Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-07 / 40. szám
KIFIZETŐDŐ A CUKORRÉPA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSE A mezőgazdaságban ts egyre több a repülőgép. A hazai gyártmányú mezőn gazdasági gépeinkről a szakemberek a legnagyobb elismerés hangján ben szélnek. »♦♦♦ «£♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦$* «$► *** *i* *1* *j* *1* «£♦ ♦$» «$♦ ♦♦♦ *j» «$» ♦$» A szállítás kérdése a mezőgazdasági-ipari komplexumban Megfigyelhettük, hogy a cukorrépa Vízigénye idején — főképpen június második felében, Júliusban és augusztusban — Szlovákia egyes körzeteit a természetes csapadék gyakran elkerüli, bár az 1965-ös és 66-os évek ebben a tekintetben kivételt képeztek. A mostohább körülmények arra az elhatározásra sarkallták az illetékeseket, hogy megteremtsék a mesterséges vízellátás kedvező feltételeit. Ennek az elhatározásnak a keretén belül épült fel a Sellye—Gúta-i öntözőrendszer, melyet tovább bővítenék. őszintén szólva az öntözéses gazdálkodási forma propagandistáinak a legutóbbi két esztendő éppen a bőséges természetes csapadékmennyiség következtében nem nagyon nyújtott lehetőséget a meggyőző érvek és ökonómiai bizonyítékok felsorakoztatására, hanem idén e téren bőséges lehetőség kínálkozik az öntözéses gazdálkodás bevezetése előnyösségének bizonyítására. Adatgyűjtés céljából tehát a sellyei szövetkezetbe látogattam, ahol 1964- ben kísérletképpen 32 hektáron kezdték el a cukorrépa öntözéses termesztését. Érthető, hogy mindenki kíváncsi volt a végeredményre, ezért a Sellye— Gúta-i öntözőrendszer vízügyi szervei kísérleti parcellákra osztották az említett területet, s hasonló tápanyagellátás, de különféle adagban juttatott mestesréges csapadékmennyiség mellett bebizonyosodott az eredmények változékonysága. Megfigyelték például, hogy az öntözés nélküli kontroll parcellán 352 q répa, s 210 mázsa répafej termett hektáronként. Ahol pedig két alkalommal, vagyis 40—40 milliméteres vízmennyiséget adtak, azon a területen 546 mázsa répagyökeret, s 260 mázsa répafejet, ahol három adagban permetezték ki az esetenkénti 40 mm-t, ott 596 mázsa répagyökeret és 490 q répafejet, ahol pedig öt adagban adták a hektáronkénti mesterséges csapadékot, ott 706 mázsa répagyökeret és 570 mázsa répafejet takarítottak be hektáronként. Átlagban az említett területről 10 866 korona értékű répagyökeret szállítottak a cukorgyárba, vagyis az öntözés 100 000 korona tiszta hasznot hozott a sellyei szövetkezetnek. Mint már említettem, a sorra következő évek a kedvező természetes csapadékmennyiség következtében a mesterséges vízellátás szempontjából nem jöhettek számításba. A sellyei szövetkezet a vízügyi szervek kimutatása — Hogyan alakult a mezőgazdasági szállítás szervezésének sorsa járásukban az utóbbi időben? — tettük fel Tánczos elvtársnak a kérdést. — Ezzel a kérdéssel az elmúlt években — mondotta — a gépállomáson foglalkozott egy munkacsoport, melyet a főgépesítő vezetett és amelyben technikusokon kívül nyolc-nyolc község részére egy csoportvezető végzett irányítói munkát, a szállítás szempontjából is. Ez év januárjától — az átszervezés folytán — ez a munkakör átkerült a termelési igazgatóságra, ahol azonban már csak ketten végezzük a gépesítéssel és a szállítással kapcsolatos szervező munkát, mégpedig Zrník elvtárssal mint vezetővel. — Milyenek az eddigi tapasztalataik és mit tesznek a megoldható problémák érdekében? — Ezidáig a konkrét adatok összegyűjtésével foglalkoztunk, melynek alapján a mezőgazdasági terményszállítással kapcsolatos koncepciót dolgozzunk ki. Ezt előreláthatólag a felvásárlási tervhez csatoljuk majd. Jelenleg az a helyzet, hogy kerekes traktoraink 55 %-a végez szállítási munkát, lovasfogataink pedig ezzel 80 %-ban foglalkoznak. Járásunk szállításra alkalmazott kerekes traktorainak száma 1247, amihez 1394 pótkocsink van, tehát az arány kb. 1:1. Ez az arányszám rendkívül kicsi, ezért szeretnénk optimális arányszámra emelni, ami 1:3—1:4. — Milyen eszközöket terveznek vásárolni, hogy necsak az arányszám emelkedjen, hanem nagyobb teljesítményt érjenek el? > — Üzemen kívüli szállításra megfelelő szállítási eszközeink vannak, baj csupán az üzemen belüli szállítás körül akad. Megoldásra vár megfelelő szállítóeszközök beszerzése a napi takarmánybekészítéshez, szállastakarmány-szállításhoz, a trágyaszállításhoz és -szóráshoz, valamint a szálastakarmányok behordásához. Ez utóbbi célból nagyon jól megfelelne a Horal típusú, magarakodó rendszerű szállítóeszköz, amelyet Vágújhelyen (Nővé Mesto n. Váhom) készít a Gép- és Traktorállomás. szerint a múlt esztendőben például csupán 42 467 m3 s ebből a cukorrépára csak 4600 m3 vizet használt fel. A szövetkezet agronőmusa abból az alapelvből kiindulva, hogy a cukorrépa háromszor annyi tápanyagot von el a talajból, mint a gabonafélék, 1966-ban már 220 kg ipari trágyát adott tiszta hatóanyagban a cukorrépára, ami lehetővé tette a 497 q/ha átlagos gyöktermés elérését. Érdekes, hogy az egyes munkacsoportoknál eltérőek voltak a hozamok. Az első munkacsoportnál például, melynek Beluska István a vezetője, 46 hektáron 503, a második csoportnál Hlavaty Károly vezetésével ugyancsak 46 hektáron 506, a harmadik csoportnál pedig 38 hektáron hasonló tápanyagellátással 480 mázsa répagyöktermés átlagot értek el. A cukorrépa mázsáját elég drágán, vagyis 16,70 koronás önköltségi áron termelték. Szedlák Miklós elvtárs, a szövetkezet agronómusa megjegyezte, hogy idén bizony jól jött az öntözővíz, mert anélkül jócskán a tervezett cukorrépahozam alatt maradtak volna. Erre az évre a termelési pénzügyi tervben 400 mázsás átlagos hektárhozammal, összesen 52 ezer mázsa terméssel számolnak. Ha jól mennek a dolgok, akkor elérik a 263 943 korona tiszta jövedelmet. A 130-ból öntözésre került 90 hektár répa. A hátralevő részt azonban nem öntözhették, mert a vecsei részlegen nincs öntözőrendszer. Persze az öntözött 1750 hektáros területnek a cukorrépa csakis kis részecskéje. A 690 ezer m3 vízmennyiségből, melyet az említett területen felhasználtak, a cukorrépára több mint 10 ezer m3 vízmennyiség kellett! (A szövetkezetnek 1 m3 öntözővíz kb. 32 fillérjébe kerül.) Ebből nem nehéz megállapítani, hogy a cukorrépa hektárjára több mint 1100 m3 öntözővizet használtak el a legmegfelelőbb adagolással. Az első munkacsoport például három adagban 160, a második pedig négy adagban 200 mm-es mesterséges csapadékmennyiséget adott a gondjaira bízott répára. Önkéntelenül is fölmerül a kérdés, hogy idén milyen répatermés-átlaggal számolnak. A csoportvezetők nem a dicsekvés emberei. Szerényen kalkulálnak. Az első csoportnál 400, a másodiknál 440, a harmadiknál, ahol nem öntözhettek, 300 mázsás hektárátlagot várnak. A jelek szerint pénzértékben az első csoportnál 10 ezer, — Tudna konkrétan említeni néhány olyan mezőgazdasági anyagmozgató eszközt, amelyek nézeteik szerint gyorsabbá és gazdaságosabbá tennék a munkát? — Például a trágyaszórásra igen megfelelő az RNbb típusú, hazai gyártmányú gép, melynek teljesítménye, szerkezeti kivitelezése, csekély hibalehetősége körülményeink között igen alkalmassá teszik kihasználását. A zöldtakarmányok napi bekészítésére az UV-2 Vihorlatban gyártott kombinált kocsi nagyon megfelelő, azonban az ára igen magas, 44 000 korona, így előreláthatólag nem lesz túl nagy érdeklődés iránta. Különben ez a típus önkirakodó, mivel alját futószalaggal látták el, a végén pedig oldalfutószalag juttatja a takarmányt az áthajtás istálló vályúiba. Szintén jól hasznosítható a Prostéjovi Agrostroj Malackyban működő üzemének hasonló készítménye, a PzO-35 jelzésű takarmánykocsi, melynek szintén önkirakodó felszerelése van. Ara 24 600 korona, tehát nem túlságosan drága, ezért a következő évben, esetleg években, főleg erre a típusra irányítjuk mezőgazdasági üzemeink figyelmét és a gépvásárlási tervet is ennek figyelembevételével állítjuk össze. Lenne még egy kétkerekű, vontatóeszközre függesztett önkirakodó pótkocsi, amelyet a napi takarmányozáshoz és a silózáshoz lehet jól felhasználni, az ára viszont igen magas, mégpedig 33 250 korona. — A balesetbiztonsági előírások kihatással vannak a szállításra? — A legújabb rendelkezések szerint például a Zetor Super 50-es után csak egy öttonnás pótkocsit szabad akasztani, 40-es után kettőt, de 30-as után már ismét csak egyet, mégpedig a traktorok fékberendezése végett. A a másodiknál 11 ezer, a. harmadiknál pedig 7500 koronás hektáronkénti nyersjövedelemre van kilátás, de bizonyosra vehető, hogy az öntözött területek az előzetes becsléstől jóval magasabb bevételt eredményeznek, s akkor még kedvezőbb lesz a nyersbevétel végleges alakulása. Természetes, hogy a terméseredmény elérését a szakszerű tápanyagellátás is nagyban befolyásolta. Idén például már 240 kg tiszta hatóanyagú ipari trágyát adtak a cukorrépa hektárjára. Az öntözővíznek a megfelelő területre való eljuttatása a föld alatti csőhálózatra rákapcsolható föld fölötti hálózaton keresztül történik. A sellyei szövetkezetnek 23X1500 folyómétert!!) föld feletti csőrendszere és 30 PÚK rendszerű esőztető szórófeje van. Ebből a föld feletti hálózatból nyolcat (8X1500 fm) állandóan a cukorrépánál használtak Nagy László öntözési technikus felügyelete mellett. Megfigyelések szerint a cukorrépa költségeiből nagyon tekintélyes összeget merítenek az egyes munkaműveletekre, ami évente megközelíti a fél millió koronát. A jövőben ezt a tételt a vegyszeres gyomtalanítás hatékony bevezetésével kívánják csökkenteni. Idén például nyolc félhektáros cukorrépa parcellán próbálkoztak a gyomirtőszerek különféle vállfa jaj val. A sok közül a Pyramin vált be 'leginkább, melyet vetés előtt (3,5 kg/ha) permeteztek a földre. Jövőre ismét 130 hektáron termelnek cukorrépát, melyből szükség esetén 96 hektárt öntözni fognak, de a vegyszeres gyomirtást az idei jó tapasztalatok szerint az egész területre kiterjesztik. Amint a fenti adatok is bizonyítják, a cukorrépa öntözéses termesztése — természetes csapadékban hiányos években — ökonómiai szempontból nagyon előnyös. Nemcsak azért előnyös, mert öntözéssel súlyra nagyobb menynyiségű répagyöktermést érhetünk el, hanem azért is, mert vele párhuzamosan az öntözetlen területekhez arányítva tömegre jóval több répakoronát takaríthatunk be. S idén — a szilázsfélékben eléggé szegényes esztendőben — ez sem lehet a termelő számára közömbös, mert az ökonómiai tételek végső alakulását, bár közvetve, a takarmányalap mennyiségi és minőségi szempontjai is nagyon érzékenyen befolyásolják. -haibiztonságosabb fékrendszert tudtommal már létrehozták, kipróbálták és gyártását megkezdik. Gondot akoznak az új előírások a személyszállítással kapcsolatban is, mivel billenthető felületű pótkocsin a személyszállítás tilos, mást pedig nem gyártanak. Személyszállító autóbusz-pótkocsit traktor után újabban szintén nem szabad használni. Így aratás idején előfordult, hogy RNbb trágyaszóróval kellett a munkaerők szállítását végezni, amin viszont oldalmagasító nincs, tehát ezen a téren is tenni kellene valamit. — Mi tehetné a közeljövőben olcsóbbá az üzemen belüli és üzemen kívüli szállítást a mezőgazdaságban? — A pótkocsik jobb kihasználását a szállítás gyorsasága befolyásolja a legnagyobb mértékben, amit többek között annak része, a gyors fel- és lerakodás szabályoz. Ezt segíti elő pl. az a tizenkét réparakodó szerkezet is, amely járásunkban működik, mivel azonban a kétmenetes répabetakarítási módszer bevezetése ter jed, erre már szükség nem lesz, mert ennél a rakodást a fejelő, illetőleg a kiszántő gép oldja meg. — A rakodásnál még a futószalagok is megtehetnék a magukét, de nálunk a nehéz de hagyományos módszerektől nem válnak meg egykönynyen. Például a réparakodásnál a szilonhálős módszer sem honosodott meg. Az említett nagyteljesítményű NRCZ-120 jelzésű réparakodó új típusa vontatott, de az előbbi függesztett típust is át lehet szerelni és megtakarítani a nyolc órát igénybevevő átszerelést. Ezt a kromérízi gépállomáson gyártott és 5000 koronáért forgalomba hozott alváz teszi lehetővé, ami többek között Csilizradványon is jól bevált. Az anyag szállítása és kezelése a mezőgazdasági üzemek egyik legterjedelmesebb munkarészlegét képezi. 20—50 százalék erejéig kiveszi részét a termlés bérköltségeinek összegéből és csaknem 30 százalék esik a szállításra a termelési összköltségek terhére. Jelentékeny tétel esik a mezőgazdasági gépi beruházásokból is éppen á szállítóeszközökre. A szállítás össztérfogata, annak fajlagossága és igényessége fontos helyet biztosítanak a mezőgazdasági szállításnak a közúti forgalom egész részlegén. A mezőgazdasági szállítás és anyagkezelés fejlődése azonban nem felel meg mindig ennek a kiváltságos helynek a mezőgazdaság tevékenységében. Az eddigi, nem előnyös fejlődés a munkaszervezés helytelen módszeréből, a szállítás megvalósításának nagymérvű ösztönösségéből és gyakran a múltból származó, helytelen külső beavatkozásokból eredt, (így például a nemzeti bizottságok illetékességéből az országúti forgalom tervezése és rendezése terén). A szállí— Mi tehetné még gyorsabbá és így olcsóbbá a szállítást? — Az üzemen kívüli szállításra ilyen szempontból igen megfelelő lenne a Zetor 4011-es kerekes traktor, melynek a motorja és a sebességszekrénye egy alvázra van szerelve. Ez az alváz alulról elöl spirálrugókkal, hátul pedig negyedelipszis rugókkal volt ellátva, úgyhogy magasfokon rázódásmentes, a gyorsasága pedig óránként elérte az 50—55 kmes sebességet. Mérések szerint rezgéshányadosa jobb volt a Skoda MB-1000- esnél. A cseh országrészekben sikeresen alkalmazzák a T 215 jelzésű stabil átrakószerkezetet, melynek ára közel 27 000 korona. Ennek adagolóasztala van, amelyre például a traktor pótkocsijából ki lehet fordítani a répát; ahonnan az egy teherautóra, esetleg vagonba kerül. A répán kívül burgonya, kukorica és hasonló termények átrakására használják, sajnos járásunknak ilyen gépet nem utaltak ki. — A szállítóeszközök kétirányú kihasználása terén milyen a helyzet? — Ezen a téren még sok a problémánk, amit csakis jobb szervezéssel oldhatunk meg, főleg a felvásárlóüzemekkel karöltve. Ezzel egyidőben, vagy még ezt megelőzően a felesleges várakozással kihasználatlanul eltöltött idő csökkenését kell szorgalmaznunk. A gabona- vagy a zöldségfelvásárló raktár előtt idényben eltöltött hosszú várakozás után a traktorvezető rendszerint száguld vissza, mert várja a kombájn, vagy a zöldségszedők, és nincs ideje még tovább várakozni valamilyen áru átvételére. Sajnos ez a való helyzet, amin megpróbálunk enyhíteni. — Mit szeretne még az elmondottakhoz hozzáfűzni? — A traktorvezetők egészsége érdekében szükséges lenne, hogy az új traktorokat rezgésmentesítő berendezésű ülésekkel látnák el és a régiekhez is lehetne ilyen üléseket vásárolni. Fontos lenne a személyszállításra mikrobuszokat gyártani, mert a GAZ 69-A csak legfeljebb vezetődolgozók szállítására alkalmas. A traktorok helyett a jövőben traktorautókat gyárthatna iparunk, amit szállításra, szántásra-vetésre, kaszálásra, gabonatisztításra stb. lehetne felhasználni kis átalakítással. Kucsera Szilárd tásnak az eredeti feltételek szerinti megosztása belső és külső szállításra, áru átvételére és elszállítására, ugyancsak felette kedvezőtlenül befolyásolta a mezőgazdasági szállítást és annak költségeit. A CSKP Központi Bizottságának márciusi határozata, amely a mezőgazdaság és a közélelmezés további terebélyesedésével foglalkozott, új irányelveket tételez fel a mezőgazdasági-ipari komplexum szállítási és anyagkezelési részlegének fejlődésében is. A mezőgazdasági szállítás kérdésének egyetemes megoldásához vezető első lépés megtörtént az új irányítási rendszer bevezetésével a mezőgazdaság tervezésében és rendezésében. Az újonnan rendezett adásvételi kapcsolatok szállítási viszonylatban (a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium 55/67 Zb. számú rendelete az új adásvételi kapcsolatok feltételeiről) alapot teremtettek a belső és külső szállítás megosztásához olyképpen, ahogyan az legjobban megfelel a mezőgazdasági szervezeteknek. A rendezés igyekszik segítséget nyújtani a terhek felszámolásánál, amelyek főleg az őszi betakarítási munkálatok során mértéken felül megnehezítették a mezőgazdasági üzemek teendőit és elterelték figyelmüket saját feladataiktól. Az árrendezési határozattal együtt, amely szerint a mezőgazdasági termények eladási árait a mezőgazdasági üzem tárolási helyétől számítva szabták meg, és amely határozat a mezőgazdasági üzem javára oldotta meg a szállítási költségek kérdését, — újból meghatározták az átvevő felelősségét, akire most az eladásra szánt mezőgazdasági termékek szállításával és annak megszervezésével járó gondoskodás hárul. Ezzel azonban még nem fejeződött )>e a szállítási részleg javításának feladata a mezőgazdasági-ipari komplexumban. A Földművelés- és Közélelmezésügyi Minisztérium, hogy foganatot szerezzen a CSKP Központi Bizottságának március 23—24-én hozott és K. Mestek miniszter elvtárs által kihirdetett határozatának, ezen a téren is feltételezi a szervezés fokozatos kiépítését a helyzet kifejezett javulása érdekében. Ide tartozik mindenekelőtt a szállítószolgálat lényeges bővítése, nevezetesen a sajátos munkapark megteremtése és fejlesztése, miáltal célszerűen egybehangolhatjuk a szállítást bizonyos munkateljesítményekkel. Itt gondolunk például a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatokra, amelyek fokozatosan átvennék a szállítású munkálatok tetemes részét, a trágyaelosztást, konkrét igények kielégítését a belső szállítás terén. Mivel a mezőgazdasági szállítás szervezése széleskörű tevékenységet ölel fel, egyetemesen kell előkészítenünk és megvalósítanunk annak rendezését, mégpedig a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatokhoz fűződő viszonylatukban éppúgy, mint az élelmiszeripari vállalatok vonatkozásában, amelyek úgyszólván kizárólagos átvevői a mezőgazdasági termékeknek, sőt sok esetben a mezőgpzdasági üzemek szükségleteinek jelentékeny fedezői. OLDÉICH VOIGL, a Földművelési és Közélelmezési Minisztérium forgalmi osztályának vezetője AZ IDŐ PÉNZ A MEZŐGAZDASÁGI SZÁLLÍTÁSBAN IS A Dunaszerdahelyi Járási Termelési Igazgatóság önálló gépesítési előadójától, Tánczos László gépészmérnöktől, a mezőgazdasági szállítás kérdéseiről érdeklődtünk, előtérbe helyezve azt, hogy ezen a szakaszon a gazdaságosság érdekében sokmindent javítani lehetne, mind szervezési, mind pedig technikai szempontból. 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. október 7.
