi intenzív gyümölcsösök telepítése terén. Itt is, mint a mezőgazdasági termelés több más ágában a dunaszerdahelyi járás jár az élen. Nyárasd, Vásárát és más EFSZ-ek és ÁG-ok mutatnak példát. Annak ellenére, hogy ezeket az ültetvényeket alaposan megkínozta az 1965 évi dunai árvíz, mégis virágzó, újabb telepítéseknek lehetünk tanúi a járásban. A fent említett cikk hiányosnak minősíti a felvásárlási rendszert. A felvásárló üzemek azzal védekeznek, hogy nincs elég raktárterük, másrészt nem kapnak olyan árut, amely megfelelne a kereskedelmi normáknak. A termelőknek el kell ismerniök — bármilyen okból is — nem ismerik az árúkészítés kereskedelmi normáit. Ennek következményeként a vegyes minőségű árut alacsonyabb árkategóriába sorolják. Ez azután érzékenyen érinti az' üzemek koronagazdálkodását. Vannak esetek, mikor egyébként jól telepített és jobb sorsra érdemes ültetvények elhanyagolt állapotban vannak, mert még nagy termések esetén sem adják meg a várt összeget. Ez a körülmény magával hozta a sikertelenségek ővről-évre növekvő egész sorát. Nemrégen a szomszédos Magyarországon jártam és volt alkalmam több árúgyümölcstermelő nagyüzemet megtekinteni. Szomszédaink nemcsak hazai szinten, de világviszonylatban olyan magasra emelték a magyar gyümölcs hírnevét, hogy ez a körülmény népgazdaságuknak jelentős mennyiségű devizát jelent. Pedig ahogy az ottani szakemberek említették, hasonló nehézségekkel küzdenek, mint mi. Ugyanis közismert, hogy Magyarország állatsűrűsége viszonylag alacsony, ezért nem tudnak elegendő mennyiségű szervestrágyát termelni. Kénytelenek voltak egy közbeeső megoldáshoz folyamodni, melyet mind szőlő, mind a gyümölcsösök agrotechnikájában egyre inkább használnak. Természetesen elsősorban is a hagyományos szervesanyag utánpótlás hívei, azonban magas intenzitás mellett a zöldtrágyázásra is szükség mutatkozik. A zöldtrágyázás az első kísérleti években nem adta meg a kívánt eredményt. A kutató intézetek azonban tovább dolgoztak. Példájukon sok nagyüzem a gyakorlatba is átvette kutatásaik eredményét, és aránylag nagy területeken folynak kísérletek, amelyeket évente értékelnek. Munkájuk eredménye nem maradt el. Alkalmam volt a Gyöngyös— Domoszló-1 ÄG főmérnökével beszélgetni, aki ismertette az eddigi eredményeiket, amelyeket kizárólag az ő környékükön tart jónak. Hasonló eredmények mutatkoztak a Verpeléti tsz üzemeiben is. Ezekben az üzemekben egy-egy kísérleti parcella 5 kát. hold terjedelmű. A kísérletet az új telepítésű szőlőkben hajtották végre. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy valamennyi kombinációnál csak akkor volt hatásos a zöldtrágyázás, ha a zöldtrágya növény alá megfelelő mennyiségű minerális trágyát adagoltak. Ez érthető is, mert a zöldtrágyanövény nagy mennyiségű tápanyagot von el a talajból, amely a főnövénynél, jelen esetben a szőlőnél, a vegetáció folyamán hiányzik. Az említett üzemek a tavasziak előtt az őszieknek adnak előnyt, sőt még kísérletképpen sem foglalkoznak tavaszi vetésű zöldtrágyával. Sőt, vannak olyan próbálkozások is, ha ezt az ott uralkodó eléggé szélsőséges időjárás megengedi, a nyár folyamán elvetik a keveréket és késő ősszel bedolgozzák a talajba. Jó hatással van ez különösen száraz tavasz esetében az őszi csapadék megőrzésére. Kísérletük célja, hogy különböző kombinációkból kiválasszák a termőtájuknak legmegfelelőbb növényt, a vetési és bedolgozási időszakot. A zöldtrágyanövény alá teljés ipari trágyaadagot adtak. N—P—K = 1.5—0.80—1—q/kat. hold. A zöld tömeget tavasszal dolgozzák a talajba éspedig korán. Az eddigi tapasztalatok szerint minél későbben dolgozták a talajba, annál nagyobb volt a nem kívánatos pontozón hatás. Ideálisnak tartják az áprilisi bedolgozást. A bedolgozás rotavátorral történik. 20 cm mélyen. Ezt az első tavaszi talajmunkát követi kb. 2—3 hét múlva a teljes műtrágyázás, amelyet szintén rotavátorral dolgoznak a talajba. Egyetlen hátrányként említhető, hogy a talaj ilyen mély tavaszi megmunkálása mellett aránylag sok vizet veszít, mely hátrányosnak mutatkozik a vegetációs idő folyamán. Azonban ezt a hátrányt ellensúlyozza a szőlő- és gyümölcsterületek egyre nagyobb mérvű mesterséges öntözése. A zöldtrágyázással-egyidőben az eddigi telepítési rendszernek is meg kellett változnia. A korábbi 2X8 m sor és tőtávolságot a 3—3.20X8 m távolság váltotta fel. A szűkebb sorok akadályozták a nagy gépek használatát, viszont az itt használható kis traktorok lényegesen alacsonyabb teljesítőképességűek és üzemeltetésük drágábbnak bizonyult mint a nagy teljesítőképességű és több munkafolyamatot végző nagy gépeké. A szőlők művelési módja minden esetben a magas vagy félmagas művelési módok valamelyike. Említésre méltó, hogy , az 1960-ban telepített szőlő félmagas műveléssel tisztán zöldtrágyázás mellett 80 q/kat. hold átlagtermést eredményezett az elmúlt évben. Ez az eredmény jónak mondható. Azt mutatja, hogy a termőtájnak megfelelően megválasztott zöldtrágyanövény, amely rendszeres növényvédelemmel párosul, meghozza az üzemnek a megfelelő jövedelmet, a dolgozó szakembereknek pedig az eredményes munka utáni jó érzést. Ez további jó munkára, kutatásokra, tökéletesebb agrotechnikai módszerek alkalmazására serkenti őket. Könözsy István mérnök Calovo Nagy Vince és Bar tál András a lakszakállasi szövetkezet kertészei idén a gondjaikra bízott 32 hektáros területen 1 millió 250 ezer koronás összbevétellel számoltak. A hagyma és- a paprika, mely jól bevált, közel félmilliós hasznot hozott a közösnek. Volt egy időszak, amikor a háziasszonyok hiába ácsorogtak a Zelenina üzletei előtt, hiába várták a hagyma érkezését. Egyes gazdaságok nem tartották érdemesnek, mások pedig kifizetőnek termesztését. Később azonban egyik, de a másik fél is rájött a tévedésre, A zsadányi szövetkezeteisek (kassai járás) már néhány éve nagy figyelmet fordítanak a zöldségtermesztésre. Míg más mezőgazdar I sági üzemekben a zöldségre ráfizetnek, Zs-adányban haszonnal jár termesztése. A múlt évben hektáronként 35 ezer korona bevételt értek el. Idén 12 hektáron termelnek zöldséget és eddig már több mint 300 ezer korona a bevételük. Minden előfeltételük megvan arra, hogy a tervezett 400 ezer korona bevételt elérjék. A jó munkaszervezésről Jacák István, a zöldségtermesztő csoport vezetője gondoskodik, aki kiváló szakember. A szövetkezet vezetősége elégedett munkájával. Jacák elvtársnak a képünkön látható Sztraka Margit fiatal agronómus segít. A zöldségtermesztő csoportban átlagosan húsz ember dolgozik. Az asszonyokon kívül még dicséretet érdemel Kovács János, Juhász János traktoros és Baksl József. A száraz időjárás ellenére Zsadányban szép termést értek el. Jól fizetett a paprika, paradicsom, dinnye, sárgarépa és petrezselyem. Kár, hogy a zöldségfelvásárló üzem nem bírja az összes termést felvásárolni. Mindamellett a jövő évben harminc hektár zöldség termesztésével számolnak a szövetkezetesek. (MAP 1 Mató Pál azóta jobb a piaci ellátás. — Mióta foglalkoznak hagymatermesztéssel? — tesszük fel a kérdést az egyik kertésznek. — Öt esztendeje — volt a kurta válasz. A hat hektárról — gondosan zsákokba csomagolva — 17 vagon hagymát adtak át a felvásárlóknak, mely a szövetkezetnek 360 ezer koronás nyersbevételt eredményezett. — Milyen lesz az idényvégi pénzbevétel? — Ha korán nem károsítanak a fagyok, akkor a kertészet évi pénzügyi tervét 1 millió 400 ezer koronára teljesíti. fhai) Zsadányi zöldségtermesztők A gyermekek nagy örömére nagyra nőtt a téli körte Nagyszerű kertészek
