Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-08 / 27. szám
Napjainkban sok szó esik a gyümölcstermelő nagyüzemek létesítéséről, amelyek hivatva lesznek a növekvő fogyasztási igények kielégítésére. Többé-kevésbé megoldott problémának tekinthetők az egyes telepítési rendszerek módozatai. Az általános fejlesztéshez olyan módszereket ajánlunk, amely megfelel a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. Ezzel egyidőben ki kell alakítanunk a gyümölcstermesztés modern agrotechnikáját, valamint tudatában kell lennünk, hogy az árutermelő nagyüzemi telepítéseket csakis korszerű módszerekkel művelhetjük. Mi a célja a korszerű gyümölcstermesztés agrotechnikájának? Annyi, hogy a lehető legmagasabb fokra emelje az árugyümölcs-termelést. Ennek érdekében az új agrotechnika függetleníti módszereit a közismert és jelenleg még használt módszertől. A korszerű agrotechnika alapja a gép és a célnak megfelelő munkaeszköz. Azonban maga a gép, legyen az bármennyire is tökéletes, feladatát csak akkor teljesítheti, ha az agrotechnika minden egyes tényezője megfelel a követelményeknek. Felállíthatjuk a kérdést úgy is, és ez volna a helyesebb, ha az új gépeket a megváltozott technológia követelményeinek figyelembevételével szerkesztenék. Ezzel kapcsolatosan az egyre A zöldtrágya szerepe gyümölcsöseinkben jobban elterjedő szélessoros sövény-gyümölcsösök telepítésével összefüggő agrotechnikai eljárásokat kell bírálat alá venni. Melyek azok a kérdések, amelyek megoldatlanok, s további javításra szorulnak. Az első ilyen probléma a talajerőgazdálkodás kérdése. A gyümölcsösök telepítésére csaknem minden esetben, mezőgazdaságilag kevésbé értékesíthető területeket használunk fel. Ilyen területek általában a középdomborulat nagyobbrészt leromlott erődtalajok, alacsony humusz tartalommal. Ezen területek mezőgazdasági hasznosításra kevésbé alkalmasak, viszont gyümölcstermesztés szempontjából ideálisak, ha azt valamilyen kedvezőtlen talajrétegképződés nem teszi alkalmatlanná (kőpad, mészpad, magas talajvízszint). Az ilyen területek termőerejét gyors ütemben fokozhatjuk a terület zöldtrágyázásával. Az így megjavított területeken a fák növekedési erélye, termőrefordulása kielégítő lesz. A talajerőgazdálkodás alapfeltételeit a szélessoros művelési rendszer teremti meg. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a termőtájnak és talajnak megfelelő zöldtrágyanövényeket a telepítést megelőző és utáni években rendszeresen alkalmazzuk. A növény megválasztása fontos tényező, hogy a vetés idejével, a növények megválasztásával azok bedolgozási idejét széjjelhúzhassuk. A gyakorlat azt mutatja, hogy a bedolgozást három szakaszra osztjuk, mikor is a növények a számukra legmegfelelőbb időben kerülnek a talajba. Ez az időszak április végén kezdődik és május végéig tart. Ilyen hosszú időszak lehetővé teszi a munkatorlódások elkerülését és a helyes munkaszervezést, és a zöldtrágyanövényeket évről-évre használhatjuk ugyanazon terűlétén — természetesen megfelelő növényváltással. Bálint szerint a talajba bedolgozott zöldtömeg és gyökérmaradványok mennyisége több év és üzem átlagában hektárra átszámítva egyes zöldtrágyanövény esetében a következőképpen alakult: . Zöldtrágyanövény Bedolg. zöldtömeg Gyökér Repce 102—170 68—94 Őszi keverék 102—136 59—107 Zabosbükköny 95—119 68—73 Somkóró 102 85 Szorgalmas kertészek 45 olajbarnára sült ipolyszakállasi lány és asszony szorgoskodik az ipolyszakállasi szövetkezet kertészetében. Ezek az asszonyok tavasz óta nap mint nap megjelennek a munkában, hogy Pavlik kertész vezetése mellett és Kovács Irma csoportvezető irányítása alatt teljesítsék a napi feladatokat. Mi tagadás. az ipolyszakállasi kertészet mindig híres és jövedelmező volt. Idén munkájukat megkönnyíti a tökéletesített irányítási rendszerből eredő tény, hogy a Rimaszombati Konzervgyár vagonszámra felvásárolja a zöldséget, míg a terven felül kitermelt áru a községben megnyílt zöldséges boltban, továbbá a mártani saját zöldséges üzletükben lel gazdára. A kertészek nagyon ügyesen megoldották a zöldségszállítást. Az asszonyok a délutáni órákban szüretelt zöldségféléket este teherautóra rakják, így az áru hajnalban már Martinban van. Ez az üzlet már a második éve működik. Kifizetődik a szövetkezetnek, és a zöldség iránt is nagy az érdeklődés Martinban. Tavasztól élénk figyelemmel kísérték a 3 hektáron telepített epret. A Szenga-szengána eperfajta első évben hozott termést. Az idei tavaszi időjárás a vártnál jobban kedvezett a növénynek. A szövetkezet a rimaszombatiakkal csak 120 mázsára kötött szerződést, de eddig több mint 100 mázsát eladtak. Előreláthatólag az átlagos hektárhozam meghaladja a 80 mázsát. Az eper gondozása, ápolása tehát kifizetődik. Az ipolyszakállasi kertészet dolgozói 13 ha paradicsomot, 3 ha paprikát és egyéb zöldségfélét ápolnak. Gombos György EFSZ elnök és Kintler József ökonómus-mérnök szavai szerint idén 1 millió 400 ezer koronát várnak a kertészetből. , Belánvi lános Gombos György elnök és az asszonyok az epertermést nézegetik. A fenti adatokat kiindulást adatoknak tekinthetjük, amenynyiben a mérések száraz jellegű területekről származnak, kedvezőtlen tavaszi időjárás után. A fentieknél magasabb eredményekre is számíthatunk, kedvezőbb körülmények között. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a talajba kerülő zöldanyag az istállótrágyát 60—60 %-ban pótolja. Azonban nemcsak ez a zöldtrágya előnye, hanem az is, hogy a növények gyökerei függőleges irányban mélyen hatolnak a talajba, az elkotródásuk után keletkező csatornák pedig elősegítik a talaj levegőzését, jobbá teszik annak vízbefogadó képességét. A szakemberek egy része még ma a hagyományos szervesanyag utánpótlás híve. Ellenérvként meg kell jegyeznünk azt, hogy melyik gazdaság tud gyümölcsöse részére teljesértékű és mennyiségű istállótrágyát adni. Ide csak rosszabb minőségű és kevés trágya jut. Hasonlítsuk össze a nagyon gyakran használt tőzeges fekáltrágyát a zöldtrágyával. A mérleg nyelve a zöldtrágya javára billen. A fekáltrágya istállótrágya értéke legtöbb esetben alacsonyabb, mint a zöldtrágyáké annak ellenére, hogy P és N tartalmuk elég magas. A hiányzó szervetlen anyagot a gyárakban könnyen megvásárolhatjuk, és koncentráltan tudjuk a zöldtömeggel együtt a talajba dolgozni. Másik igen nagy jelentőségű előnye, hogy üzem- és munkaszervezés jellegű. A szélessoros telepítésű rendszernél egy-egy sorközre kb. 30—60 kg vetőmaggal 40—60 q istállótrágya értékű zöldanyagot termelhetünk. Itt érvényesül a munkaszervezés optimuma, amennyiben a sorok közé nem kell a magas víztartalmú szerves anyagot behordani, az ott megterem, csak be kell dolgozni a talajba. Maga a zöldtrágyázás rendszeres talajművelésre kényszeríti az üzemet, amely egyúttal kedvezően hat a fák gyökérzetére. y A zöldtrágyanövény a következő talajmunkát igényli: egy szántást, vetést, vetésutáni magtakarómunkát és zöldtömeg bedolgozását rotavátorral. A be-« munkálás után az új zöldtrágya-növény elvetéséig egy tár-« csázást, két boronálást, kultivátorozást, amely teljes mértékben kielégíti a gyümölcsfák talajművelés iránti igényét is. Mondhatjuk, hogy a jól megválasztott zöldtrágyázást rendszer megteremti a talajerő gazdálkodást. Milyen növények váltsák egymást, arra kész receptet adni nem lehet. Azt minden esetben a termőtáj, a talajviszonyok határozzák meg. Egész zöldtrágyázási rendszerünk kiépítésénél, mint alapkövetelményt tekintsük, hogy minden beavatkozásunk odairányuljon, hogy a főnövény — a gyümölcsfa biológiai igényeit a legmesszebbmenően kielégítse. Egyet meg kell Jegyeznünk, hogy a gyümölcsfa sorközeibe vetett zöldtrágyanövényt az üzem ne tekintse zöld futószalagnak, amelyet az állatállomány takarmányozására lehet felhasználni. A zöldtrágyanövény képezi a gyümölcsös talajerő alapját, feladatát csak akkor tudja teljesíteni, ha szervetlen anyagok hozzáadásával azt teljes egészében talajunk humusztartalmának a növelésére használjuk fel. (Folytatjuk.) Könözsy István mérnök Vajon a sárgásszínű gomba kiszorítja-e a fehér törzseket? Franciaországban és szerte Európában halvány sárgás-barna színű gombát termesztenek, ez a törzs kitűnik koraiságával, rendkívül bőtermű, kitűnő minőségű és rendkívül jól tárolható. Valószínű, hogy ha az angol fogyasztók megkedvelik, a termelők előnybe fogják helyezni az Angliában eddig termesztett fehérfejű gombával szemben.
