Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-30 / 39. szám
Gondoljunk a gyümölcsfák kiültetésére A gyümölcstermesztők számára az idei év nem kedvezett. A termőfák és cserjék sokat szenvedtek a szárazságtól, a fokozottabb mértékben fellépő kártevőktől és betegségektől. Dél-Szlovákiában még nem sikerült teljes mértékben felszámolni az árvíz és a talajvíz által a gyümölcstermesztésben okozott károkat. Ezért fokozottabb mértékben kell a gyümölcsösök helyreállítására, az új fák kiültetésére gondolnunk. Mivel a melegebb éghajlatú vidékeken a gyümölcsfákat célszerűbb ősszel telepíteni, mert így tavasszal az alakító metszés után azonnal rügyeznek és többnyire szépen hajtanak, már most gondolnunk kell a gyümölcsfák és cserjék őszi kiültetésére. A fák és cserjék kiültetése felettébb igényes munka. A szólás-mondás is azt tartja: „Ki mint vet, úgy arat“ — tehát amilyen fát ültetsz, olyan gyümölcsöt szüretelhetsz. Ezért csakis olyan gyümölcsfát és cserjét ültessünk, amely az illető körzetben jól díszük. Ha az éghajlat és a talajviszonyok szempontjából meg nem felelő gyümölcsfajtákat vagy terméketlen fajtákat ültetünk ki meg nem felelő alanyra oltva, úgy csalódásunk elkerülhetetlen. Igaz ugyan, hogy az ilyen fát átolthatjuk, vagy kivághatjuk, de az időveszteség pótolhatatlan. A magas és középmagas törzsű faalakok alkalmazása helyett az alacsonytörzsű faalakokat és az almásgyümölcsűek esetében a törpefajtákat kellene előnyben részesíteni. Minél alacsonyabb törzsű a gyümölcsfa, annál könnyebb a gondozása. Éppen ezért szükséges, hogy a belterjes gyümölcsészet új formáit alkalmazzuk. Az ALMAFÁK közül kiskertjeinkben csupán a legjobb fajtákat ajánljuk kiültetésre. A legjobb fajták közé tartoznak a Jonathan, Starking Delicious, Golden Delicious, Ontario, Nonetit, James Griewe stb., csupán törpefaként az M IX., II., IV. típusalanyon. M-IX. alanyon kizárólag sorokba ültetjük egymástól 100— 150 cm távolságra és 250—300 cm sorközre. Az M-II., IV. alanyokon 3X5 m-es kötésben ültetjük. A silányabb talajokon és a nagyobb kertekben középmagas törzsű fákat is ültethetünk M-I. és M-XI. alanyon 6X6 m-es kötésben. A KÖRTÉT törpe- és alacsonytörzsű faként ültetjük. Törpefaként M-A, M-C típusban csak olyan körtefákat telepíthetünk, amelyek birsalanyon is jól díszlenek, mint például a Drouard vajkörtét, Lucas vajkörtét, a Madame Vertét, Avranchesi jő Lujzát, Konferenciát stb. 150— 200 cm tőtávolságra és 400 cm sortávolságra. Az olyan fajtákat, amelyek birsalanyra nem valók, gyengén növekednek, de igen bőtermők, vadalanyra oltott alacsonytörzsűként telepítjük 3X5 m-es kötésben. A közepes törzsű vagy gyengén növekvő és bőtermő körtefákat általában 8X6 m-es kötésben ültetjük ki. SZILVÁT, félsztlvát, ringlót és mirabellaszilvát alacsonytörzsűként ültetjük ki, általában gyengébben fejlődő, de bőtermő fajtákat válasszunk. Rendszerint 6X6 m-es kötésben ültetjük ki. KAJSZIBARACKOT közép- vagy alacsonytörzsű faalakot választva ültetjük ki, 6X6 m-es kötésben. A CSERESZNYÉT és a megygyet alacsony- vagy közepestörzsű fákként telepítjük, 6X6 m-es kötésben. ŐSZIBARACKOT alacsonytörzsű faként ültetjük 2,5—3X5 méteres kötéstávolságra. Ha azt akarjuk, hogy a kiültetett fácskák kellőképpen növekedjenek és teremjenek, a talajt, még a kitelepítés előtt altalajforgatóval rigolírozni kell 60 cm mélységre, illetve 100 X 100 cm széles és 60 cm mély gödröket kell kiásni. A beültetendő parcellát először felszántjuk és a fák helyét kimérjük, kitűzzük (karókkal megjelöljük). A gödröket úgy ássuk meg, hogy a talaj felső rétegét, azaz a szántóréteget az egyik, és a megmunkálatlan, mélyebben levő földet a másik oldalra hányjuk. A szántóréteg kiásott mennyiségéhez, amellyel a gödröt betemettük, átszitált komposztot is keverhetünk, éspedig 5 rész földhöz 1 rész komposzt arányában. A csonthéjas fajták ültetésekor a szántórétegbe 20—30 kg Thomas-salakot is r > 8. szám • A TARTALOMBÓL: ■f A műanyag jelentősége a burgonya tárolásánál -4- „Ki korán kel, aranyat lel"-4- Októberi teendők -4- Gyümölcsösök öntözése-4- Gondolatok a nyitrai zöldségkiállítás után -4- Hol szerezzünk be gyümölcsfákat?-4- Boroshordók előkészítése a szürethez -4- Jótanácsok -4- Virágoskert a szemétdombon -4- Hagymás és gumósnövények v_____________._________y keverhetünk. A gödröket kétharmad részig betemetjük, majd kiadósán megöntözzük, hogy a talaj jól megüllepedjen. Ezután ismét kitűzzük a sorokat, karókkal jelöljük a fák helyét és megkezdjük a fák kiültetését. Az ültetés előtt a gyökereket éles ollóval bekurtítjuk. A csemetét a karónak az uralkodó szél irányával ellenkező oldalára ültetjük. Csupán olyan mélyre ültessük, mint amilyen mélyen a faiskolában volt. A mélyre ültetett fák gyengén nőnek és keveset teremnek. A típusalanyú csemetéket úgy ültetjük el, hogy az oltás helye kb. 5 cm legyen a föld felszíne fölött. A mélyen ültetett típusalanyú fák a nemes részből engednek gyökeret, buján nőnek és elvesztik a vegetatív alany előnyeit. Kiültetésük után a fák tövét megöntözzük, hogy a föld jól kitöltse a gyökerek közötti helyeket. A támasztókaró a facsemete koronájáig érjen. A kiültetett csemeték koronáját 4—6 rügyre metszük vissza, úgy hogy az utolsó rügy a koronából kifelé mutasson. Ezután a fácskákat a támasztókarókhoz kötözzük. A bogyógyümölcsűek bokrait a facsemetékhez hasonlóan ültetjük ki, csupán a gödrök lesznek kisebbek. A kiültetés után a bokrokat is visszametszük. A szakszerűen, gondosan és jól végzett ültetés képezi a mihamarabbi és bő termés zálogát. Stefan Krampi, Raőa A kertészetben a fóliáé a jövő. Ezt igazolják a Budapesti Mezőgazdasági Kiállításon látottak tg. Fotó: -tt-III. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1967. OKTÓBER
