Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-07 / 40. szám
Újra az aranyérem birtokosai Amikor az értákelőbizottság tevékenysége közben az Orföldi Állami Gazdaság kacsaállománya kiértékelésébe kezdett, tisztes távolból figyeltem tevékenységét. Kíváncsi voltam, milyen véleménnyel vannak a kacsákról. — Az állomány a legkiegyenlítettebb, hasznossága a legkifejezőbb — jegyezte meg a bizottság egyik tagja. Nem is akadt itt egyetlen gazdaság sem, mely legalább az ezüstéremre igényt tartott volna, bronzot azonban a Stupavai Állami Halászat kapott, kiállított kacsáiért. Az úrföldiek számára még egy nagyon lényegbevágó elismerés. Az egegi szövetkezet gazdasági eredményeinek fordulati esztendejében nagyban elősegítették a kitűnő összüzemi hasznosság elérését azzal, hogy a kacsaállomány alapanyagát éppen az Orföldi Állami Gazdaságban vásárolták, ami az egegi szövetkezetnek többszázezer koronás bevételt eredményezett. Tehát Ürföld közvetve nagyban hozzájárult az előzőleg gyenge ökonómiai eredménnyel gazdálkodó egegi szövetkezet helyzetének stabilizálásához attöl függetlenül, hogy erről egyik vagy a másik félnek tudomása lett volna. Nem akarok itt dicshimnuszokat zengeni az Orföldi Állami Gazdaság eredményeiről, de egy bizonyos, hogy a kitűnő eredmények elérése csakis olyan edzett elvtársnak a vezetésével lehetséges, mint Seres Lajos igazgató, aki a kollektíva mozgatóereje, és jó szakembereket állít a vezető helyekre. Lényegében ebben rejlenek az Orföldi Állami Gazdaság kimagasló eredményei. Minden egyes lényegbevágó adatot fölsoroltak, mindegyikük kifejezte véleményét, melyeknek közös nevezőre való hozása s végül a legkiválóbb kacsa állománynak kijáró aranyérem odaítélése következett. Szabó Gyula elvtárs, a kacsafarm vezetője, a dolgok nagyszerű szervezője immár másodízben jól számított. Az értékelés előtt Prerovban, de Toporéiankyban is megkérdeztük tő le, milyen értékelést vár. — Aranyat! — volt a rövid válasz. Vajon hogyan találta el, mi következik. Ügy, hogy tudta milyen állományt vitt „piacra“ s a tenyészanyag milyen értékű. Való tény, hogy ez az állomány, mely egyedenként 188,4 tojást rakott s ebből 173 kacsa kelt, a kacsákból 150 ezret piacra adtak, 80 ezret pedig odahaza fölneveltek, az aranynyal egyenértékű. Ilyen eredményt a versenytársak nem tudtak elérni, bár azok is igyekeztek. Az Orföldi Állami Gazdaság aranyérmes kacsái. Közvetlenül az állatállomány értékelése előtt akadtam össze régi ismerősömmel, Cirfusz Sándorral, az ekecsi szövetkezet zootechnikusával. Haragos kedvében leltem őt. jogosan méltatlankodott. Ludaival az elsők között érkezett TopoICiankyba s Lukovics Annával, az állatok gondozójával, az állományt biztonságba helyezték — egyik ketrecbe. Reggelre ismeretlen tettes áthajtotta a ludakat egy sáros kifutóba. Ezért volt haragos a zootechnikus. Amikor meglátta a csupasár állatokat, haza akarta vinni azokat, de a kiállítási bizottság tagjai kissé lecsillapították őt. Ezt követőleg egyenként megfürdették az egyébként fehér olaszfajta ludakat, de bárhogyan is igyekeztek, mégis szürkék maradtak, azonban látszott, hogy ez az állomány megfelel a tenyészfeltételeknek. A bizottság ennek megfelelően bronzéremmel jutalmazta a szövetkezetét. A zootechnikus persze nehezen békült s meg is jegyezte: — Ha még egyszer valaki kiejti a száján, hogy kiállításra menjünk, akkor ... Meg kell értenünk őt, hiszen az Ivánkái Baromfitenyésztő Kutató Intézet olaszfajta ludai — melyekkel aranyat nyert — tőlük származnak. Végre felengedett, s a jelenlegi eredményekről és a jövőről beszélgettünk. Most 20 lúdtörzset tart az ekecsi szövetkezet. Összesen 2600 a tojók létszáma. A tojók 40,5 tojást raktak, melyből átlagban 23,6 liba kelt. A legjobb tenyészlúd 56 tojást rakott, ebből 41 liba A zootechnikus haragos kelt ki. Ugyanakkor az Ivánkái Baromfitenyésztő Kutató Intézet olaszfajta ludai 53,7 tojást raktak s ebből 42,5 liba kelt. A legjobb tenyészlúd azonban 61 tojást rakott, melyből 48 libát keltettek ki. Ezért ítélték oda az intézetnek az aranyérmet. Hízékonyságra nézve az ekecsi szövetkezetben 1 kg lúdhús termelésére 3,37 kg abrakot használtak fel, ami kedvező ökonómiai eredmény elérését tette lehetővé. — Beszüntetik a lúdtartást? — kockáztattam meg a kérdést. — Nem, nem egészen így van, de bizonyos, hogy a jövőben gyökeres változtatást viszünk véghez. Idén 21 ezer olaszfajta lóddal dolgoztunk, de a meglevő tojóállomány 40 ezer tartását feltételezi. Tehát nem csökkenteni, hanem növelni kívánjuk az álományt, persze az eddigitől nagyobb hasznosságot akarunk elérni. — Miből ered majd a nagyobb hasznosság? — S a zootechnikus kiejti a varázsszót. — Landeszi lúd. Igen, az ivánkai intézettől landeszi [francia) fajta gúnárokat vásárolnak, s kezdetben 320 olaszfajta lódnál végeznek keresztezést. A genetikai jelek szerint a landeszi gúnárral történő keresztezés nagyon kedvező. Különösképpen a májtermelés szempontjából kifizetődő. A májtermelés régi célkitűzése az ekecsi szövetkezetnek. A Dunaszerdahelyi Baromfifeldolgozó Üzem, mellyel a szövetkezet jó üzleti kapcsolatban van, már nagyon várja a 60—80 dkg-os lúdmáiakat. De a tenyésztői munka fölötte nagy körültekintést igényel. Nem lehet elkapkodni a dolgot, mert a kihagyások visszájáról sülhetnének el. Egyenlőre elégedjünk meg azzal, hogy Cirfusz Sándor és munkatársai derekas munkát végeztek, amiért méltó elismerésben részesültek, de a jövő ettől is többet, jó pénzt érő lúdmájat, azaz népgazdaságunknak valutát ígér. A várakozásnak megfelelően A kiállításon az Ivánkái Baromfitenyésztő Kutató Intézet a várakozásnak megfelelően szerepelt. Az AA— 60-as broillerekért aranyéremmel jutalmazták. E vágóhibrid alapanyagát mind az apai, mind pedig az anyai vérvonanat Ausztriából szerezték be. A keresztezett éknél (VtxAA) fennáll az a kedvező állapot, hogy a nemeket napos korban kitűnően megkülönböztethettük. Ez a vágóhibrid a takarmányozási értékelésnél id$n az első helyet foglalta el, mert 1 kg hús kitermelésére csak 2,5 kg abrakkeveréket használt fel. Az intézet további arany- és ezüst érmét nemesített pulykái nyerték, de a ludakért is egy arany- és ezüst érmet kapott. Összeállította! HOKSZA ISTVÁN 5